Kisfiam most kezdi az úszástanulást. Szeretném tudni, milyen úszásnem javasolt számára, ha asztmás?

Kedves Péter!

Asztmás gyerekeknél a mellúszás és a gyorsúszás javasolt, az úszás oktatását pedig hátúszással vagy mellúszással érdemes kezdeni. Azoknál a gyermekeknél, akik fokozottabban idegenkednek a víztől, és nem szívesen merítik huzamosabb ideig az arcukat a vízbe az átélt fulladásos élmények miatt, első úszásnemként a hátúszást javaslom.

Tartsuk szem előtt, hogy a folyamatos úszásoknál, mint például a mellúszásnál az egyéni légzésritmus és az úszómozdulatok összehangolásakor minden kartempóra történik a levegővétel, figyeljünk a kilégzési fázis elnyújtására. Minden második kartempóra történő levegővételnél az úszómozdulatok lendületes végrehajtására érdemes törekedni és arra, hogy belégzést követően rögtön kezdődjön meg a kilégzést. A huzamosabb légzésvisszatartás mindenképpen kerülendő.

A kisfiam rendszeres asztmás rohamoktól szenved. Mire érdemes odafigyelnünk, ha uszodában vagyunk?

Kedves Kata!

Az úszás sokat segít az asztmás panaszok enyhítésében, mivel nagy mértékben hozzájárul a légutak, a szív és a keringési rendszer erősítéséhez. Tartsuk szem előtt, hogy az asztmás gyermekek a gyógytestnevelésre és gyógyúszásra is csak rohammentes időszakban járhatnak.

A betegség kezdetén a légzésmód megváltozása csak a fulladásos rohamok alatt figyelhető meg, tünetmentes időszakban a légzőizmok működése teljesen normális. Az egyre gyakoribbá váló nehézlégzések, fulladások következtében azonban a kóros mechanizmusok rögzülnek és panaszmentes időszakban is megfigyelhetővé válnak. A kezdeti stádiumban az úszás és az egyéni légzésritmus összehangolása kiváló terápia. Minél korábban kezdjük, annál jobb, hiszen ilyenkor gyorsabb a gyógyulás is.

Az úszásnemtől függetlenül a különböző kartempók kiválóan szabályozzák, és akaratunktól függetlenül is ritmizálják a légzést. Azt a ritmust kell megtalálni, amelyben a leghosszabb ideig tudnak gyermekeink erőltetés nélkül lélegezni. Az asztmásoknál a kilégzés akadályozott a belégzés pedig felületes. Légzéskor a rekeszizom elernyedése hirtelen, az összehúzódása görcsösen történik, ezért görcsös és lökésszerű a kilégzés. Ezen a lassú elnyújtott kilégzés hangsúlyozásával segíthetünk. Az erőteljes kilégzést és a légzés mozgással történő összehangolását a parton is gyakorolhatjuk. Nagyon fontos alapelv a fokozatosság. A kilégzési időt fokozatosan növeljük úgy, hogy soha ne lépjen fel légszomj. A kilégzésre javasolt tempószám, az edzettségtől és az aktuális állapottól függően egyénileg változtatható.

Ha a gyermek egy-egy táv leúszását megterhelőnek érzi, esetleg nehezítetté válik a légzése, akkor soron kívül is beiktathatunk egy kis pihenőt. Ez mindig jó alkalom a légzés gyakorlására. A légzésszabályozó gyakorlatoknál 3-4 légzésciklus után tartsunk szünetet, ilyenkor az egyenletes légzésre figyeljünk. Kerüljük a hiperventillációt, a túllégzést!

Ha a gyermek köhögni kezd, szintén így járjunk el. Az asztmás gyermekek úszás előtt és után is zuhanyozzanak hideg-meleg-langyos folyóvíz váltogatásával. Ez javítja a keringést és edzi az immunrendszert is.

Ádám fiam most kezdte a második osztályt, és súlyfelesleggel küzd. Mostanában egyre gyakrabban fejfájásra és szédülésre panaszkodik. Voltunk a szemészeten, ahol nem találták a tünetek okát, viszont magas vérnyomást mértek nála. A feleségemmel nagyon aggódunk miatta. Már ilyen fiatal korban is kialakulhat ez a betegség?

Kedves Kata!

A gyermekkori magas vérnyomás – latin nevén hypertonia – néhány évtizeddel ezelőtt még valóban ritka betegségnek számított. Azóta sajnos sok minden változott. A nem megfelelő táplálkozás, és életmód nemcsak a felnőtteknél, hanem a gyerekeknél is növeli az elhízás kockázatát, az utóbbi időben pedig egyre több gyermeknél diagnosztizálnak magas vérnyomást. Kora gyermekkorban továbbra is ritka ez a betegség, azonban pubertás körül és utána is a túlsúlyos, illetve kórosan elhízott gyermekek száma egyre nő, ez pedig az esetek harmadánál magas vérnyomás kialakulásával jár.

