Augmentatív és alternatív kommunikáció

Mit is jelent ez a kissé idegenül csengő megnevezés? Egyre gyakrabban lehet itt-ott hallani, mégsem teljesen egyértelmű a jelentése.

Mindannyian használjuk, bizonyos elemei a mindennapi kommunikáció részét képezik, mégis ritkán gondolunk arra, hogy van, akinek ez jelenti az egyetlen kommunikációs módot.

Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) tulajdonképpen a nem beszéden alapuló kommunikációt foglalja magába. Az augmentatív kommunikáció az érthető beszéd hiánya következtében, annak pótlására hivatott kommunikációs rendszerek csoportját jelenti, az alternatív szó pedig a választhatóságra utal. Az AAK tehát olyan kommunikációt kiegészítő eszközök segítségével történő kommunikációs forma, mely lehetőséget ad a súlyos nyelvi és/vagy beszédzavarral küzdő személyek kommunikációs akadályainak leküzdésére vagy csökkentésére. Eszközeinek segítségével szükségleteiket kifejezésre juttathatják, így mérsékelhető annak az esélye, hogy az érintett személy a kommunikációs zavarból fakadóan kirekesztődés, elszigetelődés, vagy identitásvesztés áldozata legyen.

Kiknek igazán hasznos az AAK?

A súlyos kommunikációs zavar a beszéd megértése és -produkciója terén is nehézséggel járhat. Az AAK mindkét esetben hatékony segítséget tud nyújtani az érintett számára, lehetővé teszi, hogy amit beszéd útján nem tudna megtenni, azt az AAK segítségével kommunikálhassa a környezete felé. Augmentatív és alternatív kommunikációra átmeneti zavarok, szerzett zavarok/betegségek, és élethosszig tartó zavarok/fogyatékosságok esetén is szükség lehet.

Mindannyian használunk augmentatív és alternatív kommunikációs elemeket, amikor a mindennapi kommunikáció során kézmozdulatokat teszünk, arckifejezésünkkel játszunk, vagy írunk. Azoknak azonban, akiknek állapotuk/betegségük/fogyatékosságuk miatt komplex kommunikációs szükségleteik vannak, az AAK az elsődleges kommunikációs mód, számukra ez nem kiegészítéskent szolgál. Szükségük van augmentatív és alternatív kommunikációra ahhoz, hogy minél pontosabban, a lehetőségeikhez mérten minél teljesebb értékűen tudjanak kommunikálni.

Mik az AAK kiegészítő kommunikációs eszközei?

Az AAK a kommunikációt kiegészítő eszközökkel segíti a beszéd útján meg nem érthető, illetve ki nem fejezhető szükségletek, érzések, gondolatok kommunikálását. Ide tartoznak pl. a gesztusnyelvek, jelnyelvek, képes kártyák, betűtáblák, tárgyak, számítógépes beszédgeneráló eszközök. Az európai régióban 1970 óta foglalkoznak ezzel a témával, azóta rohamos ütemben fejlődik. Az AAK eszközök folyamatos bővülése nagymértékben segíti a személyre szabott kommunikációs forma megtalálásának lehetőségét, továbbá bizonyított, hogy támogatóan hathat a nyelvi fejlődésre.

Ki foglalkozik AAK-val?

Az augmentatív és alternatív kommunikáció beépült a gyógypedagógiába, sőt annak egyre különállóbb tudományágaként van jelen, de elsősorban logopédiai szakterületnek tekintik. Az AAK használatát azonban más szakemberek, az érintett személy, az ő hozzátartozói, terapeutái, tanárai, pszichológusai, stb. együttes bevonásával érdemes megvalósítani.

