Az afáziáról röviden

A felnőttek logopédiai ellátásának egyik meghatározó területe az afázia-terápia. A már kialakult beszéd- és nyelvi rendszert érintő zavar valamilyen sérülés, trauma következményeként jöhet létre. Az orvosi ellátás kiegészítéseként, és azt követően van fontos szerepe a logopédusnak. Az alábbiakban az afáziáról található egy rövid összefoglalás.

 

Az afázia fogalma, okai

Meghatározása szerint az afázia szerzett neurogén (idegi eredetű) kommunikációs zavar. Kommunikációs zavarok alatt a hang-, a beszéd- és a nyelvi zavarok összességét értjük. Szerzett neurogén kommunikációs zavarról akkor beszélünk, ha az anyanyelv elsajátítását követően az agy organikus, szervi károsodása következtében alakul ki a kommunikációt érintő zavar. A folytatás olvasása →

Neurofeedback-terápia

Kép

Az idegrendszer-biofeedback, azaz neurofeedback agyunk működéséről ad visszajelzést.

Egy készülék segítségével képesek lehetünk  hatást gyakorolni saját agyműködésünkre, az agyhullámokon keresztül. Akkor lehet erre a módszerre szükség, ha a problémák hátterében a kevésbé hatékonyan működő idegrendszer áll. A terápiára a mérést követően kerülhet sor, szakember javaslatára.

A neurofeedback-terápia fő célja a relaxáció megtanulása vagy a figyelem-koncentráció fokozása. Gyakori felhasználási területe még a viselkedészavar korrigálása és a hiperaktivitás csökkentése. Eredményes lehet pl. tic, vagy szorongás esetén is, vagy több olyan esetben, ahol a probléma idegrendszeri eredetű.

Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia (Ayres-terápia)

Kép

A szenzoros integrációs terápia azon a felismerésen alapszik, hogy a gyerekek fejlődésben nehézséget okozhat, ha idegrendszerük nem hangolja össze megfelelően az érzékszervek által felvett információt és integráció hiányában a gyerekek nem képesek megfelelően alkalmazkodni a külvilághoz. Jean Ayres (ejtsd: érisz), amerikai neurológus, foglalkoztató terapeuta, a módszer kifejlesztője úgy tarja, hogy az egyensúlyszerv fejlesztése serkenti a többi érzékszerv, továbbá a szenzoros integráció fejlődését. A különböző terápiás eszközök használata során az újabb és újabb helyzetekhez való mozgásos alkalmazkodás elősegíti az idegrendszer érését.

Érettebb és integráltabb mozgások nem taníthatók, megjelenésük nem erőltethető, legfeljebb előcsalogatható olyan ingerhelyzetek felkínálásával, amelyek az egyén szükségleteire szabottak és a legősibb ingerfajtákkal, a legősibb testhelyzetekkel kapcsolatosak. (Ayres,1972)

Családterápia

Kép

A család élő rendszer. Időnként meg kell újulnia, hogy alkalmazkodni tudjon a külvilág és a családtagok változásaihoz. A változások egy része szükségszerű és kiszámítható (például kistestvér születése, iskolakezdés, életkori változások), hiszen együtt jár az idő múlásával, bizonyos változások azonban bejósolhatatlanok (például válás, haláleset, veszteségek).
Amennyiben a család képtelen a változásra, a családtagok közötti viszony újradefiniálására, működészavar lép fel a család életében: akadozik a kommunikáció, a viták sűrűsödnek.

Előfordul, hogy a családtagok közötti viszonyok túlságosan szorossá válnak, ellenkező esetben a családtagok közötti kapcsolatok túlságosan meglazulnak, a család támaszt nyújtó szerepe károsodik, és idő előtti, éretlen leválást eredményezhet.

A családi feszültség állandósulásával különböző tünetek léphetnek fel. Gyakran a gyermek bizonyul a „leggyengébb láncszemnek”, ő „hordozza” a tüneteket és jelzi ezzel a család problémáját környezete számára.

Gyermekek esetében tünetek lehetnek például tanulási problémák, agresszív megnyilvánulások, szorongásos tünetek, szoktatási nehézségek, fegyelmezési gondok, evési, alvási nehézségek.

