Nagyobbik lányom idén kezdte a harmadik osztályt. Bár papírja nincs róla, hogy diszlexiás, de olvasási nehézségei vannak, az írás is nehezen megy neki. Idén kezdték az angol nyelv tanulását. Látszik, hogy ezzel is gondjai vannak. Ugyanakkor tudom, hogy a mai világban nagyon fontos az érvényesüléshez, hogy idegen nyelveket is beszéljenek a fiatalok. Lehetséges, hogy sosem fog jól megtanulni angolul?

Kedves Krisztina!

Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, főleg, ha gyermekük olvasási nehézséggel küzd. Valóban sokféle vélekedést lehet olvasni a témában. Mivel a diszlexia, illetve olvasási nehézség hátterében rengeteg ok állhat, ezért nehéz egyértelmű választ adni a kérdésére.

Számos kutatás bizonyítja, hogy az olvasási vagy írási nehézséggel küzdő gyermekek általában az idegennyelv-tanulás során is küzdelmesebben haladnak a tudásszerzéssel, mint azok a társaik, akik az anyanyelvükön jól olvasnak, és az írással sincsenek gondjaik. Ez persze nem meglepő, hiszen biztosan tapasztalta, hogy az olvasási nehézség szinte minden tantárgy esetében hátrányt jelenthet, legyen szó akár szöveges matematika feladatokról, vagy természetismeretből a hosszú, értelmezésre váró leírásokról. Ebből a megközelítésből nézve igen, az idegen nyelv tanulása során is hátrányt jelent az olvasási nehézség, hiszen sok mindent olvasás útján sajátít el a gyermek, illetve az írás is alapvető az új nyelv elsajátítása során.

Érdemes tudni, hogy az olvasási nehézség hátterében álló okok megfejtése, a részképességek célzott fejlesztése csökkentheti az ebből származó hátrányokat. Széles körben elérhetőek már olyan anyagok is – mind a nyelvtanárok, mind a szülők, mind pedig a gyermekek számára – melyek abban segítenek, hogy minimálisra csökkentsék az olvasási nehézségből fakadó nehézségeket az idegen nyelv tanulása során.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben sok munkával, kitartással, szorgalommal az olvasási nehézséggel küzdő gyermekek és felnőttek is sikeresen el tudnak sajátítani idegen nyelvet. Az igaz, hogy ez gyakran több munkájukba kerül, mint annak, akinek ezen a téren nincsen elmaradása. Az idegennyelv-tanulásban megtapasztalt sikerességét a gyermek motivációja is meghatározza, amiért szülőként Ön is sokat tehet. Lehet motiváló erejű egy külföldi cserediák program, vagy későbbi külföldi tanulmányok lehetősége, vagy akár egy külföldre tervezett családi nyaralás is! Érdemes megtalálni a módját annak, hogy gyermekük érdeklődését felkeltsék, lelkesedését pedig fenntartsák!

 

Óvodás kisfiam nagyon szereti a logopédia foglalkozásokat, hetente kétszer jár órára. Mindig kap házi feladatot is, a füzetébe ragasztva hozza haza a lapokat. Sokszor csak színeznie kell. Ez elegendő a fejlődéséhez? Nem értem, hogyan fog ettől szebben beszélni?

Kedves Zengő!

Alapos munkáról árulkodik, hogy logopédiából házi feladatot is kap a gyermek, és lelkiismeretességre vall, hogy otthon is foglalkoznak a gyakorlatokkal! A logopédiai terápia sikeressége gyakran rövidebb idő alatt megmutatkozik azoknál a gyermekeknél, akikkel rendszeresen gyakorolnak otthon.

