Harmadik osztályos gyermekemnek fogszabályozót javasolt a fogorvos, pedig nyelvlökéses nyelést is felfedeztek nála. A fogszabályozás nem akadálya a nyelvlökéses nyelés gyógyulásának?

Kedves Ildikó!

Mindkét probléma nagyon fontos! Hogy melyikkel érdemes először foglalkozni, az minden gyermeknél változó. Egy dolog azonban egészen bizonyos, a fogszabályozás nem akadálya a nyelvlökéses nyelés gyógyulásának, emiatt ne aggódjon, akár párhuzamosan is lehet foglalkozni velük! Sok múlik a fogszabályozó típusától is, hogy állandóan foghoz rögzített-e vagy csak éjszaka kell-e viselni. Az egyik legfontosabb azt szem előtt tartani, hogy a helyes nyelés a fogszabályozó elhagyása előtt rendeződjön, ugyanis a nyelv nem megfelelő helyzete, illetve nyelés közben a fogakra gyakorolt nyomása a fogszabályozó elhagyása után eltolhatja a fogakat. Ezt mindenképpen érdemes elkerülni.

Javaslom, beszéljék át a terápia részletes menetét a fogszabályozást végző szakemberrel és a logopédussal is! A gyógyulás hatékonysága érdekében a kisfiának is fontos kedvet csinálni a sok otthoni gyakorláshoz, amit a szakemberek a nyelvlökéses nyelésnél javasolnak. Ebben sokat segít, ha együtt végzik a feladatokat és a kisfia sokkal inkább játéknak, semmint kötelességből végzett gyakorlásnak éli meg a gyakorlatokat.

Fotó: Daryl Sawatzky

Kisfiam középső csoportos. Mostanában vettem észre, hogy bizonyos szavakat rendszeresen rossz toldalékkal mond, ilyen például a „lót”, vagy „lókat”. Korábban ez nem fordult elő. Mi segíthet, hogy újra helyesen beszéljen?

Kedves Ferenc!

Ebben az életéletkorban az ilyesmi teljesen normális jelenség. Sőt, egyben azt is mutatja, hogy a fia a nyelvtani szabályok használatában egyre tudatosabbá válik, de ilyenkor a ritkábban előforduló toldalékolási típusoknál még hibát vét. Ezzel nincsen semmi gond, sok esetben csupán hét-nyolc éves korra alakulnak ki a stabilan használt helyes formák.

Jogosan teszi fel a kérdést, hogyan lehetséges, hogy eleinte jól mondják a gyerekek, hogy „lovak”, „lovakat”, aztán egyszer csak a hibás változatot kezdik használni, mint például a „lók”, vagy „lókat”? Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a gyerekek utánzás útján tanulnak. Amit és ahogy hallanak, megismétlik, vagyis ugyanazokat a szavakat, szókapcsolatokat, és mondatokat használják, amit a környezetükben gyakran hallanak. Később, ahogy érnek, okosodnak, a nyelvtani rendszert is kezdik elsajátítani, ez pedig nem egy tudatos folyamat részeként történik. A gyermek ráébred, hogy nyelvtani szabályok szerint képezzük a szavakat, és rendhagyó esetekben is használni kezdi őket, ilyenkor gyakran előfordul, hogy téveszt. A türelem most a legfontosabb. Öt-nyolc éves korára ezek a hibák maguktól rendeződnek majd.

Fotó: Student Association

Engedhetem a kisfiamnak, hogy ússzon, ha magasa a vérnyomása?

Kedves Vera!

Igen, úszhat a gyermeke! Ennél a betegségnél az állóképesség fejlesztése a legfontosabb, az úszás pedig kiváló módszer erre. Két dologra érdemes az úszás kapcsán nagyobb figyelmet fordítani. Először is figyeljünk oda, hogy úszás közben a be- és kilégzés kiegyensúlyozott legyen, és ugyanannyi ideig tartson! Ezt a légzéssel összehangolt mellúszás támogatja a leghatékonyabban. Másodszor pedig figyeljenek arra is, hogy a levegő visszatartását kerülje a gyermek, belégzés után rögtön kezdje meg a kilégzést! Az erőfeszítés nélküli, laza úszás remek hatással van a keringésre, és nyugtatóan hat az idegrendszerre is.

Fotó: Philippe Lewickl

A családunkban örökletes betegség a magas vérnyomás. Félek, hogy ez a hamarosan születő kisbabánkat is érintheti majd. Mire figyeljünk szülőként, hogy megóvjuk az egészségét? Érdekelne, hogy a piciknél hogyan lehet mérni a vérnyomást?

Kedves Zita! 

A magas vérnyomás kialakulása kicsi kortól a megfelelő életmód kialakításával előzhető meg. Szeretném megnyugtatni, hogy a kockázati tényezők alapos feltérképezése, és a megfelelő életmód kialakítása a későbbiekben nagy fokú védelmet nyújt a betegség kialakulásával szemben. Érdemes tudni, hogy a betegséget kiváltó okok között a veleszületett érrendszeri problémák mellett, az alacsony születési súly, a méhen belüli alultápláltság is szerepelnek, amelyek kihatással lehetnek a későbbi hormonális szabályozásra, és ezzel a vérnyomás alakulására is. A növekedéssel együtt járó testméretbeli és élettani változások miatt a vérnyomás normálértéke az életkorral, és a testméretekkel párhuzamosan változik.

