Kedves András,    

a kérdése igazán átgondolt, és gyermeke fejlődését tudatosan támogató hozzáállást tükröz. A képernyőidő kártékony hatásairól ma már sok helyen lehet tájékozódni. Az azonban, hogy időnként közösen megnéznek gyermekével egy-egy mesefilmet, alapvetően nem hat kedvezőtlenül a beszédfejlődésre. Persze ehhez érdemes néhány dologra figyelnie. Óvodáskorú gyermek számára nem javasolt, hogy egyedül használjon tabletet vagy telefont. A televízió háttérzajként történő működtetése szintén kerülendő, ezért nem érdemes mesét csak „háttérben” lejátszani számára. Kutatások igazolják, hogy mindez kedvezőtlenül hathat a figyelem fejlődésére.

Önmagában a mesefilm nézés tehát nem befolyásolja negatívan a beszédfejlődést, ha alkalmanként történik. Érdemes ugyanakkor néhány fontos szempontra odafigyelni. A kiválasztott mesefilm mindenképpen illeszkedjen a gyermek életkorához és fejlettségi szintjéhez. A túl gyors tempójú vagy agresszív tartalmú mesék kerülendők, mivel túlterhelhetik a kisgyermekek idegrendszerét.

Érdemes mértéket tartani a filmnézésben: heti egy közös mesefilm általában elegendő ahhoz, hogy a gyermeknek legyen ideje feldolgozni a látottakat. Így lehetősége nyílik arra is, hogy kérdéseit megfogalmazza és feltegye.

A filmnézés lehetőség szerint közös élmény legyen. A közösen átélt meseélmény után érdemes beszélgetni a történetről, akár eljátszani egyes jeleneteket vagy lerajzolni a szereplőket. Az ilyen beszélgetések kiválóan támogatják a kommunikáció fejlődését.

Beszélgethetnek a szereplők tulajdonságairól, az események sorrendjéről, a történet alakulásáról, valamint az ok-okozati összefüggésekről is. Mindez hozzájárul gyermeke szókincsének bővüléséhez, történetmesélési készségének fejlődéséhez és érzelmi intelligenciájának gazdagodásához.

Mivel az óvodáskor végéhez közeledve egyre nagyobb szerepet kapnak a kortárs kapcsolatok, az előre tervezett, közös mesefilmnézések ebben is támogathatják gyermekét. Előfordulhat, hogy az így szerzett közös élmények segítik abban, hogy könnyebben kapcsolódjon társaihoz az óvodában, valamint aktívabban be tudjon kapcsolódni a szerepjátékokba is.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy attól, hogy más gyermekek megnéznek bizonyos tartalmakat, nem szükséges minden esetben ugyanazokat választani. A döntés során mindig érdemes a saját gyermek életkorát, érzékenységét és egyéni szükségleteit figyelembe venni.

Korosztályának nem megfelelő tartalmat ne mutasson gyermekének! Amennyiben gyermeke ilyen jellegű mese iránt érdeklődik, javaslom, hogy inkább saját szavaival mesélje el számára a történetet, esetleg mutasson képeket a főszereplőkről. A gyermekek sok esetben így is képesek kapcsolódni társaikhoz és a közös játékhoz. Az ismeretlen részleteket saját fantáziavilágukkal egészítik ki, és általában nem igénylik a teljes mesefilm-élményt.

Bízom benne, hogy a mesefilmnézés mint közös időtöltés, megfelelő formában válik majd a mindennapjaik részévé, és színesíti az együtt töltött programokat. Ezeket az alkalmakat mindenképpen érdemes beszélgetéssel is kiegészíteni. A közös élmény átbeszélése, a történet újraélése beszélgetésen keresztül az Önök közötti kapcsolat erősödését is segíti, és egyben kedvezően hat gyermeke beszédfejlődésére is.

A Akadályozza a mesenézés a beszédfejlődést? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Dávid,    

a kérdésében említett jelenség valóban sokaknál előfordul. Többen tapasztalják, hogy idegen nyelven beszélve a hadarás kevésbé jelentkezik vagy akár átmenetileg meg is szűnik.

