Kedves Ábel,

érdekes kérdést vet fel. Az énektanítás és a logopédiai munka folyamata során sok közös terület is van. A hangképzés, a hangtartomány növelése, a légzőgyakorlatok, a nyitott szájjal, artikuláltan történő beszéd és éneklés kialakítása közös területe a két szakmának.

A kérdésében említett zárt szájjal történő éneklés helyett artikulált, nyitott szájú éneklés kialakítását énektanár és logopédus is hatékonyan tudja segíteni. Azt javaslom, inkább az egyéb jellegzetességek mentén próbálják eldönteni, hogy kihez fordulnak segítségért. Amennyiben gyermekére a zárt szájjal történő beszéd, esetleg beszédhanghiba, vagy elkent artikuláció is jellemző, inkább logopédus szakembert érdemes felkeresniük. Énektanárhoz akkor forduljanak, ha a zárt szájjal éneklés valóban csak éneklés közben jellemző gyermekére.

Bármelyik szakembert is keresik fel, a légzéstechnika tanítása a tanulási folyamat részeként meg fog jelenni. Logopédusaink a beszédtechnika eszközeivel is támogatni tudják az éneklés fejlesztését, melynek része a hangképzés, a légzéstechnika, a beszédhangejtés, a hangsúlygyakorlatok, valamint a ritmus- és tempógyakorlatok. Mindezek az éneklés során is fontos szerepet játszanak.

Bízom benne mielőbb megtalálják gyermekük számára a leginkább megfelelő segítséget.

Fotó: Freepik

A Énektanár vagy logopédus felkeresése javasolt? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A Minőségi idő a gyermekkel, közben a beszédfejlődés támogatása bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Felvették a gyermekemet óvodába. Mivel segítsem lányomat, hogy szeptemberig elkezdjen beszélni?

Kedves Villő!

Nagyon fontos, hogy szeretné támogatni kislánya beszédfejlődését – ez valóban kulcsfontosságú az óvodás kor előtti időszakban. A legtöbb gyermek 2 éves korára már legalább 50 szót használ, és elkezd két szóból álló egyszerű mondatokat alkotni. Ahogy közelednek az óvodás évek, a szókincs és a mondatalkotás egyre látványosabban fejlődik.

Szerencsére a beszédfejlődés sokféleképp támogatható a mindennapokban, otthoni keretek között is! Beszéljen úgy gyermekével, hogy közben láthatja az Ön száját! Nevezzen meg mindent, amit látnak és hallanak (játékok, közlekedés tárgyai, játszótéri eszközök, konyhai felszerelés, ételek, italok, lakás tartozékai, cselekvések)! Utánozzák együtt a hangokat, például állatok vagy járművek hangját – ez játékos és nagyon hatékony! Nézegessenek közösen képeskönyveket, meséljen minél többet, beszélgessenek a képekről! Mondókázzon gyermekével, melyhez honlapunkon is talál ötleteket: fejleszto.fpsz.hu. A Beszédfejlesztő gyakorlatok között sok jó ötlet fellelhető. Újra és újra kezdeményezzen beszélgetést, kérdezzen gyermekétől! A képernyő előtt töltött időt próbálja meg minimalizálni. Mindezzel elősegíti gyermeke beszéd- és nyelvi fejlődését.

A gyermekek beszédfejlődése egyéni ütemű, de ha úgy érzi, kislánya elmarad a kortársaitól, érdemes logopédus véleményét kérni. Ő az, aki pontosan meg tudja állapítani, szükséges-e valamilyen segítség.

Szakszolgálatunk logopédusai minden évben szűrik az óvodába lépő 3 éves gyermekeket egy szülői kérdőív segítségével. Ennek célja, hogy idejében felismerjük, ha valakinél nyelvi késés gyanúja merül fel, és minél előbb elindulhasson a fejlesztés.

Amennyiben a szakember szükségesnek látja, értesíteni fogják Önt, és javaslatot tesznek a további lépésekre, legyen az vizsgálat vagy fejlesztés. Tanácsadás keretében is segítséget nyújt. Így egyénre szabott tájékoztatást kaphat gyermeke nyelvi fejlettségéről.

