Öt éves kisfiamnál a logopédiai szűrés alkalmával rekedtséget állapítottak meg. Diszfónia terápiát javasolt a logopédus. Mi ez a kezelés pontosan?

Kedves Édua!

Nagyon jó hír, hogy az óvodában a szűrés alkalmával ilyen hamar észrevették a rekedtséget. Az idejében megkezdett kezelésnek kiemelt jelentősége van. A rekedtséget diszfóniának hívunk idegen szóval. Erre utal a terápia elnevezése is.

Ilyen kicsi gyermekeknél a terápia játékos formában történik. A gyermek és a logopédus terapeuta azon dolgoznak, hogy kialakítsák azt a hangot, ami a gyerkőc számára kényelmes és megfelelő helyen, erőlködés nélkül tud képezni. Beállítják az egyéni hangmagasságot, sok lazító gyakorlatot végeznek, és a helyes légzést is megtanulja a gyermek, ami a beszéd alapja. A terápia során sokat játszanak a hangjukkal, hogy a kialakított, megfelelő helyen képzett és megfelelő légzéssel kísért hang automatikussá váljon. Dolgoznak továbbá azon is, hogy minél nagyobb hangterjedelemben tudja a gyermek a rekedtségtől mentes hangokat ejteni, így teljes mértékben megszűnjön a rekedtsége. A kicsik élvezni szokták ezeket a foglalkozásokat, és persze az otthon végzett játékos gyakorlatokat is imádják.

Hét éves kisfiamnál nyelvlökéses nyelést állapítottak meg. Mi lehet ennek az oka? Félek, hogy valamire nem figyeltem fel időben, és megelőzhető lett volna a baj. Négy éves lányomnál nem szeretném ugyanazt a hibát elkövetni.

Kedves Lujza!

Az első gyermekkel átvészelni az ismeretlen kihívásokat mindig sokkal nehezebb, mint a később született gyermekeknél. Sok jelre időben felfigyelünk, és hamar megszólal a vészcsengő, és persze akadnak olyanok is, amelyek mellett elmegyünk, ilyenkor a tapasztalatok lesznek a tanító mestereink. A nyelvlökéses nyelés hátterében is állhatnak okok, amelyekre minden jó szándékunk, és figyelmünk ellenére sem tudunk hatással lenni. Nézzük meg, mire érdemes figyelni, ha a nyelvlökéses nyelés kialakulását szeretnénk megelőzni!

Az elváltozás hátterében sokszor a szoptatás elmaradása áll, vagy az, hogy túlságosan rövid ideig tartott. Amikor a csecsemőt cumisüvegből, pohárkából vagy kanállal kell etetni, kevesebb izommunkára van fogva, ennek következtében a nyelv- és ajak izmai eltérő módon fejlődnek. A nagyobb gyerekeknél jellemző ujjszopás is okozhat nyelvlökéses nyelést, ugyanis ilyenkor az ujj szopása a nyelvet az átlagostól eltérő helyzetbe kényszeríti, ezt pedig könnyen megszokják a gyerekek. Sőt örökletes is lehet a fogazat eltérése, például a harapás- vagy beszédkészség nehézségei miatt. A nagy torokmandula vagy orrmandula szintén okozhatja a nyelvlökéses nyelés kialakulását, ugyanis a nagy mandulák miatt a gyerekek hajlamosak rátanulni arra, hogy a szájukon keresztül lélegezzenek, ennek hatására pedig a nyelv-, ajak- és száj körüli izmok renyhébbé válnak.

Ha a kialakulás jeleit tapasztalják, mindenképpen forduljanak szakemberhez és kérjenek segítséget! Azonban érdemes tudni, hogy a nyelvlökéses nyelés a babáknál, és a kisgyermekeknél normális jelenség, és a szoptatás, valamint az ujj szopás abbahagyása után spontán rendeződhet. Akkor érdemes iskolás kor előtt szakemberhez fordulni, ha nagyon súlyos a probléma, például feltűnő fogsori elváltozást okoz, vagy az állkapcsot előre nyomja a rosszul tartásban rögzült nyelv.

