Elhagyott a barátnőm, hogy szerezzem vissza? Én most 16 vagyok, ő két évvel fiatalabb nálam. Úgy érzem, nem tudom elviselni a hiányát, nem tudom elfogadni, hogy vége a kapcsolatunknak. Senki nem tud érdekelni rajta kívül!
Kedves Roli!
A szerelmi csalódás nagyon fájdalmas dolog. Fontos, hogy tudd, mindenki, aki elveszíti azt, akit szeret, hasonlókat él át, mint, amit feltehetően most Te. Jó lenne, ha beszélgetnél valakivel arról, amit érzel ebben a helyzetben. Ha még nem tetted meg, arra bátorítalak, hogy feltétlenül oszd meg a gondolataidat, és hogy mit érzel most. Ilyenkor tulajdonképpen sok mindenki szóba jöhet. Egy jó barát, a szüleid, testvéred, kedvenc tanárod, vagy akár a szomszédod.
Gondold végig milyen sok emberrel vagy kapcsolatban. Felhívhatsz segélyvonalat is, ilyen például a gyerekek, fiatalok számára fenntartott „Kék vonal”, ahol szakemberek várják éjjel-nappal a hívásokat, vagy felveheted a világhálón is a kapcsolatot olyan emberekkel, akik szívesen beszélgetnek veled. A lényeg, hogy ne maradj most nagyon egyedül. Ez nem azt jelenti, hogy ne legyenek olyan pillanatok, amikor egyedül gondolkodsz arról mit is jelent számodra ez a kapcsolat, mi mindent tanultál a lányokról, magadról, az emberi kapcsolatokról? Tizenhat évesen még nagyon sok tapasztalat áll előtted, és az sem kizárt, hogy egyszer újra összejöttök, vagy valaki mással ismerkedsz meg, és már más lesz a fontos.
Kérj meg valakit, hogy segítsen megbizonyosodni arról, hogy biztosan végérvényes-e a szakítás, és hogy mi lehet az oka. Végül azt javasolom, hogy játssz le fejben egy gyakorlatot: „Mit mondanál annak a haverodnak, aki hasonló helyzetben lenne? Hogyan segítenél neki?”
Fotó: Nicholas Fuentes
