Anna lányom értelmi fogyatékos. Olyan szakirodalmat keresek, amiben a legkorszerűbb gyógymódokról és a kezelés új módszereiről olvashatok. Tud nekem ajánlani ilyen témájú könyvet?

Kedves Viola!

Ajánlom figyelmébe az Lányiné Engelmayer Ágnes: Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés című könyvét, amelynek nemrégiben jelent meg az átdolgozott újabb kiadása. Ez a kötet nemcsak szülőknek szól, hanem gyógypedagógusokat, pszichológusokat, a társszakmák képviselőit, valamint érdeklődő laikusokat is megszólít. Ha érdeklődik a témához kapcsolódó legújabb tudományos megközelítések iránt, garantáltan nem fog csalódni. A segítségnyújtás legkülönbözőbb módjait és lehetőségeit is megismerheti a könyvből, ami az elméleti áttekintés mellett, gyakorlati ismereteket is nyújt. A könyvet lapozgatva értékeinek és emberszemléletünk kiteljesítésében, emberségünk megőrzésében kapunk támogatást.

A címben olvasható ​​intellektuális képességzavar az értelmi fogyatékosság fogalmát felváltó, új megjelölés. Azokra alkalmazható, akiknél az értelmi képességek korlátozottak, valamint a kortárs csoportokban nehezen alkalmazkodnak. Akik a képességzavar különböző súlyosságú megnyilvánulásával küzdenek, ugyanolyan emberek, mint egészséges társaik, akiknek szintén megvannak a saját szükségleteik, személyiségük ugyanolyan értékes és figyelemreméltó. A fejlődésre, tanulásra, és a társas beilleszkedésre minden életkorban képesek, és a társadalom hasznos, és nélkülözhetetlen tagjaivá emelhetjük őket, ha az esélyegyenlőség számukra is biztosított.

A könyv arra is felhívja a figyelmet, hogy az állapot hátterében lévő okok felderítése kiemelten fontos, hiszen ez segíti az érintett gyerekek speciális szükségleteik kielégítését a gyógypedagógiai oktatás, fejlesztés, pedagógiai kísérés, a pszichológiai segítő beavatkozások és a különböző terápiás eljárások tervezésekor. Ne feledjük, a gyermek állapotának megismerése nem csupán akadályozottságai számbavételét, hanem erősségei felderítését is jelenti.

A kisbabánknál enyhe ferde nyakat állapított meg az orvos. Mit kell tudnom erről az elváltozásról?

Kedves Szilvia!

A veleszületett ferdenyak a legtöbb esetben már a születés után észrevehető, amit a szülőcsatornán való áthaladás során létrejövő fejbiccentő izom sérülése okoz. Gyakrabban nagyobb súlyú csecsemőknél fordul elő. Fő tünete, hogy az újszülött fejét egyik oldalra billentve, illetve ezzel ellentétes irányban enyhén elfordítva tartja, ilyenkor a fejbiccentő izomban csomó tapintható, ami erőteljesen kiemelkedik. A piciknél másfél éves korig a lassú, kitartott feszítéssel végezhető úgynevezett passzív nyújtás javasolt. Ha ez nem hoz javulást műtétre is sor kerülhet.

A panaszok későbbi életkorban is kialakulhatnak, ilyenkor látáshiba, a nyaki porckorongok reumás megbetegedése, bőrgyulladás, a központi idegrendszer zavarából fakadó izomgörcsök, gyulladások is fellelhetőek a tünetek hátterében. Iskolás korban az első feladat a nyak kemény, megvastagodott izomzatának, illetve a zsugorodott fejbiccentő izomzat fellazítása. Ezt szolgálják a speciális nyak gyakorlatok, amelyek a gyógytestnevelés órákon lépésről lépésre elsajátíthatóak és gyakorolhatóak. Érdemes mihamarabb elkezdeni a tornát!

Aggódom a lányom miatt, aki 15 éves. Azt mondja magáról: „depressziós vagyok”. Tényleg nagyon motiválatlan, semmi nem érdekli, gyakran ki sem mozdul otthonról. Valamikor meg pörög, barátnőzik „ezerrel”. Lehet egy gyerek depressziós egyáltalán?

Kedves Márta!

