Eddig sajátos nevelési igényű volt a fiam a tanulási zavara miatt, azonban annyit javult az állapota a fejlesztések hatására, hogy mára már csak tanulási nehézséggel küzd (BTMN). Milyen lehetőségek vannak, hogy az iskolában kapjon segítséget a követelményeket teljesítésében? Változott a jogszabály?

Kedves Tibor!

Igen, ez fontos kérdés, valóban változott a jogszabály. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók 2018. szeptember 1-jétől nem kaphatnak tantárgyi értékelés és minősítés alóli mentesítést. Az a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, akit 2018. augusztus 31. napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesülhet. Továbbra biztosítottak azok a kedvezmények, amelyeket a sajátos nevelési igényű tanuló kaphat, indokolt esetben. A vizsgázónál a szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel, a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, valamint írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet vagy a szóbeli vizsgát írásban teheti le. A szakértői bizottságok szakemberei a vizsgálatuk során döntenek arról, hogy a tanulónak indokolt-e és mely itt felsorolt kedvezmény indokolt az iskolai továbbhaladáshoz.

Férjem külföldön keres munkát, hamarosan költözni fogunk, ami a sajátos nevelési igényű kislányunkat is érinti majd. Több ország is tervben van, még nem dőlt el, hol fogunk élni. Segítene a választásban, ha tudnánk, hogyan valósul meg az integráció a külföldi országokban, és hol rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal ezen a területen az oktatási intézmények?

Kedves Irén!

Szerencsére sok európai országban nagy hagyománya van a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásnak, ezért több választási lehetőségük is van. Érdemes tudni, hogy az ENSZ fogyatékos személyek esélyegyenlőségére vonatkozó alapszabályzata előírja, hogy „az államok biztosítsák integrált formában az egyenlő alap-, közép- és felsőfokú oktatási lehetőségeket a fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek részére. Az alapszabályzat azt is kimondja, hogy a többségi iskolarendszer valószínűleg nem tudja kielégíteni valamennyi fogyatékos gyermek igényeit, ebben az esetben szóba jön a speciális iskolarendszer. Az ENSZ országaiban tehát ezzel lehet számolni. Lássuk néhány konkrét példát is!

Skandináviában  normalizációs elv biztosítja, hogy a sérült emberek számára olyan életfeltételeket kell nyújtanak, amelyek a legnagyobb mértékben kiszolgálják őket. Dániában egy 1991-ben született hatályos parlamenti határozat értelmében az akadályozott tanulók oktatását oly módon terjesztik ki, hogy a gyermekek a normális iskolai környezetben részesülhessenek oktatásban, amennyiben a speciális intézmény gondoskodása nem feltétlenül szükséges része a fejlesztésnek.

Olaszországban az oktatási törvény mindezt már 1977 óta biztosítja az érintett gyerekek számára. Kedvező feltételeket biztosítanak az integrált fogyatékosokat fogadó osztályok számára, a létszámkorlátot 20 főben határozzák meg, és két fogyatékos gyermeknél nem lehet több ugyanabban az osztályban. Mindenütt kötelező a pedagógiai asszisztensek biztosítása.

Európán kívül is biztató a helyzet. Az USÁ-ban 1975-ben foglalták rendeletbe, hogy a legkevésbé korlátozó környezetet kell biztosítani minden fogyatékos számára. Azok számára, akik nem tudnak sikeresen együtt tanulni ép társaikkal, kevésbé korlátozó a többségi iskolán belül létesített speciális osztály, mint a bennlakásos, önálló speciális iskolában történő elhelyezés.

Sehol sem könnyű az egyéni szükségletek sokféleségét kielégíteni, vagy elérni azt, hogy a nevelés-oktatás-fejlesztés mindenki számára optimálisan valósuljon meg. Ennek ellenére a legtöbb országban régi hagyománya van annak, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat alacsony osztálylétszámú közösségekben helyezik el, ez pedig az integráció sikerét nagy mértékben meghatározza.

 

Gyermekem sokat rendetlenkedik órán, a tanárok rendszeresen panaszkodnak emiatt. Nem tudom, mi tévő legyek, ráadásul a helyzet egyre rosszabb. Már az is eszembe jutott, hogy elviszem egy másik iskolába. Mit tegyek?

Kedves Zsuzsanna! 

Fontolja meg a döntést, mielőtt lépéseket tesz! Az iskolaválasztást meghatározott szempontok alapján érdemes mérlegelni. Minden gyermeknek szüksége van az egyéni odafigyelésre, törődésre a pedagógusok és az osztálytársak részéről egyaránt. Amikor viselkedés- és magatartásproblémák miatt jelentkezik az agresszió, az önagresszió vagy épp a szorongás, kiemelt figyelemre van szükség. A folytatás olvasása →