Kedves Léna,    

a négyéves korosztály esetében különösen aktuális témát érintünk. A gyermekek beszéd- és nyelvi fejlődése az óvodás évek alatt folyamatos és intenzív szakaszban van.

A beszédhangok pontos és tiszta ejtéséhez többek között fejlett mozgáskoordinációra is szükség van. Jó hír azonban, hogy ez a fejlődés számos játékos, elsősorban utánzáson alapuló gyakorlattal hatékonyan támogatható.

Kiemelten fontos a nyelv izmainak erősítése. Ebben segítséget nyújthatnak az olyan egyszerű, játékos tevékenységek, mint a „fagyinyalás”, a kanalazó mozdulatok vagy a csettintgetés. Az ajakizmok fejlesztésére kiváló lehetőség az állathangok utánzása vagy akár a puszidobás is.

A pingponglabda, galacsin vagy tollpihe fújása nemcsak szórakoztató játék, hanem a beszédfejlődést is támogatja, hiszen a fújógyakorlatok fontos szerepet játszanak a helyes beszédhangképzésben. Ugyanez igaz a szívógyakorlatokra is, ezért a szívószállal történő ivás kifejezetten javasolt.

A rágás jelentőségét sem érdemes alábecsülni, hiszen rendkívül hatékony erősítő gyakorlat. Kínálja gyermekét minél többször kemény étellel – például répával, karalábéval, almával, kenyérhéjjal. 

Szeretnénk mindemellett megnyugtatni Önt, hogy szakszolgálatunk logopédusai az ötéves gyermekek körében — a jogszabályi előírásoknak megfelelően — szűrővizsgálatot végeznek. A vizsgálat kiterjed a nagycsoportos gyermekek hangképzésére, beszédfolyamatosságára, beszédhang-ejtésére, valamint az olvasás- és íráskészültség területeire is. Amennyiben a szűrés során továbbra is tapasztalhatók elmaradások a beszédhangok ejtésében, logopédusaink személyre szabott útmutatást és javaslatot adnak a további teendőkkel kapcsolatban.

A Milyen izmokat tornáztassunk, hogy szebben beszéljen az óvodás gyermekem? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Éva,

a gyermekek gyakran nagyon eltérő fejlődést mutatnak még ugyanazon családon belül is. Előfordulhat, hogy az egyik gyermeknek egy bizonyos hang ejtése nehézséget okoz, míg a testvérének ugyanez könnyen megy – ez teljesen normális.

Az, hogy Önöknek gyermekkorukban nem voltak hasonló nehézségeik, önmagában nem jelent kizáró okot. A családi öröklés mellett számos más tényező is befolyásolhatja, hogy a gyermekeknél mikor és hogyan alakul ki a beszédhangok helyes ejtése.

A beszédhangok hibás ejtése mögött többféle ok is állhat. A logopédus a gyermek vizsgálatakor pont arra keresi a választ, hogy a hibán, nehézségen túl mi áll annak hátterében. Mivel egy beszédhiba több okból is állandósulhat, javaslom, hogy keresse fel fia logopédusát, aki bizonyára személyre szabott választ tud adni Önnek, hogy mi lehet fiánál a “k” és “g” hangok cseréjének oka. E két hang képzése nagyon hasonló, de a “g” hang zöngés mássalhangzó, azaz ejtésekor a zöngeképzés is szerepet kap. Akár ennek kivitelezése is okozhat nehézséget, de például hallásprobléma, beszédészlelési elmaradás is állhat a hátterében.

Nagyon jó, hogy aktívan foglalkozik fia logopédiai ellátásával. Kérdéseivel bátran forduljon a vele foglalkozó logopédushoz, aki készséggel válaszol minden felmerülő kérdésére.

Fotó: Freepik

A Miért vannak különböző hanghibái a testvéreknek? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Ábel,

érdekes kérdést vet fel. Az énektanítás és a logopédiai munka folyamata során sok közös terület is van. A hangképzés, a hangtartomány növelése, a légzőgyakorlatok, a nyitott szájjal, artikuláltan történő beszéd és éneklés kialakítása közös területe a két szakmának.