A családterápia egy pszichoterápiás módszer, melynek elsődleges célja a család egészének kedvező irányú befolyásolása. Elsődlegesen a családtagok közötti kapcsolatokkal foglalkozik. A családtagok közötti folyamatos kölcsönhatás felhasználásával működik közre egy kielégítőbb családi önszabályozás létrehozásában.

Pszichoterápia

Kép

Intézményünk pszichológusai szükség esetén terápiás segítséget nyújtanak a kerületben lakó és a kerület oktatási intézményeibe járó 3-18 éves gyerekeknek, illetve 18 éves koron túl, tanulói jogviszonyban álló fiataloknak, egyéni vagy csoportos formában. A 3 évesnél fiatalabb gyerekek szüleinek konzultációs lehetőséget biztosítunk.

A pszichoterápia legfőbb célja az akadályozó tényezők elhárítása a gyerek fejlődésének útjából. Ennek a munkának fontos szereplői a szülők. Együttműködésük nélkül a terápia hatástalan marad.

A gyermek-pszichoterápia egyik fontos sajátossága, hogy – a felnőtt „beszélgetős” terápiáktól eltérően – a gyermek életkorának megfelelő tevékenységek felhasználásával zajlik. A pszichológus együtt játszva, rajzolva a gyerekkel megpróbálja megérteni, hogy milyen nehézségek állnak tünetei hátterében. Egyúttal, a játék keretein belül segítségére van, hogy nehézségeire jobb, sikeresebb megoldásokat találjon. Minél idősebb egy gyerek, minél inkább képes érzéseit, vágyait szavakban megfogalmazni, annál nagyobb teret kap a terápiában a beszéd.

A szülők, szintén a gyerek életkorától függően vehetnek részt a terápiában. Kisebb gyerekeknél akár aktív részesei is lehetnek az óráknak, nagyobbaknál rendszeres konzultációkon vesznek részt a pszichológussal. Ezeken a konzultációkon a pszichológus és a szülő közösen gondolkodnak a gyerek belső világáról, problémát jelentő viselkedéséről, és ezzel kapcsolatban a szülő nehézségeiről a nevelésben. Gyakran nagyon hasznos a gyerek és a szülő számára is, ha sikerül együtt megérteni, hogy a szülő saját aggodalmai, nehézségei milyen hatással vannak a gyerekre, hogyan befolyásolják fejlődését. A szülő fontos támasza a terápiás munkának, hiszen ő a gyerek életének legmeghatározóbb szereplője, egyúttal ő az, aki valóban motivált a változásra.

Pszichológiai tanácsadás

Kép

A pszichológusok többféle módszerrel is dolgoznak, és próbálnak meg segíteni a hozzájuk fordulókon. Ezek közül az egyik a pszichológiai tanácsadás.

Célja a szülő vagy a gyermek, fiatal által hozott panasz, tünet illetve problémás helyzet közös megvizsgálása, megértése, a lehetséges megoldásmódok kidolgozása és nyomon követése. Az elnevezés megtévesztő: a tanácsadó pszichológus nem tanácsokat ad, hanem azt a célt tűzi ki, hogy a segítséget kérő képessé váljon maga kezelni az életében megjelenő problémás helyzeteket.

A tanácsadás segíthet többek között az alábbi helyzetek kezelésében: életvezetési, párkapcsolati, családi gyermeknevelési nehézségek, krízishelyzetek, stb. Ugyanakkor tanácsadásra nemcsak az jelentkezhet, akinek úgymond „problémája van”; például a pályaválasztási tanácsadás esetében sem beszélhetünk „problémáról”.

Tanácsadás gyermeknek, serdülőnek és szülőnek egyaránt nyújtható. Végezhető csoportos és egyéni formában; illetve akár pár- vagy családi tanácsadás keretében.

Kerületünkben általában azt a munkamegosztást követjük, hogy az iskolapszichológusok nyújtják a pszichológiai tanácsadást, a nevelési tanácsadóban bent dolgozó pszichológusok pedig a pszichoterápiát. A tanácsadás és a terápia nem azonosak.

A tanácsadás általában rövidebb folyamat, míg a terápia adott esetben hosszabb időt vesz igénybe és a nevelési tanácsadóban dolgozó munkatársak eszköztára szükséges hozzá.

1 / 2 oldal12