Móni lányom hatodik osztályos, most kapott fogszabályozót, és nagyon nehezen szokik hozzá. Korábban már volt neki kivehető, ami helyreállította a fogsorát, de most újra elmozdultak a fogai. Az egyik anyuka azt javasolta, hogy nézessük meg nincs-e nyelvlökéses nyelése, mert a fiának az volt. Hogyan lehet ennek utánajárni?

Kedves Gitta!

Milyen jó, hogy felhívták erre a figyelmét! Valóban sokszor rejtve marad a probléma, és csak sokadik sikertelen fogszabályozási kísérlet után merül fel, hogy nyelvlökéses nyelés okozza a problémát.

A nyelvlökéses nyelés azt jelenti, hogy nyelés közben, valamint nyugalmi állapotban a nyelv nem jó helyzetben van a szájban, ezáltal folyamatos nyomást gyakorol a fogakra, amik emiatt elmozdulnak. Elsőre talán nehéz elképzelni, hogyan tudja pont a nyelv elmozdítani a fogakat, de így van, a nyelvizom ugyanis folyamatos nyomást gyakorol rájuk. Ez akkor fordulhat elő, ha nem a megfelelő helyen pihen, vagy nem a megfelelő helyen támaszkodik a szájban nyeléskor. Ez az oka annak, hogy sikeres fogszabályozás után is előfordulhat, hogy a fogak „visszavándorolnak” korábban elfoglalt helyükre, amennyiben annak a nyelvmozgás volt az oka, és a rendellenes nyelvállás, és a nyelvmozgás nem lett korrigálva.

A nyelvlökéses nyelést fogorvos, fogszabályozó orvos, foniáter vagy logopédus állapítja meg. Azonban nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy a figyelemfelkeltő jeleket bárki észrevegye. A megfigyelést tükör előtt szükséges elvégezni, és folyadékra is szükség lesz hozzá. Normál esetben folyadék nyelésekor az ajkak enyhén zártak, nem mozognak, és az ajak körüli arcrész is mozdulatlan. Rendellenes nyelésnél, a folyadék nyelése közben általában az ajak körüli izmok, és/vagy az ajkak mozognak. Ez nyelvlökéses nyelésre utaló jel.

Az otthoni megfigyelés mellett azonban mindenképpen érdemes hozzáértő szakembert felkeresni, és szükség esetén terápiában részt venni, akár a fogszabályozás mellett is.

 

 

Gyermekem nemsokára kezdi az első osztályt és túlsúlyos. Milyen úszásnem a legmegfelelőbb a számára?

Kedves Gyula!

Az elhízott gyermekeknél kiemelten fontos az úszás és a légzés összehangolása, mivel a has tájékon lerakódott zsír és a rekeszizom magas állása miatt a belégzés nehezített, a szív bal kamrája túlterhelt. A légzés helyes technikáját is érdemes elsajátítani, tanítsa meg gyermekének, hogyan tud egyenlő hosszúságú be és kilégzéssel úszni. A belégzés és kilégzés között csak rövid szünetet tartson és a préselést mindenképpen kerülje. Figyelni kell arra is, hogy a kilégzés ne sietve, felületesen történjen. Fontos feladat még a láb izmainak erősítése, mivel az elhízott gyermekek nagy része lúdtalpas.

Javaslom, mind a három úszásnemben (mell,- hát,- gyors) ússzon a gyermek. A hosszantartó úszás kifejezetten hasznos, miközben az úszásnemek váltakozásával elkerülhető az egyhangúság.

Hallottam, hogy a szókincs bővítésével is elő lehet segíteni, hogy a gyerekek minél hamarabb szépen kezdjenek el beszélni. Hogyan tanítsak a három éves kislányomnak új szavakat? Mekkora szókincs elegendő ebben a korban?

Kedves Gizi!

Valóban igaz, hogy ahhoz, hogy a beszéd meginduljon, és a gyermekek mondatokat alkossanak, szükséges, hogy legyen egy alapszókincsük, amit a mondatalkotáshoz használnak. A szavak tanításához a mindennapok rengeteg lehetőséget nyújtanak, érdemes kihasználni ezeket! A kislányuknál a szótanítást játékosan kezdjék! Ne azt várják tőle, hogy mindig megismételje, amit mondanak neki, arra sem kell külön felhívni a figyelmét, ha éppen szavakat szeretnének tanítani neki! Csupán annyi a teendőjük, hogy amit lát és hall a gyermek, azt nevezzék meg! Ezt a legtöbbször mondatba foglalva érdemes megtenni, pl.: „Milyen szépen fütyül a madár a faágon!”. Ám lehetséges, hogy ez még kevés neki ahhoz, hogy megtanulja, mi az a madár. Így érdemes a fentebb említett mondat után rámutatni és megnevezni, hogy mire gondolunk pontosan, amikor azt mondjuk, „madár”. A kisebb egységeket a gyerekek sokszor könnyebben meg tudják jegyezni. Lehetőleg kerüljék, hogy mindent csak szavakkal mondjanak a gyermeknek, hiszen akkor lassabban fogja szükségét érezni annak, hogy mondatokat alkosson. Ha a gyermek sokáig nem ismétli, nem használja a szavakat, Önök sem lehetnek biztosak abban, hogy érti a jelentésüket, ezért érdemes azzal ellenőrizni, hogy rákérdeznek: „Hol van a madár?”.

Milyen helyzetekben, honnan vegyenek ötletet ahhoz, hogy milyen szavakat tanítsanak a gyermeküknek? Eleinte, kisebb gyermekeknél azoknak a szavaknak a tanítására törekedjenek, amelyeket minden nap használ, amelyekkel minden nap kapcsolatba kerül. A tárgyak, cselekvések megnevezéséhez a közlekedés során, a bevásárlások alkalmával, az étkezéseknél, a meseolvasásnál, képnézegetésnél rengeteg lehetőségünk nyílik, éljenek vele! Ha játékos formában mutatják meg ezeket a dolgokat a gyermeknek, ne erőltessék, hogy ő is mondja, megnevezze ezeket, akkor nem terhelik túl. Ha elfárad, azt úgyis jelezni fogja.  Ha a korosztályhoz képest egyértelműen elmaradás mutatkozik ezen a területen, érdemes minden nap 1,5-2 órát intenzíven a szótanításra fordítani. Lehetőleg ne egyben, hanem több részletben a nap folyamán, így nem érzik majd tehernek.

Lányom 10. osztályos gimnazista, idén önkéntes munkára szeretne menni a barátnőivel. A Nem Adom Fel Alapítványt választották, amiről én még nem hallottam. Mit lehet róluk tudni? Lehet ilyen helyen pontot kapni a munkájukra?

Kedves Zsuzsa!

Az Alapítvány 2005-ben jött létre a sérült emberek támogatására, elismert szervezet, több népszerű kezdeményezést indítottak útjára az elmúlt években. Van például zenekaruk, kórusuk, több, gyermekeket foglalkoztató intézményük, sőt még egy kávézót is létrehozott a csapat. Gyakran lépnek fel patronáltjaikkal különböző rendezvényeken, illetve dolgoznak iskolákban, cégeknél, és más helyeken is, hogy a fogyatékkal élő embereket és az egészségeseket közelebb hozzák egymáshoz.

A lányok azt gondolom nagyon jól választottak, azonban érdemes előzetesen konzultálni a fiatalok szándékáról az Alapítvány vezetőjével, vagy a munkatársaival. Ha a szervezet fogadni tudja a gyerekeket, az iskola és a civil szervezet együttműködési megállapodást köt egymással. Csak ezután kezdhetik a munkát a gyerekek, az elvégzett órák függvényében pedig a pontok jóváírásra kerülnek. Minden bizonnyal nagyon hasznos lesz számukra ez a tevékenység, és érdekes élményekkel gazdagodnak a jövőben.

Három éves a kislányom, már nagyon szépen beszélt, de mióta a kistestvére megszületett, újra halandzsázni és mutogatni kezdett. A beszédével ugye nem lesz baj később?

Kedves Zsanett!

Egy kistestvér születése nagy öröm a családban, de a nagyobb testvér ezt általában nehezen éli meg. Sok türelmet igényel, hogy megtanítsuk őt alkalmazkodni az új helyzethez. A vele töltött idő nagyon fontos, éreznie kell, hogy továbbra is ugyanolyan fontos a szülők számára, és a család életében.

Az, hogy újra halandzsázni és mutogatni kezdett a zavarodottságát jelzi. Legyen vele türelmes! Attól nem kell félnie, hogy ez az állapot a beszédteljesítmény romlását okozza majd a későbbiekben. Úgy beszéljen hozzá, ahogy korábban, a korának megfelelő módon. Türelem kérdése és „visszatalál” a korábban megszokott kommunikációhoz. A legtöbb gyermeknél ez magától megtörténik. Amennyiben több hónap után is fennmarad a probléma, vagy romlást tapasztal, érdemes szakember tanácsát kérni.

A kisfiam rendszeres asztmás rohamoktól szenved. Mire érdemes odafigyelnünk, ha uszodában vagyunk?

Kedves Kata!

Az úszás sokat segít az asztmás panaszok enyhítésében, mivel nagy mértékben hozzájárul a légutak, a szív és a keringési rendszer erősítéséhez. Tartsuk szem előtt, hogy az asztmás gyermekek a gyógytestnevelésre és gyógyúszásra is csak rohammentes időszakban járhatnak.

A betegség kezdetén a légzésmód megváltozása csak a fulladásos rohamok alatt figyelhető meg, tünetmentes időszakban a légzőizmok működése teljesen normális. Az egyre gyakoribbá váló nehézlégzések, fulladások következtében azonban a kóros mechanizmusok rögzülnek és panaszmentes időszakban is megfigyelhetővé válnak. A kezdeti stádiumban az úszás és az egyéni légzésritmus összehangolása kiváló terápia. Minél korábban kezdjük, annál jobb, hiszen ilyenkor gyorsabb a gyógyulás is.

Az úszásnemtől függetlenül a különböző kartempók kiválóan szabályozzák, és akaratunktól függetlenül is ritmizálják a légzést. Azt a ritmust kell megtalálni, amelyben a leghosszabb ideig tudnak gyermekeink erőltetés nélkül lélegezni. Az asztmásoknál a kilégzés akadályozott a belégzés pedig felületes. Légzéskor a rekeszizom elernyedése hirtelen, az összehúzódása görcsösen történik, ezért görcsös és lökésszerű a kilégzés. Ezen a lassú elnyújtott kilégzés hangsúlyozásával segíthetünk. Az erőteljes kilégzést és a légzés mozgással történő összehangolását a parton is gyakorolhatjuk. Nagyon fontos alapelv a fokozatosság. A kilégzési időt fokozatosan növeljük úgy, hogy soha ne lépjen fel légszomj. A kilégzésre javasolt tempószám, az edzettségtől és az aktuális állapottól függően egyénileg változtatható.

Ha a gyermek egy-egy táv leúszását megterhelőnek érzi, esetleg nehezítetté válik a légzése, akkor soron kívül is beiktathatunk egy kis pihenőt. Ez mindig jó alkalom a légzés gyakorlására. A légzésszabályozó gyakorlatoknál 3-4 légzésciklus után tartsunk szünetet, ilyenkor az egyenletes légzésre figyeljünk. Kerüljük a hiperventillációt, a túllégzést!

Ha a gyermek köhögni kezd, szintén így járjunk el. Az asztmás gyermekek úszás előtt és után is zuhanyozzanak hideg-meleg-langyos folyóvíz váltogatásával. Ez javítja a keringést és edzi az immunrendszert is.