Kedves Petra,

a csecsemők sírása sok esetben nem betegséget jelez, és nem is feltétlenül utal arra, hogy bármi probléma lenne a szülővel vagy a gyermekkel. A kisbabák idegrendszere még éretlen, ezért nem képesek önállóan megnyugodni; ehhez egy másik emberre van szükségük. A testközelség, a szülő hangja, az ölelés, a ringatás, a biztonságot nyújtó jelenlét mind azt közvetítik a baba felé: itt vagyok, veled vagyok, biztonságban vagy. A csecsemő ebben az időszakban szó szerint a szülő idegrendszerére hangolódik rá. Ezt a jelenséget hívjuk kölcsönös szabályozásnak, amelyet a gyermek eleinte nem egyedül, hanem az őt gondozó felnőtt segítségével tanul meg.

Előfordul azonban, hogy a baba és a szülő ritmusa nem találkozik. Lehet, hogy a gyermek fokozottan érzékeny, nehezebben viseli a zajokat, a nyüzsgést vagy az esti túlterhelést. Az is lehetséges, hogy a szülő kimerült, feszült, és már kevés belső tartalékkal rendelkezik. Ilyenkor a csecsemő is nyugtalanabbá válhat és nem azért, mert érzi, hogy a szülő ideges, hanem mert a testtartás, a mozdulatok, a légzés ritmusa feszültséget tükröz. A babák erre a testi-érzelmi jelenlétre különösen érzékenyek.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem hiba, és nem tekinthető kudarcnak. A biztonságos kötődés kialakulásához nem a tökéletesség, hanem az „elég jó” szülői jelenlét szükséges. A lényeg nem az, hogy minden helyzet zökkenőmentes legyen, hanem hogy a kapcsolat a nehézségek után képes legyen megnyugtató módon helyreállni. A gyermek ezekből a tapasztalatokból tanulja meg, hogy a nehéz érzések is elviselhetőek, és hogy a szülő akkor is ott van mellette, amikor kibillen az egyensúlyából.

Ilyen helyzetekben nem feltétlenül az a legfontosabb, hogy pontosan megtaláljuk a sírás okát. Sokszor többet segít egy egyszerű, megnyugtató ritmus kialakítása: félhomály, csend, lassú ringatás, halk susogás, valamint stabil, biztonságot nyújtó tartás. Érdemes a saját testi állapotunkra is figyelni, hiszen ha a szülő légzése lelassul, a baba gyakran átveszi ezt a ritmust, és könnyebben meg tud nyugodni.

Amennyiben a szülő kimerültnek, feszültnek vagy túlterheltnek érzi magát, fontos, hogy saját maga számára is megengedje a pihenést. Egy kisbabát rövid időre biztonságosan le lehet tenni, ha ez szükséges ahhoz, hogy a szülő megőrizze belső egyensúlyát. A gyermek megnyugtatása nem pusztán technikai kérdés, hanem idegrendszeri kölcsönhatás, amelyhez a felnőtt részéről is stabil, nyugodt jelenlétre van szükség.

Amennyiben a nehézségek hosszabb ideje fennállnak, a kapcsolódás tartósan bizonytalanná válik, vagy szülőként gyakran él meg szorongást, lehangoltságot, tehetetlenséget, érdemes szakember segítségét kérni. Ez nem gyengeség, hanem felelősségteljes döntés. A szülői jelenlét akkor tud valóban megtartó erővé válni, ha Ön is megfelelő támogatásban részesül.

Sok türelmet, erőt és megértést kívánunk ehhez az érzékeny időszakhoz, bízva abban, hogy a megfelelő támogatással egyre több megnyugvást és biztonságot élhetnek meg a mindennapokban.

Fotó: freepik

A Hasfájós a kisbabám? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Edit,

sok szülő tapasztalja, hogy a babája estefelé nyűgössé, sírósabbá válik. Ez gyakran nem valamilyen betegség jele, hanem egy életkori sajátosság; a baba idegrendszere és emésztése még éretlen, és ilyenkor nehezebben tudja feldolgozni a nap eseményeit, az ingereket. A sok sírást sokszor „hasfájásként” éljük meg, de valójában inkább túlingerlődésről és megnyugvási nehézségről van szó.

