Kedves Borbála!

Ezzel a problémával sajnos egyre több szülő szembesül, a KSH adatai szerint Magyarországon évente nyolcvanezer újszülött jön a világra, közülük minden tíz gyermek sajátos nevelési igényű. Egyre fontosabb tehát, hogy a szülők felkészítése minél gördülékenyebben történhessen. Ezt a célt szolgálja az a kiadvány is, amire szeretném felhívni a figyelmét. Az Útikönyv eltérő fejlődésű gyereket nevelő családoknak című kiadvány Magyarországon elsőként ad az érintett szülők számára útmutatást a diagnózis közlése utáni életszakaszra. Az Útikönyv a „Mindenkinek Becsengettek” koragyermekkori intervenció és iskolai együttnevelés integrált gyakorlati protokollja, amely a fogyatékkal élőkért című ERASMUS+ projekt részeként készült el. A kiadvány a tanácsadás mellett támogatást kíván nyújtani az érintett szülők és szakemberek részére közérthető módon.

A Értelmi akadályoztatottsággal kapcsolatos könyv szülőknek bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Imola!

Dr. Peter Vermeulen könyve Az autizmus, mint kontextusvakság pont ezzel a témával foglalkozik.

Az agykutatás egyre sokasodó eredményei ellenére még mindig nem értjük, hogyan működik az agyunk, még kevésbé ismerjük egy autisztikus agy működését. Eközben az autizmussal élők rendkívüli nehézségekkel szembesülnek, és meglévő képességeiket nem, vagy csak alig tudják kibontakoztatni. Peter Vermeulen az autizmus kutatásának fókuszába a viselkedést állítja, az azt kiváltó okok keresése helyett. Könyvében – amelyet Uta Frith, a nemzetközileg elismert autizmus szakértő gondolatai inspiráltak – rengeteg példával illusztrálva, hétköznapi fogalmakkal magyarázza az autisták látszólagos érzéketlensége és a társas helyzetek közötti kapcsolatot. Humoros történeteken keresztül vizsgálja a körülmények összefüggését az észleléssel, a társas interakcióval, a kommunikációval és a tudással. A könyv legfontosabb megállapítása, hogy ezeken a területeken vitális fontosságú a kontextusvakság csökkentése ahhoz, hogy az autizmussal élők sikeres életet élhessenek.

A Autizmussal kapcsolatos könyv bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Éva!

Megértem, hogy nehéz napokat élnek át, gyakran találkozom azzal, hogy a szülők ilyenkor magukat hibáztatják, és bánkódnak, hogy nem hamarabb derült fény a problémára. Fontos tudniuk, hogy két éves kor előtt különösen nehéz az autizmus diagnózisa, hiszen a kórkép olyan viselkedések hiánya vagy megléte alapján állapítható meg, ami teljesen egészséges gyermekeknél is előfordulhat. Egyelőre sajnos gyerekcipőben jár az autizmus korai diagnózisa, de egyre komolyabb eredményeket érnek ezen a területen. A University of North Carolina School of Medicine kutatói hat hónapos babák agyáról készítettek MRI felvételeket, akik testvéreinél korábban autizmust diagnosztizáltak, tehát magas hajlamot mutatnak a betegségre. A kisbabák agyának MRI képeit egy számítógépes algoritmus analizálta és kilenc gyermeknél állapítottak meg ez alapján autizmust. Két éves korukban a gyermekeket utánkövették, ötvenkilencből tizenegy gyermek kapott autizmus diagnózist. Nagy eredmény, hogy a gyermekek 80%-ánál helyesen állapították meg a diagnózist és egyetlen egészséges gyermeket sem diagnosztizáltak tévesen autizmussal. Tehát hamarosan rendelkezésre állhatnak ilyen vizsgálatok is, erre egyelőre azonban még várni kell.

A Autizmus spektrumzavar diagnosztizálása képalkotó eljárással bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Éva!

Az autizmussal élő gyerekek nevelése valóban nehéz helyzetek elé állítja a szülőket, természetes, hogy időre van szükségük, hogy egyre magabiztosabban tudják otthon is alkalmazni a fejlesztők és a segítők nevelési javaslatait. Nem könnyű elfogadni, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, más bánásmódot igényel, mint a kortársai és természetesen a gyermek jövője miatti aggodalom is megterheli a szülőket. A szülőcsoportok és a segítőkkel folytatott konzultációk sokat segítenek abban, hogy kezelhetővé és reménytelivé válhasson ez az élethelyzet.

