Tizennyolc éves elmúltam, és még nem érettségiztem, a tanulói jogviszonyom pedig már megszűnt. Középiskolás koromban sajátos nevelési igény miatt több tárgyból is felmentést kaptam az értékelés és minősítés alól. Ha most szeretnék érettségizni, érvényes marad a korábbi felmentés, vagy esetleg választhatok más érettségi tárgyat is? Előre is köszönöm a válaszát.

Kedves Tibor!

Nem említi pontosan milyen diagnózis alapján állapították meg a sajátos nevelési igényét. Ha súlyosabb tanulási problémája van, és rendelkezik szakértői bizottság által kiadott (akár tankerületi/járási, akár megyei/ fővárosi) szakértői véleménnyel, amelyben BTM (beilleszkedési, tanulási és magatartási) nehézség vagy egyéb pszichés fejlődési zavar diagnózisa szerepel, egy-egy tantárgynál valóban érvényes a felmentés.

Ebben az esetben a vizsgán hosszabb felkészülési időt kap, eszközhasználatot biztosítsanak Önnek, illetve írásbeli helyett szóban felelhet. Ugyanez érvényes azokra is, akiknek a figyelmi, a vizuális, illetve motoros képességei gyengék, vagy éppen fordítva, szóbeli helyett írásban tudnak jobban teljesíteni, ha például a nyelvi képességek terén vannak problémáik. Ha mentesült középiskolai tanulmányai során egy adott tantárgy értékelése és minősítése alól, szabadon választott tantárgyból tehet helyette érettségi vizsgát. Abban az esetben kaphat részleges, vagy teljes értékelés és minősítés alóli mentességet, ha a fejlesztés eredményessége nem egyértelmű, és a minimum követelmények teljesítése kétséges, illetve ha a szaktanári pedagógiai vélemény, a szülői kérelem, vagy az Ön saját kérelme ezt indokolttá teszi.

A kedvezményekről a szakértői bizottságok döntenek a tanulói kérelmek, a szaktanár pedagógiai véleménye, valamint  az Önnel és a szüleivel folytatott konzultációk alapján. A szakértői vélemény javaslatot tartalmaz, ennek alapján pedig az Ön kérésére az intézmény igazgatója határozatban hozza meg a döntését a mentesség formáira vonatkozóan. A mentesség minden esetben felülvizsgálandó. Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján a sajátos nevelési igény megállapítható, szakorvos által kiállított igazolásra van szükség.

A mentességek jogszabályi hátteréről itt olvashat:  2011. évi CXC. törvény – a nemzeti köznevelésről. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet – az érettségi vizsgaszabályzat
Fotó: Splityarn

Négy éves kisfiam elég ügyetlen. Gyakran elesik, sokszor csetlik-botlik. Az is nyugtalanít, hogy még mindig nagyon sok hibával beszél. Lehetséges, hogy a kettő összefügg? Mit tegyek?

Kedves András!

Kiváló ráérzett egy lehetséges összefüggésre, az említett két területen tapasztalt problémák valóban kapcsolódhatnak egymáshoz. Ha a szülő időben ismeri fel a problémát, mihamarabb kezdetét veheti a gyógyítás, ami a későbbi javulás szempontjából nagyon előnyös.

Nézzük meg közelebbről, mi áll a jelenség hátterében! A gyerekek mozgás- és beszédfejlődése sok lépcsős folyamat. Mindkét terület korán fejlődésnek indul, azonban gyakori, hogy bizonyos időszakokban inkább a mozgás, máskor pedig a beszéd fejlődése erőteljesebb. A kettő pedig nem szétválasztható egymástól. A beszéd is egyfajta mozgás, amit meghatározott szervek hoznak létre, mint például az ajkak, vagy a nyelv.

A kisfia esetében a beszédben résztvevő izmok finommozgását érdemes erősíteni, ami aprólékos, tudatos irányítást igényel. A hibásan képzett hangok javítását először a beszédben résztvevő izmok ügyesítésével kezdik a logopédusok. Ha a nagymozgásoknál elmaradás tapasztalható, ugyanez a kiejtés területén vagy akár a kézügyességben is megmutatkozik. Mindenképpen javaslom, hogy forduljanak szakemberhez. Logopédus vagy mozgásfejlesztő kollégával egyaránt érdemes konzultálni. A nagymozgások rendezése előnyösen befolyásolja később a gyermeke finommozgások terén nyújtott teljesítményét, és a kiejtés javítását is megkönnyíti.

Hat éves kisfiam szorongó alkat, és kutyaterápiát javasoltak a tünetek enyhítésére. Tényleg alkalmas ez a terápia arra, hogy nyitottabbá váljon, és szívesebben barátkozzon a társaival?

Kedves Márta!

A kutyákat a gyermekek többsége szereti, velük sokkal könnyebben teremtenek kapcsolatot a szorongó gyerekek. Valóban igaz, hogy a kutyán keresztül a legzárkózottabb gyermekhez is közel kerülhetünk, a kutya simogatása önmagában véve is terápiás hatású, hiszen az állat feltétel nélkül viszonozza az iránta táplált szeretetet, ami gyógyító hatású. A túlmozgásos, agresszív gyerekeket megnyugtatja, a szorongó típusokat feloldja.
A kutyaterápia során a gyerekek önállóan irányítják, mozgatják az erre kiképzett, nyugodt természetű kutyát, és megtanulnak az állatnak rövid, határozott utasításokat adni. A gyerekeknek a siker érdekében jobban kell figyelnie, összpontosítania, az állat irányításakor pedig az önbizalmuk is nő, és magabiztosabbak lesznek. Nem csak a szorongó, de a nem, vagy alig beszélő, sőt a kevésbé harmonikusan mozgó gyerekeket is cselekvésre, beszédre készteti a kutya, illetve a vele való kapcsolatteremtés vágya.