A logopédiai foglalkozások akkor a leghatékonyabbak, ha a gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez jól illeszkedik az, amit elvárnak tőle. Ilyenkor a kicsik is együttműködőbbek, motiválhatóbbak, összességében gördülékenyebben halad a munka velük. Vannak gyerekek, akik mozogni szeretnek, mások a színezős feladatokat szeretik jobban, megint mások az építős játékokkal motiválhatóak. A logopédusok rendszerint felismerik ezeket a kedvelt tevékenységeket, és ha tehetik, ezek köré építve végzik a fejlesztést. Természetesen vannak kötöttebb részei is a foglalkozásnak – pl. a tükör előtti gyakorlás – de vannak olyan feladatok is, amelyek játéktevékenységbe ágyazottan is jól végezhetőek.

Ha tehát játékos feladatot visz haza a gyermek, örüljön neki, ez igen jó hír, hiszen a játékon keresztül a legkönnyebb és a legvonzóbb a tanulás. Előfordulhat, hogy néhány lapon „csak” a színezés a lényeg, de lehet a finommotorika fejlesztését is fontosnak gondolja a szakember, vagy akár az is lehet, hogy az a lap éppen csak motivációs célból került a füzetbe. Javaslom, hogy továbbra is vegyék elő kisfiával a logopédia füzetet, „dolgozzanak” belőle, készítsék el a feladatokat. A gyermek feladattudata is fejlődik ezáltal, megtanulja, hogy kötelezettségei is vannak, ezeknek köszönhetően a logopédiai problémája is hamarabb javul majd. Amennyiben pedig továbbra is úgy gondolja, hogy a beragasztott lapok nem szolgálják gyermeke fejlődését, bátran keresse fel a logopédust és beszélje meg vele kétségeit.

Kisfiam idén kezdte a második osztályt. Már tavaly is nagyon jó olvasónak számított, ez idén is megmaradt. Nem cseréli a betűket, jó tempóban, viszonylag gördülékenyen olvas. Viszont hiába olvassa el hibátlanul a hosszabb szövegeket, utána a feladatok megoldása közben olyan, mintha semmire nem emlékezne belőle. Mi lehet ennek az oka? Mit kéne tennem?

Kedves Márta!

Soraiból kitűnik, hogy kisfiának sokat segít otthon a tanulásban. Ez nagyon jó, követendő példa! Annak is nagyon örülök, hogy ezek szerint kisfia ügyesen elsajátította az olvasás művészetét, hiszen szépen tudja olvasni az előtte álló szövegeket.

Amit kérdésében említ, hogy mintha nem emlékezne a fia az olvasottakra, más gyerekeknél is előfordul. Nagyon sok szó esik az olvasás technikai oldaláról, el tudja-e olvasni a szöveget a gyermek, cseréli-e a betűket, hány hibával olvas, szótagolva olvas-e stb. Ez azonban nem minden. Kevesebb szó esik arról, hogy ahhoz, hogy az írott nyelvet megértsük, nem csak technikailag kell megtanulni olvasni, az is fontos, hogy amit olvasunk, azt közben értsük, és vissza tudjunk rá emlékezni. Ezeket tanulási folyamat eredményeként sajátítjuk el.

Érdemes tudni, hogy mivel az olvasás több lépcsős folyamat, a nehézségek mindenkinél más-más területen jelentkezhetnek. Így tehát megtörténhet az, hogy míg kisfia nagyon jó technikával olvas, addig neki a szövegemlékezet vagy a szövegmegértés területén akadnak nehézségei. Mivel az emlékezet nehézségei általában nem csak olvasásban szoktak jelentkezni, ezért valószínűleg az írott szöveg megértésének problémájával küzd. Nagyon jó, hogy észrevette ezt gyermekénél!