A kérdésében említett zárt szájjal történő éneklés helyett artikulált, nyitott szájú éneklés kialakítását énektanár és logopédus is hatékonyan tudja segíteni. Azt javaslom, inkább az egyéb jellegzetességek mentén próbálják eldönteni, hogy kihez fordulnak segítségért. Amennyiben gyermekére a zárt szájjal történő beszéd, esetleg beszédhanghiba, vagy elkent artikuláció is jellemző, inkább logopédus szakembert érdemes felkeresniük. Énektanárhoz akkor forduljanak, ha a zárt szájjal éneklés valóban csak éneklés közben jellemző gyermekére.

Bármelyik szakembert is keresik fel, a légzéstechnika tanítása a tanulási folyamat részeként meg fog jelenni. Logopédusaink a beszédtechnika eszközeivel is támogatni tudják az éneklés fejlesztését, melynek része a hangképzés, a légzéstechnika, a beszédhangejtés, a hangsúlygyakorlatok, valamint a ritmus- és tempógyakorlatok. Mindezek az éneklés során is fontos szerepet játszanak.

Bízom benne mielőbb megtalálják gyermekük számára a leginkább megfelelő segítséget.

Fotó: Freepik

A Énektanár vagy logopédus felkeresése javasolt? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Huba!

Nagyon különböző, hogy egy középsős gyermek hány beszédhangot ejt hibásan. Valójában nem csupán a hanghibák száma a meghatározó: előfordulhat, hogy kevés hiba is nagyon zavaró, és az is, hogy több hiba mellett is jól érthető marad a beszéd.

Nem véletlen, hogy a jogszabály az ötévesek számára kötelező logopédiai szűrést ír elő, hiszen az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra (és az írott nyelvi készültségre) irányul. Tapasztalataink szerint a kisebb gyermekek beszéde sokszor spontán is javul, de ha a szűrés eredménye indokolja, azt részletesebb vizsgálat, majd logopédiai terápia követi.

A beszédhanghibák javítása nagyon sok ötéves, nagycsoportos óvodást érint. Általában az iskolát megelőző év elegendő ahhoz, hogy ezek a hibák korrigálódjanak. A sikeres fejlődéshez elengedhetetlen a szülők együttműködése is, akik az otthoni gyakorlással aktívan hozzájárulhatnak a terápiás folyamathoz.

Azt, hogy pontosan hány hanghiba „normális” egy középső csoportosnál, nehéz meghatározni. Sokkal fontosabb szempont az érthetőség:

Mennyire érthető a beszéde?

A család érti-e gond nélkül, és az idegenek (az óvodán kívüli környezet) mennyit értenek belőle? A kutatások szerint az érthetőség fejlődése nagy egyéni eltérést mutat, és nem minden gyermeknél lesz „hibátlan” már az óvodáskor elején.

Milyen jellegűek a hibák?

Inkább csak néhány hang bizonytalan, vagy sok hang érintett? Esetleg „szabályosan” egyszerűsít (kihagy, cserél, torzít)?

Tartós és következetes a hiba?

Ugyanazt a hangot mindig ugyanúgy ejti hibásan, vagy ez változó?

Zavarja-e őt?

Frusztrálja-e, ha nem értik meg, emiatt kerüli-e a beszédet?

Volt-e/van-e hallásra utaló jel?

Gyakori fülgyulladás, sokszor visszakérdez, vagy nem reagál a halkabb beszédre?

Mikor érdemes már nagycsoport előtt felkeresni a szakszolgálat logopédusait?

Akkor javasolt szakemberhez fordulni, ha a gyermek beszéde még a szűk környezete (szülők, testvérek) számára is nehezen érthető, ha a gyermek láthatóan küzd a beszéddel, emiatt kevesebbet beszél vagy csúfolják, illetve ha felmerül a hallásprobléma gyanúja.

