Mikortól bízzuk másra a gyereket, ha dolgunk lenne?

Hat hónapos kislányommal vagyok otthon. Többnyire egyedül, mert a Férjem estig dolgozik. Hány éves korától bízhatom majd másra is a gyereket? Félek attól, hogy lelkileg megviseli, ha nem én vagyok vele.

Kedves Kismama!

Természetes, hogy nem viheti mindig magával a kisbabát, ha ügyeket intéz, mint, ahogy az is természetes, ha időnként szüksége van rá, hogy kicsit kimozduljon otthonról. A kismamák nagy része fél másra hagyni kicsi gyermekét. Fontos, hogy emiatt ne érezzen bűntudatot, ugyanolyan jó anya marad akkor is, ha néha elmegy hazulról.

A babákat ebben az életkorban már egy-két órára rá lehet bízni olyan valakire, akit jól ismernek, és akiben maximálisan megbíznak. Ez a személy lehet a nagymama vagy más rokon, akit már egyébként is ismer a kislányuk, esetleg közeli barát, vagy ismerős, aki „bejáratos” a családba. Amennyiben babysitter alkalmazásában gondolkodnak, javaslom, hogy fokozatosan szoktassák hozzá a kisbabát az új ismerőshöz, az első alkalmakkor még ön is legyen velük otthon.

Arra figyeljenek, hogy egy-két személynél többet ne bízzanak meg a felügyelettel, mert az valóban árthat a kicsi biztonságérzetének, és önnek is nehezebb követni az eseményeket. Ha anyatejes babáról van szó, feltehetően már 3-4 óránként eszik a kicsi, tehát érdemes a két étkezés közé időzíteni a távollétét.  Ebben az életkorban a babák még teljes szimbiózisban élnek az édesanyjukkal, a távollétére sírással, félelemmel reagálhatnak. Fontos, hogy mindig nyugtassa meg a kicsit, derűsen, nyugodtan váljanak el egymástól, az anya nyugalma mindig pozitívan hat a baba érzelmeire. Idővel a kisgyerekek megtanulják, hogy az anyukájuk visszajön, és egyre hosszabb időt bírnak ki nélküle.