A szeptemberi óvodakezdésig még sok értékes időt tölthetnek együtt. Játsszanak, beszélgessenek, meséljenek – minden közös pillanat hozzájárul kislánya fejlődéséhez!

Az óvodakezdés után a logopédus fel fogja venni Önnel a kapcsolatot, és kérni fogja a kérdőív kitöltését. Ezután, ha szükséges, egyéni megbeszélést is kezdeményezhet.

Bízom benne, hogy kislánya zökkenőmentesen fogja venni az óvodai beszokást, és örömteli lesz számára ez az új időszak!

A Mit tehetek édesanyaként a beszédfejlődésért? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Nagycsoportos fiam szeptember óta jár logopédushoz, főleg az „r” hang javításával foglalkoznak. Azt is mondta a fejlesztő, hogy a fiam szókincsét is bővíteni kell. Hogyan segíthetem őt ebben?

Kedves Tamás!

A szókincs bővítése a legmókásabb és a legkönnyebb otthoni tevékenységek közé tartozik, semmilyen komoly előkészületet, sőt erőfeszítést sem igényel, és rengeteg lehetőség nyílik rá a hétköznapokban.

A gyerekek szókincse az első szavak kimondásától kezdve folyamatosan gyarapszik, óvodáskorban pedig ez a folyamat még intenzívebbé válik. Nincs abban semmi szokatlan, hogy a gyermek szókincse a korosztályához képest nem olyan gazdag, és egy kis figyelmet igényel a bővítése.

Nincs más dolgunk, mint időt fordítani arra, hogy megnevezzük a körülöttünk látott, hallott vagy érzékelt dolgokat. Hogy fest mindez a gyakorlatban? A közlekedés során, a vásárlások alkalmával beszélgessünk róla, mit látunk, és mit mire használunk! Nevezzük meg a járművek egyes részeit, beszélgessünk arról, amit a plakátokon vagy a kirakatban látunk! Ha vásárolni megyünk, sorra vehetjük, mit látunk a polcokon, ki mit szeret, és miért hasznos. Elég csak néhány dologról szót ejteni, ez könnyebbség a gyermeknek és a szülőnek egyaránt, így senki nem érzi terhesnek a játékot.

A szókincs bővítését otthon is folytathatjuk, továbbra is a tárgyak és tevékenységek megnevezésével. Tegyük a hétköznapok részévé a közös olvasást, és kezdeményezzünk beszélgetést a hallott történetről! Legyünk kíváncsiak rá, mit értett meg abból, amit hallott, és kérdezzünk rá később, mire emlékszik belőle! Derítsük ki, mi tetszett neki a legjobban az utazás, vásárlás vagy egyéb otthoni tevékenység közben tanultakkal kapcsolatban. Emlékszik-e még a szóban forgó dolog nevére, vagy arra, hogy hívják azt, amivel tojást lehet felverni például? Ha mindezt nem feladatnak érzi a gyermek, hanem élvezni tudja a játékot, nemcsak a közösen eltöltött mulatságot élvezi majd, hanem a szókincse is erőfeszítések nélkül gyarapszik majd!

A Szókincsbővítés otthon bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A logopédus hallásvizsgálatra és fül-orr-gégészeti vizsgálatra küldte a gyermekemet. A beszédfejlesztéshez miért van erre szükség?

Kedves Apuka!

Első hallásra valóban szokatlanul csenghet a logopédus javaslata, mégis alaposságról tanúskodik. A beszéd többek között utánzás útján fejlődik, a beszéd és az anyanyelv elsajátítása a környezetben hallottak segítségével történik. Ha ilyenkor időszakos-, vagy tartós hallásprobléma áll fenn, a folyamat akadályokba ütközik. Ezt jelzi például, ha arra leszünk figyelmesek, hogy a gyermekünk az egymáshoz hasonló hangzású hangokat nehezebben tudja megkülönböztetni, illetve a hangsúlyozást sem érti megfelelően.

