Kedves Réka!

Az elmondottak alapján nehéz pontosan meghatározni, mi állhat a háttérben, de mindenképpen érdemes utánajárni az okoknak, javaslom, keressenek fel neurológus szakembert. A megfelelő vizsgálatok elvégzése mindent tisztázni fog. A furcsa mozgás oka, akár „ataxia” is lehet, ami az akaratlagos izommozgások koordinációjának zavarából adódó bizonytalan és ügyetlen mozgást jelenti. Ezt az ügyetlenséget a gyermek koordinációs nehezítettségként, bizonytalan járásként, ügyetlen kézmozgások formájában élheti meg. A bizonytalan járás miatt egyre szélesebb alapon próbál járni, úgy érzi így könnyebben tartja meg egyensúlyát. Ha valami hasonlót tapasztalnak, akkor az „ataxia” gyanúja helytálló lehet, a tisztánlátás érdekében mihamarabb kérjenek vizsgálatot!

A Bizonytalan mozgás gyermekkorban – Mi lehet az oka? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Réka!

A Sprengel-féle deformitás a lapocka veleszületett magas állása, a végleges korrekció csak műtéti úton lehetséges. A vállöv a lapockával együtt egyik, vagy ritkább esetben mindkét oldalon magasabban áll, ami a környező izomzatra is hatással van. A kar emelése ilyenkor nehézkes a lapocka beszűkült mozgásai miatt. Speciális mozgással és úszással a lapocka helyzetét jelentős mértékben javíthatjuk, a lapockakörnyéki izmok tornáztatásával pedig a kar egészséges mozgását biztosítjuk.

Ilyenkor a lapockát lazító gyakorlatokkal, a nyakizmok nyújtásával a csuklyásizomot és rombuszizmot tornáztatjuk. Amikor a lapocka közelebb kerül a gerinchez, a kar felemelésével könnyebben a csigolyákhoz ütközik, ezért nagyon fontos a lapocka oldal irányú kimozgatása. A mélytartásban végzett lapocka nyitások és zárások az érintett izomzatot erősítik.

A Mit tegyünk ha gyermek lapockája magasabban áll? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Éva!

Nagyon jó döntés, hogy szeretné gyógytestnevelésre járatni Ádámot, hiszen a gyógytestnevelési foglalkozásokon kiemelten foglalkozunk a csípő körüli izmok mozgatásával, ami gyermekének kiváló segítség. Érdemes tudni, hogy gyógytestnevelés helyretett csípőficam esetén ajánlott. Csípőficamnál legfőbb célunk a csípő körüli izmok erősítése, a távolító izmok mozgatása, a csípőízület egészséges helyzetének fenntartása.

Javaslom, Ádámmal együtt keressék meg az iskolaorvost, aki tudni fogja, milyen foglalkozás a legmegfelelőbb számára, szükség esetén pedig szakorvosi vizsgálatra is beutalót ad.

A Csípőficam kezelése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Gyula!

Az elhízott gyermekeknél kiemelten fontos az úszás és a légzés összehangolása, mivel a has tájékon lerakódott zsír és a rekeszizom magas állása miatt a belégzés nehezített, a szív bal kamrája túlterhelt. A légzés helyes technikáját is érdemes elsajátítani, tanítsa meg gyermekének, hogyan tud egyenlő hosszúságú be és kilégzéssel úszni. A belégzés és kilégzés között csak rövid szünetet tartson és a préselést mindenképpen kerülje. Figyelni kell arra is, hogy a kilégzés ne sietve, felületesen történjen. Fontos feladat még a láb izmainak erősítése, mivel az elhízott gyermekek nagy része lúdtalpas.

Javaslom, mind a három úszásnemben (mell,- hát,- gyors) ússzon a gyermek. A hosszantartó úszás kifejezetten hasznos, miközben az úszásnemek váltakozásával elkerülhető az egyhangúság.

A Elhízás ellen tudatos úszással bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Tímea!

Schlatter és Osgood 1903-ban írta le ezt a betegséget, melynek következtében a térdszalag tapadására szolgáló érdes terület a sípcsonton fájdalmassá válik, megduzzad, habár a térd mozgása szabad marad. Leggyakrabban 6-14 éves korban fordul elő. Huzamos terhelés után térdízületi fájdalom jelentkezhet, főként nagyfokú térdhajlítás esetén. A fájdalmat a négyfejű combizom működése váltja ki, aktív nyújtáskor a négyfejű combizom feszülése, a térd passzív hajlításakor ugyanezen izom túlnyújtása. Érdemes kerülni ilyenkor az ugrásokat, és a rúgással járó mozdulatokat, a guggolást és a nagyobb terhek emelését, hordását.

 A túlnyújtást és a nagyfokú térdhajlítást kerülni kell, ezért célszerű kezdetben deszka nélkül gyakorolni a lábtempókat, fájdalom esetén iktassunk be pihenőket! Az úszástanulásnál első úszásnemként a gyorsúszást javaslom, ezután következzen a hátúszás és a mellúszás elsajátítása. A legalkalmasabb úszásnem a nyugodt, egyenletes tempóban végzett gyors és hátúszás.