A hadarás a beszédfolyamatosság egyik zavara. Jellemzője a túl gyors vagy szabálytalan beszédtempó, a pontatlan artikuláció, valamint a hangok és szótagok elhagyása. Mindez a beszéd érthetőségét is nehezítheti.

A hadaró személyek esetében gyakran megfigyelhető, hogy a gondolatok megfogalmazása és a beszéd megtervezése közötti összehangolt működés nehezített, ezért a beszéd ritmusa és szervezettsége is könnyebben felborulhat.

Idegen nyelven történő kommunikáció során a beszédtempó érthető módon lelassul, hiszen a szavak és a nyelvtani szerkezetek megtervezése nagyobb figyelmet és több időt igényel. Ez a lassabb tempó kedvezően hat a beszéd érthetőségére is.

A hadaró személyek ugyanis többnyire képesek megfelelő tempóban, tiszta hangképzéssel beszélni, azonban spontán helyzetekben a beszédük gyakran felgyorsul. Ez magyarázza azt a jelenséget is, amelyet feltehetően fia esetében már Ön is tapasztalt: figyelmeztetés vagy tudatos odafigyelés hatására beszéde általában lassabbá és érthetőbbé válik.

A hadarás enyhítéséért sokat lehet tenni, ebben a logopédiai terápia hatékony segítséget nyújthat. A tartós javulás eléréséhez azonban rendszeres gyakorlásra és tudatos odafigyelésre van szükség.

Ez elsőre talán meglepőnek tűnhet, hiszen a hadaró személyek gyakran már figyelmeztetés hatására is képesek lassítani a beszédtempójukat, amely így érthetőbbé válik. A valódi nehézséget azonban ennek a kontrollnak a hosszú távú fenntartása jelenti.

A hadarás sok esetben más területeket is érinthet, leggyakrabban a figyelmi működés vagy az írás terén tapasztalhatók kísérő nehézségek. Amennyiben a figyelem is érintett, könnyebben érthetővé válik, miért jelent különösen nagy kihívást a hadaró személy számára, hogy tartósan tudatosan figyeljen saját beszédére.

Nagyon jó, hogy fia egyre jobban beszél angolul. Érdemes továbbra is támogatni őt a nyelvtanulásban, hiszen ez sikerélményt és önbizalmat is adhat számára.

A pozitív megerősítés sokat segíthet abban, hogy motivált maradjon a hadarás leküzdésében, a logopédiai foglalkozásokban való együttműködésben, valamint az otthoni gyakorlások során is.

A Jobb a hadarás, ha idegen nyelven szólal meg a hadaró személy? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Léna,    

a négyéves korosztály esetében különösen aktuális témát érintünk. A gyermekek beszéd- és nyelvi fejlődése az óvodás évek alatt folyamatos és intenzív szakaszban van.

A beszédhangok pontos és tiszta ejtéséhez többek között fejlett mozgáskoordinációra is szükség van. Jó hír azonban, hogy ez a fejlődés számos játékos, elsősorban utánzáson alapuló gyakorlattal hatékonyan támogatható.

Kiemelten fontos a nyelv izmainak erősítése. Ebben segítséget nyújthatnak az olyan egyszerű, játékos tevékenységek, mint a „fagyinyalás”, a kanalazó mozdulatok vagy a csettintgetés. Az ajakizmok fejlesztésére kiváló lehetőség az állathangok utánzása vagy akár a puszidobás is.

A pingponglabda, galacsin vagy tollpihe fújása nemcsak szórakoztató játék, hanem a beszédfejlődést is támogatja, hiszen a fújógyakorlatok fontos szerepet játszanak a helyes beszédhangképzésben. Ugyanez igaz a szívógyakorlatokra is, ezért a szívószállal történő ivás kifejezetten javasolt.

A rágás jelentőségét sem érdemes alábecsülni, hiszen rendkívül hatékony erősítő gyakorlat. Kínálja gyermekét minél többször kemény étellel – például répával, karalábéval, almával, kenyérhéjjal. 

