Augmentatív és alternatív kommunikáció

Mit is jelent ez a kissé idegenül csengő megnevezés? Egyre gyakrabban lehet itt-ott hallani, mégsem teljesen egyértelmű a jelentése.

Mindannyian használjuk, bizonyos elemei a mindennapi kommunikáció részét képezik, mégis ritkán gondolunk arra, hogy van, akinek ez jelenti az egyetlen kommunikációs módot.

Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) tulajdonképpen a nem beszéden alapuló kommunikációt foglalja magába. Az augmentatív kommunikáció az érthető beszéd hiánya következtében, annak pótlására hivatott kommunikációs rendszerek csoportját jelenti, az alternatív szó pedig a választhatóságra utal. Az AAK tehát olyan kommunikációt kiegészítő eszközök segítségével történő kommunikációs forma, mely lehetőséget ad a súlyos nyelvi és/vagy beszédzavarral küzdő személyek kommunikációs akadályainak leküzdésére vagy csökkentésére. Eszközeinek segítségével szükségleteiket kifejezésre juttathatják, így mérsékelhető annak az esélye, hogy az érintett személy a kommunikációs zavarból fakadóan kirekesztődés, elszigetelődés, vagy identitásvesztés áldozata legyen.

Kiknek igazán hasznos az AAK?

A súlyos kommunikációs zavar a beszéd megértése és -produkciója terén is nehézséggel járhat. Az AAK mindkét esetben hatékony segítséget tud nyújtani az érintett számára, lehetővé teszi, hogy amit beszéd útján nem tudna megtenni, azt az AAK segítségével kommunikálhassa a környezete felé. Augmentatív és alternatív kommunikációra átmeneti zavarok, szerzett zavarok/betegségek, és élethosszig tartó zavarok/fogyatékosságok esetén is szükség lehet.

Mindannyian használunk augmentatív és alternatív kommunikációs elemeket, amikor a mindennapi kommunikáció során kézmozdulatokat teszünk, arckifejezésünkkel játszunk, vagy írunk. Azoknak azonban, akiknek állapotuk/betegségük/fogyatékosságuk miatt komplex kommunikációs szükségleteik vannak, az AAK az elsődleges kommunikációs mód, számukra ez nem kiegészítéskent szolgál. Szükségük van augmentatív és alternatív kommunikációra ahhoz, hogy minél pontosabban, a lehetőségeikhez mérten minél teljesebb értékűen tudjanak kommunikálni.

Mik az AAK kiegészítő kommunikációs eszközei?

Az AAK a kommunikációt kiegészítő eszközökkel segíti a beszéd útján meg nem érthető, illetve ki nem fejezhető szükségletek, érzések, gondolatok kommunikálását. Ide tartoznak pl. a gesztusnyelvek, jelnyelvek, képes kártyák, betűtáblák, tárgyak, számítógépes beszédgeneráló eszközök. Az európai régióban 1970 óta foglalkoznak ezzel a témával, azóta rohamos ütemben fejlődik. Az AAK eszközök folyamatos bővülése nagymértékben segíti a személyre szabott kommunikációs forma megtalálásának lehetőségét, továbbá bizonyított, hogy támogatóan hathat a nyelvi fejlődésre.

Ki foglalkozik AAK-val?

Az augmentatív és alternatív kommunikáció beépült a gyógypedagógiába, sőt annak egyre különállóbb tudományágaként van jelen, de elsősorban logopédiai szakterületnek tekintik. Az AAK használatát azonban más szakemberek, az érintett személy, az ő hozzátartozói, terapeutái, tanárai, pszichológusai, stb. együttes bevonásával érdemes megvalósítani.

Az AAK használata túlmutat egy hagyományostól eltérő kommunikációs forma megtanításán, célja az érintettekben felébreszteni a kommunikáció iránti vágyat, megláttatni velük a kommunikáció értelmét, lehetőséget adni nekik arra, hogy minél teljesebb formában kommunikálhassanak és tehessék környezetük számára világossá szükségleteiket, vágyaikat, gondolataikat. S bár vitathatatlanul nagy segítséget jelent a súlyos kommunikációs zavarban érintettek számára az AAK gyors ütemű fejlődése, a lehetőségek szélesedése, eszközei azonban a logopédia sok más területén is hatékonyan használhatóak.