Ilyenkor a logopédus célzottan meg tudja nézni, hogy valóban természetes fejlődési folyamatról van-e szó, vagy érdemes már most elindítani a célzott logopédiai terápiát.

Mit tudnak addig otthon tenni?

A legfontosabb a beszédkedv fenntartása és a jó beszédpélda. Hallgassanak sok mesét, mondókázzanak, és játszanak olyan játékokat, amelyek a figyelmet és a hallást élesítik (például „Milyen hangot hallasz a szobában?”).

Amennyiben gyermekével kapcsolatban felmerült már a fejlesztés gondolata, bátran keresse fel a lakóhelye szerinti tagintézményünk logopédusát, hogy személyre szabott kérdéseit feltehesse.

Nézzen szét a fejleszto.fpsz.hu oldalon is! Itt a Beszédfejlesztő gyakorlatok és a Beszédhangejtést fejlesztő gyakorlatok menüpontok alatt sok hasznos, játékos ötletet talál, amelyekkel még a logopédiai terápia megkezdése előtt is hatékonyan támogathatja gyermeke fejlődését.

A Középső csoportosan hány hanghiba normális? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Ildikó,

valóban így van, ahogy írja, hogy logopédusaink minden tanév elején szűrővizsgálatot végeznek az ötödik életévüket betöltött nagycsoportos gyermekek körében. A szűrés része a beszédhangok ejtésének vizsgálata is. Az eredmények alapján – amennyiben szükséges – a logopédus további vizsgálatot végez vagy javasol, melyet terápiás megsegítés is követhet. Tapasztalataink szerint sok ötödik életévét betöltött nagycsoportos óvodás vesz részt logopédiai ellátásban beszédhanghibák miatt, ami ebben az életkorban gyakori, és megfelelő fejlesztéssel jól korrigálható.

Valójában a logopédiai terápia megkezdését megelőzően is rengeteget lehet tenni a beszédhibák mielőbbi leküzdéséért. Először is javaslom, hogy menjenek el hallásvizsgálatra, melyben fül-orr-gégész szakorvos lesz segítségükre. A vizsgálat fájdalommentes, és eredménye igen nagy segítség tud lenni a továbbiakban.

A hallás épségén túl a beszédhangejtés során használt izmok erősítése is nagyon fontos. Sokat tehetnek ezért otthon! Érdemes arra törekedni, hogy lánya minél több olyan szilárd ételt fogyasszon, amely alapos, hosszan tartó rágást igényel, hiszen a rágás kiváló módja az arc- és szájkörüli izmok erősítésének. Emellett fontos a szájtérben való tájékozódás támogatása is. Erre nagyon jó lehetőséget nyújt a mindennapi fogmosás, amikor a fogkefe szájtérben történő mozgatásával segítjük a tájékozódás fejlődését lánya szájterében. A szájtérben való tájékozódás és az izomerő fejlesztése a nyelv tudatos mozgatásával tovább erősíthető. Ennek során megkérhetjük a gyermeket, hogy helyezze a nyelvét az alsó fogsor mögé, húzza hátra, majd nyújtsa ki. Szintén nagyon jó nyelverősítő gyakorlat a csettintés, mely játékos formában akár játszótéren, utazás vagy közös játék közben is végezhető. A csettintés hangja hasonlít a ló ügetésére. Hasznos tevékenység lehet továbbá a fagylalt tölcsérből történő nyalogatása, valamint különféle fújó gyakorlatok, például labda, vattapamacs vagy buborék fújása, amelyek mind hozzájárulnak a beszédhez szükséges izmok erősítéséhez. Honlapunkon is sok konkrét, játékos gyakorlatot talál a beszédben résztvevő izmok erősítéséhez, bátran nézzen körül!

A játékos gyakorlatokat itt találja:  fejleszto.fpsz.hu. Nézzék meg, és próbálják ki a Beszédhangejtést fejlesztő gyakorlatok közül az Előkészítő gyakorlatokat!

