» Szülői kérdések

Szeretném tudni, hogy az önzés öröklődik-e? Nem örülnék neki, ha a kislányom, aki most öt éves, olyan önző, és egoista lenne, mint az anyósom. Néha látok rajta ilyen jeleket, ilyenkor egy az egyben mintha az anyósomat látnám.

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Kedves Zita!

A társas kapcsolatok visszatérő témája az önzés-önzetlenség kérdésköre. Vajon mennyire van jogunk saját szükségleteink érvényesítéséhez? Vagy inkább az a dolgunk, hogy mások igényeit vegyük figyelembe?  Esetleg van olyan megoldás ahol a kecske is jól lakik, és a káposzta is megmarad?

A gyerekek világában a lurkók sok mindent szeretnének, a kisebbek gyakran azonnal, náluk az önzés bizonyos mértékig természetes dolog. A csemeték fokozatosan tanulják meg, hogy a valóság nem mindig engedi, hogy a vágyak beteljesedjenek, hogy valamikor várni kell, és, hogy vannak olyan helyzetek, amikor mások javára kell lemondaniuk a hőn vágyott dolgokról. A szülők feladata, hogy segítsenek a kicsiknek megtanulni, hogyan teremtsenek egyensúlyt az ellentétes impulzusok: vágyak és lemondások, az örömök beteljesítése és a szabályok betartása között. A lurkók vágyait azonban a szülőknek nem tanácsos sem túlzottan letörni, sem korlátok nélkül szabadjára engedni. Az önző felnőttek gyakran nevelési hiba következtében váltak olyan emberré, akiben még ott él az a gyerek, aki nincs tekintettel másokra, és vágyai rabságában él.

Szeretném megnyugtatni, hogy nem kell aggódnia! Kislánya bizonyosan nem lesz önző felnőtt, hiszen ön egy tudatos édesanya, aki felelősséggel, szeretettel egyengeti csemetéje személyiségfejlődését. A támogató, megértő szülő olyan mintát nyújt, amelyet a felcseperedő gyermek magával visz a felnőtt életébe, és úgy figyel másokra, hogy közben nem adja fel saját magát sem.

Kedves Zita! Ha még tudatosabb szeretne lenni gyermeke nevelésében, keressen olyan írásokat, amelyek az erőszakmentes és az önérvényesítő kommunikációról, illetve a tranzakcióanalízisről szólnak. Ezek az olvasmányok további hasznos tanácsokkal szolgálnak majd!

Gyermekemnek az egyik lapockája magasabban áll, az iskolaorvos Sprengel-féle deformitást állapított meg nála, ezért gyógytestnevelésre utalta. Mit kell tudnom erről a betegségről?

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Kedves Zsuzsa!

A Sprengel-féle deformitás a lapocka veleszületett magas állása, a végleges korrekció csak műtéti úton lehetséges. A vállöv a lapockával együtt egyik, vagy ritkább esetben mindkét oldalon magasabban áll, ami a környező izomzatra is hatással van. A kar emelése ilyenkor nehézkes a lapocka beszűkült mozgásai miatt. Speciális mozgással és úszással a lapocka helyzetét jelentős mértékben javíthatjuk, a lapockakörnyéki izmok tornáztatásával pedig a kar egészséges mozgását biztosítjuk.

Ilyenkor a lapockát lazító gyakorlatokkal, a nyakizmok nyújtásával a csuklyásizmot és rombuszizmot tornáztatjuk. Amikor a lapocka közelebb kerül a gerinchez, a kar felemelésével könnyebben a csigolyákhoz ütközik, ezért nagyon fontos a lapocka oldal irányú kimozgatása. A mélytartásban végzett lapocka nyitások és zárások az érintett izomzatot erősítik.

A kislányom most kezdte az óvodát, de még nem beszél, csak mutogat, és hangutánzó szavakat használ. Az óvó nénik, és én is kezdünk emiatt aggódni. Szerencsére, amit neki mondanak, mindent megért és reagál is rá. Ilyen esetben mi a teendő?

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Kedves Lázár!

Köszönöm a kérdését, az Ön által említett esetben valóban érdemes szakemberhez fordulni. Ha a lányok két és fél, a fiúk három éves korukra sem kezdenek el beszélni, ez mindenképpen indokolt. Különösen igaz ez akkor, ha az óvodai beszoktatást követően sem indul meg a gyermek beszéde.

Az, hogy a beszéd milyen életkorban indul meg nagy egyéni különbségeket mutat, és sok tényezőn múlik. Vannak olyan esetek, amikor valóban csak arról van szó, hogy később indul meg a beszéd, ilyenkor idősebb korban nem maradnak tünetek emiatt. Számos eset ismert azonban, amikor a gyermek másképpen sajátítja el a beszédet, amikor az megindul. Ilyenkor a későbbiekben gyakran maradnak tünetek, amik zavaróak és az iskolai teljesítményt is negatívan befolyásolják. Érdemes tehát szakemberhez fordulni, hogy mielőbb segítséget kapjon a gyermek, hogy a későbbi kudarcait megelőzhessék.

Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a kislánya mindent ért! Ez nagyon jó, hiszen van kapcsolata a környezetével, így valószínűleg kevésbé frusztrálja a helyzet, hogy még nem beszél.

