Amikor a rendszeres otthoni gyakorlás sem segít a helyesírás javításában

SZÜLŐI KÉRDÉS:

Elsős kisfiam a rendszeres otthoni gyakorlás ellenére sem tud olvashatóan írni, és gyakran vét helyesírási hibákat. Lehetséges, hogy fejlesztő terápiára van szüksége?

Kedves Vera!

Az írástanulás sok kisiskolás számára okoz nehézséget, és egyáltalán nem feltétlenül jelent a későbbiekben hátrányt, gondoljunk csak például a híres krimi szerzőre, Agatha Christie-re, akinek saját bevallása szerint mindig is gyenge pontja volt a betűvetés. A problémával azonban foglalkozni kell! Azok a gyerekek, akik nem tudják a helyesírási szabályokat automatikusan alkalmazni, és nem tudnak olvashatóan írni, nagy valószínűséggel írási nehézséggel, zavarral küzdenek, amit idegen szóval diszgráfia néven is emlegetni szoktunk.

Ilyen esetben a gyermeknek nehézséget okoz, hogy az íráshoz szükséges mozgásban hibák nélkül teljesítsen, például elvéti a mozdulatot, vagy a betű méretét és helyét, vagy könnyebben eltéveszti, mikor kell nagybetűt írni, illetve hogyan kell a hosszú hangot írásban jelölni. Vagyis nem jól alkalmazza azokat a szabályokat, amik olvashatóvá és követhetővé teszik az írását.

Diszgráfia esetében az íráshoz szükséges részképességek fejlesztése válik szükségessé. Ilyenkor a fejlesztőpedagógus megtanítja például a gyermeknek, hogyan hozza létre az olvasható íráshoz szükséges mozdulatsort, és megtanítja a gyermeket az írásbeli nyelvhasználat szabályaira is. A szülők a közös otthoni gyakorlással még hatékonyabbá tehetik a fejlesztővel folytatott munkát. Elsősorban a kézmozgás-ügyesítés és a diktálás segít a legtöbbet. Érdemes fejlesztő pedagógus véleményét kérni, hogy kiderüljön, pontosan mire van szüksége gyermekének!

Fotó: Alec Couros