Öt éves kisfiamnál a logopédiai szűrés alkalmával rekedtséget állapítottak meg. Diszfónia terápiát javasolt a logopédus. Mi ez a kezelés pontosan?

Kedves Édua!

Nagyon jó hír, hogy az óvodában a szűrés alkalmával ilyen hamar észrevették a rekedtséget. Az idejében megkezdett kezelésnek kiemelt jelentősége van. A rekedtséget diszfóniának hívunk idegen szóval. Erre utal a terápia elnevezése is.

Ilyen kicsi gyermekeknél a terápia játékos formában történik. A gyermek és a logopédus terapeuta azon dolgoznak, hogy kialakítsák azt a hangot, ami a gyerkőc számára kényelmes és megfelelő helyen, erőlködés nélkül tud képezni. Beállítják az egyéni hangmagasságot, sok lazító gyakorlatot végeznek, és a helyes légzést is megtanulja a gyermek, ami a beszéd alapja. A terápia során sokat játszanak a hangjukkal, hogy a kialakított, megfelelő helyen képzett és megfelelő légzéssel kísért hang automatikussá váljon. Dolgoznak továbbá azon is, hogy minél nagyobb hangterjedelemben tudja a gyermek a rekedtségtől mentes hangokat ejteni, így teljes mértékben megszűnjön a rekedtsége. A kicsik élvezni szokták ezeket a foglalkozásokat, és persze az otthon végzett játékos gyakorlatokat is imádják.

Hét éves kisfiamnál nyelvlökéses nyelést állapítottak meg. Mi lehet ennek az oka? Félek, hogy valamire nem figyeltem fel időben, és megelőzhető lett volna a baj. Négy éves lányomnál nem szeretném ugyanazt a hibát elkövetni.

Kedves Lujza!

Az első gyermekkel átvészelni az ismeretlen kihívásokat mindig sokkal nehezebb, mint a később született gyermekeknél. Sok jelre időben felfigyelünk, és hamar megszólal a vészcsengő, és persze akadnak olyanok is, amelyek mellett elmegyünk, ilyenkor a tapasztalatok lesznek a tanító mestereink. A nyelvlökéses nyelés hátterében is állhatnak okok, amelyekre minden jó szándékunk, és figyelmünk ellenére sem tudunk hatással lenni. Nézzük meg, mire érdemes figyelni, ha a nyelvlökéses nyelés kialakulását szeretnénk megelőzni!

Az elváltozás hátterében sokszor a szoptatás elmaradása áll, vagy az, hogy túlságosan rövid ideig tartott. Amikor a csecsemőt cumisüvegből, pohárkából vagy kanállal kell etetni, kevesebb izommunkára van fogva, ennek következtében a nyelv- és ajak izmai eltérő módon fejlődnek. A nagyobb gyerekeknél jellemző ujjszopás is okozhat nyelvlökéses nyelést, ugyanis ilyenkor az ujj szopása a nyelvet az átlagostól eltérő helyzetbe kényszeríti, ezt pedig könnyen megszokják a gyerekek. Sőt örökletes is lehet a fogazat eltérése, például a harapás- vagy beszédkészség nehézségei miatt. A nagy torokmandula vagy orrmandula szintén okozhatja a nyelvlökéses nyelés kialakulását, ugyanis a nagy mandulák miatt a gyerekek hajlamosak rátanulni arra, hogy a szájukon keresztül lélegezzenek, ennek hatására pedig a nyelv-, ajak- és száj körüli izmok renyhébbé válnak.

Ha a kialakulás jeleit tapasztalják, mindenképpen forduljanak szakemberhez és kérjenek segítséget! Azonban érdemes tudni, hogy a nyelvlökéses nyelés a babáknál, és a kisgyermekeknél normális jelenség, és a szoptatás, valamint az ujj szopás abbahagyása után spontán rendeződhet. Akkor érdemes iskolás kor előtt szakemberhez fordulni, ha nagyon súlyos a probléma, például feltűnő fogsori elváltozást okoz, vagy az állkapcsot előre nyomja a rosszul tartásban rögzült nyelv.

