Közel hat éves kislányom egyáltalán nem szeret rajzolni. Mit csináljak? Erőltessük, vagy szakemberhez forduljunk?

Kedves Kata!

Ha egy gyermek ebben az életkorban nem szeret rajzolni, annak több oka is lehet. A legvalószínűbb, hogy valamiért nem élvezi ezt a tevékenységet, talán kudarcot élt át korábban a rajzolással kapcsolatban, vagy csalódott, amiért nem úgy sikerülnek a rajzai, ahogyan szeretné. Mindig tartsák szem előtt, hogy erőltetni nem szabad semmit, ezt sem tanácsos, hiszen pont az ellenkezőjét érik el vele, és a gyermek örökre megutálhatja miatta a rajzolást.

Hasznos lehet szakemberrel konzultálni, hogy lássák miről is van szó. Ez lehet az óvoda pszichológusa, vagy a kerületükben működő Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa. Ha a kislány finommotoros készségei fejlesztésre szorulnak, fejlesztő terápiával komoly eredményeket lehet elérni. Az is lehet, hogy a jól bevált „házi” megoldások ugyancsak gyors eredményt hoznak. A játékos tevékenységek, a vágás, a festés, a gyurmázás, a tésztagyúrás, a gyöngyfűzés stb. nemcsak időtöltés szempontjából hasznosak, hanem fejlesztő hatásaik miatt is figyelmet érdemelnek.

Négy éves kisfiam elég ügyetlen. Gyakran elesik, sokszor csetlik-botlik. Az is nyugtalanít, hogy még mindig nagyon sok hibával beszél. Lehetséges, hogy a kettő összefügg? Mit tegyek?

Kedves András!

Kiváló ráérzett egy lehetséges összefüggésre, az említett két területen tapasztalt problémák valóban kapcsolódhatnak egymáshoz. Ha a szülő időben ismeri fel a problémát, mihamarabb kezdetét veheti a gyógyítás, ami a későbbi javulás szempontjából nagyon előnyös.

Nézzük meg közelebbről, mi áll a jelenség hátterében! A gyerekek mozgás- és beszédfejlődése sok lépcsős folyamat. Mindkét terület korán fejlődésnek indul, azonban gyakori, hogy bizonyos időszakokban inkább a mozgás, máskor pedig a beszéd fejlődése erőteljesebb. A kettő pedig nem szétválasztható egymástól. A beszéd is egyfajta mozgás, amit meghatározott szervek hoznak létre, mint például az ajkak, vagy a nyelv.

A kisfia esetében a beszédben résztvevő izmok finommozgását érdemes erősíteni, ami aprólékos, tudatos irányítást igényel. A hibásan képzett hangok javítását először a beszédben résztvevő izmok ügyesítésével kezdik a logopédusok. Ha a nagymozgásoknál elmaradás tapasztalható, ugyanez a kiejtés területén vagy akár a kézügyességben is megmutatkozik. Mindenképpen javaslom, hogy forduljanak szakemberhez. Logopédus vagy mozgásfejlesztő kollégával egyaránt érdemes konzultálni. A nagymozgások rendezése előnyösen befolyásolja később a gyermeke finommozgások terén nyújtott teljesítményét, és a kiejtés javítását is megkönnyíti.

Nagycsoportos kisfiam ügyetlenül rajzol, emiatt nincs sikerélménye, és kerüli, hogy nekilásson az alkotásnak. Hogyan segíthetek neki abban, hogy megszeresse a rajzolást?

Kedves Ildikó!

Nagyon jó a kérdés, szerencsére sok hasznos tippet ki lehet próbálni, ami segíthet abban, hogy változzon a kisfia hozzáállása. Ahhoz, hogy a gyermek szépen rajzoljon, többek között jól kell fognia a ceruzát, és rajzolás közben a szemével is ügyesen kell követnie a kéz mozdulatait. Ez nem minden gyermeknek megy könnyedén. A mindennapi tevékenységeink során szerencsére számos lehetőségünk adódik a finommozgások fejlesztésére, használjuk hát ki ezeket az alkalmakat!

