Kedves Mónika,

nagyon jó, hogy figyelemmel kíséri lánya iskolai tanulmányait! Bizony hasznos, ha már a nehézségek felmerülésének kezdetén segítséget nyújtunk a gyermeknek, mert ezzel sok kudarctól megvédhetjük őt.

A második évfolyamon sok előtte nem jelentkező kihívással kell szembenézniük a gyerekeknek. A tanulás bizonyos szempontból katonásabbá válik, a követelmény megnő, ezt erősíti az is, hogy osztályzatokkal kezdik értékelni teljesítményüket. Különbözőek a gyerekek, valakinek a szorzótábla, valakinek a helyesírás, másoknak a megnövekedett olvasásmennyiség okoz nehézséget.

A helyesírás valóban nagy kihívást jelenthet, elsajátítása több éven át tartó folyamat. Sok gyermeknek nem megy egyből, azonban nagyon fontos a kezdetektől figyelmet fordítani rá. A nem megfelelő helyesírás ugyanis a későbbiekben nemcsak magyar nyelv és irodalomból, hanem más tantárgyak esetében is ronthatja a gyermekek teljesítményét.

A helyesírás elsajátításához elengedhetetlen a beszédészlelés megfelelő működése. Nehézség esetén gyakran ennek a területnek a gyengébb fejlettsége áll a háttérben. Bizonyára sok időt és energiát fordítottak és fordítanak a beszédészlelés fejlesztésére, javaslom, hogy továbbra is maradjon a napi rutin része. Szótagolják a szavakat, és közösen számolják meg, hányat tapsolt a gyermek! Mondjon hangokat gyermekének, amikről el kell döntenie, hogy hosszú vagy rövid hangzók-e – jelölheti a lánya papíron ponttal és vonallal, vagy kirakhatja kisebb és nagyobb LEGO-darabokból például. Bontsák hangokra a szavakat: rakjon annyi korongot maga elé, ahány hangból áll a szó!

A helyesírás fejlődéséért ezen túl is sokat tehetnek otthon! Először is nagyon fontos a rendszeres otthoni gyakorlás: hetente 4-5 alkalommal érdemes foglalkozni ezzel a területtel. Nem szükséges hosszú ideig gyakorolni, már 10–15 szó leírása is elegendő lehet alkalmanként. A helyesírást érdemes több oldalról is támogatni – jelentős segítség lehet az olvasás: olvasson minél többet gyermeke, lehetőleg hangosan! Hetente válasszanak ki 10–15 szót, amelyeket nagyobb betűmérettel, esetleg nyomtatva, szókártyákon nézeget a gyermek minden nap – ez kapcsolódjon az iskolában nyelvtanból aktuálisan tanultakhoz. Másoljon a gyermek nyomtatottan írt szavakat a füzetébe írottan! Ezeken felül hetente 3-4 alkalommal legyen otthon is beépítve tollbamondás a mindennapokba.

Amennyiben ennyi gyakorlás mellett év végére sem javul gyermeke helyesírása, mindenképpen érdemes szakembert felkeresniük. Bátran forduljanak szakszolgálatunk területileg illetékes tagintézményéhez! A gyermeke nevelési-oktatási intézményének címe, vagy lakcímük alapján is felkereshetik szakszolgálatunk tagintézményeit! Bízom benne, hogy a következő hónapokban mindannyiuk számára tapasztalható javulást fog hozni lánya helyesírásában a sok befektetett energia és tanulás!

Fotó: Freepik

A Mit tegyek a jobb helyesírásért másodikos gyermekemnél? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Gergely,

a két terület valóban közel áll egymáshoz. A beszédészlelés a beszédhangokhoz kapcsolódik, azt a képességet foglalja magába, amivel felismerjük, azonosítjuk és megismételjük a beszédhangokat. Ez vonatkozhat önmagukban is a beszédhangokra, de akár azok egymásutániságára is, ekkor beszélünk szótagokról, szavakról, mondatokról.

A hallási differenciálás képessége ezzel szemben nem korlátozódik csupán a beszédhangokra, a nem beszédhangok megkülönböztetését is szolgálja, mint például a zörejek, hangszín, hangerő és hangmagasságbeli különbségek. A két terület valójában összefügg egymással, a hallási differenciálás szükséges a pontos beszédészleléshez.

A hallási figyelem fejlesztése érdekében érdemes az alábbi játékokat beépíteni a mindennapokba. Járás vagy séta közben figyeljenek csendben a környezet hangjaira, majd beszéljék meg, mit hallottak. Ezt játszhatják a parkban, séták során vagy akár otthon is. A gyermekek gyakran élvezik azt is, amikor valamilyen eszköz segítségével hangot adunk ki, és nekik kell kitalálni, mi volt az. Ezek a játékok egyszerre fejlesztik a hallási figyelmet és a koncentrációt, miközben szórakoztatóak is. Keresse fel honlapunkat is, ahol talál ötleteket e terület fejlesztéséhez: fejleszto.fpsz.hu. A Beszédfejlesztő gyakorlatok között a Fülelő játékok több fejlesztő hatású, játékos ötletet kínálnak.

