Tomi sokat panaszkodik, hogy az óvó néni mindig őt bünteti meg akkor is, amikor ő csak megvédi magát. Nem akarjuk agresszióra nevelni, de arra sem, hogy hagyja magát. Mi a helyes szülői reakció az ilyen helyzetekben?

Kedves Zsuzsa!

Történetük, és a hozzá kapcsolódó szülői dilemmák nagyon is gyakoriak. Alapvető nevelési kérdések gyermekeink szocializációjában, hogyan tudjuk elérni, hogy a nebuló szabadon tudjon önérvényesíteni, ámde mások érdekeit is tiszteletben tartsa. Ez az út hosszú, és sok esetben fáradtságos, de megéri tudatosan egyengetni. Általában elmondható, hogy az egyik kulcs tényező a kommunikáció. Tomi esetében is lényeges, hogy párbeszéd induljon a problémáról mindenkivel, akit érint. Javasoljuk, hogy beszélgessenek gyermekükkel, ő hogyan látja, pontosan mi is történik egy-egy konkrét esetben. Fontos, hogy érezze, számít a véleménye, érzései, ahogy másoké is. Nem hagyható ki az óvónő sem, sőt nagyon fontos, hogy tudjanak beszélni vele a problémáról. Adott esetben érdemes lehet az érintett gyerekek szüleivel, sőt az érintett gyerekekkel, vagy akár az egész csoporttal beszélgetni.

Hatéves kisfiam egy ideje azt a szokást vette fel, hogy a szemhéját húzogatja. Mutattam neki képeket az interneten szembetegségekről, hogy elriasszam. Lehet, hogy nagy bajt csináltam ezzel?

Kedves Edina!

Az internet valóban sok mindenre alkalmas. Jó eszköz lehet arra is, hogy gyerekeinknek érdekes dolgokat mutassunk meg, olyan információs kincsestár áll rendelkezésünkre ezáltal, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Ugyanakkor számtalan veszélyt is rejtenek a világhálón hozzáférhető információk, ezért nem lehet elég korán elkezdeni a gyerekeket megóvni ezektől. Szakemberek által kidolgozott különböző anyagok segítik a szülőket, és azokat a szakembereket, akik gyermekekkel foglalkoznak, hogy mire kell figyelni, milyen óvintézkedéseket érdemes tenni. Visszatérve az Önök esetére, remélhetően nem voltak nagyon megrázóak azok a képek, amelyeket gyermekének mutatott. Aggodalmai miatt bizonyára fokozottabban figyel mostanában kisfiára. Tapasztalt-e nála bármilyen más, szokatlan dolgot ezután az eset után?

Ezen túlmenően nagyon fontos lenne megérteni, hogy mi áll gyermeke viselkedésének hátterében. Lehet, hogy fizikai oka van, például allergia, enyhébb fertőzés, vagy valami más, ezt gyermekorvossal, vagy szakorvossal kellene megbeszélni. Elképzelhető, hogy valamilyen lelki eredetű feszültség áll a tünet hátterében, erről érdemes az óvoda, vagy iskola pszichológusával konzultálni, vagy kérje a nevelési tanácsadóban dolgozó szakemberek segítségét!

Történetükhöz kapcsolódó legfontosabb üzenet a gyermekeket nevelők számára, hogy semmiképpen sem tanácsos a gyerekeket ijesztgetni.

A kisfiam nyolc éves, most második osztályos, és elég nehezen megy neki az olvasás. Lehet, hogy diszlexiás? A diszlexiának mik a tünetei?

Kedves Édua!

A lelkiismeretes figyelem kincset ér, ez segít megelőzni, hogy a nehézségek később nagyobb gondot okozzanak. Ha Éduának nehezen megy az olvasás, még nem feltétlenül jelenti, hogy diszlexiás, ám jobb résen lenni, és kizárni ezt a lehetőséget. Érdemes tudni, hogy az olvasástanulási folyamat minden gyermeknél eltérő, olykor gyorsabban és gördülékenyebben lezajlik és vannak olyan gyermekek, akiknek kicsit hosszabb idő alatt, több gyakorlással sikerül elsajátítaniuk az olvasást. A szakemberek senkit nem nyilvánítanak diszlexiásnak addig, amíg az olvasástanulási folyamat nem zárult le, ami általában a második évfolyam végére tehető.

