Kedves Margit!

Bizonyára sokat hallott arról már ön is, hogy a tinédzsereknél mennyire gyakoriak a hangulatingadozások, érzelmi kilengések. Elbeszéléséből azonban úgy tűnik, ez több annál. Az ilyen mértékű érzelemkitörések hátterében gyakran tehetetlenség, frusztráció áll. Mindenképpen fontos lenne kideríteni, hogy küzd-e olyan nehézségekkel gyermeke, amelyeket nem tud megoldani. Lehet, hogy a tanulás területén vannak problémái, vagy a kortársakkal került konfliktusba, esetleg nem találja a helyét közöttük, stb. Előfordulhat az is, hogy pont szülei figyelmét szeretné felhívni magára, és ezekkel az eszközökkel próbál kommunikálni. Egyáltalán nem biztos, hogy aki felé az indulatok irányulnak, valóban az a személy, akinek szólnak ezek az érzelmek. Ha a családban vannak megoldatlan konfliktusok, akkor érdemes ezeknek a végére járni, esetleg családterapeuta segítségét kérni. Ebben járatos szakemberek dolgoznak a pedagógiai szakszolgálatoknál, akik mindenképpen tudnak javaslatokat tenni, mi tegyen.

A Mit kezdhet a szülő a gyermek indulataival? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Tamás!

Érdemes különbséget tenni aközött, ha valaki próbálgatja magát, és igyekszik megtalálni azokat a dolgokat, amelyek érdeklik, és amelyekben sikeres, illetve aközött, amikor mindenbe belekap és semmit nem csinál végig. Az utóbbi különösen tinédzser korban fordul elő, hiszen a fiatalnak annyi mindenről nincs még tapasztalata, saját élménye. Nem szerencsés, ha rögzül ez a viselkedésmód, és egyre gyakoribbá válik a kudarcok kerülésére irányuló magatartás. A pszichológia használ is erre egy kifejezést, amit kudarckerülő viselkedésként emleget, mint személyiségvonást. Ha ebben változást szeretnél elérni, először is szabadulj meg az olyan negatív gondolatoktól, meggyőződésektől – ha vannak ilyenek-amelyekre a kérdésedből lehet következtetni. „Könnyen elmegy a kedvem mindentől”, „Nem vagyok elég kitartó”. Ha saját erődből ez nem sikerül, keress meg egy pszichológust, akár egy EMDR terapeutát, aki tud neked abban segíteni, hogy az úgynevezett blokkokat, belső akadályokat felszámolhasd magadban. Fontos a pozitív hozzáállás! Illusztrációként olvasd el egy sikeres sportolótól  Jackie Joyner-Kersee-tól, egy atléta bajnoktól vett idézetet, ami bemutatja, ahogyan egy bajnok gondolkozik: „Számomra soha nem a győzelem jelentette a sport szépségét. Maga a folyamat éppen akkora örömet okoz, mint a végeredmény, amelyhez vezet. Mindaddig, amíg fejlődöm, és megteszek minden tőlem telhetőt, azt sem bánom, ha nem nyerek. Ha pedig veszítek, egyszerűen visszamegyek a pályára, és edzek még egy kicsit.”

A Kudarcok leküzdése serdülőkorban bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Gábor!

A tudatos jelenlét gyakorlatok segítenek a jelenben maradni. Hogy mit jelent ez pontosan? A tudatos jelenlét azt jelenti, hogy nem a gondolatainkkal, a félelmeinkkel és az aggodalmainkkal törődünk, hanem az itt és mostra összpontosítunk. Ilyenkor könnyebb leállítani a negatív belső monológot is, amivel egyébként feltüzeljük magadban az indulatos érzéseket és a félelmet. Nézzünk néhány konkrét gyakorlatot, amivel elkezdheti a gyakorlást.

Tanulja meg érzékelni a test jelzéseit, amikor feszült vagy ingerült. Amikor tudatosítja a test jelzéseit, megtanulja az érzelmeket megfigyelőként tapasztalni, így könnyebben tudja uralni és elfogadni őket, és hagyja, hogy ahogy megjelentek, úgy távozzanak is.

A harag vagy félelem okának megértése, az érzelem mögött megbújó szükséglet megfogalmazása az adott érzelmi állapot tudatos és egészséges kifejezése. Amikor ezekre a kérdésekre keresi a választ, ugyancsak tudatos jelenlétet gyakorol! Érdemes naplózni, és írásban kifejezni, ami nyomasztja, foglalkoztatja.

