Laura lányom most kezdte az óvodát. Nagyon szeret rajzolni, de úgy vettem észre, hogy a társaihoz képest rosszabbul megy neki. Hogyan tudnám fejleszteni őt?

Kedves Éva!

Nagyszerű dolog, hogy Laura kedvét leli a rajzolásban! Mindenképpen bátorítsák, dicsérjék őt, nehogy a bizonytalanságuk kedvét szegje.

A rajzoláshoz rengeteg részképesség összehangolt működése szükséges. Az egyik ilyen például az ún. asszociatív gondolkodás, ami annyit jelent, hogy a gyermek el tudja képzelni azt, amit rajzolni fog, a másik pedig a finommotorika, ami a ceruzafogáshoz, a pontos vonalvezetéshez szükséges. A szem-kéz koordináció elengedhetetlen, hogy a gyermek vonalak húzása közben a szemével követve folyamatosan korrigálni tudja a munkáját. Természetesen a térbeli és síkbeli tájékozódás is szükséges a rajzoláshoz, ugyanis a térben látott vagy elképzelt képet sík felületen igyekszik megjeleníteni a gyermek a rajzolás során.  A gyermekek ezeken a területeken más-más ütemben fejlődnek, ezért a rajzaik színvonala is különböző. Mindenképpen segítséget jelenthet a gyermek számára, ha ezekkel a területekkel játékosan foglalkozik.

Amennyiben lányánál nagycsoportos korában is fennmaradnak a problémák, mindenképpen forduljon logopédushoz, aki megállapítja, milyen területen lehet szükség célzott fejlesztésre.

Móni lányom hatodik osztályos, most kapott fogszabályozót, és nagyon nehezen szokik hozzá. Korábban már volt neki kivehető, ami helyreállította a fogsorát, de most újra elmozdultak a fogai. Az egyik anyuka azt javasolta, hogy nézessük meg nincs-e nyelvlökéses nyelése, mert a fiának az volt. Hogyan lehet ennek utánajárni?

Kedves Gitta!

Milyen jó, hogy felhívták erre a figyelmét! Valóban sokszor rejtve marad a probléma, és csak sokadik sikertelen fogszabályozási kísérlet után merül fel, hogy nyelvlökéses nyelés okozza a problémát.

A nyelvlökéses nyelés azt jelenti, hogy nyelés közben, valamint nyugalmi állapotban a nyelv nem jó helyzetben van a szájban, ezáltal folyamatos nyomást gyakorol a fogakra, amik emiatt elmozdulnak. Elsőre talán nehéz elképzelni, hogyan tudja pont a nyelv elmozdítani a fogakat, de így van, a nyelvizom ugyanis folyamatos nyomást gyakorol rájuk. Ez akkor fordulhat elő, ha nem a megfelelő helyen pihen, vagy nem a megfelelő helyen támaszkodik a szájban nyeléskor. Ez az oka annak, hogy sikeres fogszabályozás után is előfordulhat, hogy a fogak „visszavándorolnak” korábban elfoglalt helyükre, amennyiben annak a nyelvmozgás volt az oka, és a rendellenes nyelvállás, és a nyelvmozgás nem lett korrigálva.

A nyelvlökéses nyelést fogorvos, fogszabályozó orvos, foniáter vagy logopédus állapítja meg. Azonban nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy a figyelemfelkeltő jeleket bárki észrevegye. A megfigyelést tükör előtt szükséges elvégezni, és folyadékra is szükség lesz hozzá. Normál esetben folyadék nyelésekor az ajkak enyhén zártak, nem mozognak, és az ajak körüli arcrész is mozdulatlan. Rendellenes nyelésnél, a folyadék nyelése közben általában az ajak körüli izmok, és/vagy az ajkak mozognak. Ez nyelvlökéses nyelésre utaló jel.

Az otthoni megfigyelés mellett azonban mindenképpen érdemes hozzáértő szakembert felkeresni, és szükség esetén terápiában részt venni, akár a fogszabályozás mellett is.

 

 

A fiam 8 éves, és a szakértői bizottság enyhe értelmi fogyatékosságot állapított meg nála. Az iskolájában a tanulásban akadályozottak tanterve szerint fog tanulni. Aggódom a jövője miatt. Miben segíti majd őt ez a speciális tanagyag?

Kedves Júlia!

Az értelmi fogyatékosság jellemző tüneteit általában az iskolai követelmények és kihívások hozzák felszínre, így leginkább az iskoláskorhoz kötődő jelenség. Ezeknél a gyerekeknél jellemző az alacsony intelligencia hányados, ami egyébként nem feltétlenül állandó, emelkedhet és csökkenhet is. Az enyhe értelmi fogyatékosságnak összetett hatása van a személyiség alakulására. Az alacsony intelligencia hányados a szorosan vett mentális működéseken kívül a környezethez történő egészséges alkalmazkodás zavarában is megnyilvánul, így a személyes függetlenség, az autonómia kialakítása is nehezebbé válik, és az életvezetés akadályozottsága is gondot okoz. A számukra előírt speciális tananyag az értelmi képességeikhez illeszkedik, figyelembe veszi a terhelhetőségüket, a befogadó képességüket, és a feldolgozandó tananyag nehézségi fokát.

