A kisfiam rendszeres asztmás rohamoktól szenved. Sok dolgot kipróbáltunk már a gyógyulás érdekében, és van is javulás. Minden újdonságra nyitottak vagyunk, ami segíthet. Azt hallottam, hogy a gyógytestnevelés is hozzájárulhat a gyógyuláshoz. Ez tényleg igaz?

Kedves Gyöngyvér!

Minél több oldalról megtámogatott az asztma gyógyulása, annál hatékonyabb a gyógyulás. A gyógytestnevelés valóban remek kiegészítő terápia az asztma kezelésében. A harmónikus izomfejlesztés és tartásjavítás rendszeres gyakorlása, illetve a speciális légző gyakorlatok megtanítása sokat segít a fulladásos tünetek megelőzésében.

A rendszeres gyógytestnevelés és speciális légző gyakorlatok tanulása a rohammentes időszakokban történik, hatására a gyermek a roham idején is képes a helyes légzésre, ennek köszönhetően könnyebben vészeli át a fulladásos rohamot is.

A légző gyakorlatok titka, hogy a gyermek orron keresztül vesz levegőt, a kilégzés pedig szájon keresztül történik, ami enyhíti a kis hörgők görcsét is. A gimnasztika mozgásai az adrenalin kiválasztást segítik, ezek pedig ugyancsak oldják a hörgők görcsösös összehúzódását, sőt szerencsés esetben meg is akadályozhatják a görcsök kialakulását.

A betegség kezdetén megfigyelhető, hogy a légzésmód megváltozása csak a fulladásos rohamok alatt figyelhető meg. Tünetmentes időszakban a légzőizmok működése teljesen normális. Az egyre gyakoribbá váló nehézlégzések, fulladások következtében a nem kívánt mechanizmusok rögzülnek és panaszmentes időszakban is megfigyelhetővé válnak. Ezért rendkívül fontos, hogy még a kezdeti stádiumban elkezdjük a légzőtorna megtanítását, amikor még lehetőség van elkerülni a panaszok súlyosbodását. Azonban a későbbiekben is áldásos hatásúak, és nagy mértékben hozzájárulnak a tünetek enyhüléséhez. Mindenképpen javaslom ezzel a terápiás lehetőséggel is megtámogatni a gyermek gyógyulását. A részletek kapcsán javaslom forduljon szakemberhez!

Attila fiam lordózis miatt jár gyógyúszásra. Mi is szoktunk pancsolni és szívesen gyakorolnám vele azokat a gyakorlatokat, amik segítik a gyógyulását. Milyen úszásnem a legjobb neki?

Kedves Éva!

Lordikus tartásnál a hasizom, a farizomzat és az alsó végtag combhajlító izmainak erősítése a legfontosabb. A gyakorlásnál több úszásnem is szóba jöhet. Érdemes például a gyorsúszást gyakorolni, ami intenzíven dolgoztatja a farizmokat, és a térdhajlító izmokat, amelyek megerősödve segítik visszabillenteni a medencét az egészséges helyzetbe. A hátúszásnál a csípő és a has izomzat erősödik, ami szintén a lordikus tartás megszüntetését célozza. A mellúszásnál figyeljünk arra, hogy a gyermek csapott mellúszó lábtempóval haladjon. A hát és gyorsúszást célszerű váltakozva végezni.

Fotó: Nicole Gottier

Kisfiamnál Scheuermann-betegséget állapított meg az orvos és rendszeres úszást javasolt neki. Ilyenkor melyik úszásnem segít leginkább a gyógyulásban?

Kedves Éva!
Az úszás az egyik leghatékonyabb segítség a Scheuermann-betegség gyógyításában. Könnyű megfigyelni, hogy a rossz tartás miatt görbültebb a hát, tehát ezeket az izmokat kell célzottan erősíteni. Úszás előtt érdemes odafigyelni rá, hogy a gyermek alaposan bemelegítsen a parton, lehetőleg sok karmozgással.
Figyeljünk a háti szakasz mozgékonyságának növelésére, és a mellizmok nyújtására. A legmegfelelőbb úszásnem a hátúszás és kombinációi, ilyen például a páros karú hátúszás. A hátúszásnál ügyeljünk rá, hogy az áll közeledjen a szegycsonthoz, a fej pedig a gerinc meghosszabbításában maradjon.

A kislányomnak a magasan álló lapockája miatt úszást ajánlotta az orvos. Milyen úszásnem az ideális számára?

Kedves Lilla!

A mellúszás a legjobb választás. Ennél az úszásnemnél a karmunka a vállövet előre, és befelé húzza, ugyanakkor megtartja a lapockát. A kartempónál figyeljünk rá, hogy a vállakat leengedje a gyermek. Enyhébb panaszoknál, ha a kar felemelése könnyű és gördülékeny, végezhet a gyermek gyors és hátúszást is.

Ha a probléma csak az egyik oldalon jelentkezik, az egykarú hátúszás a leghatékonyabb, ebben az esetben az érintett oldali karral érdemes végezni a gyakorlást.

Óvodáskorú kislányomnál felfigyeltem arra, hogy az egyik lapockája magasabban áll. Mikor érdemes ezzel orvoshoz fordulni?

Kedves Péter!

Akkor érdemes gyanakodni, hogy a lapocka a normálistól eltérő módon magasabban helyezkedik el, ha egyik vagy esetleg mindkét oldalon kiemelkedik a hát síkjából.

Ilyenkor egyébként a lapocka alakja is megváltozik, kicsit szélesebb, és a hossza is csökken. Ezt az elváltozást méhen belüli fejlődési zavar okozhatja, lényeges javulást pedig csak műtéttel lehet elérni. Amennyiben az elváltozás nem komoly mértékű, gyógytestneveléssel jó eredmények érhetők el.

Ilyenkor a lapockakörnyéki izmok kilazítása a legfontosabb, illetve erősítsük a lapockát lefelé rögzítő izmokat is. A speciális torna szép javulást eredményez, a karok ismét egészségesen mozognak. Lehetőleg kerüljük azokat a gyakorlatok, amelyek a lapocka felcsúszását okozzák. Ilyen például mindenféle támaszkodó vagy és függő gyakorlat.

Gyermekemnél Scheuermann-betegséget állapított meg az orvos. Mit érdemes tudni erről?

Első hallásra talán ijesztően hangzik az idegen csengésű diagnózis, azonban ha időben elkezdődik a megfelelő terápia, semmi ok az aggodalomra. Scheuermann írta le először a legtöbbször serdülőkorban jelentkező betegséget, amely általában tizenkét-tizenhét éves fiúknál fordul elő, lányoknál ritkábban. Okozhatja a hirtelen növekedés, illetve a tartó és mozgatóizmok túlterhelése vagy lustasága is.

Kialakulását ott érhetjük tetten, amikor a rossz testtartás miatt görbültebb a hát, a gyermek fáradékonnyá válik, és enyhe hátfájdalmakat tapasztal az érintett gerincszakasznál, ahol az izmok merevvé válnak. Tizennyolc éves kor után a panaszok fokozódhatnak, az érzékeny területen a hátizmok kötöttek, a gerinc pedig a korábbiakhoz képest is merevebb. A panaszok felerősödésével a csigolyatestek ék alakúvá válnak. A célzott izomerősítés, és a speciális gyógytestnevelés a csigolyák egészséges fejlődését jótékonyan támogatják, és elősegítik a gyógyulást.

1 / 4 oldal1234