A beszédhangok ejtésében részt vevő izmok erősítése mellett még a hallási figyelem fejlesztéséért is sokat tehet otthoni környezetben, játékos, mindennapi tevékenységek során. Ehhez szintén talál játékos ötleteket a honlapunkon: fejleszto.fpsz.hu. Ilyen ötletekért a Beszédfejlesztő gyakorlatok között érdemes keresgélnie, elsősorban a Fülelő játékok címszó alatt.

Amennyiben lánya már tudja mondani a “k” és “l” hangokat, játsszanak olyat is, hogy ezeket hangoztatják. Amikor ez már jól megy, megpróbálhatják, hogy olyan szavakat is mondogatnak, amelyeknek az elején az adott hang van. Érdemes egy-két hétig csak az egyik hanggal – például “k” – játszani ezt a játékot.

Amennyiben középsős lánya beszéde nagyon nehezen érthető – és ez még a közvetlen környezete számára is nehézséget jelent – érdemes felvenni a kapcsolatot az óvodában dolgozó logopédussal. Ritka esetekben – ha a gyermeknél sok beszédhanghiba jelentkezik, és ezt szakmai szempontok indokolják – előfordul, hogy a logopédiai ellátás már korábban, ebben az életkorban megkezdődik. Ennek eldöntése logopédus szakember feladata.

Bátran keresse meg szakszolgálatunk óvodájukban dolgozó logopédusát, hogy személyre szabott választ kapjon lánya beszédének fejlődése érdekében.

Fotó: Freepik

A Mit érdemes itthon játszani, mielőtt logopédiára kezd járni a gyermekem? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Tamás!

Nehéz egyértelmű választ adni kérdésére, hiszen a gyermekek nagyon különböző utat járnak be a helyes artikuláció elsajátításában is, amely az időben is megmutatkozik.

Bizonyára a logopédus azon dolgozik, hogy fia hanghibái az idei tanév során megszűnjenek. Szülőként azzal tehet legtöbbet a hangok beszédbe épüléséért, hogy a logopédiai munkát sok-sok otthoni gyakorlással megtámogatja. Amennyiben nem egyértelmű, hogy mit gyakoroljanak otthon, kérjen segítséget tanácsadás formájában a gyermekével foglalkozó logopédustól.

Az, hogy mivel tudja igazán támogatni fiát a beszédhangok tiszta ejtésének tekintetében, egyénileg különböző lehet. Néhány gyermeknek a beszédben résztvevő izmok gyengesége okozza a nehézséget, ebben az esetben rengeteg ajak- és nyelvtorna végzése javasolt. A hangkialakításon minden esetben a logopédus munkálkodik. Gyakran előfordul az is, hogy inkább a hangok hallás alapján történő megkülönböztetése okozza a nehézséget a gyermeknek, ilyenkor sok-sok fülelős játékkal érdemes megtámogatni a logopédiai munkát.

Javaslom, hogy mindenképpen keresse meg gyermeke logopédusát, és kérjen útmutatást tőle az otthoni gyakorlások mikéntjéhez, hiszen a logopédiai munka sikere a gyermek, a szülők és a logopédus együttműködésén alapul.

Amennyiben a gyakorlások rendszeresek és alaposak, biztosan megfigyel javulást a következő három hónap folyamán.

Az iskolakezdés megválasztásának időpontjával kapcsolatban pedig javaslom, hogy kérjen tanácsot a gyermekével foglalkozó szakemberektől, az óvodapedagógusoktól, valamint a logopédustól is. Ők ismerik a fiát, az artikuláción túl javaslataik a gyermeke értelmi, testi, lelki és szociális érettségét is figyelembe veszik, valamint rálátnak a gyermek képességprofiljára, sőt az olvasás- és íráskészültség területére is.

Logopédusaink minden tanév elején automatikusan szűrik az ötödik életévüket betöltött gyermekeket. Ez a szűrőeljárás kiterjed a beszédhangejtésre, a hangképzésre, a beszédfolyamatosságra, valamint az olvasás- és íráskészültségre is. A szűrőeljárás célja, hogy időben kiderüljön, ha egy kisgyermek elmaradással küzd valamely területen. Az óvoda utolsó évében még rengeteget lehet tenni azért, hogy a gyermekek célzott fejlesztés mellett a lemaradásaikat behozzák, és készen álljanak az iskolai kihívásokra.

