Elbutul a Facebook-nemzedék?

Gyarmathy ÉvaAz írás elterjedésekor ugyanúgy aggódott az emberiség az elbutulás miatt, mint most a digitália korában. Pedig nem butábbak a mai gyerekek, csak megváltozott a gondolkodásmódjuk. Az iskolának egyelőre lövése sincs, mit kezdjen a digitális bennszülöttekkel. Interjú Gyarmathy Éva pszichológussal.

A digitális kultúrával alapvetően alakul át a felnövekvő generációk gondolkodásmódja, idegrendszere – magyarázta nemrég a Digitális Nemzedék Konferencián. Milyen változásokról van szó?

Nemcsak az úgynevezett digitális bennszülöttek (az a generáció, amely már beleszületett a digitális világba – a szerk.) gondolkodása, idegrendszere változik meg, hanem mindenkié. Az emberi agy rendkívül képlékeny, nyitott, tapasztalatfüggő rendszer, amelynek a működési módja a környezet hatására alakul. Ha a környezet megváltozik, akkor ezzel együtt az idegrendszerünk, a gondolkodásunk is változik. Ez nemcsak a gyerekekre igaz, hanem a felnőttekre, öregekre is. A folytatás olvasása →

Már tíz éve tilos a pofon a gyermeknevelésben

Gyurkó Szilvia interjúNem figyelünk a gyerekeinkre, nem tanultuk meg felismerni a szükségleteiket, és nem tudjuk, hogyan lehet őket erőszakmentesen nevelni. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértővel beszélgettünk arról, miért nem jó ma Magyarországon gyereknek lenni, miért szeretné belülről meghackelni a jogászszakmát, és hogy most megjelent első könyve miért éppen válófélben lévő szülőknek szól.

Szerinted jó ma Magyarországon gyereknek lenni?

Azt hiszem, nem túl jó. És most nem elsősorban a szegénységre, az esélyegyenlőtlenségre vagy a gyerekbántalmazásra gondolok, bár az is hatalmas gond, hanem a kiszolgáltatottságra. Arra, hogy nem számít a szavuk. A felnőttek nem figyelnek rájuk, azt gondolják, hogy a gyerekek nem kompetensek a saját ügyeikben. Nem engedjük őket nemet mondani, de azt sem tanultuk meg felismerni, hogy milyen érdekeik, szükségleteik, jogaik vannak. A folytatás olvasása →

Hangunk és beszédünk

Ma már elterjedt, a köztudatban is megjelent igazság, hogy testünk egészségére fontos odafigyelnünk. Ezt sokféleképpen tehetjük, például egészséges táplálkozással, életmódunk megfelelő kialakításával, testmozgással. Mindezeknél azonban jóval kevesebb szó esik a hangunkról, melyet minden nap használunk, kiszolgál minket, társas kapcsolatainkat meghatározza. Munkánk során és privát kapcsolatainkban is természetesnek vesszük meglétét. A telefonok elterjedésével a hang szerepe még nagyobb lett, hiszen gyakran az egyetlen információközvetítő szerepét látja el, tekintetünk, gesztusaink sem segítik értelmezését. Mindezek ellenére a hanghigiénéről, a hangunkra való odafigyelésről, vagy az azzal való törődésről kevés szó esik.
Napjainkra már kutatások sora bizonyítja, hogy megítélésünkben nagy szerepe van a hangunk keltette benyomásnak. A hangunk kifejez minket: másodlagos nemi jelleg, személyiségjegyként tartjuk számon, érzelemkifejező eszköz, munkaeszköz, az éneklés alapja, és nem utolsó sorban kommunikációs eszköz, a beszéd alapja. A folytatás olvasása →

Versmondó versenyt tartottak beszédterápiára járó óvodásoknak a XVIII. kerületben

Versmondó verseny beszédhibás gyermekeknek a XVIII. kerületbenZöldség-gyümölcs címmel rendezett versmondó versenyt a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. kerületi Tagintézménye a beszédterápiára járó óvodásoknak május 5-én a Lőrinci Nagykönyvtárban. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. kerületi Tagintézménye által tizenkettedik alkalommal – ezúttal Zöldség-gyümölcs címmel – megrendezett versmondó versenyen A folytatás olvasása →

Hogyan tanulnak a gyerekek olvasni?

Miért könnyebb egyeseknek az olvasás elsajátítása, mint másoknak? Erre a bonyolult kérdésre régóta keressük a választ. Az intelligencia, az gyakorlás vagy a kemény szorgalom sem elég. A sok erőfeszítés ellenére, vannak olyan körülmények, melyek akadályt jelenthetnek a gyermek számára. A társadalmi-gazdasági helyzet például bizonyíthatóan kapcsolható az olvasási készség elsajátításához. A családi-társadalmi háttértől eltekintve, azok a gyerekek, akiknek gyengébbek a szóbeli kifejezési képességeik, és nehézségeik vannak a hallott szöveg feldolgozásával, küzdelmesen tanulnak meg olvasni. Mi rejlik a különbségek mögött? Hogyan alakítunk át elvont jeleket értelmes hangokká és ez miért megy jobban az egyik gyereknek, mint a másiknak? A folytatás olvasása →

Az afáziáról röviden

A felnőttek logopédiai ellátásának egyik meghatározó területe az afázia-terápia. A már kialakult beszéd- és nyelvi rendszert érintő zavar valamilyen sérülés, trauma következményeként jöhet létre. Az orvosi ellátás kiegészítéseként, és azt követően van fontos szerepe a logopédusnak. Az alábbiakban az afáziáról található egy rövid összefoglalás.

 

Az afázia fogalma, okai

Meghatározása szerint az afázia szerzett neurogén (idegi eredetű) kommunikációs zavar. Kommunikációs zavarok alatt a hang-, a beszéd- és a nyelvi zavarok összességét értjük. Szerzett neurogén kommunikációs zavarról akkor beszélünk, ha az anyanyelv elsajátítását követően az agy organikus, szervi károsodása következtében alakul ki a kommunikációt érintő zavar. A folytatás olvasása →