A gyógyulás, és a másodlagos következmények – pl. magatartás problémák – megelőzése első lépésben hallásvizsgálattal lehetséges. Az időben felismert hallásprobléma sok esetben könnyen rendeződik, a háttérben meghúzódó probléma feltárása segít meghatározni a terápia pontos irányát. Jó tudni, hogy a tompább hallást például a gyakori hurutos állapot, vagy a mandulák megnagyobbodása, gyulladt állapota is okozhatja.

A kép forrása: Niels Linneberg

A Miért javasolhat hallásvizsgálatot a logopédus? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A gyerekem három éves, és még nem beszél. Ez igen aggasztó! Mit tegyek?

Kedves Szülő!

Az ön által említett eset gyakoribb, mint gondolná, sok szülő találkozik hasonló problémával. Aggodalomra semmi ok, arra azonban érdemes odafigyelni, hogy ha a gyermek legkésőbb három éves koráig nem beszél, mindenképpen érdemes szakemberhez, logopédushoz fordulni. A gyermekek beszéd- és nyelvi fejlődésében nagy egyéni különbségek lehetnek, amelyet környezeti és idegrendszeri tényezők egyaránt befolyásolnak. A lányoknál általában két, fiúknál két és fél éves korban kezdődik intenzív változás.

Már három éves kor előtt is jelentkezhetnek tünetek, melyek a beszéd- és nyelvi fejlődés késére utalnak. Már csecsemőkorban érdemes odafigyelni gyermekünk sírására! Sokat elárulhat, hogy mennyire erőtlen, vagy halk például, illetve érdemes megfigyelni azt is, hogy elég változatos-e a gagyogása! Az is fontos, hogyan reagál gyermekünk a beszédhangokra, illetve hogyan bővül a szókincse az első szavak megjelenése után. Szintén sokat elárul az, ahogyan a gyermek beszédértése fejlődik, sőt az is, van-e kedve a mesehallgatáshoz, mondókázáshoz, énekléshez, vagy sem. Ha bármelyik területen felfigyelünk arra, hogy gyermekünk elutasítja, vagy lassan történik változás, fejlődés, esetleg egyik vagy másik területen támogatást igényel, jobb, ha minél korábban felkeresünk egy szakembert.

A kép forrása: Lea Borchert

A Ismerje fel a beszéd- és nyelvi fejlődés késésének korai jeleit! bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Anyuka!

Beszélgessen minél többet gyermekével, amikor csak teheti, játék, mesélés, vagy akár könyvnézegetés közben is. A gyermek életkorának megfelelően kérdezzen és válaszoljon! Segíthet azzal is, ha lassabb tempóban, tagoltan beszél gyermekével, igazodva a gyermek szókincséhez! Hangutánzó szavakkal, tárgyak, cselekvések megnevezésével, rövid mondatokkal kísérheti a mindennapi tevékenységeiket, vagy akár a közös játékot is. Énekeljenek, mondókázzanak együtt minél többet.

Ha már nagyobb a gyermek rövid, egyszerű nyelvezetű meséket is lehet neki olvasni, ami természetes módon segíti a beszédfejlődést. Nevezze meg egyértelműen azokat a dolgokat, amiket lát, hall, megfog, érzékel, vagy átél! Segítsen neki az érzései és gondolatai kifejezésében!

Mikor a gyermek már hangokat is utánoz, és beszélni kezd, kiemelten fontos, hogy minél több dicséretet kapjon. Örüljön vele, ha valamit megnevez, vagy elmesél, a gyermek által mondottakat helyes formába öntve ismételje el, ha szükséges! A pontos nyelvi kifejezések előbb-utóbb az ő beszédébe is beépülnek majd. Adjon a gyermeknek időt arra, hogy ki tudja fejezni magát, minél nagyobb türelemmel és figyelemmel hallgatja őt, annál jobb!

A Otthoni beszédfejlesztés egyszerű módszerekkel másféléves kortól bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.