Bízom benne, hogy sikerül beszélnie fia logopédusával, és a logopédiai terápia hatására a beszéde is mielőbb érthetőbb lesz és tisztulni fog.

Fotó: Freepik

A Milyen hamar tisztul a beszéd, ha elkezd a gyermek logopédushoz járni? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A Mindennapi logopédiai emlékeztető a nyáron bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Lehetséges, hogy a fiam nem tanulja meg szeptemberig a hiányzó hangokat?

Kedves Tamás!

A kisgyermekek beszéde – különösen az artikuláció, vagyis a hangok tiszta ejtése – egyénenként eltérő ütemben fejlődik, tisztul. Gyakran olvashatjuk, hogy ideális esetben a hanghibák a iskolakezdésre már javulnak, és ez valóban így van. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egyes hangok még az iskolás korban is korrekcióra szorulnak – ez egyáltalán nem ritka, és ilyenkor is van lehetőség fejlesztésre.

Szeretném megnyugtatni: szeptemberig még három hónap áll rendelkezésre, ami egy kisgyermek beszédfejlődése szempontjából nagyon sokat jelenthet! Még bőven van idő a fejlődésre! Ez alatt az idő alatt akár jelentős előrelépés is történhet.

Első lépésként érdemes felkeresnie gyermeke jelenlegi logopédusát, és megbeszélni vele: hogyan látja gyermeke eddigi fejlődését, milyen hangokkal van még teendő, milyen gyakorlatokat javasol otthonra.

A hangok helyes képzésének megtanítása logopédus feladata, de a szülőként az Ön aktív szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a javított hangok beépüljenek a spontán beszédbe. Otthon is sokat tehetnek ezért!

A gyakorlásnak nem kell erőltetettnek lennie – a nyári szünet ideális lehet az oldott, játékos fejlesztésre. A fejleszto.fpsz.hu weboldalon sok ötletet és gyakorlatot talál, kifejezetten a beszédhangok javításához. Böngésszen bátran a „Beszédhangejtést fejlesztő gyakorlatok” között!

Érdemes ezeket rendszeresen elővenni, például a közös játék közben beiktatni 1-2 perc gyakorlást; mondókázni, szerepjátékot játszani a „javított” hangokkal; és finoman, szeretettel emlékeztetni gyermekét a helyes hanghasználatra.

Ha a nyár végére még marad artikulációs hiba, az sem jelent gondot! Iskolakezdés után keresse bizalommal a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat logopédusait, akik az iskolás gyermekek ellátásában is segítséget nyújtanak.

Bízom benne, hogy fiának beszéde szépen fejlődik a következő hónapokban. Egy kis gyakorlás sokat számíthat – és ebben Ön mint szülő kulcsszereplő!

A Iskolába hanghibával? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Attila!

Az, hogy egy gyermek készen áll-e az iskolára, számos tényező függvénye. Mindenképpen javaslom, hogy beszéljen a gyermekével foglalkozó logopédussal a beszédhangok ejtésének hibáiról. A hanghibákat iskoláskorban is lehet javítani. Iskolakezdés előtt álló gyermekeknél inkább a hiányzó vagy hibásan ejtett hangok számát érdemes nézni, valamint a teljes képességprofilt, az olvasás- és íráskészültséget. Logopédusaink minden ötödik életévüket betöltött gyermeket szűrnek. Ennek részeként az artikuláción túl e területek fejlettségét is nézi a szakember. A logopédus egyénre szabott tájékoztatást tud adni Önnek arról, hogy gyermeke miként teljesített azokban a feladatokban, melyek az artikuláción túl fontosak a gördülékeny olvasás- és íráselsajátításhoz, szükség esetén vizsgálatot is javasolhat a kerületi pedagógiai szakszolgálatnál. A logopéduson kívül érdemes megkérdezni a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusok véleményét is, gyermeke iskolaérettségével kapcsolatban.

