Kedves Gyöngyi!

Nagyon jó, hogy gyermeke sokat csúszik, mászik! Már születéstől kezdve fontos a kicsik számára a mozgásinger. Az első néhány évben a mozgásingerek hatására az idegpályák összeköttetéseket keresnek, összekapcsolva a két agyféltekét. Minden mozgásforma más módon támogatja ezt az érési folyamatot. A kialakuló összeköttetések később is fontosak, például segítik a koncentrációt.

Manapság sajnos kevesebbet mozognak a gyerekek. Jó, ha minél több mozgásformát kipróbálnak és begyakorolnak a csemeték. Kússzanak, csússzanak, másszanak, dobáljanak, labdázzanak, hintázzanak, forogjanak, futkározzanak, mászókázzanak minél többet, játszanak sok egyensúlyozós játékot. Sokszor úgy tűnik mára szinte feledésbe merültek azok a játékok, melyeket még a mai szülők játszottak saját nagyszüleikkel, dédszüleikkel. A csipkedő, höcögtető, dülöngéltető, forgató, pörgető népi gyerekmondókák a mozgásélmények széles tárházát adják. Gyermekét támogatja azzal, ha sok mozgáslehetőséget biztosít számára!

A Miben segít a mozgásterápia? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Réka!

Az elmondottak alapján nehéz pontosan meghatározni, mi állhat a háttérben, de mindenképpen érdemes utánajárni az okoknak, javaslom, keressenek fel neurológus szakembert. A megfelelő vizsgálatok elvégzése mindent tisztázni fog. A furcsa mozgás oka, akár „ataxia” is lehet, ami az akaratlagos izommozgások koordinációjának zavarából adódó bizonytalan és ügyetlen mozgást jelenti. Ezt az ügyetlenséget a gyermek koordinációs nehezítettségként, bizonytalan járásként, ügyetlen kézmozgások formájában élheti meg. A bizonytalan járás miatt egyre szélesebb alapon próbál járni, úgy érzi így könnyebben tartja meg egyensúlyát. Ha valami hasonlót tapasztalnak, akkor az „ataxia” gyanúja helytálló lehet, a tisztánlátás érdekében mihamarabb kérjenek vizsgálatot!

A Bizonytalan mozgás gyermekkorban – Mi lehet az oka? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.