A gyógytestnevelés fontosságáról

Interjú Mosányi Emőkével az FPSZ főigazgatójával, valamint Barkócziné Vértesi Katalin és Somogyiné Kuti Ilona gyógytestnevelőkkel a Rádió Q 2016.04.4-i Egyenlőre című esélyegyenlőségi műsorában

Gyógytestnevelési napot tartottak Budapesten

GyógytestnevelésBudapest, 2016. március 21. Sényi Gabriella gyógytestnevelő foglalkozást tart a fővárosi gyógytestnevelési napon a Pestszentlőrinci Nyitnikék Óvodában 2016. március 21-én. MTI Fotó: Illyés Tibori napot tartottak március 21-én Budapest minden kerületében, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat (FPSZ) tagintézményeiben. A rendezvényeken a szülők, a pedagógusok, az orvosok és védőnők betekinthettek a gyógytestnevelők munkájába, a szakemberek pedig bemutatták az új módszereket. A gyermekgyógyász orvosok és a szakorvosok mozgásszervi vizsgálatai szerint az alsó tagozatos tanulók 30-40 százalékát érinti a hanyag tartás vagy már kialakult gerincferdülés – áll az FPSZ  MTI-hez eljutatott közleményében.
Hozzátették, a foglalkozásokon óvodás korú gyermekek segítségével mutatják be, mennyire fontos a korai szűrés és a prevenció, hiszen a gyermekkori kezdődő mozgásszervi, belgyógyászati elváltozások nagy része játékos módszerekkel, speciális, komplex pszichomotoros mozgásfejlesztő gyakorlatokkal megelőzhető, illetve a már kialakult elváltozás javítható.  Az érdeklődők betekinthetnek abba is, hogyan lehet felismerni az esetleges rendellenességeket, különböző tartáshibákat. A március 21-ei nyílt nap programjairól a pedagógiai szakszolgálat honlapján lehet tájékozódni.

cikk forrása: MTI

MTI Fotó: Illyés Tibor

Gyógytestnevelés Napja 2016

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban dolgozó gyógytestnevelők az előző év hagyományának megfelelően a fővárosi kerületek iskoláiban nyílt napot tartanak.
A nyílt nap célja, hogy a kollégák felhívják a szülők, pedagógusok, orvosok, védőnők figyelmét a gyógytestnevelés fontosságára, valamint bemutassák milyen lehetőségek rejlenek a gyógytestnevelés órák mozgásanyagában.
Az esemény jó alkalmat biztosít arra is, hogy a látogatók betekintést nyerjenek a gyógytestnevelő tanárok munkájába.

Az eseményről szóló részletes tájékoztató füzet elérhető erre a linkre kattintva!

fotó: Joe Goldberg

Miért fontos a mozgás?

Kép

Rohanó világban élünk, és gyermekeink mozgásszegény életmódot folytatva nőnek fel. Pedig a mozgás a gyermekek alapszükséglete, ezen keresztül fejlődik az egész személyiségük.

A mozgás fejlettségi szintje szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével és az értelmi fejlődéssel. Emellett kihat a beszédfejlődésre, a finommozgásokra (író-rajzoló mozgásokra) és a figyelem-koncentrációra is.

A 4-6 éves korú gyermekek ajánlott napi mozgásmennyisége 6 óra.

Kisgyermekkorban különösen fontos a mozgás, mert ezen keresztül készül fel az agy számos olyan feladatra, amelyet majd iskoláskorban kell elvégeznie. Nem is gondolná az ember, hogy a rövid ideig tartó kúszás, a mászás, hintázás vagy annak hiánya évekkel később milyen komoly tanulási és viselkedésbeli problémák okozhat.

Ezért jó tudni, hogy az iskolai tanulási zavarok megelőzésében kulcsfontosságú a sokoldalú mozgásfejlesztés.

Mivel fejleszthetjük gyermekeink mozgását?

  • járásokkal: előre, hátra, oldalazva, kislépésekkel, nagy lépésekkel, menetelés tapsolással, menetelés mondókára, lépcsőn járás, járás tárgyak kerülésével, átlépésével;
  • futásokkal: lassan, gyorsan, előrefelé és hátrafelé, tárgyak kerülésével szlalomban, (fogócska);
  • ugrásokkal: leugrás magasabb helyről, páros lábon és egy lábon ugrálás a földön, előre-hátra és jobbra-balra ugrálás, körben forogva ugrálás (ugróiskola, trambulin);
  • kúszással és mászással (asztal alatt),
  • egyensúlyozással: lábujjon állás, sarkon állás, egy lábon állás nyitott és csukott szemmel, fatörzs-gurulás a földön fekve kinyújott karral, (hintázás hintában, függőágyban, forgás forgószékben, takaróban ringatás)
  • Ÿlabdázással: célba gurítás, feldobás, elkapás, egymásnak dobás egyre nagyobb távolságból, falnak dobás, elkapás, pattintás, célbadobás (teke).

Hogyan foglalkozzunk a mozgáskészség fejlesztésével?

A szülők nagyon egyszerű módszerekkel is sokat tehetnek azért, hogy gyermekeik idegrendszeri fejlődését serkentsék. Akár játszótéren, akár otthon, játékos foglalkozással minél több lehetőséget kell biztosítani a gyereknek a mozgásra, mert ezzel számos későbbi probléma megelőzhető.

  • Hagyjuk a gyermeket szabadon mozogni (biciklizni, rollerezni, korcsolyázni), engedjük, hogy megismerje saját testét, képességeit, és lehetőségeit. A mozgás ugyanis, az intellektuális fejlődésen kívül a gyermek önállóságát is elősegíti.
  • A játszótéren, a hinta, a csúszda, a trambulin, a mászókák, a különböző forgó-billenő játékok, minden izmot megmozgatnak és minden agyterületre hatással vannak.
  • Építhetünk otthon akadálypályát székekből, így gyermeke átbújhat alattuk, felmászhat rájuk, leugorhat onnan. Folytathatjuk a földre tett játékok átlépésével, átugrásával. Végül kisebb plüssállatokkal célba dobhatunk (pl. egy papírkosárba).
  • Teremtsük meg a feltételeket ahhoz, hogy különböző mozgásformákkal (pl. fára mászás, lejtőről való gurulás, pocsolya átugrása), sportokkal (pl. úszás, foci, kempo, aikido) ismerkedhessen meg.
  • Az egyensúlyérzékre épülő játékok a figyelemkoncentrációs képességet fejlesztik, mely a tanulási folyamat alapja.
  • A néptánc is komplex fejlesztő hatású tevékenység, s egyben kitűnő lehetőség arra, hogy a gyermek a mozgásait összerendezze időben és térben!
  • Adjuk meg a lehetőséget a gyermeknek a változatos mozgásformákhoz és az együttes örömteli mozgás-élményhez (pl. apával való birkózásra), kiránduláshoz!
1 / 2 oldal12