Mindenképpen jó, ha a gyermekek beszéde már kitisztul az iskolakezdésre. Persze szeptemberig még több hónap van, nehéz megítélni, hogy milyen ütemben fog fejlődni őszig a gyermek beszéde. Otthoni gyakorlással egyébként nagyon sokat tehet a gyermeke fejlődése érdekében. Rendszeres gyakorlás mellett a logopédus által kialakított hang rendszerint sokkal hamarabb épül be a gyermek beszédébe.

Az iskolakezdés nagy változás a gyermeknek és a családnak egyaránt, ezért érthető, hogy jól átgondolt döntést szeretnének hozni. A pedagógiai szakszolgálat szakemberei készséggel segítenek bizonytalanság esetén.

A Hibás artikulációval iskolába? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Gábor!

Megnyugtató, hogy kislányának ötéves korára már csak egyetlen hang ejtésével van nehézsége. Az is örömteli, hogy ilyen figyelemmel kíséri lánya beszédfejlődését – ez valóban nagy odafigyelésre és gondoskodásra utal. Fontos tudni, hogy sok ötéves gyermek még nem ejti helyesen az „r” hangot, sőt, olykor más hangokkal is előfordul eltérés ebben az életkorban. Ez önmagában még nem ad okot aggodalomra.

Nem véletlen azonban, hogy a logopédiai szűrések éppen ötéves korban történnek. Ekkor a legtöbb hangnak már kialakultnak kellene lennie, és még elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fennmaradó hibákat az iskolakezdés előtt kijavítsák. A hanghibák pontos okának feltárása természetesen logopédus feladata, hiszen többféle tényező is szerepet játszhat abban, hogy egy gyermek miért nem tudja helyesen ejteni például az „r” hangot.

Az egyik lehetséges ok valóban a gyermek nyelvének izomzata vagy mozgáskoordinációja lehet, de gyakran a nyelvfék rövidsége áll a háttérben. Ezt lenőtt nyelvféknek is nevezik. Ilyenkor előfordulhat, hogy a nyelv mozgásterjedelme nem elég nagy ahhoz, hogy a hang helyes képzését lehetővé tegye. Enyhébb esetben nyújtó, lazító logopédiai gyakorlatokkal is elérhető javulás, de van, amikor a szakemberek a nyelvfék felvágását javasolják. Ez egy gyors, ambuláns beavatkozás, amelyet foniáter végez, és általában alig jár fájdalommal vagy vérzéssel.

Ha felmerül a nyelvfék rövidségének gyanúja, mindenképpen érdemes logopédushoz, fogorvoshoz vagy foniáterhez fordulni. Ők tudják pontosan megállapítani, hogy szükség van-e beavatkozásra, vagy elegendő a rendszeres logopédiai fejlesztés.

A Hangok kiejtésének fejlődése bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Iván!

Alaposságra és gondoskodásra vall, hogy kislánya beszédét ilyen nagy figyelemmel követi. Biztosan hamar használni kezdi majd a már megtanult hangokat, ha a megfelelő módon gyakorolnak.

Aggódnia semmiképpen nem kell, hiszen több iskola előtt álló gyermeknél előfordul még, hogy pár hangot másikkal helyettesít beszéd közben. Az nagyon jó, hogy már az összes hangot tudja ejteni, biztosan sokat dolgoztak rajta év közben a logopédussal. 

Amikor a gyermekek már megtanulták a hangot, eleinte még spontán beszéd közben továbbra is rosszul használják. Ennek az az oka, hogy még nem automatizálódott a megtanult hang. Az automatizálódást úgy lehet elősegíteni, hogy irányított helyzetben a gyermek figyelmét az adott hangra irányítva olyan szavakat, később mondatokat mondatunk vele, amiben benne van a gyakorolt hang. Ha ezt rendszeresen játsszák – naponta, vagy hetente kétszer-háromszor –az adott hang könnyebben épül a beszédbe. Ha a gyakorlások alkalmával már jól megy lányának az adott hang ejtése, finoman lehet neki szólni a gyakorláson kívül is, amikor esetleg rosszul ejtette azt. Tapintatosan, és bátorítóan próbálják meg felhívni a figyelmét a hibás ejtésre, és mindig bíztassák a szó helyes ejtésének megismétlésére! Ha ez sikerült, érdemes megdicsérni őt.