A A Schlatter-Osgood-féle betegség kezelése a gyógytestnevelés korszerű módszereivel bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Anett!

Az aszténiás alkatú gyermekek általánosan gyengén fejlett izomzattal rendelkeznek. Jellemző rájuk a szervek, a keringés, az anyagcsere és az izmok kiegyensúlyozatlan működése, a laza szalagrendszer, és a vékony csontok.

A gyengén fejlett izomzatot, mindegyik úszásnem erősíti. Az általános erősítés mellett fontos a tüdő kapacitásának növelése. Erre a legcélszerűbb a mellúszás gyakorlása.

Az aszténiás gyermekek teherbíró képessége gyenge. A terhelést fokozatosan emeljék rövid ideig tartó, erőteljes, szakaszos úszásokkal, biztosítva a szükséges pihenőidőt.

Ez az igénybevétel ingerként hat, de nem fárasztja túlzottan el a szervezetet és fokozatosan növeli az állóképességet. Ezeket a rövid ideig tartó úszásokat a gyermek teljesítőképessége teljes kihasználásával végezze, ugyanis az alacsony intenzitású, kisterjedelmű, hosszú pihenőkkel megszakított úszás, nem éri el a fejlesztő hatást.

A Az aszténiás alkat jellemzői és kezelése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Ákos!

Talán meglepően hangzik, mégis igaz, hogy a gyermekek 40%-nál kimutatható valamilyen  mozgásszervi elváltozás. Erre valóban érdemes odafigyelni. Kezdeti szakaszban még tartáshibáról beszélünk, de a későbbiekben, ha a rossz tartás rögzül, akár komolyabb elváltozás is kialakulhat a gerincoszlopban. Éppen ezért rendkívül fontos a prevenció, a megelőzés, hogy megelőzzük a komolyabb következmények kialakulását.

Ha gerincferdülés okozza a panaszokat, idővel egyéb tünetek is jelentkezhetnek, ami a későbbiekben lassíthatja a gyógyulást, tehát jobb mihamarabb orvos segítségével utánajárni, pontosan mi okozza a panaszokat. Ha az izomegyensúly felborul és rögzül a helytelen tartás, akkor bizony a gerincferdülés, később pedig egyéb elváltozások is kialakulhatnak. Az esetleges genetikai hajlamot fokozhatja a gyenge, kötött izomzat és a beidegződött rossz tartás, ami szerencsére célzott terápiás tornával hamar gyógyul. Javaslom, kérje orvos véleményét! A gerincferdülés enyhe formája fájdalmat, súlyos formája a tüdőre nehezedő nyomás miatt akár légzési nehézséget is okozhat. A scoliotikus gyermek számára a pihenést a gerincferdüléssel kialakult rossz tartás jelenti, éppen ezért különösen fontos a helyes állás, ülés, járás megtanítása. A cél a gyenge izomzat megerősítése, és nyújtása ott ahol szükséges, egyúttal megerősíteni az egész szervezetet, javítani a légzést és a keringést. Rendkívül fontos mihamarabb megcsípni a bajt, így a tünetek fokozódása később nem okozhat gondot.

A Előzzük meg a gerincferdülést! bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Júlia!

A törődő figyelem a legfontosabb, ha egy probléma kialakulását szeretnénk megelőzni bármilyen tünetről vagy panaszról legyen is szó. Soraiban az egyenest tartás fontosságát említi, azonban a „nyílegyenes” tartás nem feltétlenül olyan egészséges, mint elsőre gondolnánk. Bármilyen meglepő gyakran okozhat hátfájást a későbbiekben, sőt akár idős korban is. A testsúly megtartásához szükség van a gerinc természetes görbületeire, a gerinc így mintegy „rugóként” elnyeli a rá nehezedő energiát. A kamaszok sokszor „lázadásból” vesznek fel hanyag testtartást. Az egészséges tartás megőrzéséhez erős izomzatra van szükség, ebben a speciális hátizom erősítő torna sokat segít.

A gerincpanaszok hátterében sokszor lelki okok is állhatnak. Ilyen például a fokozott teljesítménykényszer, a túlzott szülői és környezeti kontroll, vagy akár a testképpel való elégedetlenség. Az izomzat fejlesztése mellett a gyerekek lelki egyensúlynak megőrzése szintén rendkívül fontos.

Ha gyerekek gerince egészséges, mindegy milyen sportot választanak, a legfontosabb, hogy szeressék a választott mozgásformát. Vannak persze olyan sportágak, amelyeknél a gerincre nagyobb terhelés jut, és amelyeket gerincbetegségekre való hajlam vagy diagnosztizált elváltozásnál nem javaslunk a gyerekeknek. Ilyen például a súlyokkal való torna, az evezés, vagy a kerékpározás.

A Hogyan előzzük meg a tartásproblémák kialakulását? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Ákos!

Ha gerincferdülés okozza a panaszokat, idővel egyéb tünetek is jelentkezhetnek, ami a későbbiekben lassíthatja a gyógyulást, tehát jobb mihamarabb orvos segítségével utánajárni, pontosan mi okozza a tüneteket. Ha az izomegyensúly felborul és rögzül a helytelen tartás, akkor bizony a gerincferdülés, később pedig egyéb elváltozások is kialakulhatnak.

