Négy és fél éves gyermekemet a napokban autizmus spektrum zavarral diagnosztizálták, nagyon lesújtott bennünket a hír. Vajon korábban is kiderülhetett volna, például képalkotó eljárás segítségével? Jól tudom, hogy van ilyen lehetőség az autizmus diagnosztizálásában?

Kedves Éva!

Megértem, hogy nehéz napokat élnek át, gyakran találkozom azzal, hogy a szülők ilyenkor magukat hibáztatják, és bánkódnak, hogy nem hamarabb derült fény a problémára. Fontos tudniuk, hogy két éves kor előtt különösen nehéz az autizmus diagnózisa, hiszen a kórkép olyan viselkedések hiánya vagy megléte alapján állapítható meg, ami teljesen egészséges gyermekeknél is előfordulhat. Egyelőre sajnos gyerekcipőben jár az autizmus korai diagnózisa, de egyre komolyabb eredményeket érnek ezen a területen. A University of North Carolina School of Medicine kutatói hat hónapos babák agyáról készítettek MRI felvételeket, akik testvéreinél korábban autizmust diagnosztizáltak, tehát magas hajlamot mutatnak a betegségre. A kisbabák agyának MRI képeit egy számítógépes algoritmus analizálta és kilenc gyermeknél állapítottak meg ez alapján autizmust. Két éves korukban a gyermekeket utánkövették, ötvenkilencből tizenegy gyermek kapott autizmus diagnózist. Nagy eredmény, hogy a gyermekek 80%-ánál helyesen állapították meg a diagnózist és egyetlen egészséges gyermeket sem diagnosztizáltak tévesen autizmussal. Tehát hamarosan rendelkezésre állhatnak ilyen vizsgálatok is, erre egyelőre azonban még várni kell.

Óvodás kisfiam autizmussal él, rendszeresen járunk az előírt fejlesztő foglalkozásokra. Sajnos hajlamos vagyok türelmetlenné válni vele szemben, és előfordul, hogy tanácstalan, vajon jól kezelem-e a fiam. Szeretném, ha felkészülten tudnék neki segíteni otthon is. Milyen könyvet olvassak a témában?

Kedves Éva!

Az autizmussal élő gyerekek nevelése valóban nehéz helyzetek elé állítja a szülőket, természetes, hogy időre van szükségük, hogy egyre magabiztosabban tudják otthon is alkalmazni a fejlesztők és a segítők nevelési javaslatait. Nem könnyű elfogadni, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, más bánásmódot igényel, mint a kortársai és természetesen a gyermek jövője miatti aggodalom is megterheli a szülőket. A szülőcsoportok és a segítőkkel folytatott konzultációk sokat segítenek abban, hogy kezelhetővé és reménytelivé válhasson ez az élethelyzet.

Ajánlom figyelmébe Kari Dunn Buron és Mitzi Curtis: A csodálatos 5 pontos skála: a társas viselkedés és az önkontroll összefüggésének tudatosítása a nevelésben gyerekek, serdülők és felnőttek számára című könyvét, ami a Geobook Hungary kiadó gondozásában jelent meg.

A kötet nem csupán az autizmussal élő gyerekeknek, fiataloknak és felnőtteknek segítő szülők és szakemberek számára nyújt támogatást a nehéz helyzetek, a problematikus viselkedés kezelésére. Olyan autizmus-barát rendszert tanít meg, amivel a nehezen érthető érzelmeket lehet egyszerűen megtanítani a gyermek számára, és segít elkerülni a kialakuló viselkedésproblémák következményeit, nem utolsó sorban megtanítja a feszült helyzetek megoldásához nélkülözhetetlen kommunikáció alapjait. Ez a nagyon gyakorlatias módszer a már jól ismert vizuális szimbólumok használatával az önismeret, az önszabályozás, az önállóság fejlesztésével az autizmussal élő ember mindenkori beilleszkedését segíti különböző élethelyzetekben: a családban, az iskolában, az utcán, vagy akár a lakóotthonban egyaránt. A könyv kiváló ötletekkel szolgál a nehezen kezelhető helyzetekben alkalmazható stratégiák kialakításához akkor is, ha kicsi még a gyermek és nem tud beszélni, vagy ha jó tanuló, és kiválóak a nyelvi készségei, sőt akkor is, ha nem autizmus áll a sajátos indulatkezelési nehézségek hátterében. A kötet végén a napi munkát segítő fénymásolható skálák, és segédletek kaptak helyet. Kiváló kézikönyv, ami garantáltan megkönnyíti a szülők dolgát.

Nemrégiben derült ki, hogy óvodás kisfiúnk értelmi fogyatékos, ami nagyon váratlanul ért bennünket. Korábban nem voltak jelei annak, hogy baj van, de azzal vígasztalnak bennünket, hogy a korai felismerés és fejlesztés nagy mértékben segíti a javulást. Szeretném megtudni, milyen irodalmat érdemes tanulmányozni a témában, hogy a gyakorlati ismereteinket is bővíthessük, és otthon is felkészülten segíthessünk Zoli fiúnknak.

Kedves Borbála!

Ezzel a problémával sajnos egyre több szülő szembesül, a KSH adatai szerint Magyarországon évente nyolcvanezer újszülött jön a világra, közülük minden tíz gyermek sajátos nevelési igényű. Egyre fontosabb tehát, hogy a szülők felkészítése minél gördülékenyebben történhessen. Ezt a célt szolgálja az a kiadvány is, amire szeretném felhívni a figyelmét. Az Útikönyv eltérő fejlődésű gyereket nevelő családoknak című kiadvány Magyarországon elsőként ad az érintett szülők számára útmutatást a diagnózis közlése utáni életszakaszra. Az Útikönyv a „Mindenkinek Becsengettek” koragyermekkori intervenció és iskolai együttnevelés integrált gyakorlati protokollja, amely a fogyatékkal élőkért című ERASMUS+ projekt részeként készült el. A kiadvány a tanácsadás mellett támogatást kíván nyújtani az érintett szülők és szakemberek részére közérthető módon.

