Kedves Éva,

a gyermekek gyakran nagyon eltérő fejlődést mutatnak még ugyanazon családon belül is. Előfordulhat, hogy az egyik gyermeknek egy bizonyos hang ejtése nehézséget okoz, míg a testvérének ugyanez könnyen megy – ez teljesen normális.

Az, hogy Önöknek gyermekkorukban nem voltak hasonló nehézségeik, önmagában nem jelent kizáró okot. A családi öröklés mellett számos más tényező is befolyásolhatja, hogy a gyermekeknél mikor és hogyan alakul ki a beszédhangok helyes ejtése.

A beszédhangok hibás ejtése mögött többféle ok is állhat. A logopédus a gyermek vizsgálatakor pont arra keresi a választ, hogy a hibán, nehézségen túl mi áll annak hátterében. Mivel egy beszédhiba több okból is állandósulhat, javaslom, hogy keresse fel fia logopédusát, aki bizonyára személyre szabott választ tud adni Önnek, hogy mi lehet fiánál a “k” és “g” hangok cseréjének oka. E két hang képzése nagyon hasonló, de a “g” hang zöngés mássalhangzó, azaz ejtésekor a zöngeképzés is szerepet kap. Akár ennek kivitelezése is okozhat nehézséget, de például hallásprobléma, beszédészlelési elmaradás is állhat a hátterében.

Nagyon jó, hogy aktívan foglalkozik fia logopédiai ellátásával. Kérdéseivel bátran forduljon a vele foglalkozó logopédushoz, aki készséggel válaszol minden felmerülő kérdésére.

Fotó: Freepik

A Miért vannak különböző hanghibái a testvéreknek? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Huba!

Nagyon különböző, hogy egy középsős gyermek hány beszédhangot ejt hibásan. Valójában nem csupán a hanghibák száma a meghatározó: előfordulhat, hogy kevés hiba is nagyon zavaró, és az is, hogy több hiba mellett is jól érthető marad a beszéd.

Nem véletlen, hogy a jogszabály az ötévesek számára kötelező logopédiai szűrést ír elő, hiszen az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra (és az írott nyelvi készültségre) irányul. Tapasztalataink szerint a kisebb gyermekek beszéde sokszor spontán is javul, de ha a szűrés eredménye indokolja, azt részletesebb vizsgálat, majd logopédiai terápia követi.

A beszédhanghibák javítása nagyon sok ötéves, nagycsoportos óvodást érint. Általában az iskolát megelőző év elegendő ahhoz, hogy ezek a hibák korrigálódjanak. A sikeres fejlődéshez elengedhetetlen a szülők együttműködése is, akik az otthoni gyakorlással aktívan hozzájárulhatnak a terápiás folyamathoz.

Azt, hogy pontosan hány hanghiba „normális” egy középső csoportosnál, nehéz meghatározni. Sokkal fontosabb szempont az érthetőség:

Mennyire érthető a beszéde?

A család érti-e gond nélkül, és az idegenek (az óvodán kívüli környezet) mennyit értenek belőle? A kutatások szerint az érthetőség fejlődése nagy egyéni eltérést mutat, és nem minden gyermeknél lesz „hibátlan” már az óvodáskor elején.

Milyen jellegűek a hibák?

Inkább csak néhány hang bizonytalan, vagy sok hang érintett? Esetleg „szabályosan” egyszerűsít (kihagy, cserél, torzít)?

Tartós és következetes a hiba?

Ugyanazt a hangot mindig ugyanúgy ejti hibásan, vagy ez változó?

Zavarja-e őt?

Frusztrálja-e, ha nem értik meg, emiatt kerüli-e a beszédet?

Volt-e/van-e hallásra utaló jel?

Gyakori fülgyulladás, sokszor visszakérdez, vagy nem reagál a halkabb beszédre?

Mikor érdemes már nagycsoport előtt felkeresni a szakszolgálat logopédusait?

Akkor javasolt szakemberhez fordulni, ha a gyermek beszéde még a szűk környezete (szülők, testvérek) számára is nehezen érthető, ha a gyermek láthatóan küzd a beszéddel, emiatt kevesebbet beszél vagy csúfolják, illetve ha felmerül a hallásprobléma gyanúja.

Ilyenkor a logopédus célzottan meg tudja nézni, hogy valóban természetes fejlődési folyamatról van-e szó, vagy érdemes már most elindítani a célzott logopédiai terápiát.

Mit tudnak addig otthon tenni?

A legfontosabb a beszédkedv fenntartása és a jó beszédpélda. Hallgassanak sok mesét, mondókázzanak, és játszanak olyan játékokat, amelyek a figyelmet és a hallást élesítik (például „Milyen hangot hallasz a szobában?”).

Amennyiben gyermekével kapcsolatban felmerült már a fejlesztés gondolata, bátran keresse fel a lakóhelye szerinti tagintézményünk logopédusát, hogy személyre szabott kérdéseit feltehesse.