Nagyon fontos a családi kórelőzmény pontos ismerete, a fizikális vizsgálat, mely során egyebek mellett fejlődési rendellenességekre, veleszületett vagy örökletes kórképekre is fény derítenek az orvosok. Fontos adat a testi fejlődés üteme. A beszűkült veseműködés aránylag későn mutat tüneteket, ezért olyan apró jelekre is oda kell figyelni, mint a túlzott szomjúság, a már szobatiszta gyermeknél ismételten jelentkező bepisilés, a szokásos kezelésre nem javuló vérszegénység, vagy a megfelelő D-vitamin-ellátottság ellenére fellépő angolkór.

Újszülött- és kisdedkorban a hagyományos vérnyomásmérési technika valóban nem alkalmazható biztonsággal, a piciknél használt mérőeszközt, valamint a rájuk szabott mérési technikát a gyermek testméreteihez kell alakítani. A gyermekkori vérnyomásmérés általánosan elfogadott módját és normálértékeit a hazai viszonyokra alkalmazva a Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelvei tartalmazzák. Fontos tudni, hogy mérésre csak az érintett korosztályra bevizsgált, megfelelő mandzsettával működő készülékek alkalmazhatóak.

Fotó: Jug Jones

Mennyi ideig engedjem a gyermekem videojátékokkal játszani? A 14 éves fiam sajnos elég sokat gépezik. Tudom, hogy az Y generációnak más a „normális”, ez engem mégsem nyugtat meg.

Kedves Ildikó!

Igen, ez valóban nagyon fontos kérdés! Már csak azért is, mert számos probléma forrása a videojátékok túlzott használatában keresendő. Felerősíti a figyelemzavar tüneteit, elszigetelheti a gyermeket a személyes kapcsolatoktól, a hétköznapi kommunikációhoz szükséges mimika és szókincs szegényessé válhat miatta, ráadásul a videojátékok könnyen okozhatnak függőséget is. A játékokban egyre profibban kiépített jutalmazó rendszerek, a csábító grafika, a játékok izgalmas története rendkívül vonzó. Ugyanakkor az is igaz, hogy a videojátékok nem ördögtől valók. A videojátékozást megtiltani nem lehet, és nem kell, elég, ha a szülő odafigyel arra, hogy gyermeke a számítógépezésen kívül más programokon is részt vegyen.

Napi egy óra játékidőt nyugodtan engedélyezhetünk. Ennél többet lehetőleg ne, mivel ekkor a játék negatív hatásai már erőteljesebben érvényesülnek. Figyeljünk arra, hogy a gyerekek nyáron töltsenek sok időt a szabadban, illetve játszanak, futkározzanak, társasozzanak, sportoljanak a barátaikkal és a családtagokkal. Tehát csináljanak mást is, ne csak a gép előtt üljenek júliustól szeptemberig. A videojátékozáshoz kapcsolódó problémák kiküszöbölhetők, ha a szülő a mértékletesség mellett foglal állást, és korlátozza a képernyő előtt eltöltött időt.

Fotó: Thomas Høyrup

Érdekelne, milyen kutatások igazolják a szülőknek nyújtott segítség fontosságát a gyermek problémájának megoldásában! A családterápia tényleg olyan hasznos, mint ahogy állítják?

Kedves Renáta!

Valóban számos kutatás foglalkozik ezzel a kérdéssel, családterápia, szülőkonzultáció hasznosságával. Az egyik ide kapcsolódó érdekes kísérletet Kingston városában, Jamaicán végezték. A University of West Indies kutatói arra keresték a választ, hogyan tudnának segíteni az ott élő gyermekeknek, kiváltképp azoknak, akik szegénységben éltek. Az eredmények alapján arra jutottak, hogy a hatékony segítség érdekében a szülőket kell lelkileg támogatni!

A kutatók 129 család gyermekeivel három csoportban foglalkoztak. Az egyik csoporthoz tartozó szülőket hetente látogatta szakértő, aki tanácsokkal látta el őket, hogy játszanak többet gyerekeikkel, olvassanak együtt könyveket, és énekeljenek velük. A másik csoportba tartozó gyerekek szüleihez nem járt szakértő, viszont minden héten egy kiló tejalapú táplálék kiegészítőt kaptak. A harmadik csoport volt a kontroll csoport, ők nem kaptak semmit. A kutatók két éven át biztosították számukra az ellátást, és több mint húsz éve, azóta is követik a felnőtté vált gyermekek életútját.

Az eredmények szerint számottevő hatása volt a heti rendszerességgel biztosított szakértői jelenlétnek, a táplálékkiegészítő juttatásának azonban nem. A szakértői jelenléttel támogatott családok gyermekeinél kevesebb magatartásproblémáról számoltak be az iskolában, jobb tanulmányi eredményeket értek el, még az IQ tesztekben is jobban teljesítettetek, mint a többiek. Felnőttként jövedelmük átlagosan 25%-al volt magasabb, mint a többi kísérleti csoportba tartozó felnőtteké.

Tehát ha szeretnénk segíteni gyermekünknek, mindenképpen érdemes a családterápia vagy az egyéni felnőtt terápia nyújtotta lehetőségekkel élni, ha szükséges. A kerületi szakszolgálatnál részletes felvilágosítást tudnak adni az elérhető szolgáltatásokról.

Fotó: Richard Smith

5 / 28 oldal« Első...34567...1020...Utolsó »