Előfordulhat, hogy a baba emésztőrendszere érzékenyebb, több a gáz, nehezebben jön a büfi. Egyes csecsemők alkatilag ingerlékenyebbek, és nehezebben viselik a túl sok zajt, fényt. Ritkább esetekben valóban lehet valamilyen ételérzékenység vagy allergia a háttérben, de ezt általában más tünetek is kísérik (pl. ekcéma, nyákos vagy véres széklet, gyengébb gyarapodás).

A jó hír, hogy ez az időszak átmeneti. A legtöbb baba sírósabb szakasza 6–8 hetes kor körül a leggyakoribb, és általában 3–4 hónapos korra fokozatosan enyhül.

A legfontosabb, hogy próbálja meg tudatosan csökkenteni az ingereket: halkítsa le a környezetet, kapcsoljon félhomályt, mellőzze az élénk játékokat, és tartsa stabilan a babát. Sokszor a legegyszerűbb megoldások válnak be, mint az egyenletes ringatás, séta, fehér zaj, monoton zene, bőrkontaktus. Ha úgy tűnik, valóban a pocakja zavarja, akkor segíthet a hasmasszázs, a lábak bicikliztetése, és a gyakori, türelmes büfiztetés.

Fontos, hogy ne váltogasson túl gyorsan a módszerek között, mert egy kisbaba megnyugvásához idő kell. Ha kiválaszt egy megnyugtató rutint, érdemes legalább 10–15 percig kitartani mellette.

Ha a baba bágyadt, lázas, nem eszik jól, keveset pisil, hirtelen másként sír, sugárban hány, véres a széklete, akkor feltétlenül kérjen orvosi segítséget. Ha viszont a baba jól fejlődik, időnként megnyugszik, és nincsenek ijesztő tünetek, akkor jó eséllyel az úgynevezett „hasfájós” korszakról van szó, ami idővel enyhülni fog.

Ha van rá lehetőség, kérjen váltást akár rövid időre is. Ezek az apró szünetek segíthetnek abban, hogy visszanyerje belső egyensúlyát, mert a baba csak akkor tud megnyugodni, ha önnek is van miből adnia.  

Sok erőt, türelmet és megértést kívánunk ehhez az időszakhoz. Bízunk benne, hogy a baba fejlődésével egyre több nyugodt, örömteli esti pillanatban lehet majd részük.

Fotó: freepik

A Hasfájás vagy túlingerlődés? Az esti sírás okai bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A csecsemőkorban előforduló leggyakoribb rendellenességek nagyon sokfélék, ezek között találjuk az Ön által említett fejtartási rendellenességet is. A nemzetközi gyakorlatban azt a komplex szolgáltatáscsomagot, amelyet a 0–6 éves korú gyermekeknek nyújtanak, koragyermekkori intervenciónak nevezzük. Ez magában foglalja mind a szűrést, mind a komplex állapotfeltáró vizsgálatokat és a gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást, valamint a szociális juttatásokhoz és sokrétű terápiás szolgáltatásokhoz történő hozzáférést. Mindezek együttesen elősegítik, hogy a sérült csecsemőket, és kisgyermekeket kortárs közösségbe lehessen vinni. Nemcsak a gyermek sokoldalú fejlesztése a cél, hanem az is, hogy a családdal történő együttműködés során erősödjenek a szülői kompetenciák, és ezzel elősegítsük a társadalmi befogadást is. A kora gyermekkori intervencióban természetesen érvényesülnek a babák, és a gyermekek ellátásának speciális szempontjai is. A fejlesztést elsősorban a szakszolgálatokban dolgozó gyógypedagógusok, konduktorok végzik, a heti óraszámot törvény is meghatározza.