Zorka 11 hónapos, a védőnő javaslata, hogy vigyük fejlesztésre nevelési tanácsadóba. Nagyon meg vagyunk ijedve. A nevelési tanácsadóba nem nagyobb gyerekek járnak? Mi annyira igyekeztünk mindent jól csinálni.

Kedves Édesanya!

Először is fontos lenne tisztázni a védőnővel, hogy pontosan miről is van szó. Miért gondolta, hogy gyermekükkel fel kell keresni a pedagógiai szakszolgálatot? Önöknek, mint szülőknek fontos tudni, hogy mit észlelt az egészségügyi szakember. Egy ilyen beszélgetés máris feloldhatja az ijedtség nagy részét. Bátran kérdezzenek mindig, ha valamit nem értenek, vagy valamiben bizonytalanok! Javaslom, vegyék fel a védőnővel a kapcsolatot, és tisztázzák vele a helyzetet! Egyébként is célszerű orvosi papírokkal, vagy védőnői javaslattal megkeresni a nevelési tanácsadót, bár erre önkéntesen, papírok nélkül is van lehetőség. Ne ijedjenek meg, a szakszolgálatnál felkészült szakemberek vizsgálják majd meg a gyermeket. Az esetek egy részében helyben, egyénre szabott fejlesztő módszerekkel segítik a gyermekek fejlődését. Valamikor további vizsgálatok is szükségesek ahhoz, hogy a lehető legjobb fejlesztést kapja a kisgyermek. Ezt általában szintén a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat korai fejlesztésre szakosodott szakemberei végzik.

Fiunk, Ádám külföldi egyetemre készül. Az édesapjával nagy egyetértésben találták ezt ki, de én nagyon félek, hogy nem való ez Ádámnak. Igaz, hogy többen készülnek Angliába az iskolából, de nem tudom elképzelni, hogy boldogulni tud majd egyedül.

Kedves Mária!

Teljesen érthető, hogy aggódik, de valószínűleg nincs mitől tartania. Ma már nem számít ritkaságnak, hogy a fiatalok nagy része külföldi egyetemeken tanul, sőt középiskolásként is hónapokat töltenek más országokban, hogy tapasztalatokat szerezzenek, nyelvet tanuljanak. Ugyanakkor a szülők természetes reakciója, hogy nehezen engedik el gyermeküket az ismeretlenbe. Egyébként is új szakasz kezdődik a család életében, hiszen fiuk most már a felnőttkor küszöbén áll, illetve éppen készül átlépni azt. Higgye el, hogy képes lesz megbirkózni a kihívásokkal, és ezek az erőpróbák segítik őt ebben a folyamatban! Az Ön bizonytalansága lehetséges, hogy tisztán érzelmi eredetű, talán az átlagosnál nehezebben viseli el gyermeke leválását. Azt javaslom, ne maradjon ki a tervezgetés folyamatából, úgy biztosan kevésbé lesz félelmetes az új helyzet víziója, és Ön is könnyebben barátkozik meg az új tervekkel.

Három és fél éves kislányunk Petra az óvodában egy tündér, szeptemberben gyorsan beilleszkedett. Otthon viszont elviselhetetlen dolgai vannak. A legborzasztóbb, hogy ha valami nem úgy van, ahogy ő akarja, fejhangon visít, amíg ki nem követeli, amit akar. Én ilyenkor átadom a dolgot a feleségemnek, de tudom, hogy ez nem megoldás. Hogyan kezeljem a kislányunkat?

Kedves Attila!

Kislányuk egészséges alkalmazkodási készségről tesz tanúbizonyságot, hiszen nagyon jól felmérte, hogy melyik közegben, milyen fajta viselkedéssel érheti el leginkább céljait. Az óvodában a szabályok betartásával, otthon az erős hanggal. De komolyra fordítva a szót, számára is, mint minden kezdő kisóvodás számára komoly erőpróba az óvodai élethez való hozzászokás, alkalmazkodás. A közösségben sokkal több inger éri, mint korábban, amikor még idejét javarészt otthon, hozzátartozói körben töltötte. Sokkal több feltehetően a frusztráció, a konfliktushelyzet is, hiszen meg kell osztani a játékait, időre kell megcsinálni dolgokat stb. A napközben felgyülemlett feszültség otthon, biztonságos környezetben jön ki, ami részint természetes jelenség. Petra egyébként még abban az életszakaszban van, amelyet a köznyelv is dackorszaknak nevez. Ez az életkor az énfejlődés fontos állomása. Ilyenkor a gyerekek próbálgatják a határaikat, feszegetik a korlátokat, építik személyiségük fontos részeit. Ebben az átmeneti állapotban a felnőtteken múlik, hogy ne keletkezzenek szélsőséges helyzetek. Ne hagyják a nebulót beleveszni a parttalan indulatkitörésekbe, de ne is törjék le a bontakozó akaratot, önállóságot! A legjobb megelőzni a tudhatóan kényes helyzeteket (tv nézés, fürdés stb.), vagy figyelemeltereléssel, tapintattal segíteni a kis akarnokot. Az biztosan nem szerencsés, ha a gyermek a szülő tehetetlenségét látja. Az ilyen reakció elbizonytalaníthatja, szorongást szülhet, és ezzel beindul az ördögi kör. Ha az édesanya jobban tudja kezelni a szituációkat, beszéljék meg, milyen stratégiát alkalmaz, ami beválik!