Amikor feszült és zakatolnak a gondolatai, az egyik legegyszerűbb jelenlét gyakorlat a légzés megfigyelése. A légzés elmélyítése nyugtatja a gondolatokat és közvetlenül hat az idegrendszerre. Egyenes gerinccel gyakoroljon, nem kell törökülésben ülni, széken is pihenhet vagy állva, sétálva is végezheti. Számolja a belégzés és a kilégzés ütemét és törekedjen arra, hogy kiegyensúlyozza a légzését. Minél inkább elmélyíti a légzését, annál inkább lelassulnak a gondolatai, a hasi légzés a relaxációs választ aktiválja az idegrendszerben, és a segítségével könnyebben ellazulhat. Mozgás közben is lehet gyakorolni, ilyenkor a négy ütemig tartó számolás még kényelmes, amikor nyugalmi helyzetben van tovább is mélyítheti a légzését. Tapasztalja ki, mi a legkényelmesebb gyakorolja rendszeresen!

A nyugalmi állapot segít a tisztánlátásban és táplálja az optimizmust. Abban is kulcs szerepe van, hogy ne érzelemből reagáljunk egy-egy helyzetben, hanem legyen időnk átgondolni, mi a legjobb megoldás.

A Stresszkezelés a tudatos jelenlét technikájával bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Péter! 

Igen, ez valóban így van, az új helyzet és a koronavírus okozta aggodalom felerősítheti mindenkiben a szorongást. Olyan krízishelyzetben vagyunk, amivel sokan először küzdenek meg életükben és nem biztos, hogy van rá ellenszerük vagy megküzdési módjuk. Az is igaz, hogy a szorongásnak nem csak rossz oldala van, arra is jótékonyan tud sarkallni bennünket, hogy másik utat vagy megoldást keressünk egy problémára.

Gyermekünk szorongását oldhatjuk, ha saját magunkat is megvizsgáljuk és rálátunk arra, hogy mitől tartunk a legjobban, mikor reagálunk egy-egy helyzetben esetleg túlzóan. Figyeljünk non-verbális jeleinkre és amikor érezzük, hogy megfeszülünk, próbáljunk meg lazítani, szánjunk időt a rendszeres relaxálásra, az izmok ellazítására.

A relaxáció és annak megtanítása gyerekünknek kulcsfontosságú lehet ebben az időszakban. Rengeteg online óra – akár családi relaxációt oktató kurzusok is -, applikáció, hanganyag van fent az interneten. Azonban, ahogy a koranavírus előtt sem, most sem feltétlenül kell erőltetni a használatát.

A közös játékok, beszélgetések a helyzetről, a megfelelő mennyiségű információközlés, a napirend betartása, a régi rituálék megtartása segít abban, hogy keretezzék a történéseket és fogódzkodókat adjanak egymás kezébe. A kreatív otthoni játékok kifejlesztése, kuckó- vagy sátorépítés, kincskeresés, a mesekönyvek, a társasozás, a családi színdarab vagy film készítése, karantén blog írása vagy a nagyobbaknak szóló internetes karantén kihívások segítik, hogy jól el tudják tölteni az időt.

Ha úgy látja, hogy a szorongás nem enyhül, bátran kérjen segítséget akár telefonon, akár online. Az önkéntes segítőkön túl, a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó szakembereket is el tudja érni online munkavégzés keretein belül.

Fotó: Raymond Barlow

A Szorongás a karanténhelyzetben bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Ági!

A mostani élethelyzet komoly kihívások elé állítja a családokat, nem csoda, ha a gyerekek és a felnőttek is nehezen kezelik az elszigeteltséget, a társas érintkezések hiányát. Az iskolák bezárásával megváltozott a gyerekek napi rutinja és átalakultak a tanuláshoz szükséges keretek, ráadásul a megszokott napi társas érintkezések is megszűntek. Most otthon is nehezebb különvonulni, és kiemelt szerepe lett, hogyan használjuk a technikai eszközöket. Az alábbiakban megküzdési stratégiákat, és megfontolandó tanácsokat olvashat, amelyeket a karantén időszakában érdemes szem előtt tartani.

Tegye lehetővé és bátorítsa gyermekeit és rokonait is, hogy tartsanak kapcsolatot virtuálisan!

Telefonáljanak, videochateljenek, az online térben sportoljanak együtt, tartsanak közös vacsorákat és hívják meg egymást kulturális időtöltésre! Nagyon fontos a rendszeres kapcsolattartás, most akár arra is lehetőség nyílik, hogy olyanokkal is felvegyék a kapcsolatot, akikkel régebben beszéltek vagy korábban nem álltak annyira közel egymáshoz. Bátorítsa gyermekét, hogy kezdeményezzen kapcsolatokat és virtuális találkozókat, ez sokat segít az elszigeteltséggel való megküzdésben.

