15 éves gyerekünk hétvégén házibuliba akar menni. Nem tudjuk a feleségemmel, hogy el merjük-e engedni. Annyi rosszat látni, hallani, hogy a gyerekek ilyenkor részegre isszák magukat. Hogy lehet ezt elkerülni, féltjük ezektől a dolgoktól.

Kedves Péter!

Nem könnyű megtalálni a helyes egyensúlyt. Nem lehetnek mindig a gyerekük sarkában, nem jó, ha túlzottan szorosan tartják a gyeplőt, mert a kamasz abban az önállósodási törekvéseiben érzi korlátozva magát. Az ilyen helyzetekből azután konfliktusok sorozata indul ki. Ugyanakkor az sem jó, ha teljesen kivonul a szülő, és ráhagyja a gyerekre azt, mivel, kikkel tölti a szabadidejét. Remélhetően már korábban is beszélgettek az alkohol, drog fogyasztás veszélyeiről. Ilyenkor érdemes újra felhívni a fiatal figyelmét a korábban már átbeszélt dolgokra. Fontos a kölcsönös bizalom, az, hogy a gyerek érezze, hogy szülei megbíznak benne. A törődés jeleként kell hangsúlyozni irányában azt is, hogy beszélnek a házigazdákkal a buli kereteiről. A nagy ivászat nem játék, komoly bajok lehetnek belőle, ezt nagyon ki kell hangsúlyozni. Gyermekeinknek tulajdonképpen már első perctől kezdve, folyamatosan adjuk át azokat a szülői mintákat, amelyek alapvetően hatnak a felnövekvő csemetére. Így van ez az alkohol fogyasztási szokásokkal, a tartalmas szabadidő eltöltés szokásaival kapcsolatosan is. Ez persze nem jelenti azt, hogy azok a fiatalok, akiknek a szülei nem fogyasztanak alkoholt, nincsenek veszélyeztetve. Folyamatos szülői, nevelői, pedagógiai feladat előtt állunk. Minél több tartalmas alternatívát, színvonalas programot kell a felnőtteknek biztosítania a fiatalok számára, akiknek alapvető pszichológiai szükséglete, hogy csoportban legyenek együtt kortársaikkal.

Akkor engedjék tehát el gyermeküket, ha megtették a biztonságos lépéseket, és megbíznak benne.

Fotó: Duncan Chen

 

A kisfiam 2 éves, és szeptember óta jár bölcsibe. Már nyáron is inkább az anyjával aludt, de ez mostanra állandósult, egyszerűen nem hajlandó elaludni a saját kiságyában. Nem lenne jó, ha ez így maradna, biztosan nem tesz jót a személyiségfejlődésének. Mit tegyünk?

Kedves Olga!

A kisgyermekekkel való „együtt alvás” olyan téma, amely kapcsán maguk a szakemberek is gyakran eltérő véleményen vannak. A gyerekek alvási szokásai egyénenként is különbözhetnek, azonban jó hír, hogy a szülők képesek befolyásolni azokat.

Ha a gyermeknek igénye van a szülő testi közelségére, lehet, hogy csupán megszokásból szeret odabújni, de más okokat is sejthettünk a háttérben. Gyakran az első, amire gondolni szoktak a szakemberek, hogy a gyermek fél, és nyugtalanítja valami. Érdemes tehát eltöprengeni, történt-e olyan változás a csemete életében, ami megzavarta a hétköznapjait? Az sem mindegy, hogy milyen életkorú gyermekről van szó, és milyen családi szokások jellemzik a hétköznapokat, nem utolsó sorban az is fontos, hogy mennyire zavarja meg a szülők életvitelét a kialakult helyzet?

Nincsenek kőbe vésett szabályok, a családok szükségletei a legmeghatározóbbak. Fontos a következetesség, ugyanakkor a rugalmasság is. Az esetleges életviteli nehézségek megoldásában kérjék gyermekpszichológus segítségét!

Alsó tagozatos kisfiamat ADHD-szindrómával diagnosztizálták. Gyógyszeres kezelést is javasolt neki az orvos, én viszont nem szeretném, hogy a gyermekem gyógyszert szedjen. Enélkül nem gyógyulhat meg?

Kedves Éva!

A izgő-mozgó hiperaktív gyerekek problémája egyre gyakoribb manapság. Sokszor teszik fel a szülők a kérdést, mi a helyes döntés, ha ebben a szindrómában érintett a gyermekük. A folytatás olvasása →

Nagycsoportos kislányomat mindig úgy neveltük, hogy ne keseredjen el, ha nem végez az első helyen. Ennek ellenére nem fogadja el a vesztes szerepet, ha például játszunk, és nem ő nyer. Ilyenkor feláll és elvonul, vagy ami még rosszabb hisztizni kezd. Mi lesz majd az iskolában, ha kudarcok érik? Mit csinálok rosszul?

Kedves Erika!

Veszíteni rossz érzés, ezzel sokszor a felnőtteknek is nehéz megbirkózni. A gyerekeknek különösen fontos megtanítani, hogyan kezeljék ezeket a helyzeteket, hiszen a tanulásban is sok probléma elejét vehetjük, ha ebben támogatni tudjuk őket A folytatás olvasása →

Gyermekünk 2 éves. Előfordul, hogy játék után egyik pillanatról a másikra hisztis lesz, semmi nem jó neki, sír, mintha fájna valamije, nem eszik, csak sírdogál. Ilyenkor lefektetjük, gyorsan elalszik, de akkor is fel-felriad. Mi lehet a gond? Gondoltunk arra, hogy túlpörög, de legutóbb is 2 óra alvás után, majd 2 óra játék után került ebbe az állapotba.

Kedves Mariann!

Ez a helyzet bizonyára nagyon megterheli a családot. A bizonytalanság, és az aggodalom senkinek nem tesz jót, sem a felnőtteknek, sem a csemetének. A folytatás olvasása →

Szétmentünk a párommal, és gyermekünk az édesanyjával maradt. Azóta az van, amit ő akar. Én úgy látom, elkényezteti a gyereket, de nem szeretek szólni, mert abból csak veszekedés lesz. El tudja az anya kényeztetni? Vagy legyek türelmes, és eljön majd az “én időm”?

Kedves Géza!

A szülők különválása számtalan nehézség forrása a gyerekek nevelésével kapcsolatban. A folytatás olvasása →

5 / 8 oldal« Első...34567...Utolsó »