Nincs abban semmi újdonság, hogy a gyermekek fő motiváló eszköze a játék, a játéktevékenységet minden gyermek imádja. Kutya segítségével nemcsak a viselkedés, hanem a tanuláshoz szükséges készségek is fejlődnek, amikor mozgást és utánzást, memóriát, figyelmet és testsémát is fejlesztő játékokat játszanak.
A foglalkozásokon alapvető követelmény a türelem megtanulása, illetve a társakra és a kutyára való odafigyelés elsajátítása. A kutyával való együttműködés az önfegyelmet is erősíti. Valóban sokoldalú és kifejezetten jótékony hatású terápiás formáról van tehát szó, amit jó szívvel ajánlok gyermeke számára.

Fotó: Harris County Public Library

Három éves a kislányom, már nagyon szépen beszélt, de mióta a kistestvére megszületett, újra halandzsázni és mutogatni kezdett. A beszédével ugye nem lesz baj később?

Kedves Zsanett!

Egy kistestvér születése nagy öröm a családban, de a nagyobb testvér ezt általában nehezen éli meg. Sok türelmet igényel, hogy megtanítsuk őt alkalmazkodni az új helyzethez. A vele töltött idő nagyon fontos, éreznie kell, hogy továbbra is ugyanolyan fontos a szülők számára, és a család életében.

Az, hogy újra halandzsázni és mutogatni kezdett a zavarodottságát jelzi. Legyen vele türelmes! Attól nem kell félnie, hogy ez az állapot a beszédteljesítmény romlását okozza majd a későbbiekben. Úgy beszéljen hozzá, ahogy korábban, a korának megfelelő módon. Türelem kérdése és „visszatalál” a korábban megszokott kommunikációhoz. A legtöbb gyermeknél ez magától megtörténik. Amennyiben több hónap után is fennmarad a probléma, vagy romlást tapasztal, érdemes szakember tanácsát kérni.

Egy éves kisfiam halkan sír. Mi már megszoktuk, de a nálunk megforduló vendégek rendszerint meglepődnek ezen. Lehet, hogy mégis figyelmet érdemel ez a probléma?

Kedves Kamilla!

A sírás az újszülöttek és csecsemők rendkívül fontos, figyelemfelhívó jelzése. Kezdetben ezen keresztül veszik fel a kapcsolatot a külvilággal, így jelzik szükségleteiket. A sírás erősségéből több mindenre is következtethetünk. Az, hogy a gyermek sír, fontos, hiszen a későbbi beszédhez szükséges szerveit használja, fontos, hogy a sírás segítésével a hangadás legkorábbi formáiban is tapasztalatot szerezzen.

Azonban nem feltétlenül ok az aggodalomra, ha egy csecsemő halkan sír, ez ugyanis fakadhat a baba személyiségéből is. Akárcsak a felnőttek, a csecsemők is más-más temperamentummal rendelkeznek. Abban az esetben érdemes logopédushoz fordulni, ha a sírás halksága általánosságban is erőtlen hanggal párosul és mellette az egyéb hangadás is ritka. Ha ilyesmit tapasztal, mindenképpen kérje szakember tanácsát!

Fotó: Neil Coleman

Féléves kislányommal vagyok otthon. Gyakran előfordul, hogy ő is kíváncsian fordul a képernyő felé, amikor tévét nézek. Hallottam olyasmit, hogy ebben a korban már tévézhetnek a gyerekek, mivel bizonyos műsorok fejlesztően hathatnak az értelmi képességeikre. Mennyi idős kortól ajánlott a gyerekeknek a televíziózás?

Kedves Nikolett!

Mielőtt részletesen válaszolnék az Ön által feltett kérdésre, szeretnék néhány tudományos szempontot is megvilágítani a témával kapcsolatban. Születésünkkor valamennyi szervrendszerünk közül az agyunk a legfejletlenebb. Az első három évben fontos fejlődési folyamatok zajlanak, ilyenkor épülnek ki az alapvető idegi struktúrák, amelyekre a környezeti ingerek is komoly hatást gyakorolnak. A csecsemő, és a kisgyermek kiegyensúlyozott fejlődéséhez szüksége van arra, hogy szabadon mozogjon, és hogy közvetlenül tapinthassa, hallhassa, láthassa a „dolgokat, illetve kapcsolatban lehessen másokkal, elsősorban a hozzátartozóival. A televízió ezeket a funkciókat nem, vagy csak áttételesen képes betölteni.

Nemzetközi szakmai ajánlások szerint (pl. USA, Franciaország stb.) két-három éves kor alatt a gyerekek egyáltalán ne nézzenek tévét, illetve utána is legalább hét éves korig csak korlátozott mértékben. Ehhez a szakmai állásfoglaláshoz tudok jómagam is csatlakozni. A tévénézés ebben az időszakban növeli a kockázatát annak, hogy a gyermeknél a későbbiekben beszédfejlődési zavarok, hiperaktivitás, koncentrációs és alvászavarok, és nem utolsósorban képernyőfüggőség alakulhat ki. Az Ön kislánya akkor fog szépen fejődni, ha sokat tud mozogni, játszani, és sok ritmikus versikét, éneket, beszédet hall, miközben sokat van friss levegőn. Azzal nyújtja gyermeke számára a legtöbbet, ha mindez nyugodt, békés környezetben, jól felépített napirenddel egybekötve a tévézés kiiktatásával történik.

Fotó: Joe Shlabotnik

1 / 4 oldal1234