Beszéljék át, kinek milyen minőségű és mennyiségű kapcsolódásra van igénye egy nap és engedjék meg maguknak és a gyerekeknek is, hogy elvonuljanak, lelassítsanak, amikor csak szükséges. Fontos különválasztani a munkára, tanulásra, játékra, feltöltődésre, házimunkára, és a kapcsolódásra szánt időt, akkor is, ha az eddig megszokott külön terek most nem állnak rendelkezésünkre, amelyek ezt elhatárolták. Segítheti a családi kommunikációt, ha reggelente vagy esténként szerveznek egy családi megbeszélő kört, hogy ki, mire számít aznap vagy éppen hogyan értékeli a napi történéséket. Az érzések, és a személyes tapasztalatok megfogalmazása segíti a családi együttműködést és könnyebb elfogadóan közeledni egymáshoz.

Fontos tudatosítani és megdicsérni a gyerekeket és önmagukat is, hogy most a család egészségének védelmében hoznak áldozatot és mondanak le a kielégítő társas kapcsolataikról. Felelősségteljesen döntenek, óvják és védik embertársaikat és saját magukat. A lemondások és a csalódottság elfogadása, megértése a legfontosabb most, tehetetlenséget és feszültséget szülhet, ha ez nem sikerül. Mégis azzal tud legtöbbet tenni gyermekeiért, ha önmagát is “karbantartja” és emlékeztetik arra egymást, hogy együtt vannak ebben a helyzetben, ahogy mindenki más is. Dicsérjék meg egymást a kitartásért és türelemért, emlékeztessék magukat, hogy ez az időszak is elmúlik és túl lesznek rajta.

Fotó: Nenad

A Baráti kapcsolatok ápolása a karantén idején bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Ilona!

Ha körülnézel a szűkebb, vagy tágabb környezetedben, vagy bárhol megfigyeled a párokat, valószínűleg azt látod, hogy mindenféle testalkatú ember él párkapcsolatban, vagy éppen egyedül. Úgy tűnik, hogy minden divat ellenére nem egyedüli szempont a testalkat.

A kedvesség, hűség, intelligencia, ápoltság, és még hosszan sorolhatnánk mind-mind lehet valakinek elsődleges szempont. Ebben eléggé különbözőek vagyunk. Kétségtelenül korok szerint változik a nőideál, de amíg régen a jól tápláltság jelentette az egészséget, addig ma a sportosság, vitalitás közvetít hasonló üzenetet. Innen nézve tehát nincs is nagy különbség a régi korok, és a ma emberének ideálja között. Fontos az egészség, az ápoltság. A kövérséget régen sem tartották szépnek, mint ahogy a soványságot sem. Kérdőíves vizsgálatok bizonyítják, hogy a férfiak többsége a normál testalkatot részesíti előnyben. Nem kell tehát hinni a túlzott soványságot hirdetőknek. Ugyanakkor a túlsúlyt érdemes leküzdeni helyes táplálkozással, mozgással.

Fotó: Wilm Fournier

A Testalkat hatással van a párválasztásra? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Iván!

Aggodalomra semmi ok, sok családban előforduló jelenség, hogy a kistestvér érkezése nem várt visszafejlődést okoz a nagyobb gyermeknél. Ez megmutatkozhat a játékban, a szobatisztaságban, sőt alvási nehézségekben, és a beszédben is érzékelhető lehet. Tulajdonképpen ez a reakciója a nagyobb gyermeknek a kialakult új helyzetre. Mindenképpen érdemes figyelni a felvett új szokásokat, és amennyire csak lehet, kezeljék természetesen a helyzetet. Ha a szülők a kistesó születése után is törekszenek arra, hogy a nagyobb gyermek megfelelő személyes figyelmet kapjon, és olyan programoknak is teret engednek, amelyek a nagyobb igényeihez igazodnak, akkor ezek a problémák átmeneti nehézségek lesznek csupán. Néhány hónap alatt a nagytestvér megszokja a megváltozott dolgok rendjét és sikeresen alkalmazkodik a helyzethez. Természetesen a gyermek személyiségétől is nagyban függ, hogy ez mennyi ideig tart, illetve, hogy sikerül-e egyedül megbirkóznia az új helyzettel. Amennyiben érzékenyebb, törődésre jobban vágyó gyermekük van, lehet, hogy pszichológus szakember segítségét is érdemes igénybe venni.

