Óvodás gyermekemnél megállapították, hogy sajátos nevelési igényű, a mozgásfejlődése elmarad az átlagtól. Szomatopedagógus foglalkozik vele, és sokat járunk játszótérre, játszóházba is, ahol mindig jól kiugrálja magát. Néha eszembe jut, hogy talán túlterheljük a sok fizikai aktivitást igénylő játékkal. Mennyi mozgás lenne ideális számára?

Kedves Gyöngyi!

A sok mozgás remek dolog, a fizikai aktivitás jótékony hatása gyermekek esetében tudományosan is bizonyított tény. Ha a gyermeke izgő-mozgó alkat, engedje, hogy annyit mozogjon, amennyi csak jól esik neki. Elég, ha ügyelnek a pihenés és a mozgás megfelelő egyensúlyára, ha ez rendben van, nem történhet baj.

A rendszeres, megfelelő minőségű és mennyiségű sporttevékenység számos jótékony hatása ismert. Meghosszabbítja az életünket és tartós egészséget garantál, kutatások igazolják, hogy védelmet biztosít számos krónikus betegség kialakulásával szemben, idetartozik az érrendszeri megbetegedés, a magas vérnyomás, a stroke, a cukorbetegség, a kóros elhízás, a csontritkulás, sőt a depresszió is. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a lusta életforma megsokszorozhatja a fent említett kockázati tényezőket, így az ő esetükben különösen fontos odafigyelni a rendszeres mozgásra. Ám, azt tudnia kell, hogy gyermeke számára nem minden mozgásos játék javasolt, a speciális gyakorlatok kiválasztásában a gyermeket fejlesztő szakemberek tudnak segíteni.

A sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodában, és az iskolában elérhető testnevelés órákon és mozgásfejlesztő foglalkozásokon hamar megtapasztalják a rendszeres, szakember által irányított mozgás örömét. Érdemes ellátogatni a nyitott órákra, és a fogadó órákra, ahol betekintést nyerhet a foglalkozások menetébe, sőt tanácsokat és hasznos ötleteket kaphat a gyermekét fejlesztő gyógypedagógustól, óvodapedagógustól, mire érdemes odafigyelni otthon.

Négy éves gyermekem nem beszél még tisztán. Hamarosan logopédus fogja megvizsgálni, hogy kiderüljön, vajon mi okozza a problémát. Érdekelne, hogyan zajlik a vizsgálat és pontosan mit néznek ilyenkor a szakemberek?

Kedves Erzsébet!

Sok szülő teszi fel a kérdést, mire számíthat a gyermek az első logopédiai vizsgálat alkalmával. A vizsgálattól nem kell félni. Kiváló döntés mihamarabb sort keríteni rá, ha felfedezzük, hogy a hangok tiszta ejtése problémát jelent a gyermek számára. Minél hamarabb kezdődik a terápia, annál gyorsabb a gyógyulás.

A logopédus ilyenkor a beszédszervek állapotát és működését vizsgálja. Megnézi például az ajkak, a fogak, valamint az állkapocs állását nyugalmi helyzetben, illetve mozgatás közben, valamint figyelemmel kíséri a nyelési folyamatot is. Ezek alapján tudja eldönteni, ha további fogorvosi, fül-orr-gégészeti, vagy foniátriai vizsgálatra is szükség van. A logopédus alaposan feltérképezi, melyek azok a hangok, amelyeket szépen ejt a gyermek, és melyek azok, amelyeket hibásan vagy esetleg egyáltalán nem ejt ki. A vizsgálat többek között a spontán beszéd, illetve a képmegnevezés vagy utánmondás alkalmával megfigyelt helyzetekben történik.

A nem tisztán ejtett hangok azonosítását követően az esetleges okok feltárására kerül sor. Ebben segít a szülővel folytatott konzultáció, illetve további vizsgálatok, amelyek a hallás, a figyelmi működés, és az emlékezet feltérképezését célozzák. Ezek alapján lehetséges a személyre szabott és hatékony terápiás terv kialakítása, amely a leghatékonyabban szolgálja a gyermek gyógyulását.

Koraszülött kislányunk mozgása nagy lemaradásokkal fejlődik, sőt még a csecsemőkori reflexek is megmaradtak nála. Milyen típusú fejlesztés lenne a leghatékonyabb számára? Hová vigyem vizsgálatra?

Kedves Dóra!

Még mielőtt a praktikus tanácsokat vennénk sorra, engedjen meg néhány bevezető gondolatot a csecsemőkori reflexekről. Talán úgy fogalmazhatnánk meg a legegyszerűbben, hogy automatikus, az agykéreg irányítása nélkül végbemenő ismétlődő mozgásokról van szó, melyeket egy kevésbé fejlett agyi struktúra, az agytörzs vezérel. A születés, és az élet első hónapjaiban a túléléshez van rájuk szüksége a csecsemőnek, amelyek később az agy magasabb rendű központjainak ellenőrzése alá kerülnek. Ha a csecsemőkori reflexek később is aktívak maradnak, bizony sok galibát okoznak. Gátolják a tudatosan irányított mozgások kivitelezését, a nagy- és finommozgások összehangolását, valamint a felegyenesedést és a legalapvetőbb testtartási reflexek kialakulását. Nehezítik továbbá az érzékelést, a kommunikációt, sőt a csecsemő gondozását is akadályozhatják. A megfelelő terápiás ellátás szerencsére segít orvosolni a problémát.

