Iskolás kislányomnál felfigyeltem arra, hogy dadogva beszél, ez mostanában sajnos súlyosabb lett. Szeretném, ha megfelelő kezelést kapna. Rengetegféle terápiás lehetőségről olvastam, és érdekelne, hogy melyik a leghatékonyabb a dadogás gyógyítására?

Kedves Nóra!

Valóban rengeteg szakmai és saját élményű beszámolót lehet olvasni arról, hogy a dadogást milyen módon lehet a leghatékonyabban kezelni. Erre a kérdésre azonban nem is olyan egyszerű választ adni.

A dadogás oka egyénenként változik, szó lehet akár szervi, akár pszichés érintettségről is, sőt a kettő együttesen is jelentkezhet. A dadogás hátterében álló ok vagy okok sokszor nehezen felderíthetőek, nem beszélve arról, hogy egyéni különbségek is jellemezhetik a dadogó gyerekeket. Megnyugtató ugyanakkor, hogy sokféle terápiás megközelítés létezik a dadogás gyógyítására, hiszen így nagyobb biztonsággal lehet megtalálni a legmegfelelőbb segítséget a gyermek számára.

Általában azok a terápiák a leghatékonyabbak, amelyekben logopédus és pszichológus szakember is részt vesz. Egyre általánosabb az is, hogy szülőcsoportok keretében a szülőket vagy akár az egész családot is bevonják a gyermek terápiájába. Az hogy egyéni, vagy inkább csoportos foglalkozás javasolt a gyermek számára, mindig egyénfüggő. Ez a terápiás módszer megválasztására is érvényes. A dadogó gyermek személyisége, életkora és a családi környezete mind-mind olyan tényező, amit fontos mérlegelni a terápia megválasztásakor. Ebben szakember tud megfelelő eligazítást nyújtani.

Három éves kisfiam most lett óvodás. Sokat mesél az új élményeiről, aminek nagyon örülünk, de azt vettük észre, hogy ilyenkor gyakran kapkod és dadogva ismételget egy-egy szót vagy mondatot. Mi lehet ennek az oka és mit tegyünk, hogy elmúljon? Aggódunk, hogy esetleg később is megmarad a dadogása.

Kedves Tamás!

Sok szülő tapasztal hasonlót, és megnyugtató hír, hogy számos dolgot tehetünk gyermekünk beszédének fejlődésért, ha ismerjük a megfelelő praktikákat!

Először is fontos tisztában lenni azzal, hogy a három éves gyermekek körében ezt az akadozó beszédet még nem dadogásnak hívjuk. Az Önök által is tapasztalt „nem folyamatos beszéd” teljesen normális jelenség. Könnyű összetéveszteni a kettőt, „a nem folyamatos beszéd” kissé hasonló a dadogáshoz, mégis különbözik tőle, mivel általában nem görcsösséget vagy feszességet érzünk a beszédközi megakadásoknál, inkább csak szóismétléseket tapasztalunk. Két-három éves korban a gyermekeknek korlátozottak az anyanyelvi ismeretei, gyakran keresgélik a megfelelő szavakat, miközben alig várják, hogy meséljenek az élményeikről. Legtöbbször az Önök által is tapasztalt szó-, illetve szókapcsolat ismétlések szerencsére maguktól megszűnnek.

Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szülői hozzáállás sokat számít, ami a későbbi dadogás kialakulásában döntő lehet. Lehetőleg ne hívják fel a gyermek figyelmét erre a jelenségre, ne javítsák ki a beszédét, és ne parodizálják a stílusát! A türelem most a legnagyobb segítség, hallgassák őt végig, és hagyják, hogy befejezze a mondandóját akkor is, ha az kicsit hosszabb időt vesz igénybe!