Az olvasásértés fejlesztésére számos lehetőség nyílik. Segít, ha olvasás előtt felhívjuk a gyermek figyelmét arra, hogy próbálja meg megérteni, amit olvas. Ezt feladattal is elősegíthetjük, például koppintson, ha valamelyik szót nem érti. Érdemes ebben a korban hangosan olvasásra bíztatni a csemetét. Miután elolvasta az adott szöveget vagy szövegrészt, beszélgethetünk róla, kérhetjük, hogy keressen meg egy-egy szót a szövegben, mesélje el saját szavaival, miről olvasott. Amennyiben ez nagy nehézséget okoz, eleinte megoldást jelenthet, ha a szövegeket részenként olvastatjuk vele és úgy beszélgetünk róla. Fontos, hogy a szavak jelentésével tisztában legyen a gyermek, ha nehezebb, ritkább, kevésbé ismert szó van a szövegben, mindenképpen magyarázzuk meg, mit jelent és kérjük, hogy mondjon vele mondatot. Hasznos játék lehet az is, hogy egy-egy mondat felolvasása után az apróságokra rákérdezünk, majd a szöveg végigolvasása után szintén kérdéseket teszünk fel a tartalomra vonatkozóan.

Az, hogy otthon segítik a gyermeküket, nagyon jó, főleg akkor, ha valamilyen területen nehézséggel küzd. Az azonban nagyon fontos, hogy szakemberrel is konzultáljanak. Keressenek fel logopédust, aki vizsgálatot követően pontosabban meghatározhatja, hogy mely terület elmaradása okozza a nehézséget az olvasásértésben. Szükség esetén terápiás megsegítést fog javasolni, de az is lehet, hogy hasznos jó tanácsokat ad, amivel otthon személyre szabottan tud segíteni kisfiának!

Hallottam, hogy a szókincs bővítésével is elő lehet segíteni, hogy a gyerekek minél hamarabb szépen kezdjenek el beszélni. Hogyan tanítsak a három éves kislányomnak új szavakat? Mekkora szókincs elegendő ebben a korban?

Kedves Gizi!

Valóban igaz, hogy ahhoz, hogy a beszéd meginduljon, és a gyermekek mondatokat alkossanak, szükséges, hogy legyen egy alapszókincsük, amit a mondatalkotáshoz használnak. A szavak tanításához a mindennapok rengeteg lehetőséget nyújtanak, érdemes kihasználni ezeket! A kislányuknál a szótanítást játékosan kezdjék! Ne azt várják tőle, hogy mindig megismételje, amit mondanak neki, arra sem kell külön felhívni a figyelmét, ha éppen szavakat szeretnének tanítani neki! Csupán annyi a teendőjük, hogy amit lát és hall a gyermek, azt nevezzék meg! Ezt a legtöbbször mondatba foglalva érdemes megtenni, pl.: „Milyen szépen fütyül a madár a faágon!”. Ám lehetséges, hogy ez még kevés neki ahhoz, hogy megtanulja, mi az a madár. Így érdemes a fentebb említett mondat után rámutatni és megnevezni, hogy mire gondolunk pontosan, amikor azt mondjuk, „madár”. A kisebb egységeket a gyerekek sokszor könnyebben meg tudják jegyezni. Lehetőleg kerüljék, hogy mindent csak szavakkal mondjanak a gyermeknek, hiszen akkor lassabban fogja szükségét érezni annak, hogy mondatokat alkosson. Ha a gyermek sokáig nem ismétli, nem használja a szavakat, Önök sem lehetnek biztosak abban, hogy érti a jelentésüket, ezért érdemes azzal ellenőrizni, hogy rákérdeznek: „Hol van a madár?”.

Milyen helyzetekben, honnan vegyenek ötletet ahhoz, hogy milyen szavakat tanítsanak a gyermeküknek? Eleinte, kisebb gyermekeknél azoknak a szavaknak a tanítására törekedjenek, amelyeket minden nap használ, amelyekkel minden nap kapcsolatba kerül. A tárgyak, cselekvések megnevezéséhez a közlekedés során, a bevásárlások alkalmával, az étkezéseknél, a meseolvasásnál, képnézegetésnél rengeteg lehetőségünk nyílik, éljenek vele! Ha játékos formában mutatják meg ezeket a dolgokat a gyermeknek, ne erőltessék, hogy ő is mondja, megnevezze ezeket, akkor nem terhelik túl. Ha elfárad, azt úgyis jelezni fogja.  Ha a korosztályhoz képest egyértelműen elmaradás mutatkozik ezen a területen, érdemes minden nap 1,5-2 órát intenzíven a szótanításra fordítani. Lehetőleg ne egyben, hanem több részletben a nap folyamán, így nem érzik majd tehernek.

