Harmadik osztályos kisfiam nagyon csúnyán ír. Lehet, hogy diszgráfiás?

Kedves Dániel!

A csúnya íráskép önmagában még nem utal diszgráfiára, vagyis írászavarra, ám valóban lehet árulkodó jel, ami erre a problémára utal. A pontos diagnózis megállapítása mindenképpen logopédus szakember feladata.

A diszgráfia többféle formában is megjelenhet, érintheti az írásképet, ami csúnya, olvashatatlan vagy nehezen olvasható írásban érhető tetten, de az írás tartalmában is tetten érhető. Ilyenkor előfordulhat a betűk, szótagok gyakori kihagyása, a betűk cseréje és a helyesírás hibái is. Ha valóban diszgráfiával állnak szemben, a célzott terápia segítségével gyors javulást lehet elérni.

A csúnya írásnak azonban más oka is lehet. Sok esetben a kéz ügyesítésével, az aprólékos, úgynevezett finommozgások fejlesztésével már jó eredményt lehet elérni. Amennyiben bizonytalan, vagy további kérdése van a gyermek írásával kapcsolatban, mindenképpen ajánlom, hogy keressen fel szakembert!

Férjem külföldön keres munkát, hamarosan költözni fogunk, ami a sajátos nevelési igényű kislányunkat is érinti majd. Több ország is tervben van, még nem dőlt el, hol fogunk élni. Segítene a választásban, ha tudnánk, hogyan valósul meg az integráció a külföldi országokban, és hol rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal ezen a területen az oktatási intézmények?

Kedves Irén!

Szerencsére sok európai országban nagy hagyománya van a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásnak, ezért több választási lehetőségük is van. Érdemes tudni, hogy az ENSZ fogyatékos személyek esélyegyenlőségére vonatkozó alapszabályzata előírja, hogy „az államok biztosítsák integrált formában az egyenlő alap-, közép- és felsőfokú oktatási lehetőségeket a fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek részére. Az alapszabályzat azt is kimondja, hogy a többségi iskolarendszer valószínűleg nem tudja kielégíteni valamennyi fogyatékos gyermek igényeit, ebben az esetben szóba jön a speciális iskolarendszer. Az ENSZ országaiban tehát ezzel lehet számolni. Lássuk néhány konkrét példát is!

Skandináviában  normalizációs elv biztosítja, hogy a sérült emberek számára olyan életfeltételeket kell nyújtanak, amelyek a legnagyobb mértékben kiszolgálják őket. Dániában egy 1991-ben született hatályos parlamenti határozat értelmében az akadályozott tanulók oktatását oly módon terjesztik ki, hogy a gyermekek a normális iskolai környezetben részesülhessenek oktatásban, amennyiben a speciális intézmény gondoskodása nem feltétlenül szükséges része a fejlesztésnek.

Olaszországban az oktatási törvény mindezt már 1977 óta biztosítja az érintett gyerekek számára. Kedvező feltételeket biztosítanak az integrált fogyatékosokat fogadó osztályok számára, a létszámkorlátot 20 főben határozzák meg, és két fogyatékos gyermeknél nem lehet több ugyanabban az osztályban. Mindenütt kötelező a pedagógiai asszisztensek biztosítása.

Európán kívül is biztató a helyzet. Az USÁ-ban 1975-ben foglalták rendeletbe, hogy a legkevésbé korlátozó környezetet kell biztosítani minden fogyatékos számára. Azok számára, akik nem tudnak sikeresen együtt tanulni ép társaikkal, kevésbé korlátozó a többségi iskolán belül létesített speciális osztály, mint a bennlakásos, önálló speciális iskolában történő elhelyezés.

Sehol sem könnyű az egyéni szükségletek sokféleségét kielégíteni, vagy elérni azt, hogy a nevelés-oktatás-fejlesztés mindenki számára optimálisan valósuljon meg. Ennek ellenére a legtöbb országban régi hagyománya van annak, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat alacsony osztálylétszámú közösségekben helyezik el, ez pedig az integráció sikerét nagy mértékben meghatározza.