Kislányom másfél éves, és nagyon cumis. Aggódom, hogy emiatt nem lesz tiszta a beszéde később. Hogyan segíthetek neki?

Kedves Tamás!

Ebben a korban természetes, hogy a pici még igényli a cumit, emiatt nincs ok az aggodalomra. A babákat és kisgyermekeket megnyugtatja, ha szopiznak. Nem is annyira a cumizás a probléma, hanem inkább az, hogy mennyit van a szájában. Mivel a gyerekek a nyugtalanságukat enyhítik vele, ha csökkenteni szeretnék a cumizás idejét, töltsenek a kislány közelében több időt, hogy érezze a jelenlétük biztonságát és ez nyugtassa meg őt, a cumizás helyett.

Érdemes megnézni, hogy a nap melyik időszaka a legalkalmasabb arra, hogy a cumizás idejét csökkenteni kezdjék. Például játszás közben – amikor ott vannak vele – már ne legyen a szájában, séta közben se adják oda neki, így fokozatosan egyre kevesebbet fog cumizni.

A cumizás fogelváltozásokat okozhat, amik a szép beszédre is negatív hatással vannak. Ezért ha a cumizás sokáig tart, érdemes a fogak állapotát figyelemmel kísérni, és fogorvossal is kapcsolatba lépni, szükség esetén fogszabályozóval helyrehozni a cumizás okozta fogsor elváltozásokat. Szeretném megnyugtatni, hogy a legtöbb gyermek az életkor előrehaladtával egyre kevesebbszer igényli a cumizást, egy idő után maguktól is elhagyják.

Fotó: Nils van rooijen

Fél éves a kisfiammal vagyok otthon, sokat böngészem a kisbabákról szóló könyveket. Több helyen is olvastam a babajelbeszéd jótékony hatásairól. Ha mi is megtanuljuk, Bence hamarabb kezd majd beszélni?

Kedves Erzsébet!

Valóban egyre több helyen lehet hallani a babajelbeszédről, rengeteg írás jelenik meg a témában. A gyerekek a sírás mellett gesztusokkal is kommunikálnak, a kezükkel, és a testükkel sok mindent ki tudnak fejezni, ezért érdemes ezeket is megfigyelni a csemeténél. Vannak jellegzetes „jelek”, amelyek minden babánál előfordulnak, és vannak egyediek, amelyek csak az adott csecsemőre jellemzőek.

A babajelbeszéd alapja, hogy a felnőtt a baba kézjeleit felhasználva kommunikál a gyermekkel. Ennek számtalan jótékony hatását figyelték meg a kutatók. Segít a kommunikáció elsajátításában, biztonságot nyújt a babának és a szülőknek is, hogy a nehéz pillanatokban is van mihez nyúlni, arról nem is beszélve, hogy sok játékos, önfeledt pillanattal ajándékozza meg az egész családot. Azt azonban túlzás lenne kijelenteni, hogy a babajelbeszéd elsajátítása után gyermeke hamarabb fog elkezdeni beszélni.

A babával töltött idő során a pici jelzéseinek legnagyobb része általában könnyen értelmezhetővé válik az anya és a szülők számára. Ahogy növekszik a baba, egyre többet ért abból, ami a környezetében történik. Segíti a csecsemőt, ha a környezetétől következetesen ugyanazokat a jelzéseket észleli, ha történik valami. A legtöbb kisgyermek a beszédet önmagától sajátítja el, nem szükséges külön „nyelv”-et megtanulnia. Az is előfordulhat, hogy később kezd el beszélni az a gyermek, akit a jelek segítségével tökéletesen megért a környezete.  Természetesen vannak olyan gyermekek is, akiknek a kommunikációs készségei lassabban fejlődnek, számukra valóban nagy segítség a beszédindulást megelőző kommunikáció elsajátítása.

 

A kislányom most kezdte az óvodát, de még nem beszél, csak mutogat, és hangutánzó szavakat használ. Az óvó nénik, és én is kezdünk emiatt aggódni. Szerencsére, amit neki mondanak, mindent megért és reagál is rá. Ilyen esetben mi a teendő?

Kedves Lázár!

Köszönöm a kérdését, az Ön által említett esetben valóban érdemes szakemberhez fordulni. Ha a lányok két és fél, a fiúk három éves korukra sem kezdenek el beszélni, ez mindenképpen indokolt. Különösen igaz ez akkor, ha az óvodai beszoktatást követően sem indul meg a gyermek beszéde.

Az, hogy a beszéd milyen életkorban indul meg nagy egyéni különbségeket mutat, és sok tényezőn múlik. Vannak olyan esetek, amikor valóban csak arról van szó, hogy később indul meg a beszéd, ilyenkor idősebb korban nem maradnak tünetek emiatt. Számos eset ismert azonban, amikor a gyermek másképpen sajátítja el a beszédet, amikor az megindul. Ilyenkor a későbbiekben gyakran maradnak tünetek, amik zavaróak és az iskolai teljesítményt is negatívan befolyásolják. Érdemes tehát szakemberhez fordulni, hogy mielőbb segítséget kapjon a gyermek, hogy a későbbi kudarcait megelőzhessék.

Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a kislánya mindent ért! Ez nagyon jó, hiszen van kapcsolata a környezetével, így valószínűleg kevésbé frusztrálja a helyzet, hogy még nem beszél.

Elsősorban logopédus felkeresését javaslom. A szakemberek ilyenkor hallásvizsgálatot szoktak kérni és logopédiai vizsgálatot is végeznek, amely feltárja a fejlesztésre szoruló területeket. Készüljenek rá, hogy a vizsgálat a gyermek életkorából adódóan több alkalmat is igénybe vehet, erre azért van szükség, hogy ne legyen túl fárasztó a gyermek számára. A logopédus a vizsgálatok végén tanácsadás keretében nyújt segítséget, a szükségleteknek megfelelően terápiás megsegítést ajánl egyéni, illetve kiscsoportos formában.

 

Három éves kisfiam most lett óvodás. Sokat mesél az új élményeiről, aminek nagyon örülünk, de azt vettük észre, hogy ilyenkor gyakran kapkod és dadogva ismételget egy-egy mondatot. Mi lehet ennek az oka és mit tegyünk, hogy elmúljon? Aggódunk, hogy esetleg később is megmarad a dadogása.

Kedves Tamás!

Sok szülő tapasztal hasonlót, és megnyugtató hír, hogy számos dolgot tehetünk gyermekünk beszédének fejlődésért, ha ismerjük a megfelelő praktikákat!

Először is fontos tisztában lenni azzal, hogy a három éves gyermekek körében ezt az akadozó beszédet még nem dadogásnak hívjuk. Az Önök által is tapasztalt „nem folyamatos beszéd” teljesen normális jelenség. Könnyű összetéveszteni a kettőt, „a nem folyamatos beszéd” kissé hasonló a dadogáshoz, mégis különbözik tőle, mivel általában nem görcsösséget vagy feszességet érzünk a beszédközi megakadásoknál, inkább csak szóismétléseket tapasztalunk. Két-három éves korban a gyermekeknek korlátozottak az anyanyelvi ismeretei, gyakran keresgélik a megfelelő szavakat, miközben alig várják, hogy meséljenek az élményeikről. Legtöbbször az Önök által is tapasztalt szó-, illetve szókapcsolat ismétlések szerencsére maguktól megszűnnek.

Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szülői hozzáállás sokat számít, ami a későbbi dadogás kialakulásában döntő lehet. Lehetőleg ne hívják fel a gyermek figyelmét erre a jelenségre, ne javítsák ki a beszédét, és ne parodizálják a stílusát! A türelem most a legnagyobb segítség, hallgassák őt végig, és hagyják, hogy befejezze a mondandóját akkor is, ha az kicsit hosszabb időt vesz igénybe!

Fontos tudni, hogy a valódi dadogás mindig izomfeszültséggel párosul, és általában négy éves kor körül alakul ki. Ha dadogásra gyanakszanak, mindenképpen érdemes logopédus és pszichológus szakemberhez fordulni, akik a közösen vezetett teljes körű, személyre szabott terápia kialakításában hatékony segítséget tudnak nyújtani.