A diszpraxia

Idegenül cseng ez a kifejezés a fülünkben, nem forog gyakran a szóbeszédben, pedig a beszédzavarban…

Valóban nem forog gyakran a szóbeszédben ez a kifejezés, amely mégis a beszédzavarban érintett gyermekek 4,3 %-át érinti. Előfordul, hogy sokáig rejtve marad, mert az érintett személy „csupán” nagyon ügyetlennek tűnik. Ennél azonban többről van szó. A betegségből adódó kudarcok elkerülése, a személyiségfejlődés megfelelő alakulása érdekében érdemes minél korábban felfedezni és kezelni is.

A diszpraxia fogalma

A praxia szó cselekvéssorok tervezését, irányítását jelenti, ami meghatározott feladat érdekében történik. Tanulási folyamat eredményeként alakul ki. A praxia a saját test és környezet kölcsönhatásában megszerzett és elsajátított mozgás megfelelő alkalmazása. Magába foglalja, hogy

  • a mozgássorok helyes időrendben követik egymást,
  • a felesleges együttmozgások kiiktatásra kerülnek,
  • a testséma és téri tájékozódás pontos.

A praxia zavara a diszpraxia, amely a saját test és a környezet kölcsönhatásának zavara. Idegrendszeri eredetű mozgáskoordinációs zavar. Fennállásakor hiába a mozgásos, gyakorlati tapasztalat, azt nem képes az érintett személy a megfelelő módon alkalmazni. Ayres szerint a szenzoros integráció zavarinak egyfajta megnyilvánulása, amely az érzékek – látás, hallás, tapintás, szaglás, mozgás – feldolgozását, összekapcsolását és az azokra adott megfelelő válaszadást foglalja magába. A folytatás olvasása →

Mozgásfejlődés és a beszéd

Sok a kérdés a témában

Mi köze van a beszédnek a mozgáshoz? Mire érdemes a mozgásfejlődés során figyelni? Mitől lehet az elmaradás? Kihez érdemes fordulni a problémával?

Ilyen és hasonló kérdésekkel gyakran találkozunk, gyakran fogalmazódnak meg bennünk. Itt ott egy –egy részének utána is nézhetünk. Azonban, hogy összefüggéseiben hogyan viszonyul a beszéd- és nyelvi fejlődés a mozgásfejlődéshez arról már ritkábban.

Az alábbi sorok e kettő közös okairól, előfordulásáról, egymásra hatásáról szólnak és a probléma két irányból történő megsegítésének hasznosságára hívják fel a figyelmet.

Kommunikáció a babáknál

Mára már rengeteg kutatás rávilágított arra a tényre, hogy a beszéd- és nyelvi fejlődés szoros kapcsolatban áll a mozgásfejlődéssel. A beszéd a kommunikáció részeként jelenik meg a gyermekek fejlődése során, azonban azt megelőzően is számtalan módon kommunikálnak a gyermekek a környezetükkel. A születésüket követően a babák mozgása tulajdonképpen a kommunikáció első formájaként jelenik meg. Erre épül a későbbiekben a többi kommunikációs forma is. Mindez rámutat arra, hogy fontos már az elejétől kezdve nagy figyelemmel követni a gyermek mozgásfejlődését. Ugyanis, ha az esetleg elmarad, az negatív hatással lesz a gyermek környezetének felfedezésére. Mindez pedig a beszédfejlődés lelassulásához is vezethet. A folytatás olvasása →

Elbutul a Facebook-nemzedék?

Gyarmathy ÉvaAz írás elterjedésekor ugyanúgy aggódott az emberiség az elbutulás miatt, mint most a digitália korában. Pedig nem butábbak a mai gyerekek, csak megváltozott a gondolkodásmódjuk. Az iskolának egyelőre lövése sincs, mit kezdjen a digitális bennszülöttekkel. Interjú Gyarmathy Éva pszichológussal.

A digitális kultúrával alapvetően alakul át a felnövekvő generációk gondolkodásmódja, idegrendszere – magyarázta nemrég a Digitális Nemzedék Konferencián. Milyen változásokról van szó?

Nemcsak az úgynevezett digitális bennszülöttek (az a generáció, amely már beleszületett a digitális világba – a szerk.) gondolkodása, idegrendszere változik meg, hanem mindenkié. Az emberi agy rendkívül képlékeny, nyitott, tapasztalatfüggő rendszer, amelynek a működési módja a környezet hatására alakul. Ha a környezet megváltozik, akkor ezzel együtt az idegrendszerünk, a gondolkodásunk is változik. Ez nemcsak a gyerekekre igaz, hanem a felnőttekre, öregekre is. A folytatás olvasása →

Már tíz éve tilos a pofon a gyermeknevelésben

Gyurkó Szilvia interjúNem figyelünk a gyerekeinkre, nem tanultuk meg felismerni a szükségleteiket, és nem tudjuk, hogyan lehet őket erőszakmentesen nevelni. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértővel beszélgettünk arról, miért nem jó ma Magyarországon gyereknek lenni, miért szeretné belülről meghackelni a jogászszakmát, és hogy most megjelent első könyve miért éppen válófélben lévő szülőknek szól.

Szerinted jó ma Magyarországon gyereknek lenni?

Azt hiszem, nem túl jó. És most nem elsősorban a szegénységre, az esélyegyenlőtlenségre vagy a gyerekbántalmazásra gondolok, bár az is hatalmas gond, hanem a kiszolgáltatottságra. Arra, hogy nem számít a szavuk. A felnőttek nem figyelnek rájuk, azt gondolják, hogy a gyerekek nem kompetensek a saját ügyeikben. Nem engedjük őket nemet mondani, de azt sem tanultuk meg felismerni, hogy milyen érdekeik, szükségleteik, jogaik vannak. A folytatás olvasása →

Hangunk és beszédünk

Ma már elterjedt, a köztudatban is megjelent igazság, hogy testünk egészségére fontos odafigyelnünk. Ezt sokféleképpen tehetjük, például egészséges táplálkozással, életmódunk megfelelő kialakításával, testmozgással. Mindezeknél azonban jóval kevesebb szó esik a hangunkról, melyet minden nap használunk, kiszolgál minket, társas kapcsolatainkat meghatározza. Munkánk során és privát kapcsolatainkban is természetesnek vesszük meglétét. A telefonok elterjedésével a hang szerepe még nagyobb lett, hiszen gyakran az egyetlen információközvetítő szerepét látja el, tekintetünk, gesztusaink sem segítik értelmezését. Mindezek ellenére a hanghigiénéről, a hangunkra való odafigyelésről, vagy az azzal való törődésről kevés szó esik.
Napjainkra már kutatások sora bizonyítja, hogy megítélésünkben nagy szerepe van a hangunk keltette benyomásnak. A hangunk kifejez minket: másodlagos nemi jelleg, személyiségjegyként tartjuk számon, érzelemkifejező eszköz, munkaeszköz, az éneklés alapja, és nem utolsó sorban kommunikációs eszköz, a beszéd alapja. A folytatás olvasása →

Versmondó versenyt tartottak beszédterápiára járó óvodásoknak a XVIII. kerületben

Versmondó verseny beszédhibás gyermekeknek a XVIII. kerületbenZöldség-gyümölcs címmel rendezett versmondó versenyt a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. kerületi Tagintézménye a beszédterápiára járó óvodásoknak május 5-én a Lőrinci Nagykönyvtárban. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. kerületi Tagintézménye által tizenkettedik alkalommal – ezúttal Zöldség-gyümölcs címmel – megrendezett versmondó versenyen A folytatás olvasása →

1 / 2 oldal12