 

A kisfiam rendszeres asztmás rohamoktól szenved. Mire érdemes odafigyelnünk, ha uszodában vagyunk?

Kedves Kata!

Az úszás sokat segít az asztmás panaszok enyhítésében, mivel nagy mértékben hozzájárul a légutak, a szív és a keringési rendszer erősítéséhez. Tartsuk szem előtt, hogy az asztmás gyermekek a gyógytestnevelésre és gyógyúszásra is csak rohammentes időszakban járhatnak.

A betegség kezdetén a légzésmód megváltozása csak a fulladásos rohamok alatt figyelhető meg, tünetmentes időszakban a légzőizmok működése teljesen normális. Az egyre gyakoribbá váló nehézlégzések, fulladások következtében azonban a kóros mechanizmusok rögzülnek és panaszmentes időszakban is megfigyelhetővé válnak. A kezdeti stádiumban az úszás és az egyéni légzésritmus összehangolása kiváló terápia. Minél korábban kezdjük, annál jobb, hiszen ilyenkor gyorsabb a gyógyulás is.

Az úszásnemtől függetlenül a különböző kartempók kiválóan szabályozzák, és akaratunktól függetlenül is ritmizálják a légzést. Azt a ritmust kell megtalálni, amelyben a leghosszabb ideig tudnak gyermekeink erőltetés nélkül lélegezni. Az asztmásoknál a kilégzés akadályozott a belégzés pedig felületes. Légzéskor a rekeszizom elernyedése hirtelen, az összehúzódása görcsösen történik, ezért görcsös és lökésszerű a kilégzés. Ezen a lassú elnyújtott kilégzés hangsúlyozásával segíthetünk. Az erőteljes kilégzést és a légzés mozgással történő összehangolását a parton is gyakorolhatjuk. Nagyon fontos alapelv a fokozatosság. A kilégzési időt fokozatosan növeljük úgy, hogy soha ne lépjen fel légszomj. A kilégzésre javasolt tempószám, az edzettségtől és az aktuális állapottól függően egyénileg változtatható.

Ha a gyermek egy-egy táv leúszását megterhelőnek érzi, esetleg nehezítetté válik a légzése, akkor soron kívül is beiktathatunk egy kis pihenőt. Ez mindig jó alkalom a légzés gyakorlására. A légzésszabályozó gyakorlatoknál 3-4 légzésciklus után tartsunk szünetet, ilyenkor az egyenletes légzésre figyeljünk. Kerüljük a hiperventillációt, a túllégzést!

Ha a gyermek köhögni kezd, szintén így járjunk el. Az asztmás gyermekek úszás előtt és után is zuhanyozzanak hideg-meleg-langyos folyóvíz váltogatásával. Ez javítja a keringést és edzi az immunrendszert is.

Egy éves kisfiam halkan sír. Mi már megszoktuk, de a nálunk megforduló vendégek rendszerint meglepődnek ezen. Lehet, hogy mégis figyelmet érdemel ez a probléma?

Kedves Kamilla!

A sírás az újszülöttek és csecsemők rendkívül fontos, figyelemfelhívó jelzése. Kezdetben ezen keresztül veszik fel a kapcsolatot a külvilággal, így jelzik szükségleteiket. A sírás erősségéből több mindenre is következtethetünk. Az, hogy a gyermek sír, fontos, hiszen a későbbi beszédhez szükséges szerveit használja, fontos, hogy a sírás segítésével a hangadás legkorábbi formáiban is tapasztalatot szerezzen.

Azonban nem feltétlenül ok az aggodalomra, ha egy csecsemő halkan sír, ez ugyanis fakadhat a baba személyiségéből is. Akárcsak a felnőttek, a csecsemők is más-más temperamentummal rendelkeznek. Abban az esetben érdemes logopédushoz fordulni, ha a sírás halksága általánosságban is erőtlen hanggal párosul és mellette az egyéb hangadás is ritka. Ha ilyesmit tapasztal, mindenképpen kérje szakember tanácsát!

