Szétmentünk a párommal, és gyermekünk az édesanyjával maradt. Azóta az van, amit ő akar. Én úgy látom, elkényezteti a gyereket, de nem szeretek szólni, mert abból csak veszekedés lesz. El tudja az anya kényeztetni? Vagy legyek türelmes, és eljön majd az „én időm”?
Kedves Géza!
A szülők különválása számtalan nehézség forrása a gyerekek nevelésével kapcsolatban. A viták és nézeteltérések szinte elkerülhetetlenek, azonban a türelem és a kivárás sokat segíthet. Néhány fontos részletet nem említ a levelében. Nem derül ki például, hogy mennyi idős a közös gyermek, mit jelent, hogy az anya elkényezteti őt, és hogy pontosan milyen nevelési kérdésekben nem értenek egyet? Ezek az információk elengedhetetlenek a személyre szabott tanácsokhoz.
Felteszi a kérdést: legyek türelmes? Nos, ez a lehető legjobb hozzáállás! A türelemre nagy szükség van a társas kapcsolatokban, és a gyermeknevelésben egyaránt. Ez sokat segíthet abban is, hogy volt párjával előbb-utóbb közös nevezőre jussanak a vitás kérdésekben.
Általánosságban elmondható, hogy ha a szülő szeretettel, és figyelemmel törődik gyermekével, egészen biztosan nem kényezteti el. Arról nem is beszélve, hogy a különélő szülők között kialakuló konfliktusok, a nagyon eltérő nevelési elvek, a másik fél szülői kompetenciáinak megkérdőjelezése nemcsak a szülőket viselik meg, hanem a gyerekeket is. Érdemes a felnőtteknek „szóba állni” egymással és megbeszélni a felmerülő nehézségeket.
Javasolom, hogy személyre szabott tanácsadásért forduljanak bizalommal a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz, ahol felkészült szakemberek segítenek Önöknek és gyermeküknek.
Fotó: Ed Yourdon