Ajánlom figyelmébe Kari Dunn Buron és Mitzi Curtis: A csodálatos 5 pontos skála: a társas viselkedés és az önkontroll összefüggésének tudatosítása a nevelésben gyerekek, serdülők és felnőttek számára című könyvét, ami a Geobook Hungary kiadó gondozásában jelent meg.

A kötet nem csupán az autizmussal élő gyerekeknek, fiataloknak és felnőtteknek segítő szülők és szakemberek számára nyújt támogatást a nehéz helyzetek, a problematikus viselkedés kezelésére. Olyan autizmus-barát rendszert tanít meg, amivel a nehezen érthető érzelmeket lehet egyszerűen megtanítani a gyermek számára, és segít elkerülni a kialakuló viselkedésproblémák következményeit, nem utolsó sorban megtanítja a feszült helyzetek megoldásához nélkülözhetetlen kommunikáció alapjait. Ez a nagyon gyakorlatias módszer a már jól ismert vizuális szimbólumok használatával az önismeret, az önszabályozás, az önállóság fejlesztésével az autizmussal élő ember mindenkori beilleszkedését segíti különböző élethelyzetekben: a családban, az iskolában, az utcán, vagy akár a lakóotthonban egyaránt. A könyv kiváló ötletekkel szolgál a nehezen kezelhető helyzetekben alkalmazható stratégiák kialakításához akkor is, ha kicsi még a gyermek és nem tud beszélni, vagy ha jó tanuló, és kiválóak a nyelvi készségei, sőt akkor is, ha nem autizmus áll a sajátos indulatkezelési nehézségek hátterében. A kötet végén a napi munkát segítő fénymásolható skálák, és segédletek kaptak helyet. Kiváló kézikönyv, ami garantáltan megkönnyíti a szülők dolgát.

A Autizmussal kapcsolatos könyv bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Adél!

Sok minden okozhatja gyermeke viselkedését, egyáltalán nem biztos, hogy értelmi fogyatékosságra kell gyanakodni. Ha kétségei vannak, forduljon a szakszolgálat munkatársaihoz, néhány vizsgálat gyorsan fényt derít arra, mi okozhatja Áron viselkedését.

Az értelmi fogyatékosságról érdemes tudni, hogy létrejöhet minden más mentális vagy fizikai állapottól függetlenül is. Az értelmi fogyatékosság, vagy intellektuális képességzavar mértékét hagyományosan intelligenciatesztekkel határozzuk meg. Ezeket kiegészíthetik tájékozódó fejlődési skálák, amelyek az adott környezethez való társas alkalmazkodás módjait mérik. A diagnózis függ még a gyakorlott diagnoszta teljes intellektuális képességekre kiterjedő vizsgálatától. Az intellektuális képességek és a társas alkalmazkodás változhatnak idővel, még az alacsony mentális teljesítményt is javíthatja az intenzív fejlesztés és a tréning.

A Értelmi fogyatékos-e a gyermekem bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Viola!

Ajánlom figyelmébe az Lányiné Engelmayer Ágnes: Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés című könyvét, amelynek nemrégiben jelent meg az átdolgozott újabb kiadása. Ez a kötet nemcsak szülőknek szól, hanem gyógypedagógusokat, pszichológusokat, a társszakmák képviselőit, valamint érdeklődő laikusokat is megszólít. Ha érdeklődik a témához kapcsolódó legújabb tudományos megközelítések iránt, garantáltan nem fog csalódni. A segítségnyújtás legkülönbözőbb módjait és lehetőségeit is megismerheti a könyvből, ami az elméleti áttekintés mellett, gyakorlati ismereteket is nyújt. A könyvet lapozgatva értékeinek és emberszemléletünk kiteljesítésében, emberségünk megőrzésében kapunk támogatást.

