Augmentatív és alternatív kommunikáció

Mit is jelent ez a kissé idegenül csengő megnevezés? Egyre gyakrabban lehet itt-ott hallani, mégsem teljesen egyértelmű a jelentése.

Mindannyian használjuk, bizonyos elemei a mindennapi kommunikáció részét képezik, mégis ritkán gondolunk arra, hogy van, akinek ez jelenti az egyetlen kommunikációs módot.

Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) tulajdonképpen a nem beszéden alapuló kommunikációt foglalja magába. Az augmentatív kommunikáció az érthető beszéd hiánya következtében, annak pótlására hivatott kommunikációs rendszerek csoportját jelenti, az alternatív szó pedig a választhatóságra utal. Az AAK tehát olyan kommunikációt kiegészítő eszközök segítségével történő kommunikációs forma, mely lehetőséget ad a súlyos nyelvi és/vagy beszédzavarral küzdő személyek kommunikációs akadályainak leküzdésére vagy csökkentésére. Eszközeinek segítségével szükségleteiket kifejezésre juttathatják, így mérsékelhető annak az esélye, hogy az érintett személy a kommunikációs zavarból fakadóan kirekesztődés, elszigetelődés, vagy identitásvesztés áldozata legyen.

Kiknek igazán hasznos az AAK?

A súlyos kommunikációs zavar a beszéd megértése és -produkciója terén is nehézséggel járhat. Az AAK mindkét esetben hatékony segítséget tud nyújtani az érintett számára, lehetővé teszi, hogy amit beszéd útján nem tudna megtenni, azt az AAK segítségével kommunikálhassa a környezete felé. Augmentatív és alternatív kommunikációra átmeneti zavarok, szerzett zavarok/betegségek, és élethosszig tartó zavarok/fogyatékosságok esetén is szükség lehet.

Mindannyian használunk augmentatív és alternatív kommunikációs elemeket, amikor a mindennapi kommunikáció során kézmozdulatokat teszünk, arckifejezésünkkel játszunk, vagy írunk. Azoknak azonban, akiknek állapotuk/betegségük/fogyatékosságuk miatt komplex kommunikációs szükségleteik vannak, az AAK az elsődleges kommunikációs mód, számukra ez nem kiegészítéskent szolgál. Szükségük van augmentatív és alternatív kommunikációra ahhoz, hogy minél pontosabban, a lehetőségeikhez mérten minél teljesebb értékűen tudjanak kommunikálni.

Mik az AAK kiegészítő kommunikációs eszközei?

Az AAK a kommunikációt kiegészítő eszközökkel segíti a beszéd útján meg nem érthető, illetve ki nem fejezhető szükségletek, érzések, gondolatok kommunikálását. Ide tartoznak pl. a gesztusnyelvek, jelnyelvek, képes kártyák, betűtáblák, tárgyak, számítógépes beszédgeneráló eszközök. Az európai régióban 1970 óta foglalkoznak ezzel a témával, azóta rohamos ütemben fejlődik. Az AAK eszközök folyamatos bővülése nagymértékben segíti a személyre szabott kommunikációs forma megtalálásának lehetőségét, továbbá bizonyított, hogy támogatóan hathat a nyelvi fejlődésre.

Ki foglalkozik AAK-val?

Az augmentatív és alternatív kommunikáció beépült a gyógypedagógiába, sőt annak egyre különállóbb tudományágaként van jelen, de elsősorban logopédiai szakterületnek tekintik. Az AAK használatát azonban más szakemberek, az érintett személy, az ő hozzátartozói, terapeutái, tanárai, pszichológusai, stb. együttes bevonásával érdemes megvalósítani.

Az AAK használata túlmutat egy hagyományostól eltérő kommunikációs forma megtanításán, célja az érintettekben felébreszteni a kommunikáció iránti vágyat, megláttatni velük a kommunikáció értelmét, lehetőséget adni nekik arra, hogy minél teljesebb formában kommunikálhassanak és tehessék környezetük számára világossá szükségleteiket, vágyaikat, gondolataikat. S bár vitathatatlanul nagy segítséget jelent a súlyos kommunikációs zavarban érintettek számára az AAK gyors ütemű fejlődése, a lehetőségek szélesedése, eszközei azonban a logopédia sok más területén is hatékonyan használhatóak.

A Logopédia Európai Napját 2004 óta minden év március 6-án ünneplik. A CPLOL (Európai Unió Logopédusainak Állandó bizottsága) a 2018-as évben az augmentatív és alternatív kommunikációt jelölte meg központi témájának. Ezen a napon Európa-szerte számos programot, megmozdulást szerveznek a logopédiai intézmények és szervezetek, hogy felhívják a figyelmet a szakma szerepére, tájékoztatást nyújtsanak a nyelvi és kommunikációs zavarok tüneteiről, és felhívják a figyelmet a fejlesztés fontosságára.