Azt, hogy melyek a diszlexia egyértelmű tünetei, nagyon nehéz megválaszolni, ugyanis összetett dologról van szó. Az okát még ma is kutatják, különböző megjelenési formái vannak, és a mögötte álló okok is nagyon különbözőek lehetnek. A legelfogadottabb elmélet szerint akkor beszélünk olvasási nehézségről, vagyis diszlexiáról, ha a gyermek értelmi képességeihez, a gyakorlásra fordított időhöz, valamint a gyakorlás minőségéhez képest jelentős mértékű elmaradás tapasztalható az olvasástanulásban. Az, hogy az olvasási nehézség milyen tünetekben érhető tetten, egyénenként eltér, azonban van néhány dolog, amire érdemes figyelni. Az olvasási nehézséggel küzdő gyermekek olvasás közben gyakran cserélnek betűket vagy szótagokat, ezeket kihagyják, vagy másik helyen olvassák, vagy a szavakat torzítva mondják. Az ő esetükben előfordulhat jobb-bal tévesztés is, vagy fordított irányú olvasás, és gyakran társul ezek mellé a helyesírás gyengesége. Egyes nyelvi feladatokban is gyengébb teljesítményt nyújtanak, sokszor az emlékezetet terhelő feladatokban is rosszabbul teljesítenek. Mindezek egészen enyhe vagy súlyosabb tünetek formájában is jelentkezhetnek. Ezek mellet gyakran az is előfordul, hogy más területen kimagasló teljesítményt nyújt a gyermek.

Ha olvasási nehézség gyanúja áll fenn, érdemes szakember segítségét kérni, hogy a gyermek mielőbb segítséget kapjon, így elkerülje az esetleges kudarcokat. Azt azonban érdemes tudni, hogyha valakinél diszlexia áll fenn, az soha nem múlik el, de megtanulhatóak olyan technikák, amelyek nagymértékben csökkentik az olvasási nehézségből fakadó kellemetlenségeket. Az olvasási nehézséggel küzdő gyermekeknek rendszerint sokkal több energiájukba kerül a tanulás, ezért a szakembertől kért segítségen túl mindenképpen fontos, hogy otthon is támogassuk és segítsük gyermekünket a tanulásban!

Tünde lányom idén első osztályos. Szerencsére jól veszi az akadályokat a suliban, de gondjaink vannak az otthoni tanulással. Olvastam róla, hogy az ideális tanulási környezet sokat segíthet megoldani ezt a problémát. Mire érdemes figyelni?

Kedves Irén!

Igen, ez valóban így van. Érdemes időt szánni a tanulási környezet kialakítására, ehhez néhány szemponttal tudok a segítségére lenni, amelyeket érdemes személyre szabott módon a gyakorlatba ültetni. Az otthon tanuláshoz egyértelműen szükség van kényelemre,  és nyugalomra, illetve a zavaró ingerek kerülésére. Fontos, hogy a környezet motiválóan hasson a gyermekre. Sokat segít, ha pontosan tudják, hogyan a legkönnyebb tanulnia a kislánynak, vagyis hogy inkább vizuális vagy hallási úton fogadja be hamarabb a tanulnivalót. A tanulástechnikai módszerek szintén kiválóan működnek, el kell dönteniük, hogy a könnyebb tárgyakkal kezdődjön a tanulás, vagy éppen ezek maradjanak a tanulási idő végére! Tartsa szem előtt, hogy a túlgyakorlás nem eredményes, szükség van a tanultak beépülésére is, és egy kis nyugalmi időszakra. Nem szerencsés, ha az otthoni gyakorlás ára az, ha a gyermeknek a kedvenc időtöltéseiről kell lemondania, az otthoni munka semmiképpen se tartson hosszú órákig. Egyénileg kell eldöntenie, mi a gyermeke szükséglete! Elvárhatja ugyanakkor, hogy igazodjon a saját, tartható tanulási tempójához és az elért szintjéhez, és persze támogassa őt az aktuálisan elvégzendő feladatokban is! Ha otthon sikeresen halad, a tanári dicséret sem maradhat el, amire szintén nagy szükség van ahhoz, hogy fenntartsa és megerősítse a tanulási kedvet.

Kisfiam idén kezdte a második osztályt. Már tavaly is nagyon jó olvasónak számított, ez idén is megmaradt. Nem cseréli a betűket, jó tempóban, viszonylag gördülékenyen olvas. Viszont hiába olvassa el hibátlanul a hosszabb szövegeket, utána a feladatok megoldása közben olyan, mintha semmire nem emlékezne belőle. Mi lehet ennek az oka? Mit kéne tennem?

Kedves Márta!

Soraiból kitűnik, hogy kisfiának sokat segít otthon a tanulásban. Ez nagyon jó, követendő példa! Annak is nagyon örülök, hogy ezek szerint kisfia ügyesen elsajátította az olvasás művészetét, hiszen szépen tudja olvasni az előtte álló szövegeket.

Amit kérdésében említ, hogy mintha nem emlékezne a fia az olvasottakra, más gyerekeknél is előfordul. Nagyon sok szó esik az olvasás technikai oldaláról, el tudja-e olvasni a szöveget a gyermek, cseréli-e a betűket, hány hibával olvas, szótagolva olvas-e stb. Ez azonban nem minden. Kevesebb szó esik arról, hogy ahhoz, hogy az írott nyelvet megértsük, nem csak technikailag kell megtanulni olvasni, az is fontos, hogy amit olvasunk, azt közben értsük, és vissza tudjunk rá emlékezni. Ezeket tanulási folyamat eredményeként sajátítjuk el.

