Mennyi játéka legyen a gyereknek?

Unokáim szobájába lassan nem lehet bejutni, mert mindent elárasztanak a játékok. Az ikrek most múltak öt évesek, és mindent ellepnek körülöttük a plüssök, kacatok. Szerintem ez nem normális. A menyem szerint velem van a baj, mivel a múltban ragadtam, amikor még nem volt lehetőség ennyi mindenre. Kíváncsi lennék, mi a véleménye a szakembereknek arról, jó-e, ha sok játéka van egy gyereknek?

Kedves Zsuzsa!

Levele nagyon izgalmas kérdéseket vet fel. A gyerekek helyzete a különböző korokban és kultúrákban mindig is nagyon eltérő volt. Európában a XIX. században a gyerekeket még miniatűr felnőtteknek tekintették, és társadalmi helyzetüktől függően kellett részt venniük a család életében. Sokukat már egészen kis korukban bevonták a ház körüli munkába, vagy akár a kisebb testvérek körüli tevékenységekbe, és való igaz, a gyerekek zömének kevés játéka volt, illetve nem sok ideje jutott az igazi játékra.

Mai kultúránkban a gyermekkornak kitüntetett szerepe van, többek között ez az oka annak, hogy időben is egyre hosszabbra nyúlik ez a korszak, a legtöbb család életében kiemelt szerepet töltenek be a gyerekek.

Az Ön által leírt jelenség sokakat érint. Fogyasztói társadalmunkban hatalmas játékkínálattal találkozunk, a szülők a legjobbat akarják gyermeküknek, igyekeznek mindent megvásárolni, ami csak feltűnik a piacon. Jogos a kérdés, jót teszünk – e ezzel a csemetéknek? Ebben az esetben is érvényes a régi igazság, miszerint a kevesebb sokszor több. Nagyon fontos, hogy egy nebulónak az életkorának megfelelő minőségű és mennyiségű játéka legyen. Kiemelt szerepe van annak is, hogy ezek minél több fejlesztő lehetőséget kínáljanak az aprónép számára. A kézügyesség, a kreatív gondolkodás, és az önkifejezés kibontakoztatása csak néhány terület, amit ennek kapcsán emlegethetünk. A játéknak rendkívül fontos szerepe van továbbá az idegrendszer, az agyi funkciók fejlődésében, a társas kapcsolatok alakulásában, a szabályok elsajátításában, továbbá az intelligencia és a kreativitás fejlődésében. Ha azonban elárasztjuk őket mindenfélével, ennek bizony a spontán, fantáziadús játéktevékenység, és a szabad kreativitás látja kárát.

Kérdésére válaszolva, ha a gyermekek körül túlzottan felszaporodtak a játékok, érdemes időről időre átválogatni, kategorizálni, és selejtezni őket. Dobozokban, kosarakban eltárolhatják, és cserélgethetik a használatban lévő darabokat. Nagy öröm, amikor váratlanul előkerülnek, és új élményeket nyújtanak az elpakolt kedvencek.

A csecsemőkori reflexek hatása a mozgásfejlődésre

Szülői kérdés:

Koraszülött kislányunk mozgása nagy lemaradásokkal fejlődik, sőt még a csecsemőkori reflexek is megmaradtak nála. Milyen típusú fejlesztés lenne a leghatékonyabb számára? Hová vigyem vizsgálatra?

Kedves Dóra!

Még mielőtt a praktikus tanácsokat vennénk sorra, engedjen meg néhány bevezető gondolatot a csecsemőkori reflexekről. Talán úgy fogalmazhatnánk meg a legegyszerűbben, hogy automatikus, az agykéreg irányítása nélkül végbemenő ismétlődő mozgásokról van szó, melyeket egy kevésbé fejlett agyi struktúra, az agytörzs vezérel. A születés, és az élet első hónapjaiban a túléléshez van rájuk szüksége a csecsemőnek, amelyek később az agy magasabb rendű központjainak ellenőrzése alá kerülnek. Ha a csecsemőkori reflexek később is aktívak maradnak, bizony sok galibát okoznak. Gátolják a tudatosan irányított mozgások kivitelezését, a nagy- és finommozgások összehangolását, valamint a felegyenesedést és a legalapvetőbb testtartási reflexek kialakulását. Nehezítik továbbá az érzékelést, a kommunikációt, sőt a csecsemő gondozását is akadályozhatják. A megfelelő terápiás ellátás szerencsére segít orvosolni a problémát.