Fotó: Neil Coleman

Ádám fiam most kezdte a második osztályt, és súlyfelesleggel küzd. Mostanában egyre gyakrabban fejfájásra és szédülésre panaszkodik. Voltunk a szemészeten, ahol nem találták a tünetek okát, viszont magas vérnyomást mértek nála. A feleségemmel nagyon aggódunk miatta. Már ilyen fiatal korban is kialakulhat ez a betegség?

Kedves Kata!

A gyermekkori magas vérnyomás – latin nevén hypertonia – néhány évtizeddel ezelőtt még valóban ritka betegségnek számított. Azóta sajnos sok minden változott. A nem megfelelő táplálkozás, és életmód nemcsak a felnőtteknél, hanem a gyerekeknél is növeli az elhízás kockázatát, az utóbbi időben pedig egyre több gyermeknél diagnosztizálnak magas vérnyomást. Kora gyermekkorban továbbra is ritka ez a betegség, azonban pubertás körül és utána is a túlsúlyos, illetve kórosan elhízott gyermekek száma egyre nő, ez pedig az esetek harmadánál magas vérnyomás kialakulásával jár.

A felnőttkorban kialakuló hypertonia sok esetben ugyancsak a gyermekkorban gyökerezik. Az úgynevezett „tracking” jelenség, vagyis a gyermekkorban tapasztalható magasabb vérnyomástartományban fekvő értékek megjelenése a felnőttkori hypertonia előjele. Habár a megelőzés titka az egészséges életmód, természetesen a már kialakult tüneteket kezelése is megfelelő étrend és rendszeres mozgás mellett a leghatékonyabb.

Fotó: 44 Big Boy

Óvodás kisfiamnak gondot okoz, hogy a zöngés hangok helyett általában zöngétlen hangokat ejt. Mire figyeljek, amikor együtt gyakorlunk otthon?

Kedves Tamás!

Remek dolog, hogy gondot fordítanak az otthoni gyakorlásra, ez ugyanis nagy mértékben támogatja a gyermek fejlődését és hatékonyan megsegíti a logopédussal folytatott terápiát is.

Mielőtt a konkrét gyakorlatokra is kitérnék, engedjen meg egy rövid kitekintést, ami segít pontosítani, mit nevezünk zöngétlen hangnak. A magyar nyelvben vannak úgynevezett zöngés és zöngétlen mássalhangzók. Bizonyos hangok ejtésénél a száj és a nyelv habár ugyanolyan helyzetben van, mégis tapasztalunk különbséget az ejtés során. Az egyiknél a „torok morog”, vagyis zönge hangot ejtünk, míg a másiknál ez a hang nem hallható. Ilyen hangpárok a k-g, t-d, p-b, sz-z, s-zs, ty-gy, f-v. Ezeket a hangpárokat, vagy közülük néhányat gyakran ejtés közben összecserélnek a gyerekek óvodáskorban. Egy ideig ez teljesen normális jelenség, ha azonban a gyermek nagycsoportos korában sem történik változás, logopédus segítségére van szükség, hogy a gyereknek megtanulják a hangok megfelelő, tiszta ejtését.

Amennyiben tehát a gyermeke zöngétlen hangokat ejt a zöngések helyén, az a cél, hogy megtanulja a zönge helyes képzését és ezt begyakorolja. Érdemes tudni, hogy a zöngés hangok tanulását segíti, ha a gyermek a torkára helyezi a kezét ejtés közben, ugyanis zöngés hangok esetében a torok morgósabb, jobban „rezeg”, mint a zöngétlen hangoknál, így felismerni is könnyebb.

A közös gyakorlás során javaslom, hogy a zöngés hangok mondására figyeljenek. Ilyenkor segíthet gyermekének, ha Ön mondja ki az ismétlendő szót vagy mondatot, és a kisfia ismétlés közben a torkára tett ujjaival is figyeli a különbséget. Így egyre biztonságosabban tanulja meg a hangok helyes ejtését, és a megfelelő ejtés ellenőrzésében is segít. A gyerekek imádják a játékos tanulást, bizonyára örömüket lelkik majd a közös gyakorlásban!