A Fejtartási rendellenesség kezelése babáknál bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A veleszületett ferdenyak a legtöbb esetben már a születés után észrevehető, amit a szülőcsatornán való áthaladás során létrejövő fejbiccentő izom sérülése okoz. Gyakrabban nagyobb súlyú csecsemőknél fordul elő. Fő tünete, hogy az újszülött fejét egyik oldalra billentve, illetve ezzel ellentétes irányban enyhén elfordítva tartja, ilyenkor a fejbiccentő izomban csomó tapintható, ami erőteljesen kiemelkedik. A piciknél másfél éves korig a lassú, kitartott feszítéssel végezhető úgynevezett passzív nyújtás javasolt. Ha ez nem hoz javulást műtétre is sor kerülhet.

A panaszok későbbi életkorban is kialakulhatnak, ilyenkor látáshiba, a nyaki porckorongok reumás megbetegedése, bőrgyulladás, a központi idegrendszer zavarából fakadó izomgörcsök, gyulladások is fellelhetőek a tünetek hátterében. Iskolás korban az első feladat a nyak kemény, megvastagodott izomzatának, illetve a zsugorodott fejbiccentő izomzat fellazítása. Ezt szolgálják a speciális nyak gyakorlatok, amelyek a gyógytestnevelés órákon lépésről lépésre elsajátíthatóak és gyakorolhatóak. Érdemes mihamarabb elkezdeni a tornát!

A Hogyan ismerjük fel idejében, ha a babánk veleszületett ferdenyaktól szenved? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Dóra!

Mielőtt a fejlesztési lehetőségekről beszélnénk, érdemes röviden megismerni a csecsemőkori reflexek szerepét. Ezek olyan automatikus mozgások, amelyek a születést követő időszakban segítik a baba alkalmazkodását és fejlődését. Ahogy az idegrendszer érik, ezek a reflexek fokozatosan háttérbe szorulnak, és átadják helyüket a tudatosan irányított mozgásoknak.

Ha egyes csecsemőkori reflexek a vártnál tovább fennmaradnak, akadályozhatják a mozgásfejlődést. Nehezebbé válhat a testtartás kialakulása, a nagymozgások és finommozgások összehangolása, valamint a helyzetváltoztató mozgások elsajátítása is. Koraszülött gyermekeknél ezért különösen fontos a rendszeres fejlődéskövetés és a korai beavatkozás.

A fejlesztés során a szakemberek speciális mozgásos gyakorlatok segítségével támogatják a reflexek leépülését és a megfelelő mozgásminták kialakulását. A terápia célja, hogy a gyermek minél teljesebben végigjárja azokat a mozgásfejlődési lépcsőfokokat, amelyek az idegrendszer érését segítik. Ilyenek például a forgás, a kúszás, a mászás, a felülés, a felállás és a járás különböző előkészítő mozgásai.

Javaslom, hogy keressék fel a lakóhelyük szerint illetékes pedagógiai szakszolgálatot vagy korai fejlesztő központot. A vizsgálatot általában több szakember közösen végzi, például gyógypedagógus, szomatopedagógus, konduktor vagy gyógytornász bevonásával. A komplex állapotfelmérés alapján személyre szabott fejlesztési terv készül.

A korai fejlesztés nagy előnye, hogy nem csupán a mozgásfejlődésre fókuszál. A foglalkozások során a kommunikáció, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás fejlődését is támogatják, így a gyermek átfogó segítséget kap az idegrendszeri érés támogatásához.

Minél korábban kezdődik a megfelelő fejlesztés, annál nagyobb eséllyel lehet támogatni a gyermek fejlődését és csökkenteni a későbbi nehézségek kialakulásának kockázatát.

A A csecsemőkori reflexek hatása a mozgásfejlődésre bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Zsóka!

A legtöbbet a korán felismert fejlődési elmaradásokkal tehetnek a szülők gyermekük egészséges növekedése érdekében, ilyenkor még bármilyen elmaradás könnyebben kezelhető, a fejlesztés nagyon eredményes lehet. Nagy öröm látni, ahogy kislánya fejlődését figyeli, és a védőnő tanácsát is megfontolja.