Fontos tudni, hogy a valódi dadogás mindig izomfeszültséggel párosul, és általában négy éves kor körül alakul ki. Ha dadogásra gyanakszanak, mindenképpen érdemes logopédus és pszichológus szakemberhez fordulni, akik a közösen vezetett teljes körű, személyre szabott terápia kialakításában hatékony segítséget tudnak nyújtani.

A fiam középső gyermek, és szorongó típus. Hallottam róla, hogy a születési sorrend is hatással lehet erre az alkatra. Tényleg emiatt ilyen a személyisége?

Kedves Erzsébet!

A testvérek közötti kötelék egész éltre szól. Egy kutatás szerint tizenegy éves korukig a gyerekek az idejük egyharmadát töltik a testvéreikkel, tehát valóban érdemes elgondolkodni azon, miként formálják egymás személyiségét? A születési sorrend életünkre gyakorolt hatása azonban jelenleg is vitatott.

Bizonyára Ön is hallott már a „középső gyermek szindrómáról” avagy arról, hogy az elsőszülöttek vezető alkatok, esetleg arról, hogy a legkisebb gyermekek álmozók, és  szétszórtabbak a testvéreikhez képest. A születési sorrend személyiségre gyakorolt hatását azonban kevés bizonyíték támasztja alá. A Proceedings of The National Academy of Sciences cikke számol be arról a kutatásról, ami ugyancsak erre a következtetésre jut. Az eredmények egyetlen jelentős mintát sem tudtak igazolni, ami a születési sorrend személyiségre gyakorolt hatását igazolta volna. A születési sorrendre tehát érdemes úgy tekintenünk, mint egy jellemzőre, amely a testvérek közötti kapcsolaton keresztül formálja a gyermek személyiségét, ugyanakkor nem kőbe vésett jellegzetességeket alakít ki bennük.

Ha a gyermeke szorongó, érdemes kideríteni, mi okozhatja a nyugtalanságát. A célzott stresszoldó technikák elsajátítása is segítségére lehet, hogy kezelni tudja a kényelmetlen érzéseket. Ha szükségesnek érzi, kérje szakember tanácsát!

Nagyobbik fiam szeptemberben fogja kezdeni az iskolát. Azt mondta az óvónő, hogy jó lenne logopédushoz vinni, mert most van az a kritikus periódus, amíg az „sz” és „z” hangok helyes ejtését megtanulhatja. Később ez már nem lehetséges. Ez mit jelent? Meddig tart ez a kritikus időszak?

Kedves Mónika!

A kisfia óvónője rendkívül lelkiismeretes és láthatóan a szívén viseli, hogy gyermeke egészségesen fejlődjön! Szeretném megnyugtatni, ha a fia két hangot ebben a korban még nem ejt tisztán, még nincs olyan nagy baj! Azonban valóban érdemes logopédus véleményét kérni, javasolja-e a hangok javítását, és ha igen, mikor? Erre most, de akár később is sor kerülhet. Némely esetben foghiány okozza a hangok nem tiszta ejtését, de az is lehet, hogy ezeket a hangokat a fia más hangokkal helyettesíti, vagy esetleg a nem megfelelő nyelésből adódik az eltérés. Ha a „sz” és „z” hangok ejtése nem helyes, a fiának még nem feltétlenül kell logopédushoz járnia. Az okok megtalálása a legfontosabb, így pontosan megállapítható, mi a teendő.

Az óvónő által említett kritikus periódus azt jelenti, hogy a gyermekek a nyelvet, beszédet, a hangok ejtését bizonyos életkorban könnyebben, rövidebb idő alatt képesek elsajátítani, mint később. Ilyen érzékenyebb életszakaszok egyébként a fejlődés más területein is megfigyelhetőek. A hangok tiszta ejtésének megtanulása óvodáskorban általában gyorsan történik, azonban ez nem mindenkire igaz, vannak gyerekek, akiknél hosszabb tanulási folyamat eredménye. Akár még felnőtt korban is javíthatóak ezek a hibák, amikor a tudatosság, az eltökéltség és a sok gyakorlás segíti a javulást.