Nagyon jó, hogy szeretné segíteni fiát ezen a területen. A beszédészlelés és a hallási differenciálás kulcsfontosságú a beszédfejlődéshez, valamint az olvasásés írás elsajátításához, ezért a szülői segítség nagyban hozzájárul a gyermek fejlődéséhez.

Fotó: Freepik

A Miben különbözik a beszédészlelés és a hallási differenciálás? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

 Kedves Zsófia!

Nagyon örülök, hogy ilyen lelkesen és játékosan szeretné támogatni kisfia beszédfejlődését. A beszédészlelés fejlesztése valóban akkor a leghatékonyabb, ha a gyermek számára örömteli tevékenységeken keresztül történik, ezért különösen jó, hogy Ön játékos formában képzeli el az otthoni gyakorlást. Fontos, hogy a logopédus által javasolt, személyre szabott feladatokat rendszeresen végezzék, hiszen ezek a kisfiának leginkább megfelelő területeket célozzák meg. Ugyanakkor a beszédészlelés jól fejleszthető a mindennapok során is, sokféle egyszerű, előkészületet alig igénylő játékkal, akár más tevékenység közben is. Érdemes mindig csak annyit gyakorolni, amennyit a gyermek különösebb megerőltetés nélkül, örömmel végez, hiszen a túlzott terhelés nem célja az otthoni gyakorlásnak.

Az egyik legegyszerűbb, mégis nagyon hatékony játék az ismétlés. Ön mond egy szót, szókapcsolatot vagy akár mondatot, a gyermeknek pedig meg kell ismételnie. Játszhatnak suttogva, gyorsabban vagy lassabban, értelmes és értelmetlen hangsorokkal is. Figyelje meg, melyik típusú feladat megy könnyebben, és mire van szükség több gyakorlásra. Nagyon hasznos játék az is, amikor két szót hall a gyermek egymás után, és el kell döntenie, hogy ugyanazt hallotta-e kétszer, vagy két különböző szót. Később nehezíthető a játék olyan szó- vagy hangsorpárokkal, amelyek hangzásban közel állnak egymáshoz.

Egy másik jól bevált játék, amikor szavakat mondunk, és a gyermeknek azt kell eldöntenie, hogy hallotta-e bennük egy adott hangot, például az „s” vagy a „k” hangot. Ha ez már jól megy, azt is meg lehet kérdezni, hogy a szó elején, közepén vagy végén hallotta-e azt a hangot. A hangokra bontás és az összerakás is nagyon szórakoztató tud lenni. Ön például kimondja: „k-a-l-a-p”, a kisfiának pedig ki kell találnia, hogy melyik szót hallotta. Ha ez már jól megy, szerepet is cserélhetnek: ő bont egy szót hangokra, Ön pedig kitalálja. Ehhez hasonlóan fejlesztő hatású a szótagolás – például tapsolva, ritmizálva bontani fel egy-egy szót –, illetve az is, ha rövidebb mondatok ismétlését gyakorolják, majd fokozatosan haladnak a hosszabbak felé. A különböző szempontok szerinti szógyűjtés – például „Mondj gyümölcsöket, amik ‘a’ hangot tartalmaznak!” – szintén remek játék, amit általában nagyon szeretnek a gyerekek.

A beszédészlelés fejlesztésére tehát rengeteg lehetőség kínálkozik otthon is, játékos, szeretetteljes légkörben. Érdemes többféle játékot kipróbálni, és közösen megtalálni azokat, amelyek a legnagyobb örömet okozzák, mert ezek segítik leginkább a fejlődést.

Kívánok sok türelmet, kitartást és örömteli közös perceket a gyakorláshoz!

A Beszédészlelési lemaradás bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kisfiam nemrég múlt hét éves, most kezdte az iskolát. A szakértői vizsgálat során beszédmegértési zavart állapítottak meg nála. Mit jelent ez?

Kedves Eszter!

Aggodalomra semmi ok! A megfelelő terápia segíteni fog abban, hogy ez ne akadályozza gyermekét a tanulásban. Először is nézzük meg közelebbről, milyen jelenséggel állunk szemben! A beszédmegértési zavar azt jelenti, hogy a gyermek beszédértése annak ellenére elmarad az életkorának megfelelő fejlődési szinttől, hogy érzékszervei egészségesek, és a hallása sem sérült.

A beszédmegértés rendszerint együtt jár a beszédészlelés zavarával. Mindkét probléma meghatározott agyi területekhez kapcsolódik, ahol azok a speciális feldolgozási folyamatok zajlanak, melyek során észleljük a beszédhangokat, illetve értelmes nyelvi kifejezésként értelmezzük azokat. A beszédmegértés zavara esetén tehát a beszédfeldolgozás folyamata sérül.

Fontos, hogy a célzott terápia mihamarabb elkezdődjön. Ez segít orvosolni a tanulási nehézségeket, és megelőzhető, hogy a sikertelenség miatt önértékelési problémák alakuljanak ki a gyermeknél, sőt az emiatt jelentkező magatartási problémák is kiküszöbölhetőek.