Egy éves kisfiam halkan sír. Mi már megszoktuk, de a nálunk megforduló vendégek rendszerint meglepődnek ezen. Lehet, hogy mégis figyelmet érdemel ez a probléma?

Kedves Kamilla!

A sírás az újszülöttek és csecsemők rendkívül fontos, figyelemfelhívó jelzése. Kezdetben ezen keresztül veszik fel a kapcsolatot a külvilággal, így jelzik szükségleteiket. A sírás erősségéből több mindenre is következtethetünk. Az, hogy a gyermek sír, fontos, hiszen a későbbi beszédhez szükséges szerveit használja, fontos, hogy a sírás segítésével a hangadás legkorábbi formáiban is tapasztalatot szerezzen.

Azonban nem feltétlenül ok az aggodalomra, ha egy csecsemő halkan sír, ez ugyanis fakadhat a baba személyiségéből is. Akárcsak a felnőttek, a csecsemők is más-más temperamentummal rendelkeznek. Abban az esetben érdemes logopédushoz fordulni, ha a sírás halksága általánosságban is erőtlen hanggal párosul és mellette az egyéb hangadás is ritka. Ha ilyesmit tapasztal, mindenképpen kérje szakember tanácsát!

Fotó: Neil Coleman

Óvodás kisfiamnak gondot okoz, hogy a zöngés hangok helyett általában zöngétlen hangokat ejt. Mire figyeljek, amikor együtt gyakorlunk otthon?

Kedves Tamás!

Remek dolog, hogy gondot fordítanak az otthoni gyakorlásra, ez ugyanis nagy mértékben támogatja a gyermek fejlődését és hatékonyan megsegíti a logopédussal folytatott terápiát is.

Mielőtt a konkrét gyakorlatokra is kitérnék, engedjen meg egy rövid kitekintést, ami segít pontosítani, mit nevezünk zöngétlen hangnak. A magyar nyelvben vannak úgynevezett zöngés és zöngétlen mássalhangzók. Bizonyos hangok ejtésénél a száj és a nyelv habár ugyanolyan helyzetben van, mégis tapasztalunk különbséget az ejtés során. Az egyiknél a „torok morog”, vagyis zönge hangot ejtünk, míg a másiknál ez a hang nem hallható. Ilyen hangpárok a k-g, t-d, p-b, sz-z, s-zs, ty-gy, f-v. Ezeket a hangpárokat, vagy közülük néhányat gyakran ejtés közben összecserélnek a gyerekek óvodáskorban. Egy ideig ez teljesen normális jelenség, ha azonban a gyermek nagycsoportos korában sem történik változás, logopédus segítségére van szükség, hogy a gyereknek megtanulják a hangok megfelelő, tiszta ejtését.

Amennyiben tehát a gyermeke zöngétlen hangokat ejt a zöngések helyén, az a cél, hogy megtanulja a zönge helyes képzését és ezt begyakorolja. Érdemes tudni, hogy a zöngés hangok tanulását segíti, ha a gyermek a torkára helyezi a kezét ejtés közben, ugyanis zöngés hangok esetében a torok morgósabb, jobban „rezeg”, mint a zöngétlen hangoknál, így felismerni is könnyebb.

A közös gyakorlás során javaslom, hogy a zöngés hangok mondására figyeljenek. Ilyenkor segíthet gyermekének, ha Ön mondja ki az ismétlendő szót vagy mondatot, és a kisfia ismétlés közben a torkára tett ujjaival is figyeli a különbséget. Így egyre biztonságosabban tanulja meg a hangok helyes ejtését, és a megfelelő ejtés ellenőrzésében is segít. A gyerekek imádják a játékos tanulást, bizonyára örömüket lelkik majd a közös gyakorlásban!