A Hang Világnapja

A hang szó, fizikai értelemben olyan hullámként terjedő rezgést jelent, melyet a hallószerven keresztül felfogunk, és amely ezáltal hangérzetet kelt bennünk. Foglalkozhatunk vele fizikai jellemzői alapján, a beszéd oldaláról, vagy a zene mentén. Különböző megközelítéseivel más-más tudományág foglalkozik.

A Hang Világnapja alkalmából, melyet minden év április 16-án ünneplünk, a különböző tudományterületek szakemberei a hang fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. A hangra, amely meghatározza az életünket, folyamatosan körül vesz minket, sőt, mi is folyamatosan üzenünk általa a környezetünknek. A hang a társas kommunikáció egyik legfőbb alkotóeleme, a beszéd alapja. Személyiségünket, gondolatainkat, érzelmeinket mások számára is érzékelhetővé teszi.

Mindezért tehát kiemelten fontos felhívni a figyelmet a hangra. Nem csupán a létezése miatt, hanem azért is, mert számtalan módon tudunk tenni érte, hogy valóban egy életen át szolgáljon minket. Sokféle lehetőségünk van arra, hogy ápoljuk. A nyálkahártya szárazságának elkerülése ajánlott, a sok folyadék fogyasztásával (leginkább vízzel) elősegítjük a torok folyamatos hidratálást, ami hozzájárul az erőltetésmentes hanghasználathoz, továbbá érdemes kerülnünk a túlságosan hideg vagy szénsavas italok és ételek fogyasztását. A torokköszörülés elkerülése is a hangunk védelme miatt lényeges, a dohányzás és túlzott alkohol fogyasztás mellőzésével is hangunk egészségének megőrzését segítjük elő, csakúgy, mint a helyes testtartás és beszédtechnika elsajátításával, a hangunk pihentetésével, a túlerőltetés, kiabálás elkerülésével. Az egészséges életritmus kialakítása, a kialvatlanság és éjszakázások elkerülése szintén jótékonyan hat hangunkra is.

Természetesen előfordulhat, hogy hangunk nem úgy működik, ahogy szeretnénk, úgy érezzük „nem szolgál” elég jól minket. Ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni. A foniáterek, fül-orr-gégészek, logopédusok megfelelő szakértelemmel kideríthetik a panasz okát, és jó eséllyel segíthetnek annak kiküszöbölésében. Mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnunk, ha gyakran berekedünk, hangunk használatát követően gyakran torokfájásra panaszkodunk, ha gyakori, hogy elmegy a hangunk, ha hamar elfogy beszéd közben a levegőnk, ha nehezen tudunk hangosan beszélni, vagy túl halk a beszédünk, ha a mutálás esetleg hosszú ideig elhúzódna, ha beszéd közben feszültek az izmaink, ha gyakran elcsuklik a hangunk. Ezek mind-mind figyelemfelhívó jelek arra, hogy hangunk több törődést, ápolása szakember segítségét igényli.

A Hang Világnapja alkalmából érdemes megállnunk egy pillanatra és elgondolkodunk azon, hogy életünk mennyi területén használjuk hangunkat. Reggeltől estig, a családi, kollegiális, baráti kapcsolatinkban, a munkánk során, az ügyintézések, bevásárlások alkalmával mind-mind észrevétlenül számítunk hangunk működésére, anélkül, hogy belegondolnánk. Inkább csak akkor figyelünk fel jelentőségére, ha valamilyen okból kifolyólag hiánya miatt korlátozva vagyunk. Természetesen vannak olyan betegségek, melyek átmenetileg vagy tartósan a hangképzés elvesztésével járnak, de többnyire nem ez a jellemző. Érdemes tehát figyelnünk hangunk egészségnek megőrzésére, törődnünk vele, ápolnunk azt, megtennünk minden tőlünk telhetőt, hogy a hangunk, amely hatalmas kincs életünk során, minél hosszabb ideig tudjon a megfelelő módon „szolgálni minket”.

Augmentatív és alternatív kommunikáció

Mit is jelent ez a kissé idegenül csengő megnevezés? Egyre gyakrabban lehet itt-ott hallani, mégsem teljesen egyértelmű a jelentése.

Mindannyian használjuk, bizonyos elemei a mindennapi kommunikáció részét képezik, mégis ritkán gondolunk arra, hogy van, akinek ez jelenti az egyetlen kommunikációs módot.

Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) tulajdonképpen a nem beszéden alapuló kommunikációt foglalja magába. Az augmentatív kommunikáció az érthető beszéd hiánya következtében, annak pótlására hivatott kommunikációs rendszerek csoportját jelenti, az alternatív szó pedig a választhatóságra utal. Az AAK tehát olyan kommunikációt kiegészítő eszközök segítségével történő kommunikációs forma, mely lehetőséget ad a súlyos nyelvi és/vagy beszédzavarral küzdő személyek kommunikációs akadályainak leküzdésére vagy csökkentésére. Eszközeinek segítségével szükségleteiket kifejezésre juttathatják, így mérsékelhető annak az esélye, hogy az érintett személy a kommunikációs zavarból fakadóan kirekesztődés, elszigetelődés, vagy identitásvesztés áldozata legyen.