Kislányom másfél éves, és nagyon cumis. Aggódom, hogy emiatt nem lesz tiszta a beszéde később. Hogyan segíthetek neki?

Kedves Tamás!

Ebben a korban természetes, hogy a pici még igényli a cumit, emiatt nincs ok az aggodalomra. A babákat és kisgyermekeket megnyugtatja, ha szopiznak. Nem is annyira a cumizás a probléma, hanem inkább az, hogy mennyit van a szájában. Mivel a gyerekek a nyugtalanságukat enyhítik vele, ha csökkenteni szeretnék a cumizás idejét, töltsenek a kislány közelében több időt, hogy érezze a jelenlétük biztonságát és ez nyugtassa meg őt, a cumizás helyett.

Érdemes megnézni, hogy a nap melyik időszaka a legalkalmasabb arra, hogy a cumizás idejét csökkenteni kezdjék. Például játszás közben – amikor ott vannak vele – már ne legyen a szájában, séta közben se adják oda neki, így fokozatosan egyre kevesebbet fog cumizni.

A cumizás fogelváltozásokat okozhat, amik a szép beszédre is negatív hatással vannak. Ezért ha a cumizás sokáig tart, érdemes a fogak állapotát figyelemmel kísérni, és fogorvossal is kapcsolatba lépni, szükség esetén fogszabályozóval helyrehozni a cumizás okozta fogsor elváltozásokat. Szeretném megnyugtatni, hogy a legtöbb gyermek az életkor előrehaladtával egyre kevesebbszer igényli a cumizást, egy idő után maguktól is elhagyják.

Fotó: Nils van rooijen

Iránymutatásra lenne szükségem, nem tudom, mit tegyünk. Két gyermekes család vagyunk, a gyerekeink alapítványi iskolába járnak. Azért választottuk ezt a formát, mert a lányok érzékeny, tehetséges gyerekek. Az egyikük osztályában azonban már teljesen elfajultak a dolgok. Néhány gyerek folyamatos terrorban tartja a többieket, többek között a mi lányunkat is. Az egész családunk nyugalma felborult emiatt.

Kedves Zsuzsanna!

Az ilyen helyzetek bizony megkeserítik egy gyerek mindennapjait, sőt, ahogy Ön is írja az egész családét. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mielőbb lépéseket tenni az iskolában. Ugyanakkor szeretném megnyugtatni, a diákok között viszonylag gyakori ez a jelenség, és sokszor egyszerű, de megfontolt, szakszerű beavatkozással időben orvosolható a probléma.

Első körben érdemes az osztályfőnökkel konzultálni, az iskola igazgatóját is értesítsék a történtekről! Ezzel elejét lehet venni a további bonyodalmaknak. Szerencsés esetben az intézményben iskolapszichológust is fel tudnak keresni, őt is célszerű bevonni a folyamatba. Az iskola pedagógusai bizonyára fel tudják mérni a konfliktusok, durvaságok súlyosságát, és a szülők bevonásával megfelelő döntést tudnak hozni, hogyan lehet a közösségi élet megbillent egyensúlyát helyreállítani, illetve határoznak a további teendőket illetően. Ha Önök úgy látják, hogy gyermekük egyénileg is segítségre szorul, akkor keressék meg a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot. Az ott dolgozó pszichológusok segítségükre lesznek a nehézségek megoldásában.

Fotó: theirhistory

Fél éves a kisfiammal vagyok otthon, sokat böngészem a kisbabákról szóló könyveket. Több helyen is olvastam a babajelbeszéd jótékony hatásairól. Ha mi is megtanuljuk, Bence hamarabb kezd majd beszélni?

Kedves Erzsébet!