A Logopédia Európai Napját 2004 óta minden év március 6-án ünneplik. A CPLOL (Európai Unió Logopédusainak Állandó bizottsága) a 2018-as évben az augmentatív és alternatív kommunikációt jelölte meg központi témájának. Ezen a napon Európa-szerte számos programot, megmozdulást szerveznek a logopédiai intézmények és szervezetek, hogy felhívják a figyelmet a szakma szerepére, tájékoztatást nyújtsanak a nyelvi és kommunikációs zavarok tüneteiről, és felhívják a figyelmet a fejlesztés fontosságára.

 

A 2018-as év központi témájáról – Augmentatív és Alternatív Kommunikáció – szóló angol nyelvű írás a www.cplol.eu oldalon, a Logopédia Európai Napjánál olvasható.

Összefoglaló a XVIII. kerületi logopédiai konferenciáról

„Játszva beszélni-beszélve játszani” beszédfejlesztés játékosan

Az OH Bp.-i Pedagógiai Oktatási Központ „Őszi Pedagógiai Napok” keretében megrendezett XVIII. kerületi logopédiai konferencia összefoglalója

A témaválasztás indolása

Hámori József szerint: „A játék minden gondolkodási folyamat alapja”. Fontos a beszédterápia során a játékosság, az idei előadások mind ehhez kapcsolódnak.

A program rövid összefoglalása

2006 óta szerveznek a XVIII. kerületi logopédusok regionális szintű konferenciát, ami országossá nőtte ki magát az elmúlt években.

A program a következő támogatók nélkül nem valósulhatott volna meg:
OH Pudapesti POK, Bp. XVIII. kerületi Önkormányzat Kondor B. Közösségi Ház, FPSZ XVIII. Kerületi Tagintézményének logopédusai, OFI, neteducatio.hu.

logopedia_konferencia_04Jankó István (FPSZ főgazgató helyettes) szakmai megnyitójában kiemelte a szervezők szakmai elkötelezettségét és a korábbi konferenciák gyakorlatcentrikusságát. Herczeg Katalin (POK főosztályvezető helyettes) köszöntőjében a hálózati tudásmegosztás fontos színterének nevezte a létszámában legnépszerűbb programot (a 74 meghirdetett programba illeszkedett ez a konferencia). Szarvas Attila (XVIII. kerületi alpolgármester) személyes hangvételű köszöntője kitért a gyakorlati ötletek hasznosítására, a mindennapi munkába való beépüésére.
Sárosdi Virág a gyereketeto.hu honlap szerzője a logopédiai munka hangautomatizációjának gyorsan és olcsón megvalósítható játékos ötleteit osztotta meg a hallgatósággal.
Thiesz Angéla a Retextil Alapítvány szakmai vezetője a gyógypedagógusokkal kifejlesztett, újrahasznosított textilből készült játékokat mutatta be. Fontos céljuk, hogy a szülők is belekerüljenek az alkotói folyamatba.

Gereben Anitával interaktív és ötletgazdag módon, a „beszédtechnika vizére” evezhetett a nagy számú hallgatóság. A játékokat nehéz logopedia_konferencia_06volt abbahagyni!
Fung Emília gyógytornászokkal együtt dolgozó logopédus sok artikulációs gyakorlatot osztott meg, amit a nyelésterápiában és több másik terápiában is nagyon jól hasznosíthatók. Az előadó által is készített új kiadvány (Mackógyógytorna a helyes nyelésért) hiánypótló a logopédiai, gyógypedagógiai szakmában.
Két játékos őszi verssel köszöntötte a hallgatóságot Takácsné Raffai Erzsébet.
Az ebédszünet egy órájában lehetősége volt a résztvevőknek szakmai eszmecserére, szakkönyvek vásárlására, az előadók által készített eszközök, kiadványok megismerésére.

A délután első logopedia_konferencia_05előadója Sósné Pintye Mária volt, aki az írott nyelvi zavar szakszerű ismertetésével, az általa készített tudástár játékainak felvillantásával ízelítőt adott az egyszerű és kevés eszközt igénylő játékokról. A későbbiek folyamán tervezzük ennek a gazdag játékcsomagnak a részletesebb „kibontását”- az előadó és a hallgatóság javaslatára.

Az utolsó előadás Dr. Donauer Nándorhoz köthető: a keveset mozgó, késleltetési képességgel nem rendelkező, az információk feldolgozására időt nem kapó, keveset beszélő gyermekek neuropszichológiai, az agyban lejátszódó folyamatainak következményeit mutatta be igen személetesen, humoros példák segítségével.