Ezek a gyerekek sajnos valóban nem képesek az önállóságnak olyan fokára eljutni, mint egészséges társaik, segítséggel is csak kevesebb tananyagmennyiséget képesek megérteni és feldolgozni. Tanulmányaik végeztével nem érettségiznek le, ezt a törvény sem várja el. Mindezek ellenére a szakmaválasztásban szép lehetőségek várnak rájuk, ami biztató jövőképet tesz lehetővé számukra. Szeretném megnyugtatni, hogy több lehetőség is vár a gyermekére. A lehetőségekről érdemes személyre szabott tanácsot kérni a gyermek gondozóitól, és fejlesztőitől.

15 éves lányom egy nála négy évvel idősebb fiúval kezdett járni. Rettegek a gondolattól, hogy szexuális kapcsolat lesz közöttük. Hogyan tudjuk megelőzni, vagy meggyőzni, hogy még korai ez neki?

Kedves Zsolt!

A félelem rossz tanácsadó, mert könnyen okozhatja azt, hogy nem tudnak otthon nyíltan beszélni a témáról. A lányos szülőknek ez még ma is nehéz kérdés, holott sokkal liberálisabb már a társadalom a tinédzserek szexualitása kérdésében is. A szakemberek tapasztalata szerint a lányok esetében az apák hajlamosabbak az aggódásra, vagy gyerekük szexualitásának elhárítására. Sok probléma elkerülhető, ha őszintén tudnak beszélgetni, bevonva a nagylány édesanyját is. Vannak családok, ahol az édesanyával sokkal könnyebben kommunikálnak a lányok ilyesmiről, és az apával a kevésbé intim részleteket tudják megbeszélni. Ezt az attitűdöt természetesen érdemes tiszteletben tartani. A kamaszok gyakran bizonytalanok, tele vannak félelmekkel, és sokszor pont ez, illetve a szülőkkel való gátolt kommunikáció, és a nem működő érzelmi kapcsolat viszi bele őket a korai, aktív szexuális életbe. Hogy mi számít korainak azt sem egyszerű általánosságban megmondani. Kérdőíves vizsgálatok szerint a tinédzserek 16-18 évesen kezdik a nemi életet.

Feltehetően Önök is már évekkel ezelőtt elindították a párbeszédet a témáról, ami a kamasz szerelem, bizalom, szeretet, biztonságos szex és védekezés területét érinti. A legfontosabb, hogy a szexualitásról időben induljon el a beszélgetés, mindig a gyerek életkorának megfelelő szintjéhez igazítva.

Fotó: Black Zack

Tomi sokat panaszkodik, hogy az óvó néni mindig őt bünteti meg akkor is, amikor ő csak megvédi magát. Nem akarjuk agresszióra nevelni, de arra sem, hogy hagyja magát. Mi a helyes szülői reakció az ilyen helyzetekben?

Kedves Zsuzsa!

Történetük, és a hozzá kapcsolódó szülői dilemmák nagyon is gyakoriak. Alapvető nevelési kérdések gyermekeink szocializációjában, hogyan tudjuk elérni, hogy a nebuló szabadon tudjon önérvényesíteni, ámde mások érdekeit is tiszteletben tartsa. Ez az út hosszú, és sok esetben fáradtságos, de megéri tudatosan egyengetni. Általában elmondható, hogy az egyik kulcs tényező a kommunikáció. Tomi esetében is lényeges, hogy párbeszéd induljon a problémáról mindenkivel, akit érint. Javasoljuk, hogy beszélgessenek gyermekükkel, ő hogyan látja, pontosan mi is történik egy-egy konkrét esetben. Fontos, hogy érezze, számít a véleménye, érzései, ahogy másoké is. Nem hagyható ki az óvónő sem, sőt nagyon fontos, hogy tudjanak beszélni vele a problémáról. Adott esetben érdemes lehet az érintett gyerekek szüleivel, sőt az érintett gyerekekkel, vagy akár az egész csoporttal beszélgetni.

Hatéves kisfiam egy ideje azt a szokást vette fel, hogy a szemhéját húzogatja. Mutattam neki képeket az interneten szembetegségekről, hogy elriasszam. Lehet, hogy nagy bajt csináltam ezzel?

Kedves Edina!

Az internet valóban sok mindenre alkalmas. Jó eszköz lehet arra is, hogy gyerekeinknek érdekes dolgokat mutassunk meg, olyan információs kincsestár áll rendelkezésünkre ezáltal, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Ugyanakkor számtalan veszélyt is rejtenek a világhálón hozzáférhető információk, ezért nem lehet elég korán elkezdeni a gyerekeket megóvni ezektől. Szakemberek által kidolgozott különböző anyagok segítik a szülőket, és azokat a szakembereket, akik gyermekekkel foglalkoznak, hogy mire kell figyelni, milyen óvintézkedéseket érdemes tenni. Visszatérve az Önök esetére, remélhetően nem voltak nagyon megrázóak azok a képek, amelyeket gyermekének mutatott. Aggodalmai miatt bizonyára fokozottabban figyel mostanában kisfiára. Tapasztalt-e nála bármilyen más, szokatlan dolgot ezután az eset után?

Ezen túlmenően nagyon fontos lenne megérteni, hogy mi áll gyermeke viselkedésének hátterében. Lehet, hogy fizikai oka van, például allergia, enyhébb fertőzés, vagy valami más, ezt gyermekorvossal, vagy szakorvossal kellene megbeszélni. Elképzelhető, hogy valamilyen lelki eredetű feszültség áll a tünet hátterében, erről érdemes az óvoda, vagy iskola pszichológusával konzultálni, vagy kérje a nevelési tanácsadóban dolgozó szakemberek segítségét!

Történetükhöz kapcsolódó legfontosabb üzenet a gyermekeket nevelők számára, hogy semmiképpen sem tanácsos a gyerekeket ijesztgetni.