Gyermekemnél Scheuermann-betegséget állapított meg az orvos. Mit érdemes tudni erről?

Első hallásra talán ijesztően hangzik az idegen csengésű diagnózis, azonban ha időben elkezdődik a megfelelő terápia, semmi ok az aggodalomra. Scheuermann írta le először a legtöbbször serdülőkorban jelentkező betegséget, amely általában tizenkét-tizenhét éves fiúknál fordul elő, lányoknál ritkábban. Okozhatja a hirtelen növekedés, illetve a tartó és mozgatóizmok túlterhelése vagy lustasága is.

Kialakulását ott érhetjük tetten, amikor a rossz testtartás miatt görbültebb a hát, a gyermek fáradékonnyá válik, és enyhe hátfájdalmakat tapasztal az érintett gerincszakasznál, ahol az izmok merevvé válnak. Tizennyolc éves kor után a panaszok fokozódhatnak, az érzékeny területen a hátizmok kötöttek, a gerinc pedig a korábbiakhoz képest is merevebb. A panaszok felerősödésével a csigolyatestek ék alakúvá válnak. A célzott izomerősítés, és a speciális gyógytestnevelés a csigolyák egészséges fejlődését jótékonyan támogatják, és elősegítik a gyógyulást.

A gyermekem hét hónapra született, a koraszülöttsége miatt rizikóbaba. Emiatt késett nála a gurulás, és kimaradt a kúszás és a mászás is. Milyen gyakorlatokkal lehet a mozgását fejleszteni?

 

Kedves Edit!

A célirányosan végzett mozgások csodákra képesek, a gyakorlás hatására az idegrendszerben kiváltódnak a genetikusan adott, ritmusos, elemi mozgásminták, ami segít beindítani a megkésett mozgásfejlődést. A folytatás olvasása →

A gyermekem ötödikes és nemrégiben tanulási nehézséget állapítottak meg nála. A pedagógiai szakszolgálatnál a neurofeedback terápiát javasolták hetente két alkalommal. Mit érdemes tudni erről a kezelésről?

Kedves Ágota! 

Szeretném megnyugtatni, hogy az egyik legkorszerűbb módszerrel végzik a gyermek terápiáját. Általános visszajelzés, hogy a tanulási nehézségek esetében nagyon jó hatékonysággal dolgozik az említett kezelés, hamar tapasztalni fogják áldásos hatásait. A neurofeedback terápia segítségével a tanuló képessé válik arra, hogy saját idegrendszeri folyamatait szabályozza, ez pedig sokat segít a gyógyulásban.

A terápia vizsgálattal kezdődik, amely során a fejről elvezetett elektromos jelek tanulmányozásával feltérképezik a normálistól eltérő mintázatokat, ezek javításával pedig a tanuló problémája kezelhetővé válik. Az állapotfelmérés és a kezelési terv felállítása után a fejbőrre és a fülcimpákra elektródákat helyeznek el, amelyek segítségével megfigyelik az agy elektromos aktivitását és megvizsgálják a kivetített képet. A tanuló ezután a számítógép képernyőjén filmet vagy valamilyen animációt kezd nézni, amit a saját agyhullámai vezérlésével irányít. Ha megfelelően hangolja be az agyhullámait, jó minőségben látja a képet, ha viszont elkalandozik a figyelme vagy csökken a teljesítménye a kép elmosódott lesz és a hang élvezhetetlenné válik. A tanuló feladata, hogy megtanulja megváltoztatni az agyhullámait, hogy a kép ismét élvezhető legyen.

Az eredmények csak fokozatosan mutatkoznak meg, a tünetektől függően a javuláshoz nagyjából 10-60 alkalom szükséges. A kezelés általában 20-40 percet vesz igénybe, a kezelésre szánt időt a tanuló terhelhetősége is befolyásolja.

Bővebben itt olvashat a neurofeedback terápiáról.

Férjem azt szeretné, ha öt éves kisfiúnk már elkezdene sportolni. Nem korai ez még neki? Vitatkozni sem akarok a párommal, tényleg eléggé mozgékony srác, de olyan kicsi még ez a gyerek.

Kedves Lilla!

Egy öt éves gyerekkel már bátran el lehet kezdeni a szervezett mozgást, sportot abban az esetben, ha ehhez neki is van kedve. Vannak kedvelt, az óvodás korosztály számára is már ajánlható sportágak, mint például az úszás, foci, tánc. A folytatás olvasása →

A gyermekem jobb és bal kézzel is odanyúl a tárgyakhoz. Hogyan lehet eldönteni, hogy milyen kezes?