A A beszédmegértési zavarról bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Dóra!

Köszönöm a kérdést! A szülők általában a figyelmetlenség, és a szétszórtság, vagy akár az engedetlenség számlájára írják, amikor a gyermek értetlenkedik, esetleg nem arra válaszol, amit kérdeznek tőle. Ritkábban jut eszünkbe, hogy esetleg a gyermek hallásával lehet valami baj, pedig számos esetben ez okozza a problémát.

Rengeteg inger ér el hozzánk egyetlen szempillantás alatt. Egyszerre halljuk például az utcán közlekedő autók hangját, a madarak csicsergését, a lakásban szóló zenét, a másik szobában beszélgető emberek hangját, a konyhában melegedő víz bugyogását és a hozzánk intézett kérdést is. Az idegrendszerünknek hála ezeket nem mind érzékeljük, bizonyos hangokat kizárunk, míg másokat nem, így például a hozzánk intézett kérdést meghalljuk, és válaszolunk. Hogy milyen hangok jutnak el az érzékelésünk küszöbéig, a hallási figyelem működése határozza meg, amellyel egyébként akkor is lehet probléma, ha a halás tökéletesen ép.

A hallási figyelem akadályozottsága a beszéd, és a viselkedés furcsaságaiban érhető tetten. Előfordul, hogy ilyenkor a beszédfejlődés később indul meg, ejtési hibákat hallunk a gyermeknél, aki visszatérően rosszul használja a toldalékokat is. Szintén gyakori az Ön által említett helyzet, amikor a gyermek nem kapcsolódik be a beszélgetésbe vagy oda nem illő válaszokat ad, esetleg indokolatlanul témát vált. Gyakoriak a félreértések, a visszakérdezések, mintha kihullana a gyermek emlékezetéből, amit mondunk neki. Előfordulhat a zajokra való érzékenység is, a gyermek ilyenkor hisztis, nyugtalan és feszült lesz, sőt mi több időben és térben is nehezebben tájékozódik. A hallási figyelem zavara más figyelmi problémákkal is együtt járhat, amit az óvodában, és az iskolában a pedagógusok is észrevesznek.

Javaslom, menjenek el hallásvizsgálatra és kérje ki az orvos véleményét, hogy fény derüljön az esetleges idegrendszeri vagy szervi okokra. Amennyiben ezekkel nem magyarázható a gyermek viselkedése, lelki okokra gyanakodhatunk, ezzel kapcsolatban kérjük ki pszichológus szakember véleményét.

Fotó: Sam

A Nem hallja vagy csak szétszórt? Amikor a gyermek nem válaszol, ha kérdezik bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Több ismerősünk gyermekénél beszédmegértési nehézséget állapított meg a logopédus. Honnan tudhatom, hogy ez a probléma az én gyerekeimet nem érinti?

Kedves Vilma!

Természetes, hogy szeretne megbizonyosodni arról, hogy az ön gyermekét ez a probléma biztosan nem érinti. Nézzük meg, mik azok a jelek, ami alapján ezt könnyedén el lehet dönteni! A beszédmegértési nehézség már egészen korán megmutatkozik. Ez például abban is tetten érhető, hogy korához képest kisebb a gyermek szókincse, és csak lassan bővül. Az is feltűnhet, hogy gyakran figyelmetlennek tűnik, ha többször szólnak hozzá, akkor sem válaszol. A figyelmetlen gyermekkel gyakran vagyunk türelmetlenek, amikor a rá bízott feladatra visszakérdez, vagy mást csinál helyette, ezért jó tudni, hogy gyakran ezt is a beszédértés nehézségei okozzák. Akkor is gyanakodhatunk, ha a gyermek a feltett kérdésre oda nem illő választ ad. Sok esetben a viselkedési problémákkal küzdő gyermekeknél hasonló okok állnak a hátterében. Nem is gondolnánk, de a túlzott játékosság is ide sorolható.

A gyermek ilyenkor gyakran kerüli a mesehallgatást, nagy nehézséget okoz számára a mondókák, a versek, vagy az énekek megtanulása. A kiejtési hibák, vagy amikor nehéz javítani ezeket, szintén utalhat a beszédértési folyamatok nehézségeire. A gyermek gyakran mondja például, hogy „nem hallom”. Ha felfigyelünk valami hasonlóra mindenképpen érdemes hallásvizsgálatra vinni őt, ha azonban mindent rendben találnak, a beszéd feldolgozás problémája merül fel, amivel érdemes logopédus szakemberhez fordulni. Iskolás korban az olvasászavar és a hozzá gyakran társuló írászavar hátterében is ez a probléma állhat.

Annak is érdemes utánajárni, hogy a tünetek nem mutatnak-e túl önmagukon, azaz, nem egy másféle zavar megnyilvánulásáról lehet-e szó. A hallászavar és a beszédészlelés, valamint a beszédértés nehézségének lehetőségét mindig érdemes kizárni.

Fotó: Melanie Cook

A A beszédértési nehézség tünetei bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.