Kiknek igazán hasznos az AAK?

A súlyos kommunikációs zavar a beszéd megértése és -produkciója terén is nehézséggel járhat. Az AAK mindkét esetben hatékony segítséget tud nyújtani az érintett számára, lehetővé teszi, hogy amit beszéd útján nem tudna megtenni, azt az AAK segítségével kommunikálhassa a környezete felé. Augmentatív és alternatív kommunikációra átmeneti zavarok, szerzett zavarok/betegségek, és élethosszig tartó zavarok/fogyatékosságok esetén is szükség lehet.

Mindannyian használunk augmentatív és alternatív kommunikációs elemeket, amikor a mindennapi kommunikáció során kézmozdulatokat teszünk, arckifejezésünkkel játszunk, vagy írunk. Azoknak azonban, akiknek állapotuk/betegségük/fogyatékosságuk miatt komplex kommunikációs szükségleteik vannak, az AAK az elsődleges kommunikációs mód, számukra ez nem kiegészítéskent szolgál. Szükségük van augmentatív és alternatív kommunikációra ahhoz, hogy minél pontosabban, a lehetőségeikhez mérten minél teljesebb értékűen tudjanak kommunikálni.

Mik az AAK kiegészítő kommunikációs eszközei?

Az AAK a kommunikációt kiegészítő eszközökkel segíti a beszéd útján meg nem érthető, illetve ki nem fejezhető szükségletek, érzések, gondolatok kommunikálását. Ide tartoznak pl. a gesztusnyelvek, jelnyelvek, képes kártyák, betűtáblák, tárgyak, számítógépes beszédgeneráló eszközök. Az európai régióban 1970 óta foglalkoznak ezzel a témával, azóta rohamos ütemben fejlődik. Az AAK eszközök folyamatos bővülése nagymértékben segíti a személyre szabott kommunikációs forma megtalálásának lehetőségét, továbbá bizonyított, hogy támogatóan hathat a nyelvi fejlődésre.

Ki foglalkozik AAK-val?

Az augmentatív és alternatív kommunikáció beépült a gyógypedagógiába, sőt annak egyre különállóbb tudományágaként van jelen, de elsősorban logopédiai szakterületnek tekintik. Az AAK használatát azonban más szakemberek, az érintett személy, az ő hozzátartozói, terapeutái, tanárai, pszichológusai, stb. együttes bevonásával érdemes megvalósítani.

Az AAK használata túlmutat egy hagyományostól eltérő kommunikációs forma megtanításán, célja az érintettekben felébreszteni a kommunikáció iránti vágyat, megláttatni velük a kommunikáció értelmét, lehetőséget adni nekik arra, hogy minél teljesebb formában kommunikálhassanak és tehessék környezetük számára világossá szükségleteiket, vágyaikat, gondolataikat. S bár vitathatatlanul nagy segítséget jelent a súlyos kommunikációs zavarban érintettek számára az AAK gyors ütemű fejlődése, a lehetőségek szélesedése, eszközei azonban a logopédia sok más területén is hatékonyan használhatóak.

A Logopédia Európai Napját 2004 óta minden év március 6-án ünneplik. A CPLOL (Európai Unió Logopédusainak Állandó bizottsága) a 2018-as évben az augmentatív és alternatív kommunikációt jelölte meg központi témájának. Ezen a napon Európa-szerte számos programot, megmozdulást szerveznek a logopédiai intézmények és szervezetek, hogy felhívják a figyelmet a szakma szerepére, tájékoztatást nyújtsanak a nyelvi és kommunikációs zavarok tüneteiről, és felhívják a figyelmet a fejlesztés fontosságára.

 

A 2018-as év központi témájáról – Augmentatív és Alternatív Kommunikáció – szóló angol nyelvű írás a www.cplol.eu oldalon, a Logopédia Európai Napjánál olvasható.

Gyermekemnél Scheuermann-betegséget állapított meg az orvos. Mit érdemes tudni erről?

Első hallásra talán ijesztően hangzik az idegen csengésű diagnózis, azonban ha időben elkezdődik a megfelelő terápia, semmi ok az aggodalomra. Scheuermann írta le először a legtöbbször serdülőkorban jelentkező betegséget, amely általában tizenkét-tizenhét éves fiúknál fordul elő, lányoknál ritkábban. Okozhatja a hirtelen növekedés, illetve a tartó és mozgatóizmok túlterhelése vagy lustasága is.

Kialakulását ott érhetjük tetten, amikor a rossz testtartás miatt görbültebb a hát, a gyermek fáradékonnyá válik, és enyhe hátfájdalmakat tapasztal az érintett gerincszakasznál, ahol az izmok merevvé válnak. Tizennyolc éves kor után a panaszok fokozódhatnak, az érzékeny területen a hátizmok kötöttek, a gerinc pedig a korábbiakhoz képest is merevebb. A panaszok felerősödésével a csigolyatestek ék alakúvá válnak. A célzott izomerősítés, és a speciális gyógytestnevelés a csigolyák egészséges fejlődését jótékonyan támogatják, és elősegítik a gyógyulást.