Nagy valószínűséggel nincs ok az ijedtségre. Időnként minden gyereknél előfordul, hogy lógatja az orrát, csalódás, bánat éri, vagy különösebb ok nélkül szomorkodik. Feltehetően az Ön lányánál is a serdülőknél gyakran tapasztalható hangulatingadozásról van csak szó. Azonban az is igaz, hogy a kamaszok érzelmi válságait mindig komolyan kell vennünk. Amikor ilyesmit tapasztalnak, jobban figyeljenek oda gyermekünkre, beszélgessenek vele többet, legyenek tapintatosak, odafordulók. Fontos, hogy feleslegesen ne gyakoroljanak nyomást a kamaszra. Ezek a legfontosabb lépések, amelyekkel támogathatják őt, illetve megelőzhetik a valódi depresszió, vagy más lelki problémák kialakulását. Ha tartóssá válik a „rossz hangulat” mindenképpen kérjenek segítséget! Kutatások igazolják, hogy világszerte, valóban növekszik a gyerekek, fiatalok körében a depresszió kialakulásának a valószínűsége.

A felnőttek sokat segíthetnek azzal, hogy segítenek abban, hogy meg tudják fogalmazni, mikor, mit éreznek, vagy mi a szomorúságuk oka, stb. Gyakran a társas kapcsolatokban megélt kudarcok, teljesítményszorongás, és sok egyéb nehézség okozza ezt az állapotot.

A gyerekek, és a fiatalok szerencsére könnyebben változnak, képesek a fejlődésre, különösen, ha segítséget kapnak. Fontos tudni, hogy a serdülőkor valamennyi életszakasz közül talán a legnehezebb, legsérülékenyebb időszak, ezért gyermekeink ilyenkor fokozott türelmet, empátiát, és odafordulást igényelnek.  Támogassák őt abban, hogyan kezelheti jobban a kapcsolatait, hogyan kössön barátságokat, hogyan kezelje a konfliktusokat, vagy akár a szexuális közeledést!

A kislányom most kezdte az óvodát, de még nem beszél, csak mutogat, és hangutánzó szavakat használ. Az óvó nénik, és én is kezdünk emiatt aggódni. Szerencsére, amit neki mondanak, mindent megért és reagál is rá. Ilyen esetben mi a teendő?

Kedves Lázár!

Köszönöm a kérdését, az Ön által említett esetben valóban érdemes szakemberhez fordulni. Ha a lányok két és fél, a fiúk három éves korukra sem kezdenek el beszélni, ez mindenképpen indokolt. Különösen igaz ez akkor, ha az óvodai beszoktatást követően sem indul meg a gyermek beszéde.

Az, hogy a beszéd milyen életkorban indul meg nagy egyéni különbségeket mutat, és sok tényezőn múlik. Vannak olyan esetek, amikor valóban csak arról van szó, hogy később indul meg a beszéd, ilyenkor idősebb korban nem maradnak tünetek emiatt. Számos eset ismert azonban, amikor a gyermek nem csak késve, hanem másképpen sajátítja el a beszédet, amikor az már megindul. Ilyenkor a későbbiekben gyakran maradnak tünetek, amik zavaróak és az iskolai teljesítményt is negatívan befolyásolják. Érdemes tehát szakemberhez fordulni, hogy mielőbb segítséget kapjon a gyermek, hogy a későbbi kudarcait megelőzhessék.

Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a kislánya mindent ért! Ez nagyon jó, hiszen van kapcsolata a környezetével, így valószínűleg kevésbé frusztrálja a helyzet, hogy még nem beszél.

Elsősorban logopédus felkeresését javaslom. A szakemberek ilyenkor hallásvizsgálatot szoktak kérni és logopédiai vizsgálatot is végeznek, amely feltárja a fejlesztésre szoruló területeket. Készüljenek rá, hogy a vizsgálat a gyermek életkorából adódóan több alkalmat is igénybe vehet, erre azért van szükség, hogy ne legyen túl fárasztó a gyermek számára. A logopédus a vizsgálatok végén tanácsadás keretében nyújt segítséget, a szükségleteknek megfelelően terápiás megsegítést ajánl egyéni, illetve kiscsoportos formában.