Szeretnénk mindemellett megnyugtatni Önt, hogy szakszolgálatunk logopédusai az ötéves gyermekek körében — a jogszabályi előírásoknak megfelelően — szűrővizsgálatot végeznek. A vizsgálat kiterjed a nagycsoportos gyermekek hangképzésére, beszédfolyamatosságára, beszédhang-ejtésére, valamint az olvasás- és íráskészültség területeire is. Amennyiben a szűrés során továbbra is tapasztalhatók elmaradások a beszédhangok ejtésében, logopédusaink személyre szabott útmutatást és javaslatot adnak a további teendőkkel kapcsolatban.

A Milyen izmokat tornáztassunk, hogy szebben beszéljen az óvodás gyermekem? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Jolán, 

a rekedtség bizony sokak életében elő-előforduló jelenség. Bizonyos esetekben egészségügyi okok állnak a hátterében, amelyeket fül-orr-gégész szakember segítségével tudja kivizsgáltatni. Ilyen esetben a további teendők meghatározásában a szakorvos utasításai az irányadóak. 

Előfordul azonban, hogy az orvosi vizsgálat nem mutat ki egyértelmű okot. Ilyenkor a rekedtség oka lehet pszichológiai tényező vagy helytelen hangképzési mód is. A megfelelő hangképzés kialakításában logopédus tud segítséget nyújtani. 

Amennyiben a rekedtség még nem áll fenn régóta, csak néhány hete jellemző, esetleg felsőlégúti fertőzéssel egy időben jelentkezik, nincs ok az aggodalomra. Óvodáskorban gyakran előfordul a hang túlerőltetése, aminek oka az élénk játéktevékenység és a sok kiabálás úgy, hogy közben a gyermek hangszalagjai még fejlődésben vannak. A hang védelméért azonban ilyenkor is sokat tehet.

A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás nagyon fontos, a hangképzésre is támogatóan hat. A nyálkahártya kiszáradásakor a hangszalagok ugyanis könnyebben irritálódnak, ezt érdemes megelőzni. Inkább vízzel kínálja gyermekét, mert a cukros és szénsavas italok szárítják a torkot. 

A megfelelő páratartalom biztosításával is sokat segíthet gyermekének, mivel a kellően párás levegő támogatja a nyálkahártya regenerálódását. Érdemes erre különösen az éjszakai órákban figyelni. Előfordulhat az is, hogy allergének irritálják a nyálkahártyát, amelyet pormentesítéssel és levegőtisztítással lehet mérsékelni. Ez hozzájárulhat a torokköszörülés csökkentéséhez, amely különösen megterhelő a hangszalagok számára. Torokköszörülés során ugyanis a hangszalagok erőteljesen ütköznek egymáshoz, ezért ennek kerülése javasolt.

Érdemes mellőzni a kiabálást. Kipróbálhatnak például olyan játékot, amelyben „titkos ügynökökké” válnak, és csak olyan hangerővel beszélnek, amelyet mások már nehezen hallanak meg.

Rekedtség esetében is nagyon fontos a mintaadás, figyeljen rá, hogy milyen hangerővel szólítja meg őt otthon, igyekezzen minél halkabban tenni. Érdemes a lakásban minél inkább háttérzajmentes környezetet biztosítani: beszélgetés közben a televíziót, a hangszórót és a rádiót célszerű kikapcsolt állapotban tartani. 

Bízom benne, hogy fia rekedtsége néhány héten belül elmúlik, addig is bátran próbálják ki a fenti javaslatokat! Segítségével elkerülhető a felesleges terhelés és megelőzhetőek a későbbi kellemetlen következmények is. Amennyiben a rekedtség továbbra is fennáll gyermekénél, érdemes fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni, majd a vizsgálat eredményeivel logopédusaink segítségét is igénybe venni. Bátran keresse szakszolgálatunkat! 

