Lányom első osztályos. Logopédiából is kapnak gyakorolni valót az itthoni tanulás mellett. Most néhány hang kialakításán dolgoznak, sok nyelvgyakorlatot kap. Néha úgy érzem, ha velem csinálja, nem olyan hatékony a gyakorlás. Nem tudom, hogy nyúljak az arcához, nyelvéhez, mivel tudnám pontosítani a gyakorlatokat.

Kedves Éva!

Nagyon jó, hogy a logopédia gyakorlást is beiktatják a mindennapjaikba!

Ahogy Ön is említi, az artikulációs terápia részét képezik az ajak- és nyelvgyakorlatok is. Ez általában megelőzi, illetve párhuzamosan halad a hangkialakítással, és a kialakított hang rögzítésével, persze az egyéni sajátosságok figyelembe vételével.

Szülőként valóban nehéz lehet felügyelni a gyakorlást. Hiszen nem könnyű eldönteni, hogy mi az, amit a gyermek már tudhatna, mit képes pontosítani az adott mozdulaton, mi az, amihez csupán egy kis bátorítás szükséges, meddig lehet őt javításokkal nyúzni, hogy ne elutasításba torkoljon a gyakorlás? Nehéz kérdések ezek, és kikerülhetetlen kihívások. Mégis azt gondolom lehetséges mindezekre játékosan tekinteni.

Érdemes tanuló időt hagyni ennek az új típusú közös munkának is. Mindenképpen célszerű kikérnie lánya logopédusának részletes véleményét. Kérje meg, tartson bemutatót, adjon részletes leírást a kivitelezendő gyakorlatok mikéntjéről! Tekintsen az első két-három alkalomra tanulásként, elsősorban azért, hogy megfigyelje, lánya hol tart, melyik feladat könnyebb, melyik nehezebb, mi az, amit szeret, és mi az, amit inkább kihagyna. Figyelje meg, hogy segítség nélkül hogyan mennek neki a mozdulatok, esetleg van-e különbség a gyakorlat ismétlésekor, mi változott az első és a harmadik alkalom között.

Mindezek a megfigyelések segítenek hatékonyabbá tenni a gyakorlást az elkövetkezendő időszakban, kitapasztalhatják, mit érdemes játékosabbra venni, mivel tudnak majd gyorsabban haladni, melyek azok a gyakorlatok, amelyekre érdemes több időt szánni, vagy amihez több ösztönzésre lesz szükség. Ha például a kanálnyelv többszöri ismétlésével javul a teljesítmény, szebb lesz a kanálnyelv, érdemes többször is megismételni, de ha romlik, akkor az valószínűleg a fáradtság jele, jó, ha továbblépnek és később térnek vissza rá. Hasznos lehet továbbá az is, ha az erősítést esetleg eszközök segítségével végzik – ropi, zizi, levesgyöngy, spatula, kiskanál stb. – ugyanis ezek fizikai tulajdonságaiknál fogva sokszor segítik az egyes mozdulatok pontosabb kivitelezését.

Javaslom, hogy merjen kérdezni a szakembertől! A gyakorlás során a lányával való türelmes, elfogadó kapcsolat segít megbirkózni a nehézségekkel, érdemes kitartóan javítani az egyes mozdulatokat, amíg elfogadja őket

A Ajak- és nyelvgyakorlatok mikéntje otthon bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Óvodás kisfiam már másfél éve dadog. Azt mondták várjak, amíg magától javulnak a tünetek, de most már kezdek aggódni. Mikor érdemes logopédushoz fordulnom?

Kedves Krisztina!

Jól teszi, hogy foglalkozik a fia dadogásával és lehetőségeket keres a segítésére.