A címben olvasható ​​intellektuális képességzavar az értelmi fogyatékosság fogalmát felváltó, új megjelölés. Azokra alkalmazható, akiknél az értelmi képességek korlátozottak, valamint a kortárs csoportokban nehezen alkalmazkodnak. Akik a képességzavar különböző súlyosságú megnyilvánulásával küzdenek, ugyanolyan emberek, mint egészséges társaik, akiknek szintén megvannak a saját szükségleteik, személyiségük ugyanolyan értékes és figyelemreméltó. A fejlődésre, tanulásra, és a társas beilleszkedésre minden életkorban képesek, és a társadalom hasznos, és nélkülözhetetlen tagjaivá emelhetjük őket, ha az esélyegyenlőség számukra is biztosított.

A könyv arra is felhívja a figyelmet, hogy az állapot hátterében lévő okok felderítése kiemelten fontos, hiszen ez segíti az érintett gyerekek speciális szükségleteik kielégítését a gyógypedagógiai oktatás, fejlesztés, pedagógiai kísérés, a pszichológiai segítő beavatkozások és a különböző terápiás eljárások tervezésekor. Ne feledjük, a gyermek állapotának megismerése nem csupán akadályozottságai számbavételét, hanem erősségei felderítését is jelenti.

A Segítség az értelmi fogyatékosság kezelésében – könyvajánló bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Az intenzív, több érzékszervet is megmozgató gyakorlás valóban felgyorsítja a javulás ütemét. Az Ön által említett számolólap rendkívül korszerű segédeszköz, a használatával mindenképpen gyorsabban lehet haladni a hagyományos matekozáshoz képest.

A gyermek fejlődésének folyamatos követése rendkívül fontos. A gyermekét nem csak akkor kell megvizsgálni, amikor elkezdi a terápiát, hanem javasolt negyed- vagy félévente újra és újra felmérni, mennyit fejlődtek azok a képességek, amelyek miatt kialakult a számolási zavara. Ha a matek okoz problémát, nem csak azt kell vizsgálni, hogy megy neki az összeadás vagy a szorzás, hanem azt is, hogy az említett műveletek elvégzéséhez szükséges vizuális figyelem, az emlékezet, az analizáló és szintetizáló képesség, a téri tájékozódás, a mozgásos, és egyéb funkciók hogyan működnek, és igényelnek-e támogatást.

Arra fel kell készülni, hogy a terápia lassú és több évig is eltarthat, azonban az eredményei már az első időszakban látványosak, ha a gyakorlás intenzív, és a gyermek szívesen végzi. Kezdetben a terápia fárasztó lehet, de ez szerencsére később elmúlik. Az Önök által használt Dyscalculine Program remek választás, arra azonban érdemes odafigyelni, hogy amit lát a gyermek a számolólapokon, az mindig tárgyak formájában is ott legyen előtte, hogy megérinthesse, mozgathassa őket, és téri struktúrákat alkothasson belőlük. Ha nem is lehet pontosan megjósolni, meddig tart majd a terápia, ne feledje, gyermeke kitartó gyakorlással hamar felzárkózik majd a többiekhez!

A A Dyscalculine Program előnyei a számolási zavar fejlesztő terápiájában bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Ildikó! 

Ha felmerül egy gyermeknél az enyhe értelmi fogyatékosság gyanúja, a végleges diagnózist csupán a komplex (pszichológiai, gyógypedagógiai, orvosi) vizsgálat, illetve egyéb dokumentumok támaszthatják alá. Amennyiben nem nyer egyértelmű megerősítést a diagnózis, a gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése lehet szükség. Ez akkor fordulhat elő például, ha az intellektuális képesség elmaradását a háziorvos által kiállított orvosi adatlap adatai nem egyértelműen igazolják.

A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetét a szakértői bizottság adja meg, amely a vizsgálatot követő hónapban indul az óvodában vagy iskolában, attól függően hova jár a gyermek. Abban az esetben tart a tanév végéig, ha az adott nevelési év, vagy tanév végéig még legalább hét hónap hátra van. Ha kevesebb, akkor a vizsgálatot követő nevelési év, illetve tanév feléig tart.

A szakértői bizottság képviselői ebben az időszakban legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozásokon, vagy a tanítási órákon is megfigyelik a gyermeket. A pedagógus a gyermek fejlődéséről rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít, ezt a szülővel is részletesen megbeszéli, és tanácsokkal segít az otthon adódó nehézségek kezelésében. A folyamat végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői bizottságnak.