A Mit tehetek gyerekem hangjának védelme érdekében, hogy ne legyen rekedt? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Anja,

nagyon fontos kérdést feszeget, hiszen dadogó gyermek esetében óriási a jelentősége a környezet hozzáállásának. A dadogó gyermek szülői, családi részről történő támogatása a terápia mellett is nagyon fontos, hiszen Önök gyermekük legfőbb támaszai. 

Mindenképpen adjanak teret a gyermeküknek, időt arra, hogyha lassabban is, de elmondhassa, ami foglalkoztatja. Segítséget jelent számára, ha úgy beszélgetnek, hogy nyugodt környezet veszi körül Önöket. Az ellazult, nyugodt állapot általában a beszéd görcsösségét is oldja. A simogatás, érintés is feszültségoldó hatású lehet, így ezzel is támogathatják gyermeküket. 

A megfelelő mintaadás kiemelt jelentőségű. Érdemes lassítani a saját beszédtempót, ezzel is segítve a gyermeket a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb beszéd kialakításában, amely mellett ritkábban jelentkezik a dadogás.

A gyermekek számára gyakran könnyebb a beszélgetés, ha az közös tevékenységhez kapcsolódik. Érdemes olyan elfoglaltságot választani, amelyet örömmel végeznek együtt, és amely lehetőséget ad a nyugodt beszélgetésre is.  Ilyen közös tevékenység lehet például egy séta vagy kirándulás, de a kézműveskedés, alkotás, festés is jó lehetőséget kínál. A közös főzés és sütés szintén alkalmas a nyugodt együttlétre és beszélgetésre. 

Beszélgetés közben ne arra reagáljanak ahogyan beszél a gyermekük, hanem mindig arra, amit mond. Ez hozzájárul ahhoz, hogy gyermekük biztonságban érezze magát. Fontos, hogy ne siettessék, és ne kérjék tőle a dadogás abbahagyását. A szemkontaktus fenntartásával és biztató tekintettel erősíthetik benne az elfogadás és a figyelem élményét. 

Kipróbálhatják, hogy valamilyen apró tárgyat adnak fiuk kezébe, amelynek nyomkodása segíthet a feszültség oldásában, ezáltal pedig gyermekük beszéde is folyamatosabbá válhat.   

A beszéd folyamatosságának hátterében több tényező is állhat. Akkor tudnak igazán hatékony segítséget nyújtani gyermeküknek, ha az egyéni nehézségeihez igazodva támogatják őt. Ennek fontos lépése, hogy már kapcsolatba léptek szakemberrel. Bátorítom Önöket, hogy forduljanak bizalommal a gyermekükkel foglalkozó szakemberhez, és kérjenek tőle személyre szabott tanácsot.

A Hogyan segítsem gyermekemet szülőként a dadogás leküzdésében? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Bence,  

a sejtése helytálló, a nyelvlökéses nyelés és a fej előretartott pozíciója között gyakran van összefüggés. A test izomrendszere egy egységes rendszert alkot, így a száj körüli izmok és a nyak-hát izomzata hatással van egymásra. 

A kapcsolat hátterében több tényező állhat. Orrlégzési nehézség esetében, amit megnagyobbodott orrmandula vagy allergia is okozhat, szájlégzés alakulhat ki, ami sokszor együtt jár a fej előre tolt pozíciójával, hogy ezáltal a garatot megnyitva könnyebben jusson a levegő a tüdőbe. 

Okozhatja azonban az izomműködés egyensúlytalansága is, hiszen a nyelv, az állkapocs, a nyelvcsont és a nyaki izmok egymással szoros kapcsolatban állnak. Amennyiben a nyelv nem a szájpadláson helyezkedik el – nyelvlökéses nyelésnél jellemző, korrekciót igényel – az állkapocs izmainak tónusa megváltozik, ami az egész nyak- és vállöv izomzatára hatással van, hosszú távon pedig a testtartásra is kihat, a fejtartást is befolyásolja. 

Az okok hátterében azonban fordított hatás is előfordulhat, hogy a fej előretolt pozíciója megváltoztatja az állkapocs helyzetét, ami a helyes, preferált nyelvtartás szájpadláson történő pihentetését nehezíti. 