A célzott kezelések alkalmával speciális mozgásgyakorlatok segítségével építjük le a helytelenül megmaradt reflexeket. Ilyenkor különösen fontos az átlagos mozgásfejlődésnek megfelelő úgynevezett „fiziológiás” mozgássor kialakítása. Ez azt jelenti, hogy passzívan és aktívan végzett mozgásos feladatokkal tanítjuk újra a gyermeknek a helyes csecsemő- és kisdedkori helyzetváltoztató, illetve az aktív mozgások kivitelezését. Ennek segítségével begyakorolják többek között a forgást, a kúszást, a négykézlábra állást, a mászást, az ülést, a feltérdelést, vagy a kapaszkodással oldalazva sétát és a járást is.

Javaslom, keressék fel a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat kerületi tagintézményét, ahol korai fejlesztő gyógypedagógus, szomatopedagógus, illetve konduktor szakemberek vizsgálják meg a gyermeket. Szükség esetén korai intervenciós terápiát javasolhatnak. A gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés, az oktatás és gondozás keretein belül a foglalkozásokon a gyermek komplex fejlesztő terápiában részesül, ami magában foglalja a mozgás- és beszédfejlesztést, a hallás, a látás és a tapintás valamint a kognitív területek, úgymint a figyelem, az emlékezet, és gondolkodás funkcióinak együttes fejlesztését is.

Mikor jogosult a hallássérült gyermek tanulási könnyítésre vagy felmentésre?

Szülői kérdés:

Norbi fiam egyoldali hallássérült. Az iskolában ez gyakran okoz problémát, amikor angol órán magnóról hallgatnak szövegeket. A tanárnője csak akkor tud felmentést adni neki, ha papírt hozunk róla, hogy jogosult rá. Kihez forduljak segítségért?

Kedves Katalin!

Javaslom, keressék fel a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálatot, hogy pontos eligazítást kapjanak. Fontos tudni, hogy Norbi az említett diagnózis alapján nem minősül hallási fogyatékosnak, ezért nem sajátos nevelési igényű gyermek. Abban az esetben lenne más a helyzet, ha kétoldali, legalább átlagosan 40 dB-es hallásvesztést állapítottak volna meg nála. A kisfiút érintő esetleges felmentést a Szakértői Bizottság véleménye irányozza elő, ilyenkor a tanulási nehézségek indokolják, hogy a kisfiú könnyítést kapjon.

Attól függően, hogy Norbi egyoldali hallásvesztése mennyire súlyos és milyen típusú, orvosi rendelvényre hallásjavító készüléket is kaphat. Vezetéses típusú hallásvesztés esetén sokszor alkalmaznak csontvezetéses hallókészüléket, amely az egészséges területek alig érezhető rezegtetése által ad hallásélményt. Kevert vagy idegi típusú hallásvesztés esetén fül mögötti, illetve hallójárati hallókészüléket szoktak javasolni.

Súlyosabb esetben, amikor a siketséggel határos hallásvesztés gyanúja merül fel, érdemes felkeresni a négy nagy fül-orr-gége klinika (Budapest, Szeged, Pécs, Debrecen) egyikét. Manapság rendkívül fejlett műtéti technológiákkal és implantátumokkal tudják a hallássérülést kezelni. Mindezek a lehetőségek nem szüntetik meg teljes egészében a problémákat, de jelentősen csökkenthetik az egyoldali hallásvesztés hátrányait.

Feltehetőleg Norbi is küzd az irányhallás nehezítettségével. Ezt könnyű tetten érni, ha sokszor hall, vagy ír félre dolgokat, esetleg nehezen vagy tévesen különbözteti meg a hangokat. Nagy valószínűséggel zajban, illetve társaságban nehezebben követi a beszélgetést, mivel nem érti meg a beszédet. Ebben az esetben a cél a lehető legjobb hallásjavító eszköz megtalálása.

Fotó: Christina