Óvodás gyermekemnek hatalmas a mozgásigénye, nehezen fárad el, annak ellenére, hogy egész nap sokat szaladgál, és kiabál. Estére viszont gyakran bereked. Ez normális?

Kedves Anikó! 

Sok szülő teszi fel a kérdést, mi a teendő, hasonló helyzetben! Nincs két egyforma gyermek, így a rekedtség oka is sokféle lehet. A mozgékony gyerekeknél természetes dolog, hogy árad belőlük az energia, sőt szeretik szabadjára engedni a hangjukat is. Azonban érdemes tudni, hogy egyéb orvosi, logopédiai, illetve lelki okai is lehet ennek a jelenségnek.

Amennyiben tartósan fennálló, visszatérő problémáról van szó, mindenképpen érdemes foniáterhez, vagy fül-orr-gégészhez fordulni, hogy ki lehessen zárni a lehetséges szervi okokat. Ha a rekedtség miatt a tiszta és helyes hangképzés akadályozott, logopédiai terápiára is szükség van. A rekedtség hátterében álló lelki okok, mint például a stressz, vagy egyéb érzelmi problémák feltérképezésére kérjük pszichológus szakember segítségét!

Szerencsére számos természetes módja is akad, hogy megőrizzük a hangszálak egészségét. Figyeljünk arra, hogy a gyermek megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszon, és lehetőleg kerülje a zajos helyeket, ahol önkéntelenül is hangosabban kell beszélnie. Ha például a gyermek hajlamos hangos beszéddel színezni mondandóját, különösen, ha érzelmileg is érinti, amiről mesél, csitítással figyelmeztessük, hogy halkabban folytassa. Lehet csendjátékot is játszani, amikor például bizonyos ideig nem szabad megszólalni, így a gyermek játékosan tud barátkozni azzal, milyen érzés takarékoskodni a hangerejével.

A kisfiam nemrég múlt hét éves, most kezdte az iskolát. A szakértői vizsgálat során beszédmegértési zavart állapítottak meg nála. Mit jelent ez?

Kedves Eszter!

Aggodalomra semmi ok! A megfelelő terápia segíteni fog abban, hogy ez ne akadályozza gyermekét a tanulásban. Először is nézzük meg közelebbről, milyen jelenséggel állunk szemben! A beszédmegértési zavar azt jelenti, hogy a gyermek beszédértése annak ellenére elmarad az életkorának megfelelő fejlődési szinttől, hogy érzékszervei egészségesek, és a hallása sem sérült.

A beszédmegértés rendszerint együtt jár a beszédészlelés zavarával. Mindkét probléma meghatározott agyi területekhez kapcsolódik, ahol azok a speciális feldolgozási folyamatok zajlanak, melyek során észleljük a beszédhangokat, illetve értelmes nyelvi kifejezésként értelmezzük azokat. A beszédmegértés zavara esetén tehát a beszédfeldolgozás folyamata sérül.

Fontos, hogy a célzott terápia mihamarabb elkezdődjön. Ez segít orvosolni a tanulási nehézségeket, és megelőzhető, hogy a sikertelenség miatt önértékelési problémák alakuljanak ki a gyermeknél, sőt az emiatt jelentkező magatartási problémák is kiküszöbölhetőek.

A kisfiam három éves, és pöszén beszél. Kihez forduljak ezzel?

Kedves Viola! 

Sok óvodást érint ez a probléma! A megfelelő vizsgálatokkal és a személyre szabott terápiával szerencsére jól kezelhető. Először is fontos megállapítani, hogy a pöszeségnek pontosan milyen fajtája érinti a gyermeket. Ha például a beszéd nehezen érthető, sőt a beszédhiba a hangszínt is idegen csengésűvé változtatja, érdemes orvoshoz fordulni, és kizárni, hogy esetleg orrhangzóság áll a háttérben. Erre akkor gyanakodhatunk, ha például a nem orrhangzós hangokat is orrhangzósan ejti a gyermek. A problémát ez esetben fizikai elváltozás okozza, amelyen kisebb orvosi beavatkozással lehet segíteni.

Ha az orvos véleménye alapján műtét is indokolt, a beavatkozás után veheti kezdetét az intenzív beszédjavítás. A megfelelő terápiás terv felállításához a gyermek életkori sajátosságait is szem előtt kell tartani. A későbbiekben orvosi kontroll vizsgálatokra van szükség, sőt ha fogszabályozásra is sor kerül, figyelemmel kell követni, hogy mindez hogyan hat a beszédhangok tisztaságára. Az orvos, a logopédus és a szülő folyamatos együttműködése a leghatékonyabban segíti a probléma kezelését.

Másodikos kisfiam dadog. Valamikor jobban, valamikor kevésbé. 1,5 éve járunk dadogás terápiára. Én mivel tudok segíteni neki, hogy gyorsabban tudjon fejlődni?

Kedves Péter!

A dadogás gyógyulása bizonyos esetekben hosszabb időt igényel, nincs ebben semmi szokatlan. Ilyenkor különösen nagy jelentősége van, hogy a gyermekünkkel türelmesek legyünk, és mi magunk is elfogadjuk, hogy mindennek eljön az ideje. A folytatás olvasása →

Alsó tagozatos kisfiamat ADHD-szindrómával diagnosztizálták. Gyógyszeres kezelést is javasolt neki az orvos, én viszont nem szeretném, hogy a gyermekem gyógyszert szedjen. Enélkül nem gyógyulhat meg?

Kedves Éva!

A izgő-mozgó hiperaktív gyerekek problémája egyre gyakoribb manapság. Sokszor teszik fel a szülők a kérdést, mi a helyes döntés, ha ebben a szindrómában érintett a gyermekük. A folytatás olvasása →

Nagycsoportos kislányomat mindig úgy neveltük, hogy ne keseredjen el, ha nem végez az első helyen. Ennek ellenére nem fogadja el a vesztes szerepet, ha például játszunk, és nem ő nyer. Ilyenkor feláll és elvonul, vagy ami még rosszabb hisztizni kezd. Mi lesz majd az iskolában, ha kudarcok érik? Mit csinálok rosszul?

Kedves Erika!

Veszíteni rossz érzés, ezzel sokszor a felnőtteknek is nehéz megbirkózni. A gyerekeknek különösen fontos megtanítani, hogyan kezeljék ezeket a helyzeteket, hiszen a tanulásban is sok probléma elejét vehetjük, ha ebben támogatni tudjuk őket A folytatás olvasása →