A probléma kezelése holisztikus megközelítést igényel, mivel egyszerre kell a funkcionális és a szerkezeti, azaz a nyelést és a testtartást érintő okokat kezelni. Az optimális fejtartás kialakításában gyógytornász és manuálterapeuta lehet segítségükre. Nem érdemes elhanyagolni ezt a lépést, hiszen, a nyaki izomzat és a gerinc korrekciója elengedhetetlen. A gyógytornász a helyes testtartás kialakításában nyújt segítséget, ami a megfelelő fejpozíció megtartását hozza magával, levéve ezáltal a terhet a nyakizmokról. A manuálterapeuta a mozgásszervi, strukturális alapokat készíti elő ahhoz, hogy a gyermek képes legyen a helyes testtartást és nyelési funkciót fenntartani – teszi azt izomfeszültségek oldásával, ízületi blokkok oldásával, kötőszöveti kezeléssel. 

Emellett érdemes fül-orr-gégészeti vizsgálatot kezdeményezni az orrlégzés ellenőrzésére, annak megállapítására, hogy akadálytalan-e.  A fogszabályozó szakorvos a helytelen nyelés következtében kialakuló fogívet és állkapocsnövekedést érintő kérdésekben lesz segítségükre, a fogak és állkapocs szerkezetét ellenőrzi. 

Bátran forduljon logopédus kollégáinkhoz is, akik terápiás keretek között, célzott gyakorlatokkal képesek korrigálni a nyelési szokásokat és a száj körüli izomzat működését. 

Javaslom, hogy ne kezelje különálló problémaként a kettőt. A cél, hogy a szakemberek együttműködése mentén lánya nyelése és testtartása is rendeződjön.

A A fejtartás és a nyelvlökéses nyelés összefüggései bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Dávid,   

a gyermekek beszéd- és nyelvi fejlődése egyénenként eltérő ütemben zajlik. Teljesen természetes, hogy a gyermek szókincse és mondatszerkesztése fokozatosan fejlődik. Remek, hogy segíteni szeretné fia fejlődését, a játékos támogatás előnyösen befolyásolja a beszéd- és nyelvi fejlődést. 

Logopédusaink bizonyára már kiértékelték azt az Ön által kitöltött, szülői kérdőíven alapuló, korai nyelvi fejlődést vizsgáló szűrést, mellyel az óvodában találkozhatott. Amennyiben az eredmények nem jelezték a nyelvi késés gyanúját, akkor szakember segítsége nélkül, otthoni keretek között, játékosan támogatva segítse gyermeke beszéd- és nyelvi fejlődését. 

A mintaadás rendkívül fontos. Legyen a mindennapok természetes része a beszélgetés – ne csak az autóban, hanem például az asztalnál, evés vagy játék közben is. A kisgyermekek beszédfejlődését jelentősen segíti, ha látják annak a felnőttnek az arcát és szájmozgását, aki hozzájuk beszél. Érdemes tudatosan olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a beszélgetések során ez biztosított. 

A beszéd- és nyelvi fejlődést az is támogatja, ha a felnőtt a mindennapi tevékenységeket beszéddel kíséri, mintegy „narrálva” az eseményeket. Érdemes megfogalmazni, mi történik éppen: például mit vesz fel a gyermek, milyen hangokat hallanak az utcán, milyen színűek a tárgyak, hová mennek, és mit látnak útközben. Ezzel a felnőtt mintát ad az összetettebb mondatok használatához is. 

Amikor gyermeke rövid mondatban fogalmaz, ismételje meg az elhangzottakat hosszabban úgy, hogy hozzátesz valamilyen újabb részletet. Például, ha fia azt mondja  „Motor ott.”, akkor Ön mondhatja azt, hogy „Igen, ott megy egy piros motor.”. Ezzel nyelvi mintát mutat neki. Nem szükséges, hogy a fia megismételje. A visszajelzésből a gyermek érzékeli, hogy számít, amit mond. 

