Sok a kérdés a témában
Mi köze van a beszédnek a mozgáshoz? Mire érdemes a mozgásfejlődés során figyelni? Mitől lehet az elmaradás? Kihez érdemes fordulni a problémával?
Ilyen és hasonló kérdésekkel gyakran találkozunk, gyakran fogalmazódnak meg bennünk. Itt ott egy –egy részének utána is nézhetünk. Azonban, hogy összefüggéseiben hogyan viszonyul a beszéd- és nyelvi fejlődés a mozgásfejlődéshez arról már ritkábban.
Az alábbi sorok e kettő közös okairól, előfordulásáról, egymásra hatásáról szólnak és a probléma két irányból történő megsegítésének hasznosságára hívják fel a figyelmet.
Kommunikáció a babáknál
Mára már rengeteg kutatás rávilágított arra a tényre, hogy a beszéd- és nyelvi fejlődés szoros kapcsolatban áll a mozgásfejlődéssel. A beszéd a kommunikáció részeként jelenik meg a gyermekek fejlődése során, azonban azt megelőzően is számtalan módon kommunikálnak a gyermekek a környezetükkel. A születésüket követően a babák mozgása tulajdonképpen a kommunikáció első formájaként jelenik meg. Erre épül a későbbiekben a többi kommunikációs forma is. Mindez rámutat arra, hogy fontos már az elejétől kezdve nagy figyelemmel követni a gyermek mozgásfejlődését. Ugyanis, ha az esetleg elmarad, az negatív hatással lesz a gyermek környezetének felfedezésére. Mindez pedig a beszédfejlődés lelassulásához is vezethet.
A mozgásfejlődés nagyobb mérföldkövei
A mozgás már a születés előtt elkezdődik, a gyermekek életének első 10-12 évében pedig igazán intenzíven fejlődik. A születést követően általában legkorábban megjelenő tudatos mozgásforma a fejnek a hang vagy fény felé fordítása, amit a mozgások szemmel követése és a tárgyak megmarkolása követ. A fej emelése is fontos lépés a mozgásfejlődés során, melyet a babák általában három hónapos koruk körül tesznek meg. Nagyjából ekkortájt a tárgyak megmarkolása is tudatossá válik. Ezután már a hátról oldalra fordulás következik. Az öt hónapos babáknál, hason fekvő helyzetben gyakran már a kéztámasz is megfigyelhető. Ezt követően a hasról hátra fordulás általában a gyermekek hat hónapos kora körül történik meg, amit a kúszás követ. Normális esetben a babák kilenc hónapos korukig elkezdenek kúszni, amely mozgás fokozatosan mászássá alakul. A babák stabil ülése is kialakul eközben. A gyermekek nagy része ezt követően először kapaszkodva, majd önállóan is feláll. Kapaszkodás mellett oldalazva járni kezdenek, majd nagyjából az első életévük betöltése körül megteszik első önálló lépéseiket is. Ezek a lépések azonban még igen bizonytalanok, a babák az egyensúly megtartásához kezüket használják. Mivel ez az új mozgásforma igen megterhelő a gyermeknek, gyakran előfordul, hogy egy-két hétig bizonyos területek megváltozik a viselkedése – például nyugtalanabbul alszik.
Mint nagyon sok már területen is, a járás elkezdésében is nagy egyéni különbségek mutatkoznak a babáknál, de amennyiben a gyermek 18 hónapos koráig nem jelennek meg az első önálló lépések, vagy nem kezd el ezt követően járni a baba, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnunk. Előfordulhat az is, hogy bizonyos mozgásformák megjelennek, majd egy ideig nem ismétli a gyermek, ettől azonban még nem kell aggódni, előbb utóbb újra produkálni fogja.
A mozgás hatása a gyermekre
A kúszás megjelenését követően a babák folyamatos mozgásukkal mintegy önmagukat fejlesztik. Mind az izomzatuk, mind pedig az idegrendszerük fejlődés alatt áll az újabb és újabb mozgásfajták elsajátítása során. Ezek a kezdeti nagymozgások vezetnek később ahhoz, hogy a gyermek a finomabb, precízebb mozdulatok mozgások irányításában is jeleskedik, azaz jól hajtja végre azokat, ami mind a beszéd, az artikuláció, mind pedig a ceruzafogás, vonalvezetés szempontjából elengedhetetlen lesz számára.
A mozgásfejlődés elmaradásának okai
A mozgásfejlődés elmaradását okozhatja izomgyengeség, ingerszegény környezet, helytelen testhelyzetek és az idegrendszer lassabb ütemű érése is. Az idegrendszer éretlensége több formában is megmutatkozhat. Előfordulhat például, hogy a gyermek születésekor a túlélés szempontjából oly fontos, úgynevezett primitív reflexek nem épülnek le, azaz, nem gátlódnak le, hanem továbbra is fennmaradnak. Így akadályozzák az idegrendszer zavartalan fejlődését, nem engednek teret a tanult mozgásfajták elsajátításának. Az idegrendszer éretlenségére utaló jel lehet a túlmozgékonyság vagy mozgáskoordinációs zavar is.
