A diszpraxia

Idegenül cseng ez a kifejezés a fülünkben, nem forog gyakran a szóbeszédben, pedig a beszédzavarban…

Valóban nem forog gyakran a szóbeszédben ez a kifejezés, amely mégis a beszédzavarban érintett gyermekek 4,3 %-át érinti. Előfordul, hogy sokáig rejtve marad, mert az érintett személy „csupán” nagyon ügyetlennek tűnik. Ennél azonban többről van szó. A betegségből adódó kudarcok elkerülése, a személyiségfejlődés megfelelő alakulása érdekében érdemes minél korábban felfedezni és kezelni is.

A diszpraxia fogalma

A praxia szó cselekvéssorok tervezését, irányítását jelenti, ami meghatározott feladat érdekében történik. Tanulási folyamat eredményeként alakul ki. A praxia a saját test és környezet kölcsönhatásában megszerzett és elsajátított mozgás megfelelő alkalmazása. Magába foglalja, hogy

  • a mozgássorok helyes időrendben követik egymást,
  • a felesleges együttmozgások kiiktatásra kerülnek,
  • a testséma és téri tájékozódás pontos.

A praxia zavara a diszpraxia, amely a saját test és a környezet kölcsönhatásának zavara. Idegrendszeri eredetű mozgáskoordinációs zavar. Fennállásakor hiába a mozgásos, gyakorlati tapasztalat, azt nem képes az érintett személy a megfelelő módon alkalmazni. Ayres szerint a szenzoros integráció zavarinak egyfajta megnyilvánulása, amely az érzékek – látás, hallás, tapintás, szaglás, mozgás – feldolgozását, összekapcsolását és az azokra adott megfelelő válaszadást foglalja magába. A folytatás olvasása →