Az építő- és összerakható játékok javítják a kézügyességet, csakúgy, mint a gyurmázás, a vágás, a ragasztás, a gyöngyfűzés, vagy a kirakózás. Vagyis minden olyan játék, amihez a gyermeknek apró tárgyakat kell megfognia, forgatnia, esetleg a helyére illesztenie. Mi több a főzés, mint közösen végzett tevékenység szintén hasonló lehetőséget kínál. Tanítsuk meg gyermekünknek a gyúrás, nyújtás, formázás, szaggatás, szeletelés művészetét, arra figyeljünk, hogy a gyermek biztonsága érdekében tompa késsel dolgozzunk. Mindeközben sokat erősödik a kezek izomzata, és a finommozgás, sőt a szem-kéz koordináció is ügyesedik, ez pedig a rajzolás során is nagy segítség. Minél többet gyakoroljuk ezeket a tevékenységeket, annál könnyebb lesz a gyermek számára a helyes ceruzafogás, és az alkotás is.

Nagyon jó, ha a gyakorlásra már óvodáskorban is időt szánunk, így később, az iskolában például az írástanulás is egyszerűbb.

Koraszülött kislányunk mozgása nagy lemaradásokkal fejlődik, sőt még a csecsemőkori reflexek is megmaradtak nála. Milyen típusú fejlesztés lenne a leghatékonyabb számára? Hová vigyem vizsgálatra?

Kedves Dóra!

Még mielőtt a praktikus tanácsokat vennénk sorra, engedjen meg néhány bevezető gondolatot a csecsemőkori reflexekről. Talán úgy fogalmazhatnánk meg a legegyszerűbben, hogy automatikus, az agykéreg irányítása nélkül végbemenő ismétlődő mozgásokról van szó, melyeket egy kevésbé fejlett agyi struktúra, az agytörzs vezérel. A születés, és az élet első hónapjaiban a túléléshez van rájuk szüksége a csecsemőnek, amelyek később az agy magasabb rendű központjainak ellenőrzése alá kerülnek. Ha a csecsemőkori reflexek később is aktívak maradnak, bizony sok galibát okoznak. Gátolják a tudatosan irányított mozgások kivitelezését, a nagy- és finommozgások összehangolását, valamint a felegyenesedést és a legalapvetőbb testtartási reflexek kialakulását. Nehezítik továbbá az érzékelést, a kommunikációt, sőt a csecsemő gondozását is akadályozhatják. A megfelelő terápiás ellátás szerencsére segít orvosolni a problémát.

A célzott kezelések alkalmával speciális mozgásgyakorlatok segítségével építjük le a helytelenül megmaradt reflexeket. Ilyenkor különösen fontos az átlagos mozgásfejlődésnek megfelelő úgynevezett „fiziológiás” mozgássor kialakítása. Ez azt jelenti, hogy passzívan és aktívan végzett mozgásos feladatokkal tanítjuk újra a gyermeknek a helyes csecsemő- és kisdedkori helyzetváltoztató, illetve az aktív mozgások kivitelezését. Ennek segítségével begyakorolják többek között a forgást, a kúszást, a négykézlábra állást, a mászást, az ülést, a feltérdelést, vagy a kapaszkodással oldalazva sétát és a járást is.

Javaslom, keressék fel a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat kerületi tagintézményét, ahol korai fejlesztő gyógypedagógus, szomatopedagógus, illetve konduktor szakemberek vizsgálják meg a gyermeket. Szükség esetén korai intervenciós terápiát javasolhatnak. A gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés, az oktatás és gondozás keretein belül a foglalkozásokon a gyermek komplex fejlesztő terápiában részesül, ami magában foglalja a mozgás- és beszédfejlesztést, a hallás, a látás és a tapintás valamint a kognitív területek, úgymint a figyelem, az emlékezet, és gondolkodás funkcióinak együttes fejlesztését is.

Férjem azt szeretné, ha öt éves kisfiúnk már elkezdene sportolni. Nem korai ez még neki? Vitatkozni sem akarok a párommal, tényleg eléggé mozgékony srác, de olyan kicsi még ez a gyerek.

Kedves Lilla!

Egy öt éves gyerekkel már bátran el lehet kezdeni a szervezett mozgást, sportot abban az esetben, ha ehhez neki is van kedve. Vannak kedvelt, az óvodás korosztály számára is már ajánlható sportágak, mint például az úszás, foci, tánc. A folytatás olvasása →

Kislányom most kezdte az ovit. Szeretnék vele minél több olyan játékot játszani, ami igazán hasznos a fejlődése szempontjából. Lehet tudni, hogy pontosan milyen képességeit fejlesztheti egy-egy játék?

Kedves Andrea!

Az óvodás gyermekek számára az érzelmi biztonság megteremtése alapvető fontosságú testi-lelki fejlődésük szempontjából. A játék ugyancsak fontos szerepet játszik ebben. A folytatás olvasása →