A kisfiam három éves, és pöszén beszél. Kihez forduljak ezzel?

Kedves Viola! 

Sok óvodást érint ez a probléma! A megfelelő vizsgálatokkal és a személyre szabott terápiával szerencsére jól kezelhető. Először is fontos megállapítani, hogy a pöszeségnek pontosan milyen fajtája érinti a gyermeket. Ha például a beszéd nehezen érthető, sőt a beszédhiba a hangszínt is idegen csengésűvé változtatja, érdemes orvoshoz fordulni, és kizárni, hogy esetleg orrhangzóság áll a háttérben. Erre akkor gyanakodhatunk, ha például a nem orrhangzós hangokat is orrhangzósan ejti a gyermek. A problémát ez esetben fizikai elváltozás okozza, amelyen kisebb orvosi beavatkozással lehet segíteni.

Ha az orvos véleménye alapján műtét is indokolt, a beavatkozás után veheti kezdetét az intenzív beszédjavítás. A megfelelő terápiás terv felállításához a gyermek életkori sajátosságait is szem előtt kell tartani. A későbbiekben orvosi kontroll vizsgálatokra van szükség, sőt ha fogszabályozásra is sor kerül, figyelemmel kell követni, hogy mindez hogyan hat a beszédhangok tisztaságára. Az orvos, a logopédus és a szülő folyamatos együttműködése a leghatékonyabban segíti a probléma kezelését.

A diszpraxia

Idegenül cseng ez a kifejezés a fülünkben, nem forog gyakran a szóbeszédben, pedig a beszédzavarban…

Valóban nem forog gyakran a szóbeszédben ez a kifejezés, amely mégis a beszédzavarban érintett gyermekek 4,3 %-át érinti. Előfordul, hogy sokáig rejtve marad, mert az érintett személy „csupán” nagyon ügyetlennek tűnik. Ennél azonban többről van szó. A betegségből adódó kudarcok elkerülése, a személyiségfejlődés megfelelő alakulása érdekében érdemes minél korábban felfedezni és kezelni is.

A diszpraxia fogalma

A praxia szó cselekvéssorok tervezését, irányítását jelenti, ami meghatározott feladat érdekében történik. Tanulási folyamat eredményeként alakul ki. A praxia a saját test és környezet kölcsönhatásában megszerzett és elsajátított mozgás megfelelő alkalmazása. Magába foglalja, hogy

  • a mozgássorok helyes időrendben követik egymást,
  • a felesleges együttmozgások kiiktatásra kerülnek,
  • a testséma és téri tájékozódás pontos.

A praxia zavara a diszpraxia, amely a saját test és a környezet kölcsönhatásának zavara. Idegrendszeri eredetű mozgáskoordinációs zavar. Fennállásakor hiába a mozgásos, gyakorlati tapasztalat, azt nem képes az érintett személy a megfelelő módon alkalmazni. Ayres szerint a szenzoros integráció zavarinak egyfajta megnyilvánulása, amely az érzékek – látás, hallás, tapintás, szaglás, mozgás – feldolgozását, összekapcsolását és az azokra adott megfelelő válaszadást foglalja magába. A folytatás olvasása →

Mozgásfejlődés és a beszéd

Sok a kérdés a témában

Mi köze van a beszédnek a mozgáshoz? Mire érdemes a mozgásfejlődés során figyelni? Mitől lehet az elmaradás? Kihez érdemes fordulni a problémával?

Ilyen és hasonló kérdésekkel gyakran találkozunk, gyakran fogalmazódnak meg bennünk. Itt ott egy –egy részének utána is nézhetünk. Azonban, hogy összefüggéseiben hogyan viszonyul a beszéd- és nyelvi fejlődés a mozgásfejlődéshez arról már ritkábban.

Az alábbi sorok e kettő közös okairól, előfordulásáról, egymásra hatásáról szólnak és a probléma két irányból történő megsegítésének hasznosságára hívják fel a figyelmet.

Kommunikáció a babáknál

Mára már rengeteg kutatás rávilágított arra a tényre, hogy a beszéd- és nyelvi fejlődés szoros kapcsolatban áll a mozgásfejlődéssel. A beszéd a kommunikáció részeként jelenik meg a gyermekek fejlődése során, azonban azt megelőzően is számtalan módon kommunikálnak a gyermekek a környezetükkel. A születésüket követően a babák mozgása tulajdonképpen a kommunikáció első formájaként jelenik meg. Erre épül a későbbiekben a többi kommunikációs forma is. Mindez rámutat arra, hogy fontos már az elejétől kezdve nagy figyelemmel követni a gyermek mozgásfejlődését. Ugyanis, ha az esetleg elmarad, az negatív hatással lesz a gyermek környezetének felfedezésére. Mindez pedig a beszédfejlődés lelassulásához is vezethet. A folytatás olvasása →