Kedves Éva

A gyermekek kezessége általában három éves korukra alakul ki. Ekkor már nemcsak a kéz, hanem a láb, a szem és a fül dominanciája is meghatározható. Az idegrendszer kiegyensúlyozott működése szempontjából fontos, hogy ez a dominancia 6-7 éves kor körül már jobb vagy bal oldalra rendeződjön a testrészek, és érzékszervek esetében. A kezességet gyakran családi adottságok is befolyásolják, így a bal kezes szülők gyermekei is többnyire bal kezesek. A felnőttek nagyjából 75%-a jobb ke­zes, 25%-a balkezes, és vannak olyanok is, akik nem egyértelműen jobb- vagy balkezesek, és a másik kezüket is hasonló ügyességgel használják.

A kézdominancia erőssége egyszerű gyakorlatokkal is könnyen megállapítható. Érdemes a gyermekünk kézhasználati szokásait több alkalommal, különböző helyzetekben is megfigyelni. Jegyezzük fel, melyik kezével nyúl a kanálhoz, és étkezéskor nem cserélgeti-e a kanalat? Építsen kockatornyot, és figyeljük meg, melyik kézzel teszi fel a kockát? Melyik kezében fogja az ollót, a ceruzát? Melyik kezével húzza le egy zipzárt? Melyik kezével fűzi fel a gyöngyöt? Tegyünk elé képeskönyvet, és kérjük meg, hogy mutasson rá egy adott képre!

Amelyik kéz többször megjelent, annak a használatát érdemes elősegíteni minden további tevékenységben, de ne erőltessük a másik kéz használatát. A dominancia kialakulatlansága szenzomotoros mozgásterápiákkal szerencsére remekül kezelhető 5-7 éves korban. Ha bizonytalan, mi tévő legyen, forduljon a szakszolgálat szakembereihez!

A gyermekem 5 éves, nemrégiben szociális funkciózavarral diagnosztizálta őt a szakértői bizottság. A szakemberek a szociális funkció, és a szociális készség, illetve képesség hiányosságait emelik ki nála. Mit jelent ez pontosan, és miként lehet fejleszteni őt ennyi idős korban?

Kedves Bori!

Köszönöm a kérdést. Sokszor hallhatjuk ezeket a kifejezéseket, jelentésük mégsem magától értetődőek. A meghatározás egyszerű. A szociális funkciók, készségek, vagy képességek a társas viselkedéshez elengedhetetlen szükségleteket, és szokásokat jelentik, amelyek segítenek abban, hogy a gyermek alkalmazkodni tudjon a környezetéhez. Nézzük meg részletesebben, mit is jelentenek ezek pontosan, és miért kiemelkedő fontosságúak!

Nincs abban semmi újdonság, hogy a gyermek társas élete legintenzívebben a családi és az iskolai környezetben zajlik. A gyermek társas kapcsolatokban való ügyességét, azt, hogy milyen könnyen teremt és őriz meg kapcsolatokat, sok tekintetben meghatározza a szülő-gyermek viszony, a kötődés szorossága és minősége, illetve a szülők társas kapcsolatai, a család önértékelése, nem utolsó sorban pedig a testvérek hatása. A társas készségekben az olykor önkéntelen, máskor nagyon is tudatos önálló fejlődés rendkívül fontos.

Ha bármilyen oknál fogva a társas készségek, és képességek elmaradnak a tipikusan elvárttól, a gyermek nehezebben találja az összhangot a környezetével, gyakran figyelmetlennek tűnik, mintha nem reagálna arra, ha kérnek, vagy kérdeznek tőle valamit. Nem csatlakozik a többiek játékához, nem vesz részt a közös tevékenységekben sem, és magányossá válik. Így a szabályok vagy normák (akár az étkezési szokások, vagy a szobatisztaság) kialakítása is problémát okoz nála.

Az együttműködés és a kapcsolatteremtés módjait érdemes tudatosan felépíteni, ebben hasznos szakember (gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter, gyógypedagógus) segítségét kérni. Számos hatékony eszköz bevethető. Ilyen például a képes napirend bevezetése, ami egyrészt biztonságot nyújt, másrészt örömmel használja a gyermek. Sőt akár a magatartási szabályok láthatóvá tétele, illetve a nagyon egyszerű, egy szavas kérések meghatározása is ilyen. Érdemes minél több módszert kipróbálni!