Kisfiam idén kezdte a második osztályt. Már tavaly is nagyon jó olvasónak számított, ez idén is megmaradt. Nem cseréli a betűket, jó tempóban, viszonylag gördülékenyen olvas. Viszont hiába olvassa el hibátlanul a hosszabb szövegeket, utána a feladatok megoldása közben olyan, mintha semmire nem emlékezne belőle. Mi lehet ennek az oka? Mit kéne tennem?

Kedves Márta!

Soraiból kitűnik, hogy kisfiának sokat segít otthon a tanulásban. Ez nagyon jó, követendő példa! Annak is nagyon örülök, hogy ezek szerint kisfia ügyesen elsajátította az olvasás művészetét, hiszen szépen tudja olvasni az előtte álló szövegeket.

Amit kérdésében említ, hogy mintha nem emlékezne a fia az olvasottakra, más gyerekeknél is előfordul. Nagyon sok szó esik az olvasás technikai oldaláról, el tudja-e olvasni a szöveget a gyermek, cseréli-e a betűket, hány hibával olvas, szótagolva olvas-e stb. Ez azonban nem minden. Kevesebb szó esik arról, hogy ahhoz, hogy az írott nyelvet megértsük, nem csak technikailag kell megtanulni olvasni, az is fontos, hogy amit olvasunk, azt közben értsük, és vissza tudjunk rá emlékezni. Ezeket tanulási folyamat eredményeként sajátítjuk el.

Érdemes tudni, hogy mivel az olvasás több lépcsős folyamat, a nehézségek mindenkinél más-más területen jelentkezhetnek. Így tehát megtörténhet az, hogy míg kisfia nagyon jó technikával olvas, addig neki a szövegemlékezet vagy a szövegmegértés területén akadnak nehézségei. Mivel az emlékezet nehézségei általában nem csak olvasásban szoktak jelentkezni, ezért valószínűleg az írott szöveg megértésének problémájával küzd. Nagyon jó, hogy észrevette ezt gyermekénél!

Az olvasásértés fejlesztésére számos lehetőség nyílik. Segít, ha olvasás előtt felhívjuk a gyermek figyelmét arra, hogy próbálja meg megérteni, amit olvas. Ezt feladattal is elősegíthetjük, például koppintson, ha valamelyik szót nem érti. Érdemes ebben a korban hangosan olvasásra bíztatni a csemetét. Miután elolvasta az adott szöveget vagy szövegrészt, beszélgethetünk róla, kérhetjük, hogy keressen meg egy-egy szót a szövegben, mesélje el saját szavaival, miről olvasott. Amennyiben ez nagy nehézséget okoz, eleinte megoldást jelenthet, ha a szövegeket részenként olvastatjuk vele és úgy beszélgetünk róla. Fontos, hogy a szavak jelentésével tisztában legyen a gyermek, ha nehezebb, ritkább, kevésbé ismert szó van a szövegben, mindenképpen magyarázzuk meg, mit jelent és kérjük, hogy mondjon vele mondatot. Hasznos játék lehet az is, hogy egy-egy mondat felolvasása után az apróságokra rákérdezünk, majd a szöveg végigolvasása után szintén kérdéseket teszünk fel a tartalomra vonatkozóan.

Az, hogy otthon segítik a gyermeküket, nagyon jó, főleg akkor, ha valamilyen területen nehézséggel küzd. Az azonban nagyon fontos, hogy szakemberrel is konzultáljanak. Keressenek fel logopédust, aki vizsgálatot követően pontosabban meghatározhatja, hogy mely terület elmaradása okozza a nehézséget az olvasásértésben. Szükség esetén terápiás megsegítést fog javasolni, de az is lehet, hogy hasznos jó tanácsokat ad, amivel otthon személyre szabottan tud segíteni kisfiának!

Gimnazista fiam beszédtechnika terápiára jár logopédushoz. Hibásan ejti a hangokat, ők mégis a levegővétellel foglalkoznak az óra nagy részében. Mi ennek az oka?

Kedves Ildikó!

Példa értékű, hogy fia gimnazista létére eljár beszédtechnika órára, ezzel sokat tesz a későbbi szép beszédéért, a befektetett energia biztosan meg fog térülni.

A beszédtechnika tanulása több elemből álló, összetett tevékenység, és rendkívül fontos eleme a helyes légzés elsajátítása és a rendszeres gyakorlása. A légzés élettani folyamat, reflextevékenység, egyben a beszédünk alapja is, ha tudatossá tesszük, a beszédünket is megfelelően tudja támogatni. Ezért olyan fontos, hogy a fia is sokat foglalkozzon ezzel.

