Nyolc éves kisfiam ADHD diagnózist kapott. Keveset tudok erről a betegségről. Mit érdemes tudnia egy aggódó szülőnek a hiperaktivitásról?

Kedves Kata!

Hasonló helyzetben sok szülő teszi fel ezt kérdést. Először is tisztázzuk, mi is az ADHD pontosan! A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (angolul: atteintion-deficit hyperactivity disorder, rövidítése: ADHD) gyermekpszichiátriai kórkép, amit a gyermekkor fejlődési zavarai között tartunk számon. Diagnosztizálása viselkedéses tünetek alapján történik, amit gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végez. A jelenleg alkalmazott mentális betegségeket összegző diagnosztikai kézikönyv (DSM-V) szerint a 7. életév előtt megjelenő betegségről van szó. Három fő tünetcsoportja a figyelemzavar, az impulzivitás, és a motoros nyugtalanság. Megjelenését tekintve három fő típusát különíthetünk el: a főleg figyelemzavarral, a főleg hiperaktivitással, illetve az ezeket kevert módon hordozó típust.

Hogy mi okozza a hiperaktivitást, az a kutatókat is régóta foglalkoztatja. A kórkép kialakulásában a környezeti, a genetikai, és a biológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak.

A családvizsgálatokból kiderül, hogy a betegség becsült örökölhetősége 0,7–0,8 % közötti. Az örökletességet igazolják az ikervizsgálatok is, amelyekből kiderül, hogy ha az ikerpár egyik tagja hiperaktív, akkor a zavar 50-90% eséllyel jelenik meg az ikerpár másik tagjánál is. Az örökbefogadott hiperaktív gyermekek családjában ritkább az előfordulása, mint a nem örökbefogadott gyermekeknél.

A biológiai tényezők zavarát okozhatja enyhe agyi károsodás, ami az ADHD esetében a bal féltekét érinti. Ez a károsodás létrejöhet genetikai okból, vagy a terhesség, szülés körüli komplikációk hatására. A hiperaktív gyerekekre általában jellemző, hogy alacsony súllyal születnek, a szülők pedig gyakran oxigénhiányos szülésről, vagy elhúzódó vajúdásról számolnak be. Emellett az agyban az idegsejtek közötti ingerület-átvivő vegyületek szintjén is eltéréseket találtak.

Végül, de nem utolsó sorban említjük azokat az eredményeket, amelyek az ADHD környezeti okaira hívják fel a figyelmet. Léteznek ugyanis olyan elméletek, amelyek szerint hiperaktivitást okozhat a kora gyermekkorban átélt káros stresszhatás, a családi körülmények, konfliktusok, esetleg szülői pszichiátriai kórkép, az egyedül nevelő szülő terhei, valamint a hátrányos társadalmi és gazdasági helyzet is jelenthet kockázati tényezőt. Amerikai kutatók kimutatták, hogy különösen fontos szerepet játszanak a korai kötődési minták, az elhanyagolás, illetve a korai traumák, mindezek ugyanis hatással vannak az agy fejlődésére, egy-egy trauma okozhatja az agy kémiai működésének megváltozását.