Az AAK használata túlmutat egy hagyományostól eltérő kommunikációs forma megtanításán, célja az érintettekben felébreszteni a kommunikáció iránti vágyat, megláttatni velük a kommunikáció értelmét, lehetőséget adni nekik arra, hogy minél teljesebb formában kommunikálhassanak és tehessék környezetük számára világossá szükségleteiket, vágyaikat, gondolataikat. S bár vitathatatlanul nagy segítséget jelent a súlyos kommunikációs zavarban érintettek számára az AAK gyors ütemű fejlődése, a lehetőségek szélesedése, eszközei azonban a logopédia sok más területén is hatékonyan használhatóak.

A Logopédia Európai Napját 2004 óta minden év március 6-án ünneplik. A CPLOL (Európai Unió Logopédusainak Állandó bizottsága) a 2018-as évben az augmentatív és alternatív kommunikációt jelölte meg központi témájának. Ezen a napon Európa-szerte számos programot, megmozdulást szerveznek a logopédiai intézmények és szervezetek, hogy felhívják a figyelmet a szakma szerepére, tájékoztatást nyújtsanak a nyelvi és kommunikációs zavarok tüneteiről, és felhívják a figyelmet a fejlesztés fontosságára.

 

A 2018-as év központi témájáról – Augmentatív és Alternatív Kommunikáció – szóló angol nyelvű írás a www.cplol.eu oldalon, a Logopédia Európai Napjánál olvasható.

A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének tájékoztatása

A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének tájékoztatása a 2017. évi,  köznevelést érintő törvénymódosítás kapcsán arról, hogy a Taigetoszt a törvényre hivatkozva emlegetni „ütős”, de szakmaiatlan és ízléstelen.

Köztudott, hogy a Taigetosz Spárta közelében álló hegy, ahová a városlakók az életképtelennek ítélt újszülöttet kitették. A bizonyára kevéssé ismert, hogy a „kitétel” azt jelentette, „adtak neki egy esélyt”  – így akinek nem volt gyermeke, elvihette a kitett újszülöttet és felnevelhette. Az dokumentumok szerint csekély számú újszülöttet ért utol így a halál. Mert mindig voltak, akik esélyt adtak az életre.

A köznevelést érintő törvénymódosítás vitáinak kereszttüzében – több más kérdés mellett – az ún. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség miatt megsegítést és ellátást igénylő gyermekek/tanulók állnak, akiknek életesélyeit valójában semmiféle veszély, mai szóhasználattal fogalmazva jogsérelem nem fenyegeti.

A megnevezés (BTM) egy nehezen, differenciálatlanul értelmezett, a nemzetközi szóhasználatban nem létező ellátási kategóriát jelöl, amelyhez – problémafeltáró vizsgálaton alapuló szakértői véleményt követően – ­mindeddig gyakorlatilag ugyanolyan jogosítványok társultak segítségnyújtási formaként,  mint az ún. sajátos nevelési igényű, a köznevelési törvény által definiált csoportokba sorolt tanulók esetében. A „megsegítés” legproblematikusabb eleme bizonyos tantárgyi teljesítés esetében az értékelés és minősítés alóli felmentés kérdése volt. A jelenlegi törvénymódosításban (a szerencsétlen elnevezéssel illetett „Taigetosz-törvényben” ez került kivezetésre. Átmeneti jelleggel érvényessége továbbra is, 2018.augusztus 31-ig  fennáll, azaz akinek eddig megítélték, előnyeit élvezheti. De azt is  tudni kell, hogy „nehézségeinek” ismeretében  a fejlődéséhez szükséges fejlesztési segítség a jelzett  határidőn túl is biztosított a számára, ami esély a fejlődési hátrány leküzdésére, hiányosságok pótlására, a sikeres társadalmi beilleszkedésre.