Elsősorban logopédus felkeresését javaslom. A szakemberek ilyenkor hallásvizsgálatot szoktak kérni és logopédiai vizsgálatot is végeznek, amely feltárja a fejlesztésre szoruló területeket. Készüljenek rá, hogy a vizsgálat a gyermek életkorából adódóan több alkalmat is igénybe vehet, erre azért van szükség, hogy ne legyen túl fárasztó a gyermek számára. A logopédus a vizsgálatok végén tanácsadás keretében nyújt segítséget, a szükségleteknek megfelelően terápiás megsegítést ajánl egyéni, illetve kiscsoportos formában.

 

Még csak 20 hónapos a kisfiunk, de a feleségem szerint vigyázzunk, mit csinálunk, mert Tomi utánozni fog bennünket! Arra vagyok kíváncsi, hogy a szülőktől látott minta milyen mértékben határozza meg a gyerekek viselkedését?

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Kedves Ottó!

Bizony az utánzásnak kiemelt szerepe van a gyerekek fejlődésében. A kezdetektől fogva befolyásolja nemcsak a viselkedésük alakulását, hanem azt is, ahogy a gyerekek saját magukat megismerik, a környezetükhöz való viszonyukról, és az érzelmi reakcióikról nem is beszélve. A csecsemők járni és beszélni is így tanulnak meg.

Az életkor előrehaladtával a gyerekek egyre komplexebb mozdulatokat, cselekvéssorokat vesznek át, később pedig már teljes viselkedésmintákat, illetve tipikus érzelmi megnyilvánulásokat sajátítanak el. Ezeket a mintákat a korai időszakban elsősorban a környezetükben élő személyek, szülők, nagyszülők, testvérek stb. szolgáltatják. Később bővül a lista, más felnőttek, óvodástársak, barátok kerülnek ebbe a körbe. A gyermekek már nemcsak átvesznek, utánoznak dolgokat, hanem hasonlítani szeretnének a másikra, és mélyen azonosulnak vele. Olyan tanulási folyamatok kezdődnek, amelyek során a csemeték fontos szabályokat, normákat sajátítanak el, és ezeknek megfelelően fejlődik a gondolkodásuk, az érzelem világuk, és a társas kapcsolataik.

Az, hogy gyermekeink tükröt tartanak számunkra, nem csupán üres frázis.  Hatalmas, egyben nemes és játékos feladat mintát nyújtani kicsinek, nagynak, és persze egymásnak is! Kedves Ottó, a feleségének valóban igaza van, Tomi sok szempontból tényleg azt fogja tenni, amit lát Önöktől. Érdemes tehát odafigyelni, hogy ez a modell valóban a gyermek fejlődését támogassa.

Három éves kisfiam most lett óvodás. Sokat mesél az új élményeiről, aminek nagyon örülünk, de azt vettük észre, hogy ilyenkor gyakran kapkod és dadogva ismételget egy-egy mondatot. Mi lehet ennek az oka és mit tegyünk, hogy elmúljon? Aggódunk, hogy esetleg később is megmarad a dadogása.

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Kedves Tamás!

Sok szülő tapasztal hasonlót, és megnyugtató hír, hogy számos dolgot tehetünk gyermekünk beszédének fejlődésért, ha ismerjük a megfelelő praktikákat!

Először is fontos tisztában lenni azzal, hogy a három éves gyermekek körében ezt az akadozó beszédet még nem dadogásnak hívjuk. Az Önök által is tapasztalt „nem folyamatos beszéd” teljesen normális jelenség. Könnyű összetéveszteni a kettőt, „a nem folyamatos beszéd” kissé hasonló a dadogáshoz, mégis különbözik tőle, mivel általában nem görcsösséget vagy feszességet érzünk a beszédközi megakadásoknál, inkább csak szóismétléseket tapasztalunk. Két-három éves korban a gyermekeknek korlátozottak az anyanyelvi ismeretei, gyakran keresgélik a megfelelő szavakat, miközben alig várják, hogy meséljenek az élményeikről. Legtöbbször az Önök által is tapasztalt szó-, illetve szókapcsolat ismétlések szerencsére maguktól megszűnnek.

Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szülői hozzáállás sokat számít, ami a későbbi dadogás kialakulásában döntő lehet. Lehetőleg ne hívják fel a gyermek figyelmét erre a jelenségre, ne javítsák ki a beszédét, és ne parodizálják a stílusát! A türelem most a legnagyobb segítség, hallgassák őt végig, és hagyják, hogy befejezze a mondandóját akkor is, ha az kicsit hosszabb időt vesz igénybe!

Fontos tudni, hogy a valódi dadogás mindig izomfeszültséggel párosul, és általában négy éves kor körül alakul ki. Ha dadogásra gyanakszanak, mindenképpen érdemes logopédus és pszichológus szakemberhez fordulni, akik a közösen vezetett teljes körű, személyre szabott terápia kialakításában hatékony segítséget tudnak nyújtani.

Milyen úszásnem ajánlott kisiskolás kislányomnak csípőficam esetén?

Bejegyzés időpontja: Szerző:

Kedves Dóra!

A kislánya számára elsősorban a mellúszást javaslom, csapott lábtempóval, kihangsúlyozva a sarkak felemelését és a lábterpesztést, amire egyébként a lábak közelítő és távolító izomzatának erősítése miatt van nagy szükség. Figyeljenek arra, hogy a gyermek lehetőleg ne húzza a combjait a hasa alá, mert ez a mozdulat a csípőhorpasz izomzatot erősíti, ami a csípőficam gyógyulását nem támogatja!

2 / 28 oldal12345...1020...Utolsó »