Félelme, hogy gyermeke talán elfelejtette, amit korábban már tudott a beszéd területén, valószínűleg alaptalan. Inkább figyelemfelhívásra használja a babás beszédet, talán éppen azért, mert így az aggódás miatt több figyelmet kap. Javaslom, hogy ne csináljanak ügyet a dologból, mert azzal éppen a nem kívánt babás beszédet erősítik meg nála. Inkább akkor részesítsék nagyobb figyelemben és akkor dicsérjék, ha valamilyen vágyát, igényét, szükségletét korának megfelelő módon fejezte ki. Ezzel a viselkedéssel hozzájárulnak, hogy minél rövidebb ideig tartson a fent leírt állapot és valóban átmeneti jelenségről legyen szó.

A Mit okozhat a kistestvér érkezése az idősebb gyerekben? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Lajos!

A tinédzsereknél viszonylag gyakran előfordul hirtelen, szélsőséges viselkedés, vagy hangulatváltozás. Az egyik pillanatban „madarat lehet fogatni” velük, majd látszólag ok nélkül nyűgössé, vagy zárkózottá válnak. Ennek hátterében bonyolult élettani és lelki változások állnak, amely időszakot szaknyelven serdülőkori fejlődési krízisnek is hívunk. Olyan természetes és szükségszerű életszakaszról beszélünk, amelyen mindenki keresztül megy a felnőtté válás útján. Kétségtelenül vannak kamaszok, akiknél mindez könnyebben, másoknál viharosabban zajlik. Az is biztos azonban, hogy a tinédzserekre fokozottabban kell figyelni. Detti esetében túl hosszúnak tűnik a három hét ahhoz, hogy ne tegyenek lépéseket. Fontos lenne szülőként végiggondolni, hogy nem történt-e a közelmúltban valami rossz dolog a családdal, vagy vele, és próbáljanak lányukkal is beszélgetni erről. Kérdezzék meg barátait, tanárait, hátha ők tudnak ebben segíteni. Detti viselkedése mögött sok minden húzódhat meg. A szerelmi csalódástól kezdve az iskolai kudarcon keresztül akár komolyabb problémával is küzdhet.

Fontos megérteni, hogy mi történik a lányukkal, ennek érdekében célszerű lehet a kerületükben is működő pedagógiai szakszolgálatban pszichológus segítségét kérni.

A Lehangoltság, depresszió serdülőkorban bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Nagypapa!

Amit tapasztal unokáján természetes jelenség. A szakemberek szeparációs szorongásnak nevezik a babák reakcióját arra, ha édesanyjukat szem elől veszítik. Ez a viselkedés általánosan a gyerekek hat hónapos életkora körül jelentkezik, és ha egyébként biztonságos, szerető környezetben vannak, néhány hónap múltán magától elmúlik. Az önök esetében a kis Fanni feltehetően a nagypapát is családtagként kezelte, ha gyakoriak voltak a találkozások, ezért kevésbé indult el ez a reakció. Másfél hónap távollét egy babának annyira hosszú idő, hogy a nagypapát idegenként érzékelheti. Ne aggódjon, mert, ha gyakran találkoznak az elkövetkező időkben, akkor hamarosan visszatér a bizalom, és indulhat a közös játék.

A Idegenektől való félelem kisgyermekkorban bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Zsófi!

Az ikergyerekek nevelése néha bizony komoly kihívást jelenthet. Amikor egypetéjű testvérekről van szó, nem ritkán speciális helyzetekben találhatják magukat a felnőttek. Gyakran az okoz nehézséget, hogy az ikrek véd és dacszövetséget alkotnak, saját külön világot teremtenek, amihez másokat nem engednek közel. Gyakran megtréfálják környezetüket azokban az esetekben, ahol nem tudják megkülönböztetni őket. Az Önök kislányainál most mintha pont az ellenkezőjéről lenne szó. Úgy tűnik veszekedésük mozgatórugója éppen az, hogy önálló egyéniségüket, szükségleteiket, érdekeiket szeretnék érvényre juttatni, és ennek pillanatnyilag ezt a módját találták meg. Erre utal az, hogy a jelenség az egy osztályba kerüléssel erősödött fel. A kislányok valószínűleg próbálnak megküzdeni önálló pozíciójukért. Személyiségfejlődésük minden bizonnyal olyan szakaszba érkezett, ahol fontossá vált az egyéniség, a személyiség egyszeri és megismételhetetlen volta. A veszekedések valójában egy egészséges folyamatról tanúskodnak, és, mint ilyet erőszakkal nem szabad elnyomni. Szülőként abban tudják segíteni őket, hogy mindketten rátaláljanak arra, amin keresztül önálló egyéniségüket, stílusukat kialakíthatják, megjeleníthetik. Például saját baráti kört építhetnek fel, saját hobbit találhatnak stb. Javasolom, hogy szervezzenek velük külön-külön programokat, az egyenlőség ne a „mindent ugyanúgy” stratégiában nyilvánuljon meg, hanem biztosítsanak különböző lehetőségeket számukra.

