Kislányom másfél éves, és nagyon cumis. Aggódom, hogy emiatt nem lesz tiszta a beszéde később. Hogyan segíthetek neki?

Kedves Tamás!

Ebben a korban természetes, hogy a pici még igényli a cumit, emiatt nincs ok az aggodalomra. A babákat és kisgyermekeket megnyugtatja, ha szopiznak. Nem is annyira a cumizás a probléma, hanem inkább az, hogy mennyit van a szájában. Mivel a gyerekek a nyugtalanságukat enyhítik vele, ha csökkenteni szeretnék a cumizás idejét, töltsenek a kislány közelében több időt, hogy érezze a jelenlétük biztonságát és ez nyugtassa meg őt, a cumizás helyett.

Érdemes megnézni, hogy a nap melyik időszaka a legalkalmasabb arra, hogy a cumizás idejét csökkenteni kezdjék. Például játszás közben – amikor ott vannak vele – már ne legyen a szájában, séta közben se adják oda neki, így fokozatosan egyre kevesebbet fog cumizni.

A cumizás fogelváltozásokat okozhat, amik a szép beszédre is negatív hatással vannak. Ezért ha a cumizás sokáig tart, érdemes a fogak állapotát figyelemmel kísérni, és fogorvossal is kapcsolatba lépni, szükség esetén fogszabályozóval helyrehozni a cumizás okozta fogsor elváltozásokat. Szeretném megnyugtatni, hogy a legtöbb gyermek az életkor előrehaladtával egyre kevesebbszer igényli a cumizást, egy idő után maguktól is elhagyják.

Fotó: Nils van rooijen

Fél éves a kisfiammal vagyok otthon, sokat böngészem a kisbabákról szóló könyveket. Több helyen is olvastam a babajelbeszéd jótékony hatásairól. Ha mi is megtanuljuk, Bence hamarabb kezd majd beszélni?

Kedves Erzsébet!

Valóban egyre több helyen lehet hallani a babajelbeszédről, rengeteg írás jelenik meg a témában. A gyerekek a sírás mellett gesztusokkal is kommunikálnak, a kezükkel, és a testükkel sok mindent ki tudnak fejezni, ezért érdemes ezeket is megfigyelni a csemeténél. Vannak jellegzetes „jelek”, amelyek minden babánál előfordulnak, és vannak egyediek, amelyek csak az adott csecsemőre jellemzőek.

A babajelbeszéd alapja, hogy a felnőtt a baba kézjeleit felhasználva kommunikál a gyermekkel. Ennek számtalan jótékony hatását figyelték meg a kutatók. Segít a kommunikáció elsajátításában, biztonságot nyújt a babának és a szülőknek is, hogy a nehéz pillanatokban is van mihez nyúlni, arról nem is beszélve, hogy sok játékos, önfeledt pillanattal ajándékozza meg az egész családot. Azt azonban túlzás lenne kijelenteni, hogy a babajelbeszéd elsajátítása után gyermeke hamarabb fog elkezdeni beszélni.

A babával töltött idő során a pici jelzéseinek legnagyobb része általában könnyen értelmezhetővé válik az anya és a szülők számára. Ahogy növekszik a baba, egyre többet ért abból, ami a környezetében történik. Segíti a csecsemőt, ha a környezetétől következetesen ugyanazokat a jelzéseket észleli, ha történik valami. A legtöbb kisgyermek a beszédet önmagától sajátítja el, nem szükséges külön „nyelv”-et megtanulnia. Az is előfordulhat, hogy később kezd el beszélni az a gyermek, akit a jelek segítségével tökéletesen megért a környezete.  Természetesen vannak olyan gyermekek is, akiknek a kommunikációs készségei lassabban fejlődnek, számukra valóban nagy segítség a beszédindulást megelőző kommunikáció elsajátítása.

 

A kislányom most kezdte az óvodát, de még nem beszél, csak mutogat, és hangutánzó szavakat használ. Az óvó nénik, és én is kezdünk emiatt aggódni. Szerencsére, amit neki mondanak, mindent megért és reagál is rá. Ilyen esetben mi a teendő?

Kedves Lázár!

Köszönöm a kérdését, az Ön által említett esetben valóban érdemes szakemberhez fordulni. Ha a lányok két és fél, a fiúk három éves korukra sem kezdenek el beszélni, ez mindenképpen indokolt. Különösen igaz ez akkor, ha az óvodai beszoktatást követően sem indul meg a gyermek beszéde.

Az, hogy a beszéd milyen életkorban indul meg nagy egyéni különbségeket mutat, és sok tényezőn múlik. Vannak olyan esetek, amikor valóban csak arról van szó, hogy később indul meg a beszéd, ilyenkor idősebb korban nem maradnak tünetek emiatt. Számos eset ismert azonban, amikor a gyermek másképpen sajátítja el a beszédet, amikor az megindul. Ilyenkor a későbbiekben gyakran maradnak tünetek, amik zavaróak és az iskolai teljesítményt is negatívan befolyásolják. Érdemes tehát szakemberhez fordulni, hogy mielőbb segítséget kapjon a gyermek, hogy a későbbi kudarcait megelőzhessék.

Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a kislánya mindent ért! Ez nagyon jó, hiszen van kapcsolata a környezetével, így valószínűleg kevésbé frusztrálja a helyzet, hogy még nem beszél.