Légzésre épül a hangadás, ami a hangok helyes ejtését segíti, nagyobbaknál a hangok ejtésének javítása rendszerint összekapcsolódik a beszédtechnika egyéb területeivel. Mindez együttesen segíti, hogy a kialakított hang minél hamarabb és stabilabban épüljön be a fiatal beszédébe, és mindez egyre kevesebb koncentrációt igényeljen. Ez segít abban, hogy fia a spontán beszéde során is könnyen, külön figyelem nélkül használja a tanult hangokat. Aggodalomra tehát semmi ok, minden a legnagyobb rendben a légzéstechnika alapos gyakorlásával.

Öt éves kislányom szeptemberben kezdett logopédiára járni. Nem tudja a „r” hangot helyesen ejteni, de a logopédus szerint az „sz-z-c” hangokkal is baj van.  Egyelőre csak az utóbbiak gyakorlásához kapott a lányom feladatlapot. A „r” hangot mikor fogják tanulni?

Kedves Máté!

Az óvodás gyermekek kötelező logopédiai szűrése öt éves korban esedékes. Ilyenkor a logopédus többféle rövid feladat segítségével térképezi fel, hogy melyik gyermeknek van szüksége segítségre. Akinél valamilyen eltérést lát, részletesebben is megvizsgálja, így derülhetett fény arra, hogy a lányának a „r” és „sz-z-c” hangok ejtése miatt szüksége van logopédiai megsegítésre. Az, hogy a lánya logopédiai foglalkozásra jár nagyon jó, hiszen így nagyobb eséllyel rendeződik a beszéde, mire iskolába megy.

A logopédusok nemcsak azokkal a hangokkal foglalkoznak, amelyeket nem ejtenek a gyermekek, hanem azokkal is, amiket máshogyan képeznek beszéd közben. Az, hogy a lánya minden hangot helyesen tudjon ejteni, köztük az „r” hangot is, nagyon fontos. Azonban a hangok helyes képzésének megtanulása szintén elvárás, hiszen később az iskolai évek alatt szüksége lesz rá a gyermeknek. A betűk tanulása a kiejtés megbeszélésével, és a hangok osztályozásával együtt történik, ezért gyermeke számára is követhetőbb a tananyag, ha ezeket az alapokat jól ismeri. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy napjainkban nagyon nagy hangsúly van a kommunikáción, a beszédstíluson, és a szép beszéden, ha a gyermek ezekben jeleskedik, előnyt jelent számára a későbbiek során.

Az pedig, hogy nem látja az otthoni gyakorolni valók között a „r” hangot, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az órán nem foglalkoznak vele. A logopédiai munka összetettségéből fakadóan azonban ez időt vehet igénybe, ugyanis az adott hanghoz szükséges nyelv- és ajakizmok erősítése, továbbá a tanulandó hangra való odafigyelés kialakítása megelőzik a hang ejtését. Sőt, sok esetben az is előfordul, hogy a gyermek az adott hangot logopédia órán már jól használja, de otthon, illetve máshol még nem. Megeshet az is, hogy először csak önmagában tudja ejteni az adott hangot, szavakban, más hangokhoz kapcsoltan még nem. Ez tanulási folyamat eredményeként alakul ki.

Aggodalomra tehát semmi ok, a nem tisztán ejtett hangokat is előbb-utóbb javítják majd, és előbb-utóbb a „r” hang ejtését is minden bizonnyal meg fogja tanulni. Amennyiben továbbra is kérdése van, keresse meg gyermeke logopédusát, beszéljék meg, hogy miért azokat a gyakorlólapokat kapja, melyekkel Ön is találkozik!

Felső tagozatos fiam nagyon gyorsan beszél. Kiderült, hogy hadarással van dolgunk, logopédushoz is jár emiatt. Észrevettem, hogy sokszor a mondatokat is eltéveszti. Ha a hadarása javulni fog, a mondatai is helyesebbek lesznek? Várható, hogy javulni fog a teljesítménye az iskolában a terápia hatására?

Kedves Dorina!

A hadarás súlyossága egyénenként változik, ahogy az is, hogy milyen más jellemzőkkel társul. Ha a fia mondatai olykor helytelenek, ez valóban összefügghet a hadarással. Az is gyakran előfordul, hogy a gyermek ilyenkor beszéd közben gyakran habozik, vagy ismétli önmagát. Általában ez a gyerkőcöt nem feszélyezi, hiszen legtöbbször nincs tudatában gyors beszédtempójának, nem lesz emiatt görcsös. Éppen ezért oldottabb légkörben általában fokozódik a hadarás, míg irányított vagy feszültséggel járó helyzetben jobbnak tűnik.

A hadaróknál az is gyakori, hogy az írásuk is rendezetlen. A hadarás egyébként ismert szöveg olvasásakor rendszerint jobban kihallatszik, míg ismeretlen szöveg olvasásakor sokszor nem jellemző, ahogy akkor sem, amikor idegen nyelven beszél.

Az iskolában jellemzően képességeikhez képest alulteljesítenek a hadarók, ugyanis a felületesség, feledékenység, türelmetlenség, gondatlanság általában jellemző rájuk. Viszont az is elmondható róluk, hogy barátkozó természetűek, könnyen építenek szociális kapcsolatokat.

Mivel a terápia sikeressége nagyban függ attól, hogy milyen a figyelemösszpontosítás, illetve hogy milyen mértékű javulást lehet elérni ezen a téren, nehéz megjósolni, hogy milyen területen hoz javulást a terápia. A hadarással való foglalkozás azonban nagyon fontos, így mindenképpen elkerülhető, hogy az abból adódó jellemzők ne állandósuljanak a gyermeknél.

A kisfiam három éves, szeptemberben kezdi az óvodát. Orrhangzós beszéde miatt több orvosnál is jártunk már, mindegyik megerősített minket abban, hogy beavatkozásra nincs szükség, elég, ha logopédus foglalkozik Balázzsal. Mindenki azt javasolta, hogy akkor kezdjük el a terápiát, ha már elég nagy lesz hozzá. Szeretném megkérdezni, hogy mikor kezdhet ilyen foglalkozásra járni?

Kedves Tibor!

Az orrhangzós beszéd igen gyakran orvosi beavatkozást kíván, nagyszerű, hogy ennek szükségességét már ki tudták zárni. Amikor az orrhangzós beszéd nem szervi eltérésen alapul, orvosi beavatkozásra nincs szükség, ilyenkor logopédushoz érdemes fordulni. Ő segít abban, hogy a gyermek megtanulja a helyes hangképzést, és azon dolgozik, hogy ez állandósuljon a gyermeknél.

Mivel a csemeték nagyon különbözőek ebben az életkorban, nehéz megmondani, hogy Balázs esetében mikor lehet elkezdeni egy ilyen terápiát, de mindenképpen az óvodás évek alatt javasolt. A hatékony terápia több tényezőtől is függ. Akkor érdemes elkezdeni, ha a gyermek elfogadja a felnőtt irányítását, a bemutatottakat utánozni próbálja, kérésre a száját nyitja-csukja, az ajkait mozgatja, hangokat utánoz, apróbb, könnyű tárgyakat nem nyel le, és tud rá vigyázni, hogy az ajkai között megtartsa őket. A gyermek figyelmi kapacitása is sokat számít. Fontos tudni, hogy a figyelme fenntartható-e annyi ideig, ameddig egy terápiás foglalkozás tartani szokott. Mindezeken túl előnyös, hogyha szájon át tud fújni, szívószállal inni, magánhangzókat ejteni és hosszan zengetni, valamint, ha tud „h” hanggal szótagokat mondani.

Ha ezek a kritériumok egy-kettő kivételével teljesülnek, javaslom, hogy keressenek fel logopédust, aki a gyermek vizsgálata után személyre szabott választ tud adni erre a kérdésre.

A kisfiam szeptemberben kezdte az iskolát, és fél év után is nagyon csúnyán ír az írásfüzetébe. Hogyan segíthetek neki, hogy szebb legyen az írása később?

Kedves Ildikó!

Az otthoni gyakorlás kiváló segítség, egy kis figyelemmel és gyakorlással, hamar tapasztalni fogják a változást. Az íráshoz a finommotorika, azon belül is a grafomotoros képességek, vagyis az ujjak és a kéz ügyességének fejlesztése nagyon fontos, erre az első osztályos gyermekeknek kiemelt szüksége van.

Szerencsére ezek a képességek otthon is könnyen fejleszthetőek, egyszerű eszközökkel, különösebb előkészület nélkül. Nagyon jó, ha minél több otthoni tevékenységbe tudja bevonni gyermekét. Főzzenek közösen, aprítsanak, szórják meg fűszerrel az ételeket, hámozzák a zöldségeket, díszítsék a szendvicseket, hámozzák a főtt tojást, kössék meg a cipőfűzőt, csipeszeljék a szárítóra a nedves ruhákat, vagy fonják be a baba haját stb. Az a lényeg, hogy olyan tevékenységeket végezzenek, amelyekkel apró, finom mozgásokat tud gyakorolni a gyermek a kezével, és az ujjaival. Ahhoz ugyanis, hogy az írása szép legyen, számos dolognak kell jól működnie. Természetesen nagyon fontos a nagymozgásokban való ügyesség, a figyelem megfelelő működése is, de az apróbbnak tűnő dolgokon is sok múlik, mint például, hogy a gyermek jól tudja mozgatni egymástól függetlenül is az ujjait, hogy a kéz izmai elég erősek legyenek, illetve hogy a szem-kéz koordináció megfelelően működjön. Ezek nélkül nem tud javulni a gyermek írásképe.

Javaslom, hogy minél több olyan játékot játszanak együtt, melyek során a gyermek apró, finom, a kezek ügyességét igénylő dolgot gyakorol. A közös játék nagyon jó, hiszen a gyermek így észre sem veszi, hogy célzott fejlesztő gyakorlatokat végez, élvezi a tevékenységet és közben egyre ügyesebb és ügyesebb lesz.