Dadogásnál a beszéd folyamatát akadozó, görcsös megakadások jellemzik. Lehetnek szervi okai, melyeket érdemes kizárni még a terápia megkezdése előtt, sőt az is gyakran előfordul, hogy a dadogásnak lelki oka van. Érdemes tudni, hogy a gyermekek beszédfejlődése során rövid ideig normális jelenség a dadogás, a szakemberek ezt élettani dadogásnak nevezik. Általában az óvoda előtt álló, vagy kisóvodások körében jellemző. Azonban ha ez néhány hónapnál, fél évnél tovább is elhúzódik, érdemes szakemberhez fordulni. A dadogás kezelését pszichológusok és logopédusok végzik, egyre gyakrabban összehangolt munkával.

A dadogás kezelését érdemes mihamarabb megkezdeni, hogy a tünetek minél kevésbé rögzüljenek, és lehetőleg ne alakuljanak ki következményes tünetek, kudarcérzés. Javaslom tehát, hogy mielőbb vegye fel a kapcsolatot az érintett szakemberrel. A terápia leghatékonyabban akkor működik, ha nem csupán a dadogó gyermek, hanem a családja, és a közvetlen környezete is aktívan részt vesz a probléma leküzdésében. Ebben a szakemberek természetesen segítséget nyújtanak, egyre gyakoribb, hogy a terápia szülőcsoporttal együtt zajlik.

A Dadogás esetén érdemes logopédushoz fordulni bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kisfiam télen volt öt éves, az óvodai szűrésén artikulációs hibák miatt logopédiai foglalkozást javasoltak neki szeptembertől. Mit tudnék tenni, hogy a beszéde addig is javuljon, míg elkezdődik a terápia?

Kedves Ferenc!

Figyelemreméltó, hogy fia beszédének javítása érdekében a nyarat sem szeretné tétlenül tölteni. Szeretném megnyugtatni, hogy nem feltétlenül probléma, ha most nincs kijelölt feladat, amit közösen végezniük kellene.

Az artikulációs hibák nagyon sok gyermek beszédére jellemzőek, a logopédusok ezért minden évben az öt éves óvodások körében szűrővizsgálatot végeznek. Ezzel nem csupán az artikulációs hibákat, hanem egyéb nyelvi fejlettségi szintet és részképességet is megnéznek, szükség esetén terápiás megsegítést javasolnak. A szűrést azért ebben az életkorban végzik, mert ilyenkor már sok hang magától, spontán módon beépül a beszédbe, a gyermek jól használja azokat, és a hiányzó hangok javítására pedig meg még van idő az iskolakezdésig. Az artikulációs hibák száma, jellege, az artikulációban részt vevő izmok állapota mind meghatározza a foglalkozások menetét, a fejlesztés fókuszát, és a terápia idejét is.

Valószínűleg azért nem javasolt otthoni gyakorlást a logopédus, mert fiának nincs olyan sok hanghibája, ezért nincs ok aggodalomra. Az artikuláció javítása érdekében a nyáron nem kell külön gyakorolni, azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a gyermek tanulását segítik a helyes minták. Érdemes ezért otthon jól érthetően, tisztán, tagoltan, megfelelő hangsúllyal beszélni, a dajkanyelvi szavakat elkerülni. A hanghibák otthoni javítása semmiképpen nem javasolt, mert sokszor nagyobb munka kijavítani egy hibásan megtanult hangot, mint kialakítani a gyermeknél egy addig nem használtat. A gyermek életkorának megfelelő mondókák, énekek együtt mondása, a ritmusukkal való játék, a meseolvasás mind-mind elősegíthetik a fejlődést, érdemes ezért ilyeneket is játszani.

A Artikulációs hibák javítása mielőtt a logopédiai foglalkozások elkezdődnek bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Négy éves kisfiamnak valószínűleg légzéstechnikai problémái vannak. Jól ismerem a tüneteket, a nagyobb testvére már régebb óta jár beszédtechnika órára hasonló okok miatt. Úgy tudom, hogy ez csak nagyobbaknál fordulhat elő. Mit tegyek, ha már óvodás kisfiamnál is ez a gond? Neki ki tud segítséget nyújtani és hogyan?

Kedves Ildikó!

Törődésre és lelkiismeretességre vall, hogy a kisebb fiánál is felfigyelt a helytelen beszédlégzésre. Valóban sokszor ilyen kis korban még rejtve marad ez a probléma, ha a felnőttek nincsenek résen.

A légzési zavar, pontosabban beszédlégzési zavar azt jelenti, hogy beszéd közben a belégzés és kilégzés ritmusa helytelen, nincs egyensúlyban. Ilyenkor a gyermekek általában nem tartanak szünetet miközben beszélnek, a szavak kimondása alatt is vesznek levegőt, beszívott levegővel is beszélnek, a mondandójukra rendszerint az össze-vissza tagolás jellemző. Természetesen kisgyermekeknél is foglalkoznak a szakemberek ezzel a zavarral, a kezelés a logopédusok kompetencia körébe tartozik. Kicsiknél, akik még óvodába járnak vagy kisebb iskolásoknál a terápia mindig játékos tevékenységbe ágyazottan, nem direkt módon történik, és nem alapoz a gyermek tudatosságára. A foglalkozásokon a lazító- és légzőgyakorlatok, a ritmusjátékok és a hanggal való játék jellemző.

Ajánlom, hogy keressen fel logopédust, aki a gyermek megfigyelését, vizsgálatát követően bővebb tájékoztatással tud szolgálni. A beszédlégzési zavar súlyosságától függően előfordulhat, hogy a terápiás megsegítés nem indokolt. Ilyenkor tanácsadás formájában segít a logopédus, hogy milyen célzott játékos tevékenység végzésével tudnak hozzájárulni a zavar megszüntetéséhez otthoni keretek között. A gyermek figyelmét mindenesetre nem érdemes felhívni a zavarra, tudatosan szabályozni ugyanis még nem képes a levegővételét, ha pedig rászól, kudarcként élheti meg.

A Megfelelő légzéstechnika kialakítása óvodáskorban bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kislányom tavasszal lesz tizenegy éves. Nagyon szépen énekel, de sokszor fáj utána a torka. Voltunk már foniáternél, azt javasolta, hogy a hangszalagján lévő kis csomó miatt keressünk fel logopédust. Hogyan tudná ő eltüntetni a hangszalagcsomót? Lehet, hogy a lányom hangjával van baj, csak nem hallatszik?

Kedves Ákos!

A gyönyörű énekhang nagy áldás, és ritka örökség. Feltételezem a gyermeken kívül más is született hasonló tehetséggel a családban. Igen, nagyon fontos a hang képzése, akárcsak az éneklés tanulása, nem csupán a tehetség kibontakoztatása miatt, hanem azért is, hogy a hangképzés megfelelő módon történjen, így éneklés közben elkerülhető legyen a túlerőltetés. Nagyon jól tették, hogy foniáterhez fordultak lánya panaszaival!

A hangképzés beszéd, és éneklés közben egyaránt összetett folyamat. Mivel egy életen át folyamatosan használjuk, érdemes törődni vele, ápolni. A megfelelő légzéstechnika elsajátítása segít, hogy minél egyenletesebben, hosszabb egységekben tudjuk kifejezni magunkat. A levegő a légcsövön át a gégén, majd a garaton keresztül jut el a száj- és az orrüregbe beszéd, illetve éneklés közben. A szervi elváltozások eltérő működést eredményeznek a hangképző szerveknél, és a beszédhang a szabályostól eltérő lesz. Ha például a szájtérben a nyelv erőtlenül mozog, artikulációs, azaz kiejtési probléma lép fel. Az artikulált beszédhang kiejtése előtt azonban a hangadáshoz használt levegő soklépcsős utat tesz meg, többek között áthalad a gégefő hangszalagjai között. Amennyiben a hangképzés nem megfelelő, a hangképző szerv hamarabb elfárad, ami hosszabb távon elváltozások forrása, többek között például hangszalagcsomót okozhat. A foniáter jól tette, hogy logopédus segítségét javasolta, hiszen hangterápiával a hangszalagcsomó általában elmúlik, és elkerülhető az orvosi beavatkozás, a helyes hangadás hosszú távú előnyeiről nem is beszélve. Helytelen hanghasználatra akkor érdemes gyanakodni, ha beszéd közben hamar elfárad a hang, gyakran hallható rekedtség, illetve sokszor betegség nélkül is torokfájás tapasztalható.

Mindenképpen bíztatom, hogy keressenek fel logopédust, aki hangterápiával hosszan tartó megoldást tud kínálni! A helyes hangképzés elsajátítása fontos, különösen azoknál, akik a munkájuk során hivatásszerűen használják hangjukat.

A Logopédiai segítség hangszalagcsomó esetén bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Hetedik osztályos lányom hadaró beszéde miatt a mai napig jár terápiára. Idén új magyar tanárt kapott az iskolában, így jóval több fogalmazást írnak a gyerekek. A lányomnak ez nagyon nehezen megy, és nem igazán fejlődik benne. Lehet, hogy ennek is a hadarásához van köze?

Kedves Iván!

Gyakran fordulnak hozzám a szülők hasonló félelmek miatt, valóban gyakori, hogy a hadaró gyerekek nem csupán a beszéd, hanem a fogalmazás terén is gyengébben teljesítenek. Mindezek ellenére szeretném megnyugtatni, hogy ha az Ön gyermekénél is ez a helyzet, a megfelelő terápia segíteni fog!

A fogalmazás összetett dolog, sok minden befolyásolja a színvonalát. A fogalmazáshoz szükséges a verbális figyelem megfelelő működése, a logikai felépítés végiggondolása, a lényeg megragadása, az emlékezet, a megfelelő szókincs, és a nyelvtan megfelelő használata. A hadaró személyeknél a szókincs általában szegényebb, a gondolataik területén jellemző a kuszaság, a rohanó beszédtempó, a kifejezés felületessége pedig rontja a fogalmazás színvonalát. Ami a hadaró személy spontán beszédére jellemző, az általában az írott fogalmazás területén is nehézséget okoz.

Mivel azonban fogalmazáskor általában van idő a szöveg megtervezésére is, a fogalmazásírás szabályainak gondos megtanulásával és sok gyakorlással javítható a teljesítmény. Bátran forduljon ez ügyben lánya logopédusához!

A Hadarás esetén a fogalmazás írásban is nehézséget okozhat bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

16 éves nagyfiam még mindig nem beszél tisztán. Mivel politikai pályára készül, ezért több éves kihagyás után újra logopédushoz jár, beszédtechnikát tanul. Miben különbözik ez a korábbi terápiájától? Mit takar a beszédtechnika?

Kedves Édua!

Soraiból kitűnik, hogy szívén viseli fia boldogulását, és odaadóan segíti őt abban, hogy valóra váltsa az álmait. Valóban igaz, hogy a fiatalok pályaválasztását nagy mértékben befolyásolhatja, milyen a beszédük tisztasága. Nagyon jó, hogy logopédussal foglalkozik a beszédtechnika fejlesztésén.

Érdemes tudni, hogy a beszédtechnika a beszéd egészét javítja, így a légzés, a hangadás, a kiejtés és a kifejezés finomítására is kiterjed. Kisebbeknél a beszéd tudatosságot, önreflexiót igénylő területeket általában csak indirekt módon fejlesztik a logopédusok, hiszen a kicsik még sok mindent nem sajátítottak el nagyobb társaikhoz képest. Idősebb gyermekeknél, felnőtteknél már a teljes beszédkép javítása a cél, ez a feladat pedig már túlmutat a hangok tisztán ejtésén.

A légzés a jó hangadás alapja. Gyakorlással a légzéskapacitás növelhető, a hangtalan belégzés gyakorlása, a levegőbeosztás az egyenletes hangadást támogatják, amire kivételes szükség van, ha valaki munkaeszközként használja a hangját. A hang, amin beszélünk mindenkinél más színezetű. A hangadás csiszolásával az egyénre jellemző középhangsáv megtalálása és kimunkálása a cél, ami magába foglalja a hangterjedelem szélesítését és a könnyed hangerőfokozás elsajátítását is. A szép kiejtés megtanulása a beszédtechnika tanulás legkézenfekvőbb része, a hangok tisztán ejtése a beszédösszképet jelentős mértékben javítja. Ezeket fiatalabb és idősebb gyermekeknél is a hangkialakítás után a hang automatizálásával végzi a logopédus. A kifejezés, a beszéd érthetősége a hangsúly-, hanglejtés-, hangszín- és a ritmusgyakorlatokon keresztül fejleszthető.

A beszédtechnika a kisebbeknél alkalmazott artikuláció javításán túl a személyiség bevonásával, és koncentrációs gyakorlatokkal együtt teszi lehetővé a megfelelő, szép, tisztán képzett és tisztán ejtett, minél érthetőbb beszéd kialakítását. Mindenképp támogassák gyermekük törekvését, és buzdítsák őt a gyakorlásra is!

A Artikluációs terápia és beszédtechnika fejlesztése közti különbségek bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Második osztályos kisfiam hipotón, test szerte gyenge izomzatú, kicsi kora óta járunk vele tornára. A logopédus diszfóniát állapított meg nála. Lehet ennek köze az izomgyengeségéhez?

Kedves Emma!

Valóban előfordulhat, hogy két teljesen különböző területen mutatkozó elmaradás összefüggésben áll egymással. Mielőtt fia esetében is ezt a lehetőséget latolgatnánk, néhány kérdést érdemes tisztázni.

A diszfónia hangképzési zavart jelent, melynek számos típusa van. Kialakulhat túlterhelés, szervi elváltozás, esetleg neurológiai probléma eredményeként, de pszichés okok is állhatnak a hátterében. A diszfónia egyik típusa, a hipofunkcionális diszfónia valóban sokszor együtt jár az izomgyengeség tünetével, ami fiánál is jellemző, mindazonáltal más is okozhatja a panaszt.

Mindenképpen javaslom, hogy keresse fel fia logopédusát, bátran forduljon hozzá kérdéseivel, és mondja el neki eddigi terápiás tapasztalataikat! Akkor is érdemes beszélniük, ha eddig látszólag más területek fejlesztésén dolgoztak. A logopédus a rendelkezésére álló információk, a megfigyelései, vizsgálatai és tapasztalatai alapján tud egyénre szabott terápiás tervet összeállítani, ami valódi segítséget nyújt fiának a hangképzési zavar leküzdésében.

A Izomtónus gyengeséggel is együtt járhat a diszfónia bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Gimnazista lányom színésznek készül. Vannak hanghibái, a légzéstechnikája is fejlesztésre szorul, de nem szeretne logopédushoz járni. Nagyon elszánt, hogy ő egyedül, könyvből fogja helyrehozni a hibáit. Lehetséges ez?

Kedves Sámuel!

Minden bizonnyal nagyon céltudatos, eltökélt lánya van. Minden elismerésem, hogy kamasz létére ilyen bátran ugrik bele az ismeretlenbe és igyekszik mindent megtenni önerőből, hogy színésznek tanulhasson.

A kérdése valóban elgondolkodtató, hiszen a hanghibák javítása logopédus feladata, és a beszédtechnika javításával – aminek része a megfelelő légzéstechnika elsajátítása is – elsősorban logopédusok foglalkoznak. Napjainkban persze egyre több cikk, kiadvány jelenik meg, amelyek abban erősítik meg az olvasót, hogy önerőből, szakember segítsége nélkül is lehetséges ezeket a dolgokat megfelelően elsajátítani. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy vannak olyanok, akiknek ez sikerülhet és sikerül is. Ők rendszerint nagyon-nagyon elszántak, jó megfigyelő készséggel rendelkeznek, amit magukon is eredményesen tudnak alkalmazni, és hosszú időn át, kitartóan foglalkoznak a dologgal. Általában persze azok járnak sikerrel egyedül, akiknél nincs nagy probléma, inkább csak apróbb finomításokra van szükség. Például az artikulációjuk tiszta, a hangképzésük megfelelő, csakúgy mint a beszédritmusuk, és a gyakorlás során csupán a légzéstechnikájukkal kell foglalkozniuk, vagy a levegőkapacitás növelésén kell csak dolgozniuk.

Aki színésznek készül és a hangjával, beszédével szeretné megkeresni a kenyerét, annak nagyon oda kell figyelnie a hangképzésre, nem csupán a felvételi előtt, hanem később is folyamatosan ápolnia kell azt. Egy kamasz gyermek estében is azt javaslom, hogy forduljanak szakemberhez. Mindezt persze úgy érdemes tenni, hogy a közben lányát végig támogatja és biztatja a munkára, hiszen óriási dolog, hogy ilyen elszántsággal áll neki az önfejlesztésnek. Viszont érdemes felhívni a figyelmét arra, hogy egy szakember teljesebb képet lát, akár megbeszélés tárgyát képezheti az is, hogy milyen gyakorisággal találkoznak, és mennyi az otthoni munka. Mindenképpen javaslom, hogy legalább egy felmérés, és konzultáció erejéig találkozzanak logopédussal, hogy lánya és Ön is tisztában legyen vele, hogy mire vállalkozik.

Fotó: Dick Vos

A Lehetséges beszédtechnika tanulás önállóan serdülőkorban? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Középső csoportos kislányom még hibásan beszél. A logopédus azt javasolta, hogy várjunk a terápiával, hátha magától változik a dolog, hiszen még csak májusban lesz öt éves. A magam részéről eléggé nyugtalan vagyok, a bátyja ennyi idősen már szépen beszélt. Miből tudhatom, hogy a spontán javulás már elkezdődött?

Kedves Enikő!

Lelkiismeretességre vall, hogy már most logopédusnál jártak a kislányával, ez sok később kialakuló probléma elejét veheti. Az öt év alatti gyermekek hanghibáival általában akkor foglalkozik a logopédus, ha kifejezetten indokolt. A korai megsegítés oka nagy számú hanghiba, vagy egyéb nyelvi elmaradás szokott lenni. A legtöbb gyermek beszéde ötéves koráig folyamatosan tisztul, anélkül, hogy terápiára lenne szükség. Minden bizonnyal erre utalt az Önök logopédusa is, amikor a spontán javulást említette.

Kérdésére visszatérve, valójában nem mindig könnyű észrevenni, amikor egy gyermek beszéde tisztulni kezd. Sok esetben előfordul, hogy a javulás elkezdődik, de hónapokig még úgy beszél a gyermek, hogy szinte érthetetlen a beszéde, irányított helyzetben, képek, tárgyak megnevezésénél, egy szavas válaszoknál mégis jól érthető, tisztán artikulált, amit mond. Amikor valamilyen helyzetben jól kezd ejteni egy hangot, vagy néha elkezdi helyesen használni beszéd közben, spontán javulásra utaló jel. Szintén ezt mutatja, ha időnként kijavítja a saját beszédét, ez azt jelzi ugyanis, hogy hallja, érzékeli, ha valamit rosszul ejtett. A hibázás felismerése a tanulási folyamat része.

Valószínűleg lánya nem vét olyan sok ejtési hibát, hogy logopédiai segítséget igényeljen már négyévesen. Az, hogy fia hasonló korában már szebben beszélt, önmagában még nem ok az aggodalomra, hiszen a gyerekek nagyon nagy különbségeket mutathatnak ezen a téren, akkor is ha testvérek. Az öt évesek szűrésén meg fogja hallgatni kislánya beszédét a logopédus, ezt követően érdemes esetleg tőle konzultációs időpontot kérni, ahol a további teendőkről beszélhetnek.