Elsősorban logopédus felkeresését javaslom. A szakemberek ilyenkor hallásvizsgálatot szoktak kérni és logopédiai vizsgálatot is végeznek, amely feltárja a fejlesztésre szoruló területeket. Készüljenek rá, hogy a vizsgálat a gyermek életkorából adódóan több alkalmat is igénybe vehet, erre azért van szükség, hogy ne legyen túl fárasztó a gyermek számára. A logopédus a vizsgálatok végén tanácsadás keretében nyújt segítséget, a szükségleteknek megfelelően terápiás megsegítést ajánl egyéni, illetve kiscsoportos formában.

 

Nagyobbik fiam szeptemberben fogja kezdeni az iskolát. Azt mondta az óvónő, hogy jó lenne logopédushoz vinni, mert most van az a kritikus periódus, amíg az „sz” és „z” hangok helyes ejtését megtanulhatja. Később ez már nem lehetséges. Ez mit jelent? Meddig tart ez a kritikus időszak?

Kedves Mónika!

A kisfia óvónője rendkívül lelkiismeretes és láthatóan a szívén viseli, hogy gyermeke egészségesen fejlődjön! Szeretném megnyugtatni, ha a fia két hangot ebben a korban még nem ejt tisztán, még nincs olyan nagy baj! Azonban valóban érdemes logopédus véleményét kérni, javasolja-e a hangok javítását, és ha igen, mikor? Erre most, de akár később is sor kerülhet. Némely esetben foghiány okozza a hangok nem tiszta ejtését, de az is lehet, hogy ezeket a hangokat a fia más hangokkal helyettesíti, vagy esetleg a nem megfelelő nyelésből adódik az eltérés. Ha a „sz” és „z” hangok ejtése nem helyes, a fiának még nem feltétlenül kell logopédushoz járnia. Az okok megtalálása a legfontosabb, így pontosan megállapítható, mi a teendő.

Az óvónő által említett kritikus periódus azt jelenti, hogy a gyermekek a nyelvet, beszédet, a hangok ejtését bizonyos életkorban könnyebben, rövidebb idő alatt képesek elsajátítani, mint később. Ilyen érzékenyebb életszakaszok egyébként a fejlődés más területein is megfigyelhetőek. A hangok tiszta ejtésének megtanulása óvodáskorban általában gyorsan történik, azonban ez nem mindenkire igaz, vannak gyerekek, akiknél hosszabb tanulási folyamat eredménye. Akár még felnőtt korban is javíthatóak ezek a hibák, amikor a tudatosság, az eltökéltség és a sok gyakorlás segíti a javulást.

Kisfiam középső csoportos. Mostanában vettem észre, hogy bizonyos szavakat rendszeresen rossz toldalékkal mond, ilyen például a „lót”, vagy „lókat”. Korábban ez nem fordult elő. Mi segíthet, hogy újra helyesen beszéljen?

Kedves Ferenc!

Ebben az életéletkorban az ilyesmi teljesen normális jelenség. Sőt, egyben azt is mutatja, hogy a fia a nyelvtani szabályok használatában egyre tudatosabbá válik, de ilyenkor a ritkábban előforduló toldalékolási típusoknál még hibát vét. Ezzel nincsen semmi gond, sok esetben csupán hét-nyolc éves korra alakulnak ki a stabilan használt helyes formák.

Jogosan teszi fel a kérdést, hogyan lehetséges, hogy eleinte jól mondják a gyerekek, hogy „lovak”, „lovakat”, aztán egyszer csak a hibás változatot kezdik használni, mint például a „lók”, vagy „lókat”? Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a gyerekek utánzás útján tanulnak. Amit és ahogy hallanak, megismétlik, vagyis ugyanazokat a szavakat, szókapcsolatokat, és mondatokat használják, amit a környezetükben gyakran hallanak. Később, ahogy érnek, okosodnak, a nyelvtani rendszert is kezdik elsajátítani, ez pedig nem egy tudatos folyamat részeként történik. A gyermek ráébred, hogy nyelvtani szabályok szerint képezzük a szavakat, és rendhagyó esetekben is használni kezdi őket, ilyenkor gyakran előfordul, hogy téveszt. A türelem most a legfontosabb. Öt-nyolc éves korára ezek a hibák maguktól rendeződnek majd.

Fotó: Student Association

A kislányom nemrég kezdett logopédushoz járni, de a nyári szünet miatt szünetelnek a foglalkozások. Tudok segíteni neki az otthoni gyakorlásban, hogy ne felejtse el az év közben tanult hangokat?

Kedves Brigitta!

Kiváló ötlet a nyári gyakorlás, sokat segíthet, hogy elmélyüljenek az eddig tanultak.

Gyakran tapasztalom a praxisomban, hogy a gyerekek eleinte nem mindig használják a megtanult és frissen begyakorolt hangokat, ami egyébként teljesen normális jelenség. Nagy előrelépés, ha már tisztán tudják ejteni az adott hangot, ilyenkor már egyre kisebb a valószínűsége, hogy elfelejtik. Ehhez azonban a rendszeres gyakorlás kulcsfontosságú.

Csupán napi öt perc gyakorlás is gyors fejlődést eredményezhet. Figyeljen ilyenkor arra, hogy a kislánya minél több olyan szót, vagy mondatot ismételjen, amiben megtalálható a gyakorolni kívánt hang. Ha a lánya még nem ejti hibátlanul a hangot, ismételtesse meg vele még egyszer, hibátlanul az adott szót vagy mondatot, de semmiképpen se vigyék túlzásba a gyakorlást. Ha eltelt az öt perc, jöhet a lazítás, és bőven elegendő másnap folytatni a munkát. A gyakorlás előbb-utóbb mindenképpen meghozza a kívánt eredményt! Kitartást és sok sikert kívánok hozzá!