Fotó: Michel Desbiens

A Milyen az ikreknek egy osztályban? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Liza!

Ebben az életkorban a leggyakoribb, hogy a gyerekeknél különböző félelmek jelennek meg. Az igaz, hogy sok család hétköznapjait, estéit nehezítik meg az ilyen riadalmak, ugyanakkor szeretném megnyugtatni, hogy valójában a három-hat éveseknél ez természetesnek mondható. Ennek oka elsősorban az, hogy ez a korosztály nagyon sok külső, belső változásnak, fejlődést igénylő követelménynek van kitéve, és ez bizony komoly feszültségeket okoz a lurkókban. Gondoljon csak bele, az óvodában egyre több a feladat, szabály, amihez alkalmazkodni kell, egyre fontosabbak a kortársakkal való kapcsolatok, illetve az ovis csoportban betöltött szerep. Egyre közelebb kerül hozzájuk az is, hogy nemsokára el kell hagyniuk az óvoda biztonságát és egy teljesen új világba, az iskola világába kell belépniük. Utóbbiról egyre több szó esik, különböző dolgokat hallanak, amit azután a fantáziájukkal kiszíneznek.

Az Önök kisfia valójában nem a gyermekrablóktól fél, hanem feltehetően a napi feldolgozatlan feszültségek okozzák a tüneteit. Ez tehát nagy valószínűséggel egy alkalmazkodási probléma, amely megfelelő szülői támogatással egy idő után magától megoldódik. Persze komolyan kell venni a gyermek félelmeit, tilos kinevetni, vagy büntetni, a szeretetteljes elfogadás, a támogatás kulcs fontosságú. Érdemes azt is végig gondolni, hogy mikor kezdődött a nyugtalan alvás, mi történt abban az időszakban? Ha pár héten belül nem oldódnak meg a nehézségek, érdemes szakember (pszichológus) segítségét is kérni.

Fotó: Tony Hammond

A Gyermeki félelmek, szorongások (pl.: rablók jönnek éjjel) bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Szimonetta!

A féltékenység gyötrő emberi érzelem. Sok művész írta, énekelte, festette már meg ezt az állapotot. Nem véletlenül, hiszen valószínűleg nincs ember, aki ne élte volna át valamilyen formában. Tehát, amit Te érzel sok szempontból természetes, és azt jelenti, hogy fontos számodra a másik, és félsz az elvesztésétől. Lehet, hogy a barátodnak kicsit tetszik is, ha azt látja, hogy aggódsz más lányok miatt. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a féltékenységnek van egy olyan oldala, ami árthat a kapcsolatotoknak. Egy jó párkapcsolatnak alapfeltétele a bizalom. Ha a másik azt érzi, hogy nem bíznak meg benne, akkor könnyebben tesz nem kívánatos dolgokat, hiszen akár azonosulhat is azzal a szereppel, amit a párja feltételez róla. Mindez fordítva is igaz, ezért sokkal „kifizetődőbb” a hűség, és egyéb pozitív tulajdonságok feltételezése a másikról. Addig tehát, amíg nincs ok, nem érdemes rombolni a közöttetek lévő szép érzelmi viszonyt.

Javasolom, hogy beszélgess erről a barátoddal, kérd meg, hogy nyugtasson meg, azután lehetőleg ne hozd elő a témát többet. Sok kapcsolat éppen arra megy rá, hogy a pár egyik tagja túl sokat féltékenykedik. Ha úgy érzed, nagyon eluralkodik rajtad ez az érzés, akkor beszélgess felnőttekkel is. Szüleiddel, vagy akiben megbízol. Mindenki keresztül megy nagyon sok érzelmi viharon, mire megtalálja azt az embert, akivel hosszú távon is jó együtt lenni. Te még csak tizenhat éves vagy, és most tanulod azt, hogy a párkapcsolat nehézségeit hogyan kell kezelni. A nehézségek mellett sok boldog pillanat vár még rád!

Fotó: Katherine

A Féltékenység a szerelmi kapcsolatokban bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.