A BTM-es tanulók abban a szerencsés helyzetben vannak, mégha „nehézségeik” a fejlődés bizonyos szakaszaiban tehertételt is jelentenek, hogy problémáik leküzdhetők a környezettől (óvodától, iskolától, fejlesztőpedagógiai munkától, családtól ) kapott támogatások hatására, illetve a korábbi kedvezőtlen környezeti feltételek módosulásának  eredményeként, s valójában az ellátórendszer legkevésbé problémás, egyértelműen pozitív fejlődési tendenciát mutató alanyai. Képesek tanulni, ismeretet elsajátítani, elvárásokhoz alkalmazkodni, azoknak megfelelni, fejlődésük pozitív irányú.  Magasabb iskolás korban érettségi, felvételi vizsga esetén azonban felmentésük miatt valójában hátrányteremtő helyzetbe kerülnek,  korábbi mentesítésük korlátaiba ütközve nem tudnak képességeiknek, szándékaiknak megfelelően továbblépni.  Felsőoktatásba lépve például – a SNI tanulókkal szemben – nem tudnak plusz pontokat érvényesíteni. A folytatás olvasása →

MFFLT Kongresszus – 2017. június 17.

Már csak pár nap van hátra az MFFLT Konferenciáig, amely ismételten az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ecseri úti épületében (1097 Budapest, Ecseri út 3., C épület 105. számú előadóterem) kerül megrendezésre.

online-regisztracio-konferencia2

A jelentkezéshez kattintson ide!

 

Egy kis ízelítő a programból


Kiss László
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelés-igazgatási Főosztály
A logopédiát érintő jogszabályi kérdések

Hacki Tamás
Semmelweis Egyetem Fül-orr-gégészeti, Fej-nyaksebészeti Klinika, Orvostudományi Egyetem Regensburg
A gyermekhang, a gyermekkori diszfónia. Áttekintés.

Tar Éva
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Az affrikáták és pergőhangok elsajátítása tipikus beszédfejlődésben és beszédhanghibákban

Bajnócziné Szucsák Klára
Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti, és Fej-Nyaksebészeti Klinika Budapest
Gondolatok a gyermekkori diszfónia logopédiai ellátásáról

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Részletes programismertető


A lenti képre kattintva .pdf formátumban is letölthető a részletes program.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A diszkalkúlia hatékony terápiájáról — A Dyscalculine-program

Terápia, amely a számolási zavarok kezelésére szolgál

Beszélgetés Szabó Ottiliával, a Dyscalculine terápiás program kidolgozójával

Melyek a legjellemzőbb tünetei a diszkalkúliának? Mi az a tünet, előjel, amire a szülőnek, pedagógusnak figyelnie kell?
Akkor beszélünk diszkalkúliáról, ha, a mindennapokban amúgy jól teljesítő gyermeknek, súlyos és tartós problémát okoz az élet minden területén (iskolában, otthon) a dolgok megszámlálása, a számnevek használata, a számsorban a számok helyének felismerése, ill. a számfogalma nem életkorában elvárt számkörű. Ha a számnagyságrendek megértésében, az alapműveletek alkalmazásában ügyetlen. A diszkalkúlia közvetlen okát még kutatják, de valószínű, hogy multikauzális, vagyis a diszlexiához hasonlóan, különböző, és rendkívül sokféle eredete lehet, de a neurogén (az idegrendszer működével összefüggő) jellege kifejezett. A folytatás olvasása →

Az afáziáról röviden

A felnőttek logopédiai ellátásának egyik meghatározó területe az afázia-terápia. A már kialakult beszéd- és nyelvi rendszert érintő zavar valamilyen sérülés, trauma következményeként jöhet létre. Az orvosi ellátás kiegészítéseként, és azt követően van fontos szerepe a logopédusnak. Az alábbiakban az afáziáról található egy rövid összefoglalás.

 

Az afázia fogalma, okai

Meghatározása szerint az afázia szerzett neurogén (idegi eredetű) kommunikációs zavar. Kommunikációs zavarok alatt a hang-, a beszéd- és a nyelvi zavarok összességét értjük. Szerzett neurogén kommunikációs zavarról akkor beszélünk, ha az anyanyelv elsajátítását követően az agy organikus, szervi károsodása következtében alakul ki a kommunikációt érintő zavar. A folytatás olvasása →