Szeretném megnyugtatni, hogy ez az óvatos hozzáállás a gyermek érdekeit szolgálja, nem kell megijedni tőle. A teljes év távlatában tapasztalt fejlődés segíti a diagnózissal kapcsolatos végleges döntés meghozatalában a szakembereket.

A Enyhe értelmi fogyatékosság nyomon követése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Eszter!

Praxisomban gyakran találkozom az Ön által említett problémával, tudom, min megy most keresztül. Sok család él át hasonló nehézségeket, és pontosan ugyanezt a kérdést teszik fel a kétségbeesett apukák és anyukák. Legyen szó látásproblémáról vagy más fogyatékosságról, már az első nyugtalanító jelek is megviselik a szülőket, amikor feltűnővé válik, hogy látszólag minden ok nélkül a kicsi keveset mozog, hallgat, nem gőgicsél eleget, csöndes, vagy éppen ellenkezőleg, sokat bömböl, és nyugtalan. Később arra lesznek figyelmesek, hogy nem úgy játszik és nem olyan kíváncsi, mint a többiek, vagy éppen nem olyan fejlett egyes dolgokban, mint a társai. Az első gyanús jelek, és a valódi okok feltárása sok szülőt szembesít azzal, hogy többé semmi sem ugyanaz, mint korábban.

A szülők nagy nehézségek árán tudnak csak megbékélni azzal, amit gyermekükkel kapcsolatban megállapítanak az orvosok. Fontos megérteni, hogy az eltérő fejlődésű gyermek valójában nem beteg, egyszerűen csak arról van szó, hogy társainál lassabban, és eltérő módon fejlődik, vagy valamely területen hiánya van.  A szembesülés sok keserűséggel jár, ám nincs annál fontosabb, mint a megfelelő támogatás és a célzott segítségnyújtás, ami a gyermek szükségleteit a legteljesebb mértékben szolgálja. Ebben sokat segít a közös hang megtalálása nemcsak a gyermekkel, hanem a szakemberekkel is. A családon belül fontos továbbá a megfelelő kommunikáció, és természetesen az is, ha a különböző generációk élő kapcsolatot ápolnak és támaszt nyújtanak egymásnak. Az elfogadás és az összetartás az egyik legfontosabb támogató erő, amire talán a legnagyobb szükség van most. Természetesen ahány család, annyiféle élethelyzet, így sosem lehet általános tanácsokat adni azzal kapcsolatban, mindez hogyan valósulhat meg a leghatékonyabban.

Az első és legfontosabb lépés az Ön számára is, hogy érezze, nincs magára hagyva a megoldások megtalálásában. A szülő klubok kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy találkozzon a hasonló élethelyzetet átélő sorstársaival, és megossza velük kétségeit. A csoportok alkalmával a bevált nevelési trükköket is meg szokták osztani egymással az apukák és anyukák, mindig tapasztalom, hogy van új a nap alatt, és a legelveszettebb pillanatokban is akadnak váratlan megoldások. Sokat segíthet az is, ha minél aktívabban tartja a kapcsolatot a gyermek terápiáját végző szakemberekkel. A személyre szabott tanácsok, valamint az otthonra javasolt feladatok, játékok és gyakorlatok kincset érnek.

A Eltérő fejlődésű gyermekek szülei bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Eszter!

Az említett jelek sok egyéb szervi vagy pszichés problémára is utalhatnak, ezért mindenképpen javasolt szakemberhez fordulni és kivizsgálást kérni. A pontos diagnózis segít eloszlatni a kétségeket, és abban is megerősítést adhat, ha a probléma valódi okait máshol kell keresni.

Mihamarabb érdemes utánajárni, milyen fejlesztésre vagy terápiás segítségre van szüksége gyermekének, mert ez segíthet megelőzni a nehézségek további súlyosbodását. Az intellektuális képességek alacsonyabb szintje enyhe értelmi fogyatékosság esetén legtöbbször az iskolás évek során válik feltűnővé, amikor a gyermek tartós tanulási nehézségekkel küzd.