Kihasználhatja más formában is gyermeke közlésvágyát. Beszélgetés közben kerülje az eldöntendő kérdéseket. Inkább olyan kérdéseket tegyen fel neki, ami ösztönzi őt a hosszabb válaszra, gondolkodásra – ne lehessen egy „igen”-nel vagy „nem”-mel lezárni.  

A közös könyvnézegetés és mesélés rendkívül hasznos időtöltés. A képek megfigyelésén túl érdemes beszélgetni a látott eseményekről, azok lehetséges következményeiről, valamint a szereplőkről, azok gondolatairól, terveiről és érzéseiről. A böngésző típusú könyvek gazdag képanyaguk révén különösen jól támogatják ezt a tevékenységet. 

A legfontosabb, hogy a beszélgetés örömteli és kényszermentes maradjon. Játsszanak minél többet együtt, és kísérjék a közös tevékenységeket beszéddel, beszélgetéssel! A támogató együttlétek hatása idővel beérik.

A Hogyan segítsem gyermekemet, hogy hosszabb mondatokat alkosson? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Cecília,  

fia fejlődése szempontjából rendkívül hasznos, hogy otthoni gyakorlással támogatják a logopédiai munkát! Bizony kihívás a gyermekek érdeklődését, lelkesedését a terápia előrehaladásával is fenntartani. Természetesen sok eszköz bevethető a motiváció növeléséhez.  

Először is abban szeretném megerősíteni, hogy bátran keresse fel fia logopédusát ezen kérdésével. Bizonyára egyénre szabott ötleteket és eszközöket tud ajánlani Önnek – olyanokat, amelyek hatékonyan alkalmazhatók fia fejlesztését támogató feladatok során. 

Vannak azonban olyan “jolly joker” eszközök is, melyek általában mindenkinél hasznosak lehetnek. Először is javaslom, hogy minél több kemény ételt fogyasszon a gyermeke, hiszen a rágás nagyon jó izomerősítő. Érdemes nyers zöldségeket és gyümölcsöket adni neki, például répát, karalábét, almát vagy körtét. Az étkezéseknél során célszerű nagyobb falatokat kínálni, és megtanítani arra, hogy azokat alaposan megrágja – legyen szó húsról, köretről vagy kenyérről. 

A különböző ízesítésű, nagyobb puffasztott finomságokat – például kölesgolyó, pufi – az ajkak közé véve lehet jól hasznosítani. A gyermek fogak használata nélkül, az ajkak mozgatásával “fogyassza el” ezeket – ez az ajkak izmait erősíti hatékonyan. Az ajkak zárásának állandósítására az ajkak közé szorított eszközök jönnek jól, de ezt mindenképpen szülői felügyelet mellett érdemes megtenni.  

A logopédiai munka során nagyon fontos, hogy a szájtérben tudjon tájékozódni a gyermek. Ezt az olyan eszközök segítik, amiket a szájban lehet ide-oda “tologatni” – biztonsági okokból kisebbeknél ehhez inkább az ehető, apró finomságok javasoltak. A zizi ennek jó eszköze. Lehet például a nyelvre tenni és megtartani, a nyelv szélére tenni és felszorítani a szájpadláshoz, vagy a nyelv alá rejteni. Ez kis puffasztott bogyóval, puffasztott karikával is játszható. Nagyon szokták élvezni ezeket a gyakorlatokat a gyerekek! A nyelv játékos mozgatásához szívószálat, ropit, fogvájót is be lehet vetni. Ezeket az eszközöket egyensúlyozza a nyelvén, vízszintesen tartva az eszközöket a nyelvet alatta-felette vagy függőlegesen tartva a nyelvet egyik-másik oldalán kidugva is lehet játszani vele. Fontos, hogy mindig szülői felügyelet mellett történjenek ezek a gyakorlások, nehogy baleset történjen ezen eszközök használata közben!  

A fúvó- és szívógyakorlatokhoz lufi, kis pamacs, vatta, szívószál, hungarocell golyócska vagy zsebkendő lehetnek például segítségükre.   