 

A 2018-as év központi témájáról – Augmentatív és Alternatív Kommunikáció – szóló angol nyelvű írás a www.cplol.eu oldalon, a Logopédia Európai Napjánál olvasható.

Három éves kisfiam most lett óvodás. Sokat mesél az új élményeiről, aminek nagyon örülünk, de azt vettük észre, hogy ilyenkor gyakran kapkod és dadogva ismételget egy-egy szót vagy mondatot. Mi lehet ennek az oka és mit tegyünk, hogy elmúljon? Aggódunk, hogy esetleg később is megmarad a dadogása.

Kedves Tamás!

Sok szülő tapasztal hasonlót, és megnyugtató hír, hogy számos dolgot tehetünk gyermekünk beszédének fejlődésért, ha ismerjük a megfelelő praktikákat!

Először is fontos tisztában lenni azzal, hogy a három éves gyermekek körében ezt az akadozó beszédet még nem dadogásnak hívjuk. Az Önök által is tapasztalt „nem folyamatos beszéd” teljesen normális jelenség. Könnyű összetéveszteni a kettőt, „a nem folyamatos beszéd” kissé hasonló a dadogáshoz, mégis különbözik tőle, mivel általában nem görcsösséget vagy feszességet érzünk a beszédközi megakadásoknál, inkább csak szóismétléseket tapasztalunk. Két-három éves korban a gyermekeknek korlátozottak az anyanyelvi ismeretei, gyakran keresgélik a megfelelő szavakat, miközben alig várják, hogy meséljenek az élményeikről. Legtöbbször az Önök által is tapasztalt szó-, illetve szókapcsolat ismétlések szerencsére maguktól megszűnnek.

Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szülői hozzáállás sokat számít, ami a későbbi dadogás kialakulásában döntő lehet. Lehetőleg ne hívják fel a gyermek figyelmét erre a jelenségre, ne javítsák ki a beszédét, és ne parodizálják a stílusát! A türelem most a legnagyobb segítség, hallgassák őt végig, és hagyják, hogy befejezze a mondandóját akkor is, ha az kicsit hosszabb időt vesz igénybe!

Fontos tudni, hogy a valódi dadogás mindig izomfeszültséggel párosul, és általában négy éves kor körül alakul ki. Ha dadogásra gyanakszanak, mindenképpen érdemes logopédus és pszichológus szakemberhez fordulni, akik a közösen vezetett teljes körű, személyre szabott terápia kialakításában hatékony segítséget tudnak nyújtani.

Nagyobbik fiam szeptemberben fogja kezdeni az iskolát. Azt mondta az óvónő, hogy jó lenne logopédushoz vinni, mert most van az a kritikus periódus, amíg az „sz” és „z” hangok helyes ejtését megtanulhatja. Később ez már nem lehetséges. Ez mit jelent? Meddig tart ez a kritikus időszak?

Kedves Mónika!

A kisfia óvónője rendkívül lelkiismeretes és láthatóan a szívén viseli, hogy gyermeke egészségesen fejlődjön! Szeretném megnyugtatni, ha a fia két hangot ebben a korban még nem ejt tisztán, még nincs olyan nagy baj! Azonban valóban érdemes logopédus véleményét kérni, javasolja-e a hangok javítását, és ha igen, mikor? Erre most, de akár később is sor kerülhet. Némely esetben foghiány okozza a hangok nem tiszta ejtését, de az is lehet, hogy ezeket a hangokat a fia más hangokkal helyettesíti, vagy esetleg a nem megfelelő nyelésből adódik az eltérés. Ha a „sz” és „z” hangok ejtése nem helyes, a fiának még nem feltétlenül kell logopédushoz járnia. Az okok megtalálása a legfontosabb, így pontosan megállapítható, mi a teendő.

Az óvónő által említett kritikus periódus azt jelenti, hogy a gyermekek a nyelvet, beszédet, a hangok ejtését bizonyos életkorban könnyebben, rövidebb idő alatt képesek elsajátítani, mint később. Ilyen érzékenyebb életszakaszok egyébként a fejlődés más területein is megfigyelhetőek. A hangok tiszta ejtésének megtanulása óvodáskorban általában gyorsan történik, azonban ez nem mindenkire igaz, vannak gyerekek, akiknél hosszabb tanulási folyamat eredménye. Akár még felnőtt korban is javíthatóak ezek a hibák, amikor a tudatosság, az eltökéltség és a sok gyakorlás segíti a javulást.

Negyedik osztályos lányomnál diszlexiát állapítottak meg tavaly, azóta rendszeresen jár fejlesztésre és otthon is sokat gyakorolunk. Több helyen olvastam, hogy a nagyobb betűközökkel írt szövegeket könnyebben tudják olvasni az olvasási zavarral küzdő gyerekek, sőt ez fejleszti az olvasási készségüket is. Ez tényleg igaz?

Kedves Ibolya!

