Nagyobbik lányom idén kezdte a harmadik osztályt. Bár papírja nincs róla, hogy diszlexiás, de olvasási nehézségei vannak, az írás is nehezen megy neki. Idén kezdték az angol nyelv tanulását. Látszik, hogy ezzel is gondjai vannak. Ugyanakkor tudom, hogy a mai világban nagyon fontos az érvényesüléshez, hogy idegen nyelveket is beszéljenek a fiatalok. Lehetséges, hogy sosem fog jól megtanulni angolul?

Kedves Krisztina!

Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, főleg, ha gyermekük olvasási nehézséggel küzd. Valóban sokféle vélekedést lehet olvasni a témában. Mivel a diszlexia, illetve olvasási nehézség hátterében rengeteg ok állhat, ezért nehéz egyértelmű választ adni a kérdésére.

Számos kutatás bizonyítja, hogy az olvasási vagy írási nehézséggel küzdő gyermekek általában az idegennyelv-tanulás során is küzdelmesebben haladnak a tudásszerzéssel, mint azok a társaik, akik az anyanyelvükön jól olvasnak, és az írással sincsenek gondjaik. Ez persze nem meglepő, hiszen biztosan tapasztalta, hogy az olvasási nehézség szinte minden tantárgy esetében hátrányt jelenthet, legyen szó akár szöveges matematika feladatokról, vagy természetismeretből a hosszú, értelmezésre váró leírásokról. Ebből a megközelítésből nézve igen, az idegen nyelv tanulása során is hátrányt jelent az olvasási nehézség, hiszen sok mindent olvasás útján sajátít el a gyermek, illetve az írás is alapvető az új nyelv elsajátítása során.

Érdemes tudni, hogy az olvasási nehézség hátterében álló okok megfejtése, a részképességek célzott fejlesztése csökkentheti az ebből származó hátrányokat. Széles körben elérhetőek már olyan anyagok is – mind a nyelvtanárok, mind a szülők, mind pedig a gyermekek számára – melyek abban segítenek, hogy minimálisra csökkentsék az olvasási nehézségből fakadó nehézségeket az idegen nyelv tanulása során.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben sok munkával, kitartással, szorgalommal az olvasási nehézséggel küzdő gyermekek és felnőttek is sikeresen el tudnak sajátítani idegen nyelvet. Az igaz, hogy ez gyakran több munkájukba kerül, mint annak, akinek ezen a téren nincsen elmaradása. Az idegennyelv-tanulásban megtapasztalt sikerességét a gyermek motivációja is meghatározza, amiért szülőként Ön is sokat tehet. Lehet motiváló erejű egy külföldi cserediák program, vagy későbbi külföldi tanulmányok lehetősége, vagy akár egy külföldre tervezett családi nyaralás is! Érdemes megtalálni a módját annak, hogy gyermekük érdeklődését felkeltsék, lelkesedését pedig fenntartsák!

 

Óvodás kisfiam nagyon szereti a logopédia foglalkozásokat, hetente kétszer jár órára. Mindig kap házi feladatot is, a füzetébe ragasztva hozza haza a lapokat. Sokszor csak színeznie kell. Ez elegendő a fejlődéséhez? Nem értem, hogyan fog ettől szebben beszélni?

Kedves Zengő!

Alapos munkáról árulkodik, hogy logopédiából házi feladatot is kap a gyermek, és lelkiismeretességre vall, hogy otthon is foglalkoznak a gyakorlatokkal! A logopédiai terápia sikeressége gyakran rövidebb idő alatt megmutatkozik azoknál a gyermekeknél, akikkel rendszeresen gyakorolnak otthon.

A logopédiai foglalkozások akkor a leghatékonyabbak, ha a gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez jól illeszkedik az, amit elvárnak tőle. Ilyenkor a kicsik is együttműködőbbek, motiválhatóbbak, összességében gördülékenyebben halad a munka velük. Vannak gyerekek, akik mozogni szeretnek, mások a színezős feladatokat szeretik jobban, megint mások az építős játékokkal motiválhatóak. A logopédusok rendszerint felismerik ezeket a kedvelt tevékenységeket, és ha tehetik, ezek köré építve végzik a fejlesztést. Természetesen vannak kötöttebb részei is a foglalkozásnak – pl. a tükör előtti gyakorlás – de vannak olyan feladatok is, amelyek játéktevékenységbe ágyazottan is jól végezhetőek.

