A férjemmel szeretnénk, ha sajátos nevelési igényű gyermekünk jövőre középiskolában folytatná a tanulmányait. Jó lenne többet tudni a rá váró felvételi vizsgáról. Mire figyeljünk?

Kedves Anita!

A középfokú iskolák 2016. novemberében már közzétették felvételi tájékoztatójukat, ezekből rengeteg fontos információ birtokába juthatnak. Az iskolák meghatározzák, milyen nevelési-oktatási program szerint induló osztályokat indítanak a következő tanévben, és megjelölik azt is, milyen felvételi feltételeket határoznak meg a jelentkezők számára. Jó tudni, hogy az iskolák majdnem fele nem tart felvételi vizsgát, hanem az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján rangsorolja és veszi fel a tanulókat. Az Oktatási Hivatal (OH) honlapján (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Aktuális beiskolázási időszak menüpontban érdemes rákeresni azokra az iskolákra, amelyek központi felvételit íratnak.

Ha szeretnék, hogy gyermekük februárban ezek valamelyikébe felvételizzen, mindenképp részt kell vennie a központi írásbeli vizsgákon. A feladatlapok összeállításának szempontjai a korábbi évekhez képest alapvetően nem változnak, így az OH honlapján megtalálható korábbi feladatsorok továbbra is segítik a felkészülést. A feladatlapokra vonatkozóan tájékoztatót a www.oktatas.hu honlapon találják.

A középfokú beiskolázásban részt vevő intézmények az SNI tanulókra természetesen speciális felvételi követelmények vonatkoznak. Ugyancsak a középfokú iskola felvételi tájékoztatójában olvashatják az SNI tanulókra vonatkozó speciális elbírálási szabályokat. Még jóval a felvételi eljárás megkezdése előtt érdemes tájékozódni ezekről. A fenti információk birtokában sokkal könnyebben tudják majd megtervezni a készülés mikéntjét is.

Sajátos nevelési igényű gyermekem nemsokára suliba megy. Sokat törjük a fejünket, milyen szempontokat vegyünk figyelembe az iskolaválasztásnál. A szakemberek szerint mire figyeljünk?

Kedves Péter!

Nem említi, pontosan milyen diagnózis alapján állapították gyermekük sajátos nevelés igényét, ettől függetlenül van néhány általános szempont, amit az érintett csemeték esetében mindig érdemes szem előtt tartani.

A választott iskolában legyen természetes, hogy az egyéni különbségeket figyelembe veszik a pedagógusok, és ennek megfelelően választják ki oktatási módszereiket is. Az a célszerű, ha az ismeretközlő, frontális tanítás nem kerül túlsúlyba, és a tanulásban a projektmódszer, a kooperatív technika, és a differenciálás kap hangsúlyos szerepet. Szerencsés, ha a pedagógus nem teszi egységesen, mindenki számára kötelezővé a házi feladatok elvégzését, és a túlzott mennyiségű leckétől is megkíméli a diákokat. A megtanulandó tananyag mindig annyi legyen, amivel még motiválható a gyermek. Ha a tanár teret és időt enged az ismeretek önálló felfedezésére, a problémamegoldásra, és a közös munkára, mindezt pedig jutalmazza is, egészen biztosak lehetnek abban, hogy gyermekük jó kezekbe került. Az egyéni különbségekre való érzékenység, a célok rugalmas kezelése sokat segít, bármilyen helyzetbe kerül a gyermek, a merev, és egységes követelmények kifejezetten kártékonyak lehetnek számára. Ez természetesen a szülők és a pedagógusok oldalán egyaránt érvényes. Minél több értékelést hall a gyermek, annál jobb, ebben kifejezetten fontos a személyre szabott, árnyaltan megfogalmazott visszajelzés, ami konkrét irányokkal segíti a gyermek fejlődését, és mellőzi a minősítést. A buktatás lehetősége a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében nem merülhet fel.

Még egy dolog: az iskola lehetőleg biztosítsa gyermekük számára a gyógypedagógus, vagy legalább gyógypedagógiai asszisztens folyamatos felügyeletét. A gyógypedagógussal, a gyermekkel és a szülőkkel való együttműködés kialakítása alapvető fontosságú a pedagógus részéről, ezt ugyancsak várjuk el tőle. Természetesen a nyitottság és az együttműködés nemcsak a tanárok, hanem a szülők részéről is kiemelt fontosságú.

Norbi fiam egyoldali hallássérült. Az iskolában ez gyakran okoz problémát, amikor angol órán magnóról hallgatnak szövegeket. A tanárnője csak akkor tud felmentést adni neki, ha papírt hozunk róla, hogy jogosult rá. Kihez forduljak segítségért?

Kedves Katalin!

Javaslom, keressék fel a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálatot, hogy pontos eligazítást kapjanak. Fontos tudni, hogy Norbi az említett diagnózis alapján nem minősül hallási fogyatékosnak, ezért nem sajátos nevelési igényű gyermek. Abban az esetben lenne más a helyzet, ha kétoldali, legalább átlagosan 40 dB-es hallásvesztést állapítottak volna meg nála. A kisfiút érintő esetleges felmentést a Szakértői Bizottság véleménye irányozza elő, ilyenkor a tanulási nehézségek indokolják, hogy a kisfiú könnyítést kapjon.

Attól függően, hogy Norbi egyoldali hallásvesztése mennyire súlyos és milyen típusú, orvosi rendelvényre hallásjavító készüléket is kaphat. Vezetéses típusú hallásvesztés esetén sokszor alkalmaznak csontvezetéses hallókészüléket, amely az egészséges területek alig érezhető rezegtetése által ad hallásélményt. Kevert vagy idegi típusú hallásvesztés esetén fül mögötti, illetve hallójárati hallókészüléket szoktak javasolni.

Súlyosabb esetben, amikor a siketséggel határos hallásvesztés gyanúja merül fel, érdemes felkeresni a négy nagy fül-orr-gége klinika (Budapest, Szeged, Pécs, Debrecen) egyikét. Manapság rendkívül fejlett műtéti technológiákkal és implantátumokkal tudják a hallássérülést kezelni. Mindezek a lehetőségek nem szüntetik meg teljes egészében a problémákat, de jelentősen csökkenthetik az egyoldali hallásvesztés hátrányait.

Feltehetőleg Norbi is küzd az irányhallás nehezítettségével. Ezt könnyű tetten érni, ha sokszor hall, vagy ír félre dolgokat, esetleg nehezen vagy tévesen különbözteti meg a hangokat. Nagy valószínűséggel zajban, illetve társaságban nehezebben követi a beszélgetést, mivel nem érti meg a beszédet. Ebben az esetben a cél a lehető legjobb hallásjavító eszköz megtalálása.

Fotó: Christina