A kislányomnak a magasan álló lapockája miatt úszást ajánlotta az orvos. Milyen úszásnem az ideális számára?

Kedves Lilla!

A mellúszás a legjobb választás. Ennél az úszásnemnél a karmunka a vállövet előre, és befelé húzza, ugyanakkor megtartja a lapockát. A kartempónál figyeljünk rá, hogy a vállakat leengedje a gyermek. Enyhébb panaszoknál, ha a kar felemelése könnyű és gördülékeny, végezhet a gyermek gyors és hátúszást is.

Ha a probléma csak az egyik oldalon jelentkezik, az egykarú hátúszás a leghatékonyabb, ebben az esetben az érintett oldali karral érdemes végezni a gyakorlást.

Óvodáskorú kislányomnál felfigyeltem arra, hogy az egyik lapockája magasabban áll. Mikor érdemes ezzel orvoshoz fordulni?

Kedves Péter!

Akkor érdemes gyanakodni, hogy a lapocka a normálistól eltérő módon magasabban helyezkedik el, ha egyik vagy esetleg mindkét oldalon kiemelkedik a hát síkjából.

Ilyenkor egyébként a lapocka alakja is megváltozik, kicsit szélesebb, és a hossza is csökken. Ezt az elváltozást méhen belüli fejlődési zavar okozhatja, lényeges javulást pedig csak műtéttel lehet elérni. Amennyiben az elváltozás nem komoly mértékű, gyógytestneveléssel jó eredmények érhetők el.

Ilyenkor a lapockakörnyéki izmok kilazítása a legfontosabb, illetve erősítsük a lapockát lefelé rögzítő izmokat is. A speciális torna szép javulást eredményez, a karok ismét egészségesen mozognak. Lehetőleg kerüljük azokat a gyakorlatok, amelyek a lapocka felcsúszását okozzák. Ilyen például mindenféle támaszkodó vagy és függő gyakorlat.

Gyermekemnél Scheuermann-betegséget állapított meg az orvos. Mit érdemes tudni erről?

Első hallásra talán ijesztően hangzik az idegen csengésű diagnózis, azonban ha időben elkezdődik a megfelelő terápia, semmi ok az aggodalomra. Scheuermann írta le először a legtöbbször serdülőkorban jelentkező betegséget, amely általában tizenkét-tizenhét éves fiúknál fordul elő, lányoknál ritkábban. Okozhatja a hirtelen növekedés, illetve a tartó és mozgatóizmok túlterhelése vagy lustasága is.

Kialakulását ott érhetjük tetten, amikor a rossz testtartás miatt görbültebb a hát, a gyermek fáradékonnyá válik, és enyhe hátfájdalmakat tapasztal az érintett gerincszakasznál, ahol az izmok merevvé válnak. Tizennyolc éves kor után a panaszok fokozódhatnak, az érzékeny területen a hátizmok kötöttek, a gerinc pedig a korábbiakhoz képest is merevebb. A panaszok felerősödésével a csigolyatestek ék alakúvá válnak. A célzott izomerősítés, és a speciális gyógytestnevelés a csigolyák egészséges fejlődését jótékonyan támogatják, és elősegítik a gyógyulást.

Második osztályos fiam gerincferdülés miatt jár gyógytestnevelés órákra. Tavaly kezdte a terápiát, és úgy tűnik hosszabb ideig tart a gyógyulás, mint gondoltuk. Mi lehet ennek az oka? Lehet, hogy még fiatal hozzá, hogy tudatosan figyelni tudjon a tartására?

A lassabb gyógyulásnak sok oka lehet, egy biztos, minél hamarabb kezdődik a kezelés, annál rövidebb a gyógyulás is, ugyanakkor mindig annyi ideig tart, ameddig csak szükséges. A folytatás olvasása →

A fiam alsó tagozatos és nemrég kezdett lúd-talp miatt gyógytestnevelés órákra járni. Szeretném, ha gyógyúszásra is járna majd. Jó lenne tudni, hogy a lúd-talp kezelésében melyik úszásnem a leghatékonyabb?

Remek ötlet a talajon végzett gyakorlatokat és az úszást kombináltan alkalmazni a lúd-talp kezelésében. A változatosságot a gyerekek is kedvelik, az úszás pedig ugyancsak hatékonyan segíti a gyógyulást. A folytatás olvasása →

A lányaim tizenkettő és tizennégy évesek, mindketten lúd-talp betétet hordanak. Otthon milyen tornagyakorlatokat érdemes végezniük, ami segít a gyógyulásban? Érdekelne, hogy pontosan milyen izmokat erősít ez a torna?

A lábboltozat-süllyedés, – köznyelven lúd-talp – a lábboltozatot tartó szalagok és izmok megnyúlásával jár. A legismertebb tartás problémák egyike, amivel gyermekként már maguk a szülők is találkozhattak. A folytatás olvasása →