Ha tehát játékos feladatot visz haza a gyermek, örüljön neki, ez igen jó hír, hiszen a játékon keresztül a legkönnyebb és a legvonzóbb a tanulás. Előfordulhat, hogy néhány lapon „csak” a színezés a lényeg, de lehet a finommotorika fejlesztését is fontosnak gondolja a szakember, vagy akár az is lehet, hogy az a lap éppen csak motivációs célból került a füzetbe. Javaslom, hogy továbbra is vegyék elő kisfiával a logopédia füzetet, „dolgozzanak” belőle, készítsék el a feladatokat. A gyermek feladattudata is fejlődik ezáltal, megtanulja, hogy kötelezettségei is vannak, ezeknek köszönhetően a logopédiai problémája is hamarabb javul majd. Amennyiben pedig továbbra is úgy gondolja, hogy a beragasztott lapok nem szolgálják gyermeke fejlődését, bátran keresse fel a logopédust és beszélje meg vele kétségeit.

Negyedik osztályos kisfiamat figyelem zavarral diagnosztizálták. Habár erre még nem került sor, mégis megnyugtatna, ha német nyelvből az érékelés és minősítés alól felmentést kapna. Jól gondolom-e, és valóban  jól jár-e a mentesítéssel?

Kedves Imola!

Ha az értékelés és minősítés alól még nem kapott felmentést a kisfia, annak egészen biztosan oka van. Ha pedig erre nem került sor, érdemes még várni vele, hiszen a gyermek jövőbeli tanulmányai és fejlődése szempontjából sokat jelent, ha az értékelés és minősítés alól nem mentesül. Érdemes egy kis időt hagyni, hogy felmérhető legyen miként képes társaival haladni. Arra kérem, a fogadó órára vigye magával a gyermeke szakértői véleményét, és meséljen az új tanárának róla. Gondolja át, milyen otthoni tanulási szokásai vannak, és mondja el tapasztalatait a tanárnak is. Az is fontos, mi érdekli igazán a gyermekét, és mit szeret. Segítse a pedagógust azzal, hogy minél jobban megismerje őt, az állapotát, a szokásait, és azt, hogy Ön miként jutalmazza és mikor. Olvassák el együtt a szakértői véleményt a nyelvtanárával, amely tartalmazza az erősségeit, az ép képességeket is, nemcsak a gyengéket és fejlesztendőket.

Kérje meg, hogy a tanórai feladatok esetében egyeztessen a gyermeke utazó gyógypedagógusával, aki módszert és eszközt ad a kezébe, aki feladattípusokat javasol azért, hogy a gyermeke együtt haladhasson társaival. Sőt kérdezze meg, hogy hol ül az osztályteremben, ül-e mellette, vagy vele szemben ülhet-e tanulótárs, van-e segítője?

Nem kevésbé fontos, hogy Ön is törekedjen arra, hogy az utazó gyógypedagógussal szoros kapcsolatban álljon, néha tanácsokat kérjen, vagy a foglalkozásain részt vegyen, és ismerje meg a gyermeke egyéni fejlesztési tervét is.

Beszélgessen a szülőtársakkal, hogy javaslatokat halljon és tapasztalatokat szerezzen. Esetleg olvassa el a jogszabályokat, amelyek az Ön gyermekéhez hasonló, figyelem zavarral küzdő gyerekek fejlődésére meghatározzák minden támogató „résztvevő” szerepét, feladatát. Utat mutatnak a köznevelésben a legfontosabb dolog eléréséhez: elérni azt, hogy szívesen járjon a gyermeke iskolába, abba az iskolába ahol boldog és fejlődik, és ahol segítik abban, hogy egyre biztosabban haladjon előre az úton, amibe Ő is sok energiát képes befektetni. Higgye el, a küzdelemmel előrébb jut, mint a kezdetben megkapott mentesítéssel!

Áron fiam idén lett kiscsoportos óvodás, és adódtak nehézségei a beilleszkedéssel. A csoporttársaihoz képest különcnek tűnik, az óvónők szerint nem érti, amit hall, ezért nehéz vele kapcsolatot teremteni. Ezt egyébként otthon is tapasztaljuk nála. Lehet, hogy értelmi fogyatékos? Mi a teendő, ha szeretném kideríteni, mi áll a háttérben?

Kedves Adél!

Sok minden okozhatja gyermeke viselkedését, egyáltalán nem biztos, hogy értelmi fogyatékosságra kell gyanakodni. Ha kétségei vannak, forduljon a szakszolgálat munkatársaihoz, néhány vizsgálat gyorsan fényt derít arra, mi okozhatja Áron viselkedését.