A csecsemők, és kisgyermekek még sok mindent nem tudnak egyértelműen jelezni, a problémáikra a körülöttük lévőknek kell figyelnie, és ez bizony nem mindig egyszerű, hiszen a „jelek” sokszor nem egyértelműek. Az ilyen kicsi babáknál a fejlődés folyamatos, szinte napról napra zajlik, rövid időn belül is sok területen mutathatnak fejlődést. Vannak azonban olyan „mérföldkövek”, amelyeket kiemelten érdemes figyelni, ugyanis a csecsemőknél jellemző a hasonló időszakban megjelenő viselkedés, ami az idegrendszer érettségéről ad visszajelzést. Ilyen például a szociális mosoly megjelenése, ami jellemzően a hatodik hét környékén már megfigyelhető a piciknél. Ha később jelenik meg, utalhat elmaradásra. Ide tartozik a reflexek megfelelő időben történő leépülése, a mozgásfejlődés lépései, illetve a hangadás jellegzetességei is, melyek sok esetben összefüggést mutatnak a később megjelenő beszéddel. Amennyiben több területen is csúszás figyelhető meg az átlaghoz képest, érdemes szakemberhez fordulni. A sírás halksága, a gőgicsélés hiánya szintén jelezhet elmaradást, azonban mindig érdemes az egész képet nézni. Sokszor a gyermek temperamentuma határozza meg ezeket, például azt is, hogy milyen hangosan jelzi az igényeit, vagy mennyi kommunikációt igényel, stb. Ahogy a felnőttek, úgy a gyermekek igényei sem ugyanolyanok ezen a téren.

Azt javaslom, hogy kövesse továbbra is figyelemmel kislánya fejlődését, és több terület együttes elmaradása esetén, már ilyen fiatal korában is keressen fel szakembert tanácsadás vagy vizsgálat céljából.

A Fejlődési elmaradások felismerése a kisbabáknál bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Először is fontos lenne tisztázni a védőnővel, hogy pontosan miről is van szó. Miért gondolta, hogy gyermekükkel fel kell keresni a pedagógiai szakszolgálatot? Önöknek, mint szülőknek fontos tudni, hogy mit észlelt az egészségügyi szakember. Egy ilyen beszélgetés máris feloldhatja az ijedtség nagy részét. Bátran kérdezzenek mindig, ha valamit nem értenek, vagy valamiben bizonytalanok! Javaslom, vegyék fel a védőnővel a kapcsolatot, és tisztázzák vele a helyzetet! Egyébként is célszerű orvosi papírokkal, vagy védőnői javaslattal megkeresni a nevelési tanácsadót, bár erre önkéntesen, papírok nélkül is van lehetőség. Ne ijedjenek meg, a szakszolgálatnál felkészült szakemberek vizsgálják majd meg a gyermeket. Az esetek egy részében helyben, egyénre szabott fejlesztő módszerekkel segítik a gyermekek fejlődését. Valamikor további vizsgálatok is szükségesek ahhoz, hogy a lehető legjobb fejlesztést kapja a kisgyermek. Ezt általában szintén a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat korai fejlesztésre szakosodott szakemberei végzik.

A Amikor a védőnő vizsgálatot javasol a Pedagógiai Szakszolgálatnál bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Az Őrzők Program a csecsemőkori és a kisgyermekkori eltérő fejlődés szűrésében és a korai fejlesztés mielőbbi megkezdésében nyújt segítséget.  Az Ön gyermeke is részt vesz a szűrésen, bekapcsolódhat a programba is, ha a vizsgálatok megerősítik, hogy indokolt számára a kiemelt segítség. A projekt a 0-7 éves korú gyermekek alapellátásának színvonalát és hatékonyságát segíti elő.

A szakemberek szeretnék elérni, hogy 7 éves kor alatti gyermek rendszeres és korszerű szűrővizsgálatokban részesüljön, hogy a fejlődésükben veszélyeztetett gyermekek minél hamarabb segítséget kaphassanak. A programban korszerű módszertani anyagok fejlesztése valósult meg, ezen alapszik a programban részt vevő házi gyermekorvosok, háziorvosok és védőnők képzése is. Nagy szükség van erre, mert a kutatások azt igazolták, hogy a szülők koragyermekkori fejlődéssel, illetve gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretei nem elég bővek, sok esetben hiányosak. Éppen ezért a projekt szülői tájékoztató anyagokkal és hírlevelekkel is erősíti a megfelelő szülői kompetencia és felelősségérzet kialakítását. A csecsemők és kisgyermekek alapellátásában területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a földrajzi helyzet, illetve a szociális háttér függvényében, így ezen egyenlőtlenségek csökkentése is kiemelt cél. Mindez az Őrzők programmal megvalósíthatóvá válik.