A célzott kezelések alkalmával speciális mozgásgyakorlatok segítségével építjük le a helytelenül megmaradt reflexeket. Ilyenkor különösen fontos az átlagos mozgásfejlődésnek megfelelő úgynevezett „fiziológiás” mozgássor kialakítása. Ez azt jelenti, hogy passzívan és aktívan végzett mozgásos feladatokkal tanítjuk újra a gyermeknek a helyes csecsemő- és kisdedkori helyzetváltoztató, illetve az aktív mozgások kivitelezését. Ennek segítségével begyakorolják többek között a forgást, a kúszást, a négykézlábra állást, a mászást, az ülést, a feltérdelést, vagy a kapaszkodással oldalazva sétát és a járást is.

Javaslom, keressék fel a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat kerületi tagintézményét, ahol korai fejlesztő gyógypedagógus, szomatopedagógus, illetve konduktor szakemberek vizsgálják meg a gyermeket. Szükség esetén korai intervenciós terápiát javasolhatnak. A gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés, az oktatás és gondozás keretein belül a foglalkozásokon a gyermek komplex fejlesztő terápiában részesül, ami magában foglalja a mozgás- és beszédfejlesztést, a hallás, a látás és a tapintás valamint a kognitív területek, úgymint a figyelem, az emlékezet, és gondolkodás funkcióinak együttes fejlesztését is.

A gyermekem ötödikes és nemrégiben tanulási nehézséget állapítottak meg nála. A pedagógiai szakszolgálatnál a neurofeedback terápiát javasolták hetente két alkalommal. Mit érdemes tudni erről a kezelésről?

Kedves Ágota! 

Szeretném megnyugtatni, hogy az egyik legkorszerűbb módszerrel végzik a gyermek terápiáját. Általános visszajelzés, hogy a tanulási nehézségek esetében nagyon jó hatékonysággal dolgozik az említett kezelés, hamar tapasztalni fogják áldásos hatásait. A neurofeedback terápia segítségével a tanuló képessé válik arra, hogy saját idegrendszeri folyamatait szabályozza, ez pedig sokat segít a gyógyulásban.

A terápia vizsgálattal kezdődik, amely során a fejről elvezetett elektromos jelek tanulmányozásával feltérképezik a normálistól eltérő mintázatokat, ezek javításával pedig a tanuló problémája kezelhetővé válik. Az állapotfelmérés és a kezelési terv felállítása után a fejbőrre és a fülcimpákra elektródákat helyeznek el, amelyek segítségével megfigyelik az agy elektromos aktivitását és megvizsgálják a kivetített képet. A tanuló ezután a számítógép képernyőjén filmet vagy valamilyen animációt kezd nézni, amit a saját agyhullámai vezérlésével irányít. Ha megfelelően hangolja be az agyhullámait, jó minőségben látja a képet, ha viszont elkalandozik a figyelme vagy csökken a teljesítménye a kép elmosódott lesz és a hang élvezhetetlenné válik. A tanuló feladata, hogy megtanulja megváltoztatni az agyhullámait, hogy a kép ismét élvezhető legyen.

Az eredmények csak fokozatosan mutatkoznak meg, a tünetektől függően a javuláshoz nagyjából 10-60 alkalom szükséges. A kezelés általában 20-40 percet vesz igénybe, a kezelésre szánt időt a tanuló terhelhetősége is befolyásolja.

Bővebben itt olvashat a neurofeedback terápiáról.

Elsős kisfiam a rendszeres otthoni gyakorlás ellenére sem tud olvashatóan írni, és gyakran vét helyesírási hibákat. Lehetséges, hogy fejlesztő terápiára van szüksége?

Kedves Vera!

Az írástanulás sok kisiskolás számára okoz nehézséget, és egyáltalán nem feltétlenül jelent a későbbiekben hátrányt, gondoljunk csak például a híres krimi szerzőre, Agatha Christie-re, akinek saját bevallása szerint mindig is gyenge pontja volt a betűvetés. A folytatás olvasása →

Mi okozza a gerincferdülést és milyen tornával lehet rendbehozni?

Kedves Szülő! 

A gerincferdülés sok gyermeket érint manapság, az ortopéd orvosok praxisában az egyik leggyakrabban előforduló gerincprobléma. Mit is jelent pontosan? A válasz egyszerű. A gerincferdülés a gerinc oldalirányú elgörbülésével jár. A folytatás olvasása →

1 / 2 oldal12