Remélem nyár végére kislánya beszéde tiszta lesz, és a még nem beépült hangokat is tisztán fogja ejteni beszéd közben!

A Hangok kiejtésének gyakorlása óvodáskorban bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Lányom első osztályos. Logopédiából is kapnak gyakorolni valót az itthoni tanulás mellett. Most néhány hang kialakításán dolgoznak, sok nyelvgyakorlatot kap. Néha úgy érzem, ha velem csinálja, nem olyan hatékony a gyakorlás. Nem tudom, hogy nyúljak az arcához, nyelvéhez, mivel tudnám pontosítani a gyakorlatokat.

Kedves Éva!

Nagyon jó, hogy a logopédia gyakorlást is beiktatják a mindennapjaikba!

Ahogy Ön is említi, az artikulációs terápia részét képezik az ajak- és nyelvgyakorlatok is. Ez általában megelőzi, illetve párhuzamosan halad a hangkialakítással, és a kialakított hang rögzítésével, persze az egyéni sajátosságok figyelembe vételével.

Szülőként valóban nehéz lehet felügyelni a gyakorlást. Hiszen nem könnyű eldönteni, hogy mi az, amit a gyermek már tudhatna, mit képes pontosítani az adott mozdulaton, mi az, amihez csupán egy kis bátorítás szükséges, meddig lehet őt javításokkal nyúzni, hogy ne elutasításba torkoljon a gyakorlás? Nehéz kérdések ezek, és kikerülhetetlen kihívások. Mégis azt gondolom lehetséges mindezekre játékosan tekinteni.

Érdemes tanuló időt hagyni ennek az új típusú közös munkának is. Mindenképpen célszerű kikérnie lánya logopédusának részletes véleményét. Kérje meg, tartson bemutatót, adjon részletes leírást a kivitelezendő gyakorlatok mikéntjéről! Tekintsen az első két-három alkalomra tanulásként, elsősorban azért, hogy megfigyelje, lánya hol tart, melyik feladat könnyebb, melyik nehezebb, mi az, amit szeret, és mi az, amit inkább kihagyna. Figyelje meg, hogy segítség nélkül hogyan mennek neki a mozdulatok, esetleg van-e különbség a gyakorlat ismétlésekor, mi változott az első és a harmadik alkalom között.

Mindezek a megfigyelések segítenek hatékonyabbá tenni a gyakorlást az elkövetkezendő időszakban, kitapasztalhatják, mit érdemes játékosabbra venni, mivel tudnak majd gyorsabban haladni, melyek azok a gyakorlatok, amelyekre érdemes több időt szánni, vagy amihez több ösztönzésre lesz szükség. Ha például a kanálnyelv többszöri ismétlésével javul a teljesítmény, szebb lesz a kanálnyelv, érdemes többször is megismételni, de ha romlik, akkor az valószínűleg a fáradtság jele, jó, ha továbblépnek és később térnek vissza rá. Hasznos lehet továbbá az is, ha az erősítést esetleg eszközök segítségével végzik – ropi, zizi, levesgyöngy, spatula, kiskanál stb. – ugyanis ezek fizikai tulajdonságaiknál fogva sokszor segítik az egyes mozdulatok pontosabb kivitelezését.

Javaslom, hogy merjen kérdezni a szakembertől! A gyakorlás során a lányával való türelmes, elfogadó kapcsolat segít megbirkózni a nehézségekkel, érdemes kitartóan javítani az egyes mozdulatokat, amíg elfogadja őket

A Ajak- és nyelvgyakorlatok mikéntje otthon bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.