Honlapunkon több nyelvgyakorlatról talál rövid videó bemutatót, érdemes ezek között is körülnézni. Akár gyermekének is megmutathatja, hiszen ez növelheti a gyakorláshoz való kedvét. A videók a fejleszto.fpsz.hu oldalon érhetők el, a Beszédhangejtést fejlesztő gyakorlatok menüpont alatt; ezen belül az Előkészítő gyakorlatok között érdemes keresgélni. Bízom benne, hogy sikerül megtalálniuk a motivációt a jókedvű, játékos otthoni gyakorláshoz! 

A Milyen eszközzel csináljuk otthon a nyelvgyakorlatokat? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Anikó,  

nagyon jó, hogy fia már az iskolakezdést megelőző tanévben segítséget kapott beszédészlelésének fejlesztésében. Ez a terület igazán hatékonyan fejleszthető! A rendszeres gyakorlás és célzott fejlesztés mellett a gyermekek többségénél számottevő fejlődés tapasztalható a beszédészlelés terén. 

A beszédészlelés területének működésére jelentős mértékben támaszkodik az olvasás- és írástanítás. A legtöbb gyermeknél azonban az iskolakezdés előtt és az általános iskola első éveiben – fejlesztés hatására még kifejezettebben – jelentős fejlődés tapasztalható ezen a területen.  

Mindenképpen javaslom, hogy beszéljen fia logopédusával, és bátran támaszkodjon a tanácsaira! Bizonyára személyre szabott feladatokat ajánl Önnek a beszédészlelés területének otthoni fejlesztése céljából. A mindennapokba ágyazott nyelvi játékoknak fejlesztő hatása van! Ezek rendszeres alkalmazása mellett jó eséllyel a gyermek motivációja is fennmarad. 

Természetesen az iskolakezdést követően is kísérje figyelemmel fia olvasás- és írástanulását, támogassa őt a tanulási folyamatban! Jó, ha rendszeressé válik az otthoni gyakorlás. Olvassanak majd hangosan betűket, szótagokat, szavakat; szótagoljanak, bontsák hangokra a szavakat! Később az írás gyakorlására is sor kerülhet: másolással, illetve betűk, rövid szavak, majd mondatok diktálásával. 

Szeretném azonban megerősíteni abban, hogy a hétköznapi együttlétekbe ágyazott nyelvi fejlesztő játékok és a szakember tudatos munkája együttesen meghozza gyümölcsét. Az otthoni gyakorlásokkal rengeteget tesz azért, hogy fiának a beszédészlelési elmaradásból adódó hátrányai a lehető legkisebbre csökkenjenek. Bízhat abban, hogy a befektetett energia elősegíti a sikeres iskolai előrehaladást, különösen az írott nyelvi képességek elsajátítása terén. 

A Beszédészlelési elmaradás és iskolai kudarcok bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Éva,

a gyermekek gyakran nagyon eltérő fejlődést mutatnak még ugyanazon családon belül is. Előfordulhat, hogy az egyik gyermeknek egy bizonyos hang ejtése nehézséget okoz, míg a testvérének ugyanez könnyen megy – ez teljesen normális.

Az, hogy Önöknek gyermekkorukban nem voltak hasonló nehézségeik, önmagában nem jelent kizáró okot. A családi öröklés mellett számos más tényező is befolyásolhatja, hogy a gyermekeknél mikor és hogyan alakul ki a beszédhangok helyes ejtése.

A beszédhangok hibás ejtése mögött többféle ok is állhat. A logopédus a gyermek vizsgálatakor pont arra keresi a választ, hogy a hibán, nehézségen túl mi áll annak hátterében. Mivel egy beszédhiba több okból is állandósulhat, javaslom, hogy keresse fel fia logopédusát, aki bizonyára személyre szabott választ tud adni Önnek, hogy mi lehet fiánál a “k” és “g” hangok cseréjének oka. E két hang képzése nagyon hasonló, de a “g” hang zöngés mássalhangzó, azaz ejtésekor a zöngeképzés is szerepet kap. Akár ennek kivitelezése is okozhat nehézséget, de például hallásprobléma, beszédészlelési elmaradás is állhat a hátterében.