Tizennyolc éves elmúltam, és még nem érettségiztem, a tanulói jogviszonyom pedig már megszűnt. Középiskolás koromban sajátos nevelési igény miatt több tárgyból is felmentést kaptam az értékelés és minősítés alól. Ha most szeretnék érettségizni, érvényes marad a korábbi felmentés, vagy esetleg választhatok más érettségi tárgyat is? Előre is köszönöm a válaszát.

Kedves Tibor!

Nem említi pontosan milyen diagnózis alapján állapították meg a sajátos nevelési igényét. Ha súlyosabb tanulási problémája van, és rendelkezik szakértői bizottság által kiadott (akár tankerületi/járási, akár megyei/ fővárosi) szakértői véleménnyel, amelyben BTM (beilleszkedési, tanulási és magatartási) nehézség vagy egyéb pszichés fejlődési zavar diagnózisa szerepel, egy-egy tantárgynál valóban érvényes a felmentés.

Ebben az esetben a vizsgán hosszabb felkészülési időt kap, eszközhasználatot biztosítsanak Önnek, illetve írásbeli helyett szóban felelhet. Ugyanez érvényes azokra is, akiknek a figyelmi, a vizuális, illetve motoros képességei gyengék, vagy éppen fordítva, szóbeli helyett írásban tudnak jobban teljesíteni, ha például a nyelvi képességek terén vannak problémáik. Ha mentesült középiskolai tanulmányai során egy adott tantárgy értékelése és minősítése alól, szabadon választott tantárgyból tehet helyette érettségi vizsgát. Abban az esetben kaphat részleges, vagy teljes értékelés és minősítés alóli mentességet, ha a fejlesztés eredményessége nem egyértelmű, és a minimum követelmények teljesítése kétséges, illetve ha a szaktanári pedagógiai vélemény, a szülői kérelem, vagy az Ön saját kérelme ezt indokolttá teszi.

A kedvezményekről a szakértői bizottságok döntenek a tanulói kérelmek, a szaktanár pedagógiai véleménye, valamint  az Önnel és a szüleivel folytatott konzultációk alapján. A szakértői vélemény javaslatot tartalmaz, ennek alapján pedig az Ön kérésére az intézmény igazgatója határozatban hozza meg a döntését a mentesség formáira vonatkozóan. A mentesség minden esetben felülvizsgálandó. Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján a sajátos nevelési igény megállapítható, szakorvos által kiállított igazolásra van szükség.

A mentességek jogszabályi hátteréről itt olvashat:  2011. évi CXC. törvény – a nemzeti köznevelésről. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet – az érettségi vizsgaszabályzat
Fotó: Splityarn

Négy éves kisfiam elég ügyetlen. Gyakran elesik, sokszor csetlik-botlik. Az is nyugtalanít, hogy még mindig nagyon sok hibával beszél. Lehetséges, hogy a kettő összefügg? Mit tegyek?

Kedves András!

Kiváló ráérzett egy lehetséges összefüggésre, az említett két területen tapasztalt problémák valóban kapcsolódhatnak egymáshoz. Ha a szülő időben ismeri fel a problémát, mihamarabb kezdetét veheti a gyógyítás, ami a későbbi javulás szempontjából nagyon előnyös.

Nézzük meg közelebbről, mi áll a jelenség hátterében! A gyerekek mozgás- és beszédfejlődése sok lépcsős folyamat. Mindkét terület korán fejlődésnek indul, azonban gyakori, hogy bizonyos időszakokban inkább a mozgás, máskor pedig a beszéd fejlődése erőteljesebb. A kettő pedig nem szétválasztható egymástól. A beszéd is egyfajta mozgás, amit meghatározott szervek hoznak létre, mint például az ajkak, vagy a nyelv.

A kisfia esetében a beszédben résztvevő izmok finommozgását érdemes erősíteni, ami aprólékos, tudatos irányítást igényel. A hibásan képzett hangok javítását először a beszédben résztvevő izmok ügyesítésével kezdik a logopédusok. Ha a nagymozgásoknál elmaradás tapasztalható, ugyanez a kiejtés területén vagy akár a kézügyességben is megmutatkozik. Mindenképpen javaslom, hogy forduljanak szakemberhez. Logopédus vagy mozgásfejlesztő kollégával egyaránt érdemes konzultálni. A nagymozgások rendezése előnyösen befolyásolja később a gyermeke finommozgások terén nyújtott teljesítményét, és a kiejtés javítását is megkönnyíti.