Érdemes tudni, hogy mivel az olvasás több lépcsős folyamat, a nehézségek mindenkinél más-más területen jelentkezhetnek. Így tehát megtörténhet az, hogy míg kisfia nagyon jó technikával olvas, addig neki a szövegemlékezet vagy a szövegmegértés területén akadnak nehézségei. Mivel az emlékezet nehézségei általában nem csak olvasásban szoktak jelentkezni, ezért valószínűleg az írott szöveg megértésének problémájával küzd. Nagyon jó, hogy észrevette ezt gyermekénél!

Az olvasásértés fejlesztésére számos lehetőség nyílik. Segít, ha olvasás előtt felhívjuk a gyermek figyelmét arra, hogy próbálja meg megérteni, amit olvas. Ezt feladattal is elősegíthetjük, például koppintson, ha valamelyik szót nem érti. Érdemes ebben a korban hangosan olvasásra bíztatni a csemetét. Miután elolvasta az adott szöveget vagy szövegrészt, beszélgethetünk róla, kérhetjük, hogy keressen meg egy-egy szót a szövegben, mesélje el saját szavaival, miről olvasott. Amennyiben ez nagy nehézséget okoz, eleinte megoldást jelenthet, ha a szövegeket részenként olvastatjuk vele és úgy beszélgetünk róla. Fontos, hogy a szavak jelentésével tisztában legyen a gyermek, ha nehezebb, ritkább, kevésbé ismert szó van a szövegben, mindenképpen magyarázzuk meg, mit jelent és kérjük, hogy mondjon vele mondatot. Hasznos játék lehet az is, hogy egy-egy mondat felolvasása után az apróságokra rákérdezünk, majd a szöveg végigolvasása után szintén kérdéseket teszünk fel a tartalomra vonatkozóan.

Az, hogy otthon segítik a gyermeküket, nagyon jó, főleg akkor, ha valamilyen területen nehézséggel küzd. Az azonban nagyon fontos, hogy szakemberrel is konzultáljanak. Keressenek fel logopédust, aki vizsgálatot követően pontosabban meghatározhatja, hogy mely terület elmaradása okozza a nehézséget az olvasásértésben. Szükség esetén terápiás megsegítést fog javasolni, de az is lehet, hogy hasznos jó tanácsokat ad, amivel otthon személyre szabottan tud segíteni kisfiának!

Hat éves kislányom nagyon érdeklődik a betűk iránt. Még óvodába jár, jövőre kezdi az iskolát. Szereti lemásolni, amit mi írunk neki. Emiatt viszont nem tanulja meg a betűket. Mi az a módszer vagy feladat, ami segítene?

Kedves Zita!

Nagyon jó, mindenképpen támogatásra érdemes, hogy kislányát ennyire érdeklik a betűk. Valóban, óvodáskorban ezt még nem várjuk el a gyermekektől. Sokaknak még az első osztályban is nehéz az írástanulás, a betűk kicsiben írása, vonalközbe helyezése. A kézfej csontjai sem teljesen kialakultak még ebben az életkorban, ezért a nagycsoportosoknak sem kell papírra dolgozniuk, ha mégis betűtanításba kezd velük az ember.

A betűtanítás sok lépcsős folyamat, a formákkal való ismerkedés, azok rajzolása nagyban és kicsiben, a síkbeli tájékozódás gyakorlása, valamint a grafomotoros készség fejlesztése megelőzi azt. Ha csemetéje érdeklődik a betűk iránt, természetes, hogy igyekszik támogatni őt benne.

Érdemes olyan játékokat játszani, amik a hangtudatosságát erősítik, hiszen írásnál a betűelemeket hangoknak felelteti meg a gyermek. Játsszanak olyat például, hogy Ön hangonként mond egy szót, és kislányának ki kell találnia, hogy mire gondolt – pl. b-a-b-a, g-i-t-á-r. Később fordítva is lehet játszani, Ön mond egy szót, és a kislánya mondja el hangokra bontva. Mikor ez is jól megy már, egy-egy hangot ki lehet emelni, és megnézni, hogy néz ki a hozzá tartozó betű.

Érdemes először nagy méretben, mozgással kísérten ismerkedni a betűvel. Lejárni a földön, ujjal megrajzolni a homokba, nagy csomagolópapírra rajzolni, majd sokszor átrajzolni. Érdemes megformázni is a betűt fonalból, vagy gyurmából, esetleg papírra ragasztani, többször áttapogatni, és csak mikor ezek már jól mennek, akkor javasolt az írás átmásolását gyakorolni.

Arra mindenképpen érdemes figyelni, hogy a gyermeknek inkább játék legyen a betűkkel való ismerkedés, nehogy kedvét szegje, ha valami nem megy. Nem cél, hogy az összes betűt ismerje és „írni” tudja. Javaslom, hogy inkább próbáljon úgy segíteni kislányának, hogy arra válaszol, azt mutatja meg játékos formában, amit éppen kérdez.