Nagyon jó, hogy aktívan foglalkozik fia logopédiai ellátásával. Kérdéseivel bátran forduljon a vele foglalkozó logopédushoz, aki készséggel válaszol minden felmerülő kérdésére.

Fotó: Freepik

A Miért vannak különböző hanghibái a testvéreknek? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves István,

érthető módon gyakran előfordul, hogy a kamaszkorba lépő vagy már kamasz gyermekek ellenállást mutatnak egy-egy segítő szándékú javaslattal szemben, különösen akkor, ha annak érdekében rendszeresen tenniük is kell. A szájlégzés megszüntetése azonban erősen ajánlott.

A szájlégzésnek számos kedvezőtlen következménye lehet. Tartós fennállása esetén felborulhat a szervezet oxigén-, szén-dioxid- és nitrogén-monoxid-egyensúlya. Ez hosszú távon többféle egészségügyi problémához vezethet.

A szájlégzés többek között összefüggésbe hozható az emésztőrendszer és az immunrendszer működésével, a fogak állapotával, valamint a figyelem fenntartásának nehézségeivel. Emellett az alvás minőségét is kedvezőtlenül befolyásolhatja: gyakran együtt jár horkolással, ami alvászavarok kialakulásához vezethet.

Javaslom, hogy először forduljanak fül-orr-gégész szakorvoshoz, hogy kiderüljön, fennáll-e valamilyen orvosi ok fia szájlégzése mögött. Előfordulhat, hogy a szakorvos allergiavizsgálat elvégzését is javasolja.

Amennyiben az orvosi vizsgálatok nem mutatnak eltérést, érdemes logopédus szakembert felkeresniük a szájlégzés megszüntetése érdekében. A logopédus a nyelv izmainak megerősítésével, az orrlégzést támogató nyelvtartás kialakításával tudja segíteni a szájlégzés leépítését. A folyamat rendszeres otthoni gyakorlással jár, ebben mindenképpen támogassa fiát, amikor terápiás segítségnyújtásra kerül sor.

Bízom benne, hogy sikerül megnyernie fia együttműködését a szájlégzés megszüntetéséért történő harcban! A terápia hamar sikeres lehet, ha megfelelő minőségű, rendszeres gyakorlás kíséri!

Fotó: Freepik

A Maradhat szájlégző a gyermek? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Ábel,

érdekes kérdést vet fel. Az énektanítás és a logopédiai munka folyamata során sok közös terület is van. A hangképzés, a hangtartomány növelése, a légzőgyakorlatok, a nyitott szájjal, artikuláltan történő beszéd és éneklés kialakítása közös területe a két szakmának.

A kérdésében említett zárt szájjal történő éneklés helyett artikulált, nyitott szájú éneklés kialakítását énektanár és logopédus is hatékonyan tudja segíteni. Azt javaslom, inkább az egyéb jellegzetességek mentén próbálják eldönteni, hogy kihez fordulnak segítségért. Amennyiben gyermekére a zárt szájjal történő beszéd, esetleg beszédhanghiba, vagy elkent artikuláció is jellemző, inkább logopédus szakembert érdemes felkeresniük. Énektanárhoz akkor forduljanak, ha a zárt szájjal éneklés valóban csak éneklés közben jellemző gyermekére.

Bármelyik szakembert is keresik fel, a légzéstechnika tanítása a tanulási folyamat részeként meg fog jelenni. Logopédusaink a beszédtechnika eszközeivel is támogatni tudják az éneklés fejlesztését, melynek része a hangképzés, a légzéstechnika, a beszédhangejtés, a hangsúlygyakorlatok, valamint a ritmus- és tempógyakorlatok. Mindezek az éneklés során is fontos szerepet játszanak.

Bízom benne mielőbb megtalálják gyermekük számára a leginkább megfelelő segítséget.

Fotó: Freepik

A Énektanár vagy logopédus felkeresése javasolt? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.