A Az óvodás gyermekek beszéde sokszor magától tisztul bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Móni lányom hatodik osztályos, most kapott fogszabályozót, és nagyon nehezen szokik hozzá. Korábban már volt neki kivehető, ami helyreállította a fogsorát, de most újra elmozdultak a fogai. Az egyik anyuka azt javasolta, hogy nézessük meg nincs-e nyelvlökéses nyelése, mert a fiának az volt. Hogyan lehet ennek utánajárni?

Kedves Gitta!

Milyen jó, hogy felhívták erre a figyelmét! Valóban sokszor rejtve marad a probléma, és csak sokadik sikertelen fogszabályozási kísérlet után merül fel, hogy nyelvlökéses nyelés okozza a problémát.

A nyelvlökéses nyelés azt jelenti, hogy nyelés közben, valamint nyugalmi állapotban a nyelv nem jó helyzetben van a szájban, ezáltal folyamatos nyomást gyakorol a fogakra, amik emiatt elmozdulnak. Elsőre talán nehéz elképzelni, hogyan tudja pont a nyelv elmozdítani a fogakat, de így van, a nyelvizom ugyanis folyamatos nyomást gyakorol rájuk. Ez akkor fordulhat elő, ha nem a megfelelő helyen pihen, vagy nem a megfelelő helyen támaszkodik a szájban nyeléskor. Ez az oka annak, hogy sikeres fogszabályozás után is előfordulhat, hogy a fogak „visszavándorolnak” korábban elfoglalt helyükre, amennyiben annak a nyelvmozgás volt az oka, és a rendellenes nyelvállás, és a nyelvmozgás nem lett korrigálva.

A nyelvlökéses nyelést fogorvos, fogszabályozó orvos, foniáter vagy logopédus állapítja meg. Azonban nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy a figyelemfelkeltő jeleket bárki észrevegye. A megfigyelést tükör előtt szükséges elvégezni, és folyadékra is szükség lesz hozzá. Normál esetben folyadék nyelésekor az ajkak enyhén zártak, nem mozognak, és az ajak körüli arcrész is mozdulatlan. Rendellenes nyelésnél, a folyadék nyelése közben általában az ajak körüli izmok, és/vagy az ajkak mozognak. Ez nyelvlökéses nyelésre utaló jel.

Az otthoni megfigyelés mellett azonban mindenképpen érdemes hozzáértő szakembert felkeresni, és szükség esetén terápiában részt venni, akár a fogszabályozás mellett is.

A Nyelvlökéses nyelés lehet az oka a fogszabályozás hosszú távú eredménytelenségének bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Három éves kisfiam szájpadhasadékkal született. Több műtéten is túl vagyunk már. Bálint szeptemberben kezdte az óvodát, már három hónapja jár logopédiára, de még mindig nem lehet érteni a beszédét. Sokan ijesztgetnek, hogy sosem fog szépen beszélni. Lehetséges ez? Mire számíthatok?

Kedves Éva!

Nem kell aggódnia, sokszor a tapasztalat hiánya az oka, ha mások aggodalmaskodni kezdenek.

A szájpadhasadék viszonylag ritka rendellenesség. A logopédiai terápia műtéti beavatkozást követően kezdődik, mikor a gyermek már érett rá. A három éves kor erre általában megfelelő, nincsenek elkésve. A hangképzésen a logopédus rengeteget tud alakítani, főleg, ha a műtét, vagy műtétek sikeresek voltak. A legfontosabb, hogy a gyermeket támogassák, igyekezzenek megérteni őt, ha bizonytalan magában és bátorítani, hogy kommunikáljon, amikor csak lehetséges. A kisebb előrelépést is érdemes megdicsérni, hogy ezzel motiválják a kitartását.

A szájpadhasadékkal született gyermekek a műtéteket és logopédiai terápiát követően rendszerint megtanulnak szépen, ép artikulációval beszélni, de előfordulhat, hogy ez néhány éves munkába kerül. Érdemes kivárni, végigcsinálni, ne adják fel! A befektetett munka előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét.

A Tiszta beszéd szájpadhasadékot követően? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.