A Őrzők Program az eltérő fejlődés szűrésére kicsiknél bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A célirányosan végzett mozgások csodákra képesek, a gyakorlás hatására az idegrendszerben kiváltódnak a genetikusan adott, ritmusos, elemi mozgásminták, ami segít beindítani a megkésett mozgásfejlődést.

Először a gurulás, kúszás, mászás, később az ülés, állás és járás jelenik meg. Ezekre harmonikus fejlődés esetén nem kell, sőt nem is szabad a gyermeket tanítani. Csupán megfelelő mozgásteret kell biztosítanunk számára: terítsünk plédet a padlóra, és színes, hangot adó csörgőkkel, játékokkal ösztönözzük őt a mozgásra.

Ha a mozgásfejlődés bármely szakasza kimarad, vagy csak rövid ideig van jelen, érdemes neurológus szakember vizsgálatát és tanácsát kérni. Ilyenkor gyakran korai fejlesztést javasolnak. A szomatopedagógus szakember speciális tudással és eszközökkel segíti a nagymozgások fejlesztését. A baba az érintések hatására a testtájait, a nyomásélmények és ütközések révén pedig saját testhatárait tapasztalja meg, míg a távolabbi tárgyak elérése során a teste kiterjedését ismeri fel.

Az egyes fejlődési szakaszok célirányos mozgásai elősegítik a következő mozgásfejlődési lépcső kialakulását is, ezért a kimaradt fejlődési fázisok megfelelő terápiával pótolhatók. A foglalkozások megtervezése során a szakember figyelembe veszi a baba izomzatát, testalkatát, mozgásigényét, terhelhetőségét, valamint mozgástapasztalatait és helyzetfelismerő képességét is.

A A megkésett mozgásfejlődés rendezése rizikóbabánál bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A gyerekem három éves, és még nem beszél. Ez igen aggasztó! Mit tegyek?

Kedves Szülő!

Az ön által említett eset gyakoribb, mint gondolná, sok szülő találkozik hasonló problémával. Aggodalomra semmi ok, arra azonban érdemes odafigyelni, hogy ha a gyermek legkésőbb három éves koráig nem beszél, mindenképpen érdemes szakemberhez, logopédushoz fordulni. A gyermekek beszéd- és nyelvi fejlődésében nagy egyéni különbségek lehetnek, amelyet környezeti és idegrendszeri tényezők egyaránt befolyásolnak. A lányoknál általában két, fiúknál két és fél éves korban kezdődik intenzív változás.

Már három éves kor előtt is jelentkezhetnek tünetek, melyek a beszéd- és nyelvi fejlődés késére utalnak. Már csecsemőkorban érdemes odafigyelni gyermekünk sírására! Sokat elárulhat, hogy mennyire erőtlen, vagy halk például, illetve érdemes megfigyelni azt is, hogy elég változatos-e a gagyogása! Az is fontos, hogyan reagál gyermekünk a beszédhangokra, illetve hogyan bővül a szókincse az első szavak megjelenése után. Szintén sokat elárul az, ahogyan a gyermek beszédértése fejlődik, sőt az is, van-e kedve a mesehallgatáshoz, mondókázáshoz, énekléshez, vagy sem. Ha bármelyik területen felfigyelünk arra, hogy gyermekünk elutasítja, vagy lassan történik változás, fejlődés, esetleg egyik vagy másik területen támogatást igényel, jobb, ha minél korábban felkeresünk egy szakembert.

A kép forrása: Lea Borchert

A Ismerje fel a beszéd- és nyelvi fejlődés késésének korai jeleit! bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.