Nézzen szét a fejleszto.fpsz.hu oldalon is! Itt a Beszédfejlesztő gyakorlatok és a Beszédhangejtést fejlesztő gyakorlatok menüpontok alatt sok hasznos, játékos ötletet talál, amelyekkel még a logopédiai terápia megkezdése előtt is hatékonyan támogathatja gyermeke fejlődését.

A Középső csoportosan hány hanghiba normális? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Ági!

Megértem, hogy szeretné, ha a fia növekedésével a hibás ragozás is végleg a múlté lenne. A beszéd- és nyelvi fejlődés azonban hosszú folyamat. A nyelvtani szabályok beszédben történő helyes alkalmazása évekig tartó folyamat eredménye, sőt, tudatos szintre csak az iskolás évek alatt kerül. Gondoljon a nyelvtan tanulásra – bizony, még iskoláskorban is tud nehézséget okozni!

Az azonban bizonyos, hogy az évek múlásával a toldalékolási és ragozási hibák egyre ritkábbá válnak a gyermekek beszédében. Belefér, ha egy nagycsoportos még elvét egy-egy alakot, de a cél, hogy ezeket fokozatosan elhagyja.

Szerencsére nagyon sokat tehet Ön ezért szülőként! Amikor a gyermeke hibás toldalékkal mond egy szót, egyszerűen ismételje meg helyesen. Nem kell utánmondást kérni tőle. A sok meseolvasás is támogatja a mondatalkotást, a toldalékhasználat fejlődését és a szókincs bővülését! Meséljen minél többet gyermekének! Játszhatnak történetmesélős játékokat is – ehhez bátran használjanak képeket vagy akár sztorikockát is – rengeteg verziója kapható már a boltokban. Séta közben vagy az autóban is remek játék a mondatbefejezős feladat, amely szintén támogatja fia nyelvi fejlődését. Kezdjen el egy mondatot, amit a fia befejez, majd cseréljenek szerepet. Érdemes kívülről verseket, meséket megtanulni közösen – ennek a későbbiekben az iskolában is nagy hasznát veszi majd!

Nyugodjon meg, nem egyedülálló, hogy fia nagycsoportos korában még toldalékolási pontatlanságokkal küzd! Figyeljen azonban arra, hogy ezeket mielőbb elhagyja! Játsszanak minél többet a felsorolt játékok közül! Amennyiben pedig a sok javítás és célzott játék ellenére is megmaradnak fiánál a toldalékolási hibák – vagy nem tapasztalható érdemi javulás ezen a téren – javaslom, hogy keresse fel szakszolgálatunk lakóhelyük vagy a gyermek oktatás-nevelési intézménye alapján illetékes tagintézményét.

Fotó: Freepik

A Toldalékolási hibák még nagycsoportban? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A Minőségi idő a gyermekkel, közben a beszédfejlődés támogatása bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Felvették a gyermekemet óvodába. Mivel segítsem lányomat, hogy szeptemberig elkezdjen beszélni?

Kedves Villő!

Nagyon fontos, hogy szeretné támogatni kislánya beszédfejlődését – ez valóban kulcsfontosságú az óvodás kor előtti időszakban. A legtöbb gyermek 2 éves korára már legalább 50 szót használ, és elkezd két szóból álló egyszerű mondatokat alkotni. Ahogy közelednek az óvodás évek, a szókincs és a mondatalkotás egyre látványosabban fejlődik.

Szerencsére a beszédfejlődés sokféleképp támogatható a mindennapokban, otthoni keretek között is! Beszéljen úgy gyermekével, hogy közben láthatja az Ön száját! Nevezzen meg mindent, amit látnak és hallanak (játékok, közlekedés tárgyai, játszótéri eszközök, konyhai felszerelés, ételek, italok, lakás tartozékai, cselekvések)! Utánozzák együtt a hangokat, például állatok vagy járművek hangját – ez játékos és nagyon hatékony! Nézegessenek közösen képeskönyveket, meséljen minél többet, beszélgessenek a képekről! Mondókázzon gyermekével, melyhez honlapunkon is talál ötleteket: fejleszto.fpsz.hu. A Beszédfejlesztő gyakorlatok között sok jó ötlet fellelhető. Újra és újra kezdeményezzen beszélgetést, kérdezzen gyermekétől! A képernyő előtt töltött időt próbálja meg minimalizálni. Mindezzel elősegíti gyermeke beszéd- és nyelvi fejlődését.

A gyermekek beszédfejlődése egyéni ütemű, de ha úgy érzi, kislánya elmarad a kortársaitól, érdemes logopédus véleményét kérni. Ő az, aki pontosan meg tudja állapítani, szükséges-e valamilyen segítség.

Szakszolgálatunk logopédusai minden évben szűrik az óvodába lépő 3 éves gyermekeket egy szülői kérdőív segítségével. Ennek célja, hogy idejében felismerjük, ha valakinél nyelvi késés gyanúja merül fel, és minél előbb elindulhasson a fejlesztés.