Ezek a gyerekek gyakran ügyetlenebbek a mozgásban, nehezebben kommunikálnak, lassabban dolgoznak társaiknál, és előfordulhat, hogy kevésbé érdeklődők vagy inkább visszahúzódók. Általában 6 és 18 éves kor között állapítják meg a szakemberek, hogy valóban enyhe értelmi fogyatékosság áll-e a háttérben.

Az érintett gyermekek tanulási teljesítménye rendszerint tartósan elmarad a kortársaikétól, még akkor is, ha segítséget kapnak a pedagógusoktól, a szülőktől vagy társaiktól. Ugyanakkor fontos tudni, hogy többségük felnőttkorára képes önálló életet élni, munkát vállalni és saját ügyeit intézni, bár bizonyos helyzetekben továbbra is szükségük lehet támogatásra és tanácsadásra.

Az enyhe értelmi fogyatékosság megállapítása a szakértői bizottság komplex vizsgálata során történik. A vizsgálat során figyelembe veszik a gyermek fejlődési előzményeit, az orvosi dokumentációt, valamint a jelenlegi képességeit és működését is.

Érdemes felkeresni a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot, ahol részletes tájékoztatást kaphatnak a vizsgálat menetéről, valamint arról, milyen segítség és fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre gyermekük számára.

A Értelmi vagy más fogyatékosság? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Katalin!

Köszönöm a kérdését! Érdemes figyelni, történik-e hasonló furcsaság, ha újra megismétlődik, mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni. Egyelőre semmi ok az aggodalomra, ugyanakkor fontos tudni, hogy hasonló tünetek kezdődő epilepszia esetén is előfordulhatnak, ezért ha újra előfordul az eset, mindenképpen fontos kizárni a betegség gyanúját. Szeretném megnyugtatni, hogy egy epilepsziára hasonlító roham lezajlása egyáltalán nem jelenti azt, hogy gyermekének epilepsziája van. Két epizód már komolyabb figyelmet érdemel, ezután lehet majd mérlegelni és eldönteni, hogy valóban epilepszia gyanújával állunk-e szemben.

Általában az a kép él bennünk, hogy az epilepszia mindig rángógörccsel és eszméletvesztéssel jár, a betegség tulajdonképpen változatos tüneteket produkál. A rohamok gyakran nagyon enyhék, a gyermek sokszor csupán arról számol be, hogy másként érzékel dolgokat, és megváltoznak a szagok vagy hangok például. Bizonyos rohamfajtáknál a beteg egyszerűen csak néhány másodpercig üresen néz egy irányba, míg másoknál teljes testet érintő görcsroham alakul ki. Nagyon sok embernél, így például a gyerekeknél magas lázhoz is társulhat egy-egy roham, amit aztán soha nem követ újabb. Még egyszer hangsúlyozom, egy roham önmagában nem jelent epilepsziát. Ha ismét előfordul, kérje orvos tanácsát!

A Milyen tünetek esetén gondolhatunk epilepsziára? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Szülő!

Az autizmus tünetek és súlyosság tekintetében egyaránt széles skálán mozog. Általában óvodás vagy kisiskolás korú gyerekeknél diagnosztizálható, három éves kor alatt csak kivételes esetben. Elsősorban az idegrendszer fejlődését befolyásolja, rendellenességeket okoz a beszéd- és kommunikáció, illetve a társas készségek területén. Az egyik legfontosabb jel a szülő számára, ha szokatlan, önmagukat ismétlő gondolkodási és viselkedési szokásokra lesz figyelmes a gyermeknél.

Sokszor nehéz a végére járni, honnan erednek a megfigyelt viselkedésbeli furcsaságok, a megbízható diagnózist több hétig tartó gyermekpszichiátriai vizsgálatok alapozhatják meg. Az itt kapott zárójelentés alapján a Megyei Szakértői Bizottság erősíti meg és pontosítja a végleges diagnózist, ahol gyógypedagógusból, pszichológusból és orvosból álló team folytatja a felülvizsgálatot. Ők állapítják meg az autizmus spektrum zavaron belüli speciális kategóriát, illetve a szükséges terápiára, és a gyermeket ellátó intézményre vonatkozóan is javaslatot tesznek.

A kép forrása: Pauliina Seppälä

A Autizmus vizsgálata bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.