A beszéd-, illetve nyelvi fejlődés és a mozgásfejlődés kapcsolata
Az egyik legkomplexebb idegrendszeri működést igénylő tevékenységünk a beszéd. Annak megjelenéséhez és fejlődéséhez azonban számos nem szóbeli folyamat együttes fejlődésére van szükség, mint például a mozgás, vagy az emlékezet. Amennyiben ezeknek, a beszédet előkészítő folyamatoknak a fejlődési üteme a tipikustól eltérő, a gyermek beszédében is késés, elmaradás lesz tetten érhető.
Mára már bizonyították, hogy a fejlődés során jelentkező mozgáskoordinációs és nyelvi zavar hátterében azonos idegrendszeri rizikófaktor áll. Mind a finom-, mind pedig a nagymozgásokban elért eredmények szoros összefüggést mutatnak a kommunikációs képességekkel. A beszéd- és nyelvi elmaradással küzdőknél magas számban találtak mozgásos ügyetlenséget. Az iskolába lépés előtt álló, fejlődési nyelvi elmaradással küzdő gyermek 52 %-ánál a mozgás területén is tapasztalható alulműködés látszik, továbbá az iskolás évek alatt megjelenő olvasási zavar is kapcsolatban áll a mozgás- és nyelvi fejlődéssel. Mindezeknek, továbbá a tanulási nehézségek hátterében is, csakúgy mint a mozgáskoordinációs zavar hátterében is, egy azon ok, igen gyakran idegrendszeri éretlenség áll.
Segítségkérés
Mivel eleinte a mozgásfejlődés eltérései inkább észrevehetők, amennyiben a szülő vagy szakember a mozgásfejlődés eltérő, lassabb vagy zavart menetét észleli, érdemes szakember segítségét kérni. A mozgásproblémás gyermekek ugyanis szociális, kommunikációs, tanulási és figyelmi téren veszélyeztetettek. Ez azonban visszafelé is a működik, a kommunikációs, szociális, tanulási vagy figyelmi problémával küzdők fejlesztését a mozgásfejlesztés vagy mozgásterápia sok esetben hatékonyan tudja megsegíteni. Nagyon jó eredményeket mutatnak a mozgásterápiák azokban az esetben is, amikor nem beszélő, vagy csak kevés szót használó gyermekeknél alkalmazzák azokat. A mozgás-, illetve beszéd elmaradása esetén azért is érdemes odafigyelni a minél korábbi megsegítésre, fejlesztésre, mert szintén kutatási eredmények támasztják alá, hogy 4-5 éves gyermekek mozgásügyessége annyit fejlődik ebben az időszakban, mint az azt követő kilenc évben összesen. A gyermek, mozgás vagy beszéd területén átélt ügyetlenségével szembesülve, kudarcot él át, ami személyiségfejlődését is befolyásolja, viselkedés- és magatartásproblémákhoz vezethet. Mozgásfejlesztéssel hatni lehet az idegrendszerre, bizonyos káros funkciók leépíthetőek, illetve segítségével a fejlődés helyes irányba terelhető.
A gyermek érdekében, a terápiák sikeressége szempontjából gyümölcsöző tud lenni a logopédusok és mozgásterapeuták együttműködése. Nagyon jó hatású lehet, ha a logopédiai terápiák mellett – amennyiben a mozgáskoordináció elmaradása is fennáll – mozgásterápiás megsegítést is kap gyermek. Ezek ugyanis nagymértékben támogatják egymást, legyen szó akár nyelvi késésről, hibás artikulációról, a beszédritmus zavaráról, olvasási vagy írási nehézségről.
A segítségkérést követően
Szakember megkeresését követően először mozgásvizsgálatra kerül sor, melynek során a terapeuta képet kap a gyermek idegrendszerének állapotáról. A vizsgálat alatt tapasztaltak, valamint a gyermek életkora és egyéb megjelenő problémájának figyelembevételével többféle mozgásfejlesztés közül javasol és választ a terapeuta. A mozgás fejlesztésére számos terápiás lehetőség nyílik a gyermek életkorától, személyiségétől, beszéd- és nyelvi nehézségétől függően.
Összegzés
Mivel a beszéd- és nyelvi fejlődésnek bizonyos szempontból alapja a megfelelő mozgásfejlődés, ezért annak folyamatát érdemes megfelelő figyelemmel követni a gyermeknél. Bizonytalanság esetén pedig szakember segítségét kérni. Amennyiben ugyanis valóban tapasztalható a mozgásfejlődés elmaradása, a korai terápiás megsegítés hatékonyan segítheti a gyermeket, és egyben megmentheti a későbbi kudarcoktól is. Az is előfordulhat persze, hogy a beszéd- és nyelvi fejlődés elmaradása tűnik fel, amivel szintén érdemes szakemberhez fordulni. Ilyen esetben mindig érdemes körüljárni, hogy nem esetleg a mozgáskoordináció elmaradásában kereshető-e a nehézség oka. Szükség esetén ugyanis a logopédiai- és mozgásterápia együttesen nagyon hatékonyan tudja segíteni e két terület fejlődését.
ERHARDT ZSÓFIA – logopédus
fotó: pixabay.com