Negyedik osztályos lányomnál diszlexiát állapítottak meg tavaly, azóta rendszeresen jár fejlesztésre és otthon is sokat gyakorolunk. Több helyen olvastam, hogy a nagyobb betűközökkel írt szövegeket könnyebben tudják olvasni az olvasási zavarral küzdő gyerekek, sőt ez fejleszti az olvasási készségüket is. Ez tényleg igaz?

Kedves Ibolya!

A közös otthoni gyakorlás mindig rengeteget segít abban, hogy az olvasási zavarral küzdő gyermek kedvet érezzen a feladatok elvégzéséhez, és kitartó maradjon. Csak így tovább! A tananyag elsajátításának nehézsége sok kudarcélmény forrása, a gyerekek könnyen feladják a gyötrelmes kísérleteket, hogy haladjanak a tananyaggal.

Fontos tudni, hogy a diszlexiának rengeteg típusa van, és a mögötte húzódó okok is sokfélék lehetnek. Ezért nehéz általános tanácsot adni, mi az, ami a legnagyobb segítség a diszlexiás gyerekek számára. Nem is lehet. Ha például a vizuális észlelés gyengesége áll a lánya olvasási nehézségének hátterében, a nagyobb betűközök valóban segítségére lesznek olvasáskor. Ez azonban nem általános érvényű, és nem mindenkinél igaz.

Napjainkban számos kutatás foglalkozik ezzel a témakörrel. A tudomány és a képalkotó eljárások fejlődésével az agy pontosabb feltérképezése is lehetségessé válik a tudósok számára. Ezekre alapozva számtalan új digitális eszköz fejlesztésére is sor kerül, így számos lehetőség nyílik arra, hogy azok, akik olvasási nehézséggel küzdenek, megtalálják a számukra legmegfelelőbb segítségét. Fontos, hogy szakember közreműködésével tájékozódjunk a támogató lehetőségekről és vele együtt keressünk megoldást a felmerülő nehézségekre. Az olvasási nehézséggel természetesen terápiás megsegítés útján is javasolt foglalkozni.

Én a liberális nevelés híve vagyok, ha nem akarom, hogy bizonyos dolgokat megtegyen a fiam, leülök és megbeszélem vele. Jól teszem ezt? A nevelési stílusom hogyan hat a gyermekemre?

Kedves János!

A megbeszélés, a figyelem a legkiválóbb nevelés, amivel a gyermekünket támogathatjuk. Ebben csak megerősíteni tudom. Egy Japánban készült friss kutatás eredményei szerint a gyermekek, akik szüleiktől pozitív figyelemben részesülnek, később sikeresebbé válnak az életben. A kutatást a Kobe Egyetem Szociális Rendszerek Innovációs Központja és a Doshisha Egyetem Közgazdaságtani Tanszékének munkatársai készítették, összesen 5000 ember kérdőíves felmérése alapján.

Az eredmények azt mutatják, hogy a „támogató szülői stílussal” nevelt gyerekek magasabb jövedelemre tettek szert, sikeres szakmai előremenetelről számoltak be, és boldognak vallották magukat. Mindezt a gyerek önállóságának támogatása, a szülőkkel kialakított magas szintű bizalom, a folyamatos érdeklődés a gyermek iránt, és a sok együtt töltött idő tette lehetővé. Érdekesség, hogy a „szigorú szülői stílussal” nevelt gyermekek szintén magas jövedelemre tettek szert, és hasonlóan sikeres pályát futottak, ugyanakkor kevésbé érezték magukat boldognak, sőt, kifejezetten stresszesnek ítélték az életüket. A kutatás további részletei a közeljövőben látnak majd napvilágot. Ha további részletekre is kíváncsi a téma kapcsán, javaslom, kövesse figyelemmel a kutatásról szóló további beszámolókat.

4 / 28 oldal« Első...23456...1020...Utolsó »