A konferencia résztvevői
250 fő regisztrál előzetesen, a jelenlévők száma meghaladta a 300-at. Tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok, pszichológusok és logopédusok voltak a jelenlévők.

 

 

 

Összefoglalás

A hallgatóság visszajelzései alapján igen aktuális volt a témaválasztás, mindegyik előadó nagy szeretettel és szakmai elkötelezettséggel osztotta meg tudását, tapasztalatait a hallgatósággal. Sokt tanultunk egymástól, jó szakmai eszmecsere volt ez a konferencia. Reméljük, hogy a jövőben még lesz lehetőség ennek a XVIII. kerületi hagyománynak az ápolására.

Budapest, 2016. 11.17.

Karayné Pavalacs Zsuzsa szervező logopédus, szaktanácsadó

A diszpraxia

Idegenül cseng ez a kifejezés a fülünkben, nem forog gyakran a szóbeszédben, pedig a beszédzavarban…

Valóban nem forog gyakran a szóbeszédben ez a kifejezés, amely mégis a beszédzavarban érintett gyermekek 4,3 %-át érinti. Előfordul, hogy sokáig rejtve marad, mert az érintett személy „csupán” nagyon ügyetlennek tűnik. Ennél azonban többről van szó. A betegségből adódó kudarcok elkerülése, a személyiségfejlődés megfelelő alakulása érdekében érdemes minél korábban felfedezni és kezelni is.

A diszpraxia fogalma

A praxia szó cselekvéssorok tervezését, irányítását jelenti, ami meghatározott feladat érdekében történik. Tanulási folyamat eredményeként alakul ki. A praxia a saját test és környezet kölcsönhatásában megszerzett és elsajátított mozgás megfelelő alkalmazása. Magába foglalja, hogy

  • a mozgássorok helyes időrendben követik egymást,
  • a felesleges együttmozgások kiiktatásra kerülnek,
  • a testséma és téri tájékozódás pontos.

A praxia zavara a diszpraxia, amely a saját test és a környezet kölcsönhatásának zavara. Idegrendszeri eredetű mozgáskoordinációs zavar. Fennállásakor hiába a mozgásos, gyakorlati tapasztalat, azt nem képes az érintett személy a megfelelő módon alkalmazni. Ayres szerint a szenzoros integráció zavarinak egyfajta megnyilvánulása, amely az érzékek – látás, hallás, tapintás, szaglás, mozgás – feldolgozását, összekapcsolását és az azokra adott megfelelő válaszadást foglalja magába. A folytatás olvasása →

Mozgásfejlődés és a beszéd

Sok a kérdés a témában

Mi köze van a beszédnek a mozgáshoz? Mire érdemes a mozgásfejlődés során figyelni? Mitől lehet az elmaradás? Kihez érdemes fordulni a problémával?

Ilyen és hasonló kérdésekkel gyakran találkozunk, gyakran fogalmazódnak meg bennünk. Itt ott egy –egy részének utána is nézhetünk. Azonban, hogy összefüggéseiben hogyan viszonyul a beszéd- és nyelvi fejlődés a mozgásfejlődéshez arról már ritkábban.

Az alábbi sorok e kettő közös okairól, előfordulásáról, egymásra hatásáról szólnak és a probléma két irányból történő megsegítésének hasznosságára hívják fel a figyelmet.

Kommunikáció a babáknál

Mára már rengeteg kutatás rávilágított arra a tényre, hogy a beszéd- és nyelvi fejlődés szoros kapcsolatban áll a mozgásfejlődéssel. A beszéd a kommunikáció részeként jelenik meg a gyermekek fejlődése során, azonban azt megelőzően is számtalan módon kommunikálnak a gyermekek a környezetükkel. A születésüket követően a babák mozgása tulajdonképpen a kommunikáció első formájaként jelenik meg. Erre épül a későbbiekben a többi kommunikációs forma is. Mindez rámutat arra, hogy fontos már az elejétől kezdve nagy figyelemmel követni a gyermek mozgásfejlődését. Ugyanis, ha az esetleg elmarad, az negatív hatással lesz a gyermek környezetének felfedezésére. Mindez pedig a beszédfejlődés lelassulásához is vezethet. A folytatás olvasása →