A közös otthoni gyakorlás mindig rengeteget segít abban, hogy az olvasási zavarral küzdő gyermek kedvet érezzen a feladatok elvégzéséhez, és kitartó maradjon. Csak így tovább! A tananyag elsajátításának nehézsége sok kudarcélmény forrása, a gyerekek könnyen feladják a gyötrelmes kísérleteket, hogy haladjanak a tananyaggal.

Fontos tudni, hogy a diszlexiának rengeteg típusa van, és a mögötte húzódó okok is sokfélék lehetnek. Ezért nehéz általános tanácsot adni, mi az, ami a legnagyobb segítség a diszlexiás gyerekek számára. Nem is lehet. Ha például a vizuális észlelés gyengesége áll a lánya olvasási nehézségének hátterében, a nagyobb betűközök valóban segítségére lesznek olvasáskor. Ez azonban nem általános érvényű, és nem mindenkinél igaz.

Napjainkban számos kutatás foglalkozik ezzel a témakörrel. A tudomány és a képalkotó eljárások fejlődésével az agy pontosabb feltérképezése is lehetségessé válik a tudósok számára. Ezekre alapozva számtalan új digitális eszköz fejlesztésére is sor kerül, így számos lehetőség nyílik arra, hogy azok, akik olvasási nehézséggel küzdenek, megtalálják a számukra legmegfelelőbb segítségét. Fontos, hogy szakember közreműködésével tájékozódjunk a támogató lehetőségekről és vele együtt keressünk megoldást a felmerülő nehézségekre. Az olvasási nehézséggel természetesen terápiás megsegítés útján is javasolt foglalkozni.

Harmadik osztályos gyermekemnek fogszabályozót javasolt a fogorvos, pedig nyelvlökéses nyelést is felfedeztek nála. A fogszabályozás nem akadálya a nyelvlökéses nyelés gyógyulásának?

Kedves Ildikó!

Mindkét probléma nagyon fontos! Hogy melyikkel érdemes először foglalkozni, az minden gyermeknél változó. Egy dolog azonban egészen bizonyos, a fogszabályozás nem akadálya a nyelvlökéses nyelés gyógyulásának, emiatt ne aggódjon, akár párhuzamosan is lehet foglalkozni velük! Sok múlik a fogszabályozó típusától is, hogy állandóan foghoz rögzített-e vagy csak éjszaka kell-e viselni. Az egyik legfontosabb azt szem előtt tartani, hogy a helyes nyelés a fogszabályozó elhagyása előtt rendeződjön, ugyanis a nyelv nem megfelelő helyzete, illetve nyelés közben a fogakra gyakorolt nyomása a fogszabályozó elhagyása után eltolhatja a fogakat. Ezt mindenképpen érdemes elkerülni.

Javaslom, beszéljék át a terápia részletes menetét a fogszabályozást végző szakemberrel és a logopédussal is! A gyógyulás hatékonysága érdekében a kisfiának is fontos kedvet csinálni a sok otthoni gyakorláshoz, amit a szakemberek a nyelvlökéses nyelésnél javasolnak. Ebben sokat segít, ha együtt végzik a feladatokat és a kisfia sokkal inkább játéknak, semmint kötelességből végzett gyakorlásnak éli meg a gyakorlatokat.

Fotó: Daryl Sawatzky

Kisfiam középső csoportos. Mostanában vettem észre, hogy bizonyos szavakat rendszeresen rossz toldalékkal mond, ilyen például a „lót”, vagy „lókat”. Korábban ez nem fordult elő. Mi segíthet, hogy újra helyesen beszéljen?

Kedves Ferenc!

Ebben az életéletkorban az ilyesmi teljesen normális jelenség. Sőt, egyben azt is mutatja, hogy a fia a nyelvtani szabályok használatában egyre tudatosabbá válik, de ilyenkor a ritkábban előforduló toldalékolási típusoknál még hibát vét. Ezzel nincsen semmi gond, sok esetben csupán hét-nyolc éves korra alakulnak ki a stabilan használt helyes formák.

Jogosan teszi fel a kérdést, hogyan lehetséges, hogy eleinte jól mondják a gyerekek, hogy „lovak”, „lovakat”, aztán egyszer csak a hibás változatot kezdik használni, mint például a „lók”, vagy „lókat”? Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a gyerekek utánzás útján tanulnak. Amit és ahogy hallanak, megismétlik, vagyis ugyanazokat a szavakat, szókapcsolatokat, és mondatokat használják, amit a környezetükben gyakran hallanak. Később, ahogy érnek, okosodnak, a nyelvtani rendszert is kezdik elsajátítani, ez pedig nem egy tudatos folyamat részeként történik. A gyermek ráébred, hogy nyelvtani szabályok szerint képezzük a szavakat, és rendhagyó esetekben is használni kezdi őket, ilyenkor gyakran előfordul, hogy téveszt. A türelem most a legfontosabb. Öt-nyolc éves korára ezek a hibák maguktól rendeződnek majd.

Fotó: Student Association