Az esetleges genetikai hajlamot fokozhatja a gyenge, kötött izomzat és a beidegződött rossz tartás, ami szerencsére célzott terápiás tornával hamar gyógyul. Javaslom, kérje orvos véleményét! A gerincferdülés enyhe formája fájdalmat, súlyos formája a tüdőre nehezedő nyomás miatt akár légzési nehézséget is okozhat. Tehát rendkívül fontos mihamarabb megcsípni a bajt, így a tünetek fokozódása később nem okozhat gondot.

A Akkor most gerciferdülés vagy sem? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Annamária!

Lapos hátnál a legfőbb feladat a hiányzó gerincgörbületek kialakítása, éppen ezért a mellúszás és gyorsúszás, illetve ezek variációi rendkívül hasznosak. Erősítik a mellkas izomzatát, a vállövet és a hátizmokat, ez pedig hatékonyan támogatja a helyes testtartás kialakítását.

A pillangó úszás és a hullámszerű delfin úszás az ágyéki szakasz mély hátizmait erősíti, ami az ágyéki homorulat kialakításában játszik szerepet. A mellúszó karmunkával és gyorsúszó lábmunkával végrehajtott úszásnemek szintén segítik a természetes gerincgörbületek egészséges változását.

A Mit tegyünk, ha a gyermeket lapos háttal diagnosztizálják? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kisfiam második osztályos, az orvos szerint lapos hát miatt rossz a tartása. Nemrég kezdett gyógytestnevelés órákra járni. Mit kell tudni erről az elváltozásról? Sokáig tart majd a gyógyulás?

Kedves Judit!

A lapos hát a legtöbb esetben a gerincferdülés kísérő jelensége, amely a csigolyák elfordulása miatt alakul ki a háti szakaszon. Ilyenkor a gerincoszlop természetes élettani görbületei hiányoznak. A háti szakasz hátrafelé irányuló domború görbülete lapossá válik, az ágyéki szakasz homorú íve szintén ellapul, a gerinc egyenes lesz, mint egy bot. Lapos hátnál a rugalmasság hiánya miatt a rázkódás, és más terhelés traumaként hathat a gerincre. Felnőtt korban is gyakran megfigyelhető az emiatt kialakuló ízületi kopás.

Az Ön által említett elváltozása egyébként ritkábban szúr szemet, főként mert nem feltűnő és ritkán okoz a kicsiknél fájdalmat. Ahogy cseperedik a gyermek, már jelentkezhetnek fájdalommal járó tünetek, főként a hát ágyéki terültén. A lapos hát kialakulásában egyébként több tényező is szerepet játszik, ilyen például a túl korai felültetés kisgyermekkorban, később a medence helytelen állása, a medencét hátrahúzó izomcsoportok feszülése, vagy akár öröklött alkati tényezők is.

Fontos tudni, hogy ennél a gerincbántalomnál bármilyen egyéb deformitás is könnyebben kialakulhat, éppen ezért minél hamarabb fény derül a pontos diagnózisra, és minél korábban elkezdődik a kezelés, annál gyorsabb a gyógyulás is. A speciális torna, és a gyógytestnevelés hatására a hiányzó élettani görbületek újra kialakulnak, ami lehetővé teszi az egyenletes súlyelosztást a testben, és védi a gerincoszlopot.

Ha fájdalommentes állapotban diagnosztizálják az adott elváltozást, a gyermekkel nagyon fontos megértetni, hogy miért van szüksége arra, hogy rendszeresen figyelmet fordítson azokra a tevékenységekre, amik támogatják a gyógyulását.

A Amit a lapos hátról tudni kell! bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Vera!

A nyitott gerinc kialakulásában mind a genetikai, mind pedig a környezeti faktoroknak fontos szerepe van. A csigolyák, amelyek a gerinccsatornát is alkotják, csontos védelmet jelentenek a gerincvelő számára. A magzati idegrendszer fejlődése során az agy és a gerincvelő az ún. velőlemezből képződik, mely normális esetben ún. velőcsővé záródik. Ha a záródás elmarad vagy nem teljes, akkor beszélünk velőcső záródási rendellenességről vagy nyitott gerincről.

Igen, elegendő lehet a gyógytestnevelés a teljes gyógyuláshoz, minden esetben a csigolya körüli izmokat kell megerősíteni, hogy a csigolyákat tehermentesíteni lehessen. Az érintett gerincszakasz izomzatának erősítésével és az izmok, ízületek mozgatásával érhetjük el a gerincre háruló teher csökkenését és a tünetek javulását.

Nyitott gerincnél az ágyéki vagy a háti szakasz a legérzékenyebb, ezért az érintett gerincszakasz erősítése, mozgatása a legfontosabb cél, amit leginkább a hátúszás tesz lehetővé. A hátúszás során erősödnek a csigolyák körüli felületes és mély hátizmok, valamint a hasizmok, amik segítik az egészséges tartás felépítését és megtartását.

A Mi a nyitott gerinc és hogyan ismerjük fel? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.