Valóban egyre több helyen lehet hallani a babajelbeszédről, rengeteg írás jelenik meg a témában. A gyerekek a sírás mellett gesztusokkal is kommunikálnak, a kezükkel, és a testükkel sok mindent ki tudnak fejezni, ezért érdemes ezeket is megfigyelni a csemeténél. Vannak jellegzetes „jelek”, amelyek minden babánál előfordulnak, és vannak egyediek, amelyek csak az adott csecsemőre jellemzőek.

A babajelbeszéd alapja, hogy a felnőtt a baba kézjeleit felhasználva kommunikál a gyermekkel. Ennek számtalan jótékony hatását figyelték meg a kutatók. Segít a kommunikáció elsajátításában, biztonságot nyújt a babának és a szülőknek is, hogy a nehéz pillanatokban is van mihez nyúlni, arról nem is beszélve, hogy sok játékos, önfeledt pillanattal ajándékozza meg az egész családot. Azt azonban túlzás lenne kijelenteni, hogy a babajelbeszéd elsajátítása után gyermeke hamarabb fog elkezdeni beszélni.

A babával töltött idő során a pici jelzéseinek legnagyobb része általában könnyen értelmezhetővé válik az anya és a szülők számára. Ahogy növekszik a baba, egyre többet ért abból, ami a környezetében történik. Segíti a csecsemőt, ha a környezetétől következetesen ugyanazokat a jelzéseket észleli, ha történik valami. A legtöbb kisgyermek a beszédet önmagától sajátítja el, nem szükséges külön „nyelv”-et megtanulnia. Az is előfordulhat, hogy később kezd el beszélni az a gyermek, akit a jelek segítségével tökéletesen megért a környezete.  Természetesen vannak olyan gyermekek is, akiknek a kommunikációs készségei lassabban fejlődnek, számukra valóban nagy segítség a beszédindulást megelőző kommunikáció elsajátítása.

 

A barátnőm kisfia alsós, és a tanítója rendszeresen arra panaszkodik, hogy forgolódik, minden apróság eltereli a figyelmét, nem fejezi be a feladatokat. Néhány percig tud csak koncentrálni, aztán pedig negyed óra is eltelik, mire újra le lehet kötni a figyelmét. Otthon nincs ennyi probléma vele. Lehetséges, hogy hiperaktív?

Kedves Imola!

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) már kisgyermekkorban jelentkezik, és egyértelmű tünetei vannak: túlzott aktivitás, koncentrációs probléma, nyugtalanság. Az ilyen gyerkőcöket nehezen lehet lekötni, emiatt kedvenc tevékenységük sincs. Általában ők azok, akik fel-alá futkároznak, a játékokban alig vesznek részt, saját játékuk is csak pár percig tart. Egy ilyen kisgyermek a nap minden percében leköti a szülő figyelmét, hiszen állandóan menni kell utána.

Teljesen más a tüneteket fedezhetünk fel a csecsemőknél, mint az ovisoknál vagy az iskolásoknál. Az egész piciknél az étvágytalanság, a sok sírás, és a túlzott mozgékonyság adhat okot gyanúra, náluk egyáltalán nem áll be a mindennapok ritmusa. Óvodás korban tünet lehet, ha a gyerkőc nem barátkozik, vagy nem találja fel magát a játékban. Iskoláskorban mindenképpen gyanakodjunk, ha a tanító arról számol be, hogy egyfolytában forgolódik, és csak néhány percig tud csak koncentrálni. Ez azért is baj, mert ha nem fejlődik harmonikusan az írás- és olvasástudás, akkor komolyabb tanulási problémák is megjelenhetnek a későbbiekben.

Hiába tapasztalják a szülők a figyelemfelkeltő tüneteket, a gyanú és az ezt követő első vizsgálat gyakran csak akkor következik be, amikor közösségbe kerül a gyermek, ekkor ugyanis szabályokkal és magasabb követelményekkel találkozik, amelyek „feladják neki a leckét”. A gyermekkori hiperaktivitás-figyelemzavar kialakulásában több tényező játszik szerepet. Mindenképpen javaslom, hogy keresse fel a kerületi szakszolgálatot és kérje szakember tanácsát.