A felnőttkorban kialakuló hypertonia sok esetben ugyancsak a gyermekkorban gyökerezik. Az úgynevezett „tracking” jelenség, vagyis a gyermekkorban tapasztalható magasabb vérnyomástartományban fekvő értékek megjelenése a felnőttkori hypertonia előjele. Habár a megelőzés titka az egészséges életmód, természetesen a már kialakult tüneteket kezelése is megfelelő étrend és rendszeres mozgás mellett a leghatékonyabb.

Fotó: 44 Big Boy

A kisfiam rendszeres asztmás rohamoktól szenved. Sok dolgot kipróbáltunk már a gyógyulás érdekében, és van is javulás. Minden újdonságra nyitottak vagyunk, ami segíthet. Azt hallottam, hogy a gyógytestnevelés is hozzájárulhat a gyógyuláshoz. Ez tényleg igaz?

Kedves Gyöngyvér!

Minél több oldalról megtámogatott az asztma gyógyulása, annál hatékonyabb a gyógyulás. A gyógytestnevelés valóban remek kiegészítő terápia az asztma kezelésében. A harmónikus izomfejlesztés és tartásjavítás rendszeres gyakorlása, illetve a speciális légző gyakorlatok megtanítása sokat segít a fulladásos tünetek megelőzésében.

A rendszeres gyógytestnevelés és speciális légző gyakorlatok tanulása a rohammentes időszakokban történik, hatására a gyermek a roham idején is képes a helyes légzésre, ennek köszönhetően könnyebben vészeli át a fulladásos rohamot is.

A légző gyakorlatok titka, hogy a gyermek orron keresztül vesz levegőt, a kilégzés pedig szájon keresztül történik, ami enyhíti a kis hörgők görcsét is. A gimnasztika mozgásai az adrenalin kiválasztást segítik, ezek pedig ugyancsak oldják a hörgők görcsösös összehúzódását, sőt szerencsés esetben meg is akadályozhatják a görcsök kialakulását.

A betegség kezdetén megfigyelhető, hogy a légzésmód megváltozása csak a fulladásos rohamok alatt figyelhető meg. Tünetmentes időszakban a légzőizmok működése teljesen normális. Az egyre gyakoribbá váló nehézlégzések, fulladások következtében a nem kívánt mechanizmusok rögzülnek és panaszmentes időszakban is megfigyelhetővé válnak. Ezért rendkívül fontos, hogy még a kezdeti stádiumban elkezdjük a légzőtorna megtanítását, amikor még lehetőség van elkerülni a panaszok súlyosbodását. Azonban a későbbiekben is áldásos hatásúak, és nagy mértékben hozzájárulnak a tünetek enyhüléséhez. Mindenképpen javaslom ezzel a terápiás lehetőséggel is megtámogatni a gyermek gyógyulását. A részletek kapcsán javaslom forduljon szakemberhez!

Attila fiam lordózis miatt jár gyógyúszásra. Mi is szoktunk pancsolni és szívesen gyakorolnám vele azokat a gyakorlatokat, amik segítik a gyógyulását. Milyen úszásnem a legjobb neki?

Kedves Éva!

Lordikus tartásnál a hasizom, a farizomzat és az alsó végtag combhajlító izmainak erősítése a legfontosabb. A gyakorlásnál több úszásnem is szóba jöhet. Érdemes például a gyorsúszást gyakorolni, ami intenzíven dolgoztatja a farizmokat, és a térdhajlító izmokat, amelyek megerősödve segítik visszabillenteni a medencét az egészséges helyzetbe. A hátúszásnál a csípő és a has izomzat erősödik, ami szintén a lordikus tartás megszüntetését célozza. A mellúszásnál figyeljünk arra, hogy a gyermek csapott mellúszó lábtempóval haladjon. A hát és gyorsúszást célszerű váltakozva végezni.

Fotó: Nicole Gottier

Kisfiamnál Scheuermann-betegséget állapított meg az orvos és rendszeres úszást javasolt neki. Ilyenkor melyik úszásnem segít leginkább a gyógyulásban?

Kedves Éva!
Az úszás az egyik leghatékonyabb segítség a Scheuermann-betegség gyógyításában. Könnyű megfigyelni, hogy a rossz tartás miatt görbültebb a hát, tehát ezeket az izmokat kell célzottan erősíteni. Úszás előtt érdemes odafigyelni rá, hogy a gyermek alaposan bemelegítsen a parton, lehetőleg sok karmozgással.
Figyeljünk a háti szakasz mozgékonyságának növelésére, és a mellizmok nyújtására. A legmegfelelőbb úszásnem a hátúszás és kombinációi, ilyen például a páros karú hátúszás. A hátúszásnál ügyeljünk rá, hogy az áll közeledjen a szegycsonthoz, a fej pedig a gerinc meghosszabbításában maradjon.

1 / 4 oldal1234