SZÜLŐI KÉRDÉS:
Négy éves kisfiamnak valószínűleg légzéstechnikai problémái vannak. Jól ismerem a tüneteket, a nagyobb testvére már régebb óta jár beszédtechnika órára hasonló okok miatt. Úgy tudom, hogy ez csak nagyobbaknál fordulhat elő. Mit tegyek, ha már óvodás kisfiamnál is ez a gond? Neki ki tud segítséget nyújtani és hogyan?
Kedves Ildikó!
Törődésre és lelkiismeretességre vall, hogy a kisebb fiánál is felfigyelt a helytelen beszédlégzésre. Valóban sokszor ilyen kis korban még rejtve marad ez a probléma, ha a felnőttek nincsenek résen.
A légzési zavar, pontosabban beszédlégzési zavar azt jelenti, hogy beszéd közben a belégzés és kilégzés ritmusa helytelen, nincs egyensúlyban. Ilyenkor a gyermekek általában nem tartanak szünetet miközben beszélnek, a szavak kimondása alatt is vesznek levegőt, beszívott levegővel is beszélnek, a mondandójukra rendszerint az össze-vissza tagolás jellemző. Természetesen kisgyermekeknél is foglalkoznak a szakemberek ezzel a zavarral, a kezelés a logopédusok kompetencia körébe tartozik. Kicsiknél, akik még óvodába járnak vagy kisebb iskolásoknál a terápia mindig játékos tevékenységbe ágyazottan, nem direkt módon történik, és nem alapoz a gyermek tudatosságára. A foglalkozásokon a lazító- és légzőgyakorlatok, a ritmusjátékok és a hanggal való játék jellemző.
Ajánlom, hogy keressen fel logopédust, aki a gyermek megfigyelését, vizsgálatát követően bővebb tájékoztatással tud szolgálni. A beszédlégzési zavar súlyosságától függően előfordulhat, hogy a terápiás megsegítés nem indokolt. Ilyenkor tanácsadás formájában segít a logopédus, hogy milyen célzott játékos tevékenység végzésével tudnak hozzájárulni a zavar megszüntetéséhez otthoni keretek között. A gyermek figyelmét mindenesetre nem érdemes felhívni a zavarra, tudatosan szabályozni ugyanis még nem képes a levegővételét, ha pedig rászól, kudarcként élheti meg.