Az értelmi fogyatékosságról érdemes tudni, hogy létrejöhet minden más mentális vagy fizikai állapottól függetlenül is. Az értelmi fogyatékosság, vagy intellektuális képességzavar mértékét hagyományosan intelligenciatesztekkel határozzuk meg. Ezeket kiegészíthetik tájékozódó fejlődési skálák, amelyek az adott környezethez való társas alkalmazkodás módjait mérik. A diagnózis függ még a gyakorlott diagnoszta teljes intellektuális képességekre kiterjedő vizsgálatától. Az intellektuális képességek és a társas alkalmazkodás változhatnak idővel, még az alacsony mentális teljesítményt is javíthatja az intenzív fejlesztés és a tréning.

A 2 éves kislányommal felkerestük a védőnőnket. Tőle hallottam az Őrzők programról. Az én gyermekem is igényelheti a program keretében nyújtott szolgáltatásokat?

Kedves Irén!

Az Őrzők program a csecsemőkori és a kisgyermekkori eltérő fejlődés szűrésében és a korai fejlesztés mielőbbi megkezdésében nyújt segítséget.  Az Ön gyermeke is részt vesz a szűrésen, bekapcsolódhat a programba is, ha a vizsgálatok megerősítik, hogy indokolt számára a kiemelt segítség. A projekt a 0-7 éves korú gyermekek alapellátásának színvonalát és hatékonyságát segíti elő.

A szakemberek szeretnék elérni, hogy 7 éves kor alatti gyermek rendszeres és korszerű szűrővizsgálatokban részesüljön, hogy a fejlődésükben veszélyeztetett gyermekek minél hamarabb segítséget kaphassanak. A programban korszerű módszertani anyagok fejlesztése valósult meg, ezen alapszik a programban részt vevő házi gyermekorvosok, háziorvosok és védőnők képzése is. Nagy szükség van erre, mert a kutatások azt igazolták, hogy a szülők koragyermekkori fejlődéssel, illetve gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretei nem elég bővek, sok esetben hiányosak. Éppen ezért a projekt szülői tájékoztató anyagokkal és hírlevelekkel is erősíti a megfelelő szülői kompetencia és felelősségérzet kialakítását. A csecsemők és kisgyermekek alapellátásában területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a földrajzi helyzet, illetve a szociális háttér függvényében, így ezen egyenlőtlenségek csökkentése is kiemelt cél. Mindez az Őrzők programmal megvalósíthatóvá válik.

Halottam, hogy mentor közreműködését lehet kérni, hogy a diákok fel tudjanak készülni a tanórákra, ha segítségre szorulnak. Dóra lányunk sajátos nevelési igényű és tanulási nehézségekkel küzd. Kíváncsiak lennénk, milyen támogatást vehetünk igénybe, hogy fel tudjon készülni az órákra. Szeretnék többet tudnia az Útravaló Ösztöndíj programról.

Kedves Péter!

Az Ön által említett Útravaló Ösztöndíj program hátrányos helyzetű tanulókat segítő kezdeményezés és az Önök esetében is hasznos lehet. A program a 152/2005. (VIII. 2.) kormányrendelet alapján biztosítja, hogy a gyermekkel foglalkozó mentor megtervezett program keretében segíti a tanulót abban, hogy felkészüljön a tanórákra, különböző pedagógiai módszereket alkalmazva motiválja, illetve figyeli, mi segíti vagy akadályozza a gyermeket a fejlesztése keretében kitűzött közös célok elérésében. A szülőkkel aktív kapcsolatot ápol, és családlátogatások alkalmával ad rendszeres visszajelzéseket a szülőknek, miként segíthetik gyermeküket. A jogszabály szerint a mentor legalább heti 2 órában, munkaköri feladatain felül foglalkozik egy-egy mentorált tanuló felkészítésével. Ez a feladatellátás történhet csoportos foglalkozás keretében is. A mentor, az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával legalább három havonta értékeli a tanuló előrehaladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat. Összetettebb a feladat, ha a hátrányos helyzetű tanulónál sajátos nevelési igény merül fel. Ilyenkor elengedhetetlen a gyógypedagógussal kialakított szoros kapcsolat.

A program keretében a jogszabály megadja, hogy a tanítási napok száma alapján minimum hány órában mentorál a pedagógus. A foglalkozások száma a minimum óraszámnál több is lehet. Az órák havi bontását a mentor önállóan ütemezi, figyelembe véve a kötelező szünetek, végzős tanuló esetében a vizsgák időpontját, nem utolsó sorban az esetleges hiányzások és egyéb elfoglaltságok miatt kiesett órák pótlását is szem előtt tartja.

https://ukir.emet.gov.hu/static.php?page=welcome