Amennyiben a szakember szükségesnek látja, értesíteni fogják Önt, és javaslatot tesznek a további lépésekre, legyen az vizsgálat vagy fejlesztés. Tanácsadás keretében is segítséget nyújt. Így egyénre szabott tájékoztatást kaphat gyermeke nyelvi fejlettségéről.

A szeptemberi óvodakezdésig még sok értékes időt tölthetnek együtt. Játsszanak, beszélgessenek, meséljenek – minden közös pillanat hozzájárul kislánya fejlődéséhez!

Az óvodakezdés után a logopédus fel fogja venni Önnel a kapcsolatot, és kérni fogja a kérdőív kitöltését. Ezután, ha szükséges, egyéni megbeszélést is kezdeményezhet.

Bízom benne, hogy kislánya zökkenőmentesen fogja venni az óvodai beszokást, és örömteli lesz számára ez az új időszak!

A Mit tehetek édesanyaként a beszédfejlődésért? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Nagyon sokat beteg a kislányom, keveset vagyunk közösségben. Itthon mindent megértünk, amit elmutogat, de nem nagyon beszél, pedig 3 éves lesz jövő hónapban. Mit csináljak vele, hogy többet beszéljen?

Kedves Szilvia!

Sok kisgyermek valóban, már kétéves kora körül megkezdi az aktív beszédet, ám a beszédfejlődés üteme egyénenként eltérő lehet. Előfordul, hogy a beszéd megindulása késik, különösen akkor, ha a gyermek sokat beteg, ritkán van közösségben, vagy ha a környezete a szóbeli megnyilatkozások nélkül is jól megérti őt – például mutogatás alapján.

Ha kislánya hároméves lesz hamarosan, és még nem beszél aktívan, de otthon jól elboldogul, mindenképp érdemes otthon is tudatosan támogatni a beszéd fejlődését. Már azzal is sokat segíthetnek, ha beszélnek hozzá sokat, egyszerű, rövid mondatokban – lehetőleg úgy, hogy lássa az Önök szájmozgását is. Nevezzenek meg minden tárgyat, amit használnak, amivel játszanak, amit megesznek, megisznak, vagy amit kint látnak. Utánozzák az állatok hangját, járművek zaját, játszanak hangutánzó játékokat! Mondókázzanak, énekeljenek együtt! Ezek nemcsak játékosak, hanem kiválóan fejlesztik a ritmusérzéket, figyelmet, és a szókincset is.

Ha a kislánya mutogatással próbálja kifejezni magát, természetesen értsék meg őt, de közben szóban is mondják ki, mit szeretne: pl. „Kéred a labdát?” vagy „Szeretnél inni?” Így fokozatosan hozzászokik ahhoz, hogy a gondolatait szavakkal is ki lehet fejezni.

Mivel a gyakori betegség a hallást is befolyásolhatja, érdemes fül-orr-gégész szakorvost is felkeresni, hogy kizárják a halláscsökkenés lehetőségét. A jó hallás alapfeltétele a beszédfejlődésnek.

Szeretném megnyugtatni, hogy a hároméves gyermekek óvodába lépésekor logopédusaink minden esetben szűrést végeznek. Ez egy szülői kérdőív segítségével történik, amely alapján a szakember meg tudja ítélni, hogy a gyermek beszéde megfelelően fejlődik-e. Ha nyelvi elmaradás gyanúja merül fel, a logopédus további vizsgálatot javasolhat, tanácsadást biztosít, vagy – szükség esetén – terápiás lehetőséget is felkínál.

A beszédfejlődés játékos támogatásához otthon is találhat hasznos ötleteket a következő weboldalon: https://fejleszto.fpsz.hu. Itt életkornak megfelelő „Beszédfejlesztő gyakorlatok” is elérhetők.

Ne várjanak szeptemberig! Használják ki az együtt töltött időt, és támogassák kislányuk beszédfejlődését szeretetteljes, játékos módon a mindennapok során. Mindez hosszú távon sokat segíthet abban, hogy a beszéd elinduljon és egyre ügyesebbé váljon.

A Mutogat beszéd helyett bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Győző!

Teljesen érthető, hogy aggódik amiatt, hogy kisfia még több hangot nem ejt helyesen, miközben egyes csoporttársai már járnak logopédiára, őt pedig csak a következő évre ígérték be a foglalkozásokra. Fontos tudni, hogy az óvodáskorú gyermekek logopédiai ellátása során nem minden esetben történik azonnali felvétel a terápiára – több szempont is befolyásolja, hogy mikor kezdődik meg a fejlesztés.

A logopédiai terápiák célja óvodás korban általában az, hogy az iskolakezdésre rendeződjenek a hanghibák, mivel az olvasás- és írástanulás idején már fontos, hogy a gyermek tisztán, jól érthetően beszéljen. A logopédusok ezért sok esetben úgy döntenek, hogy ha a gyermek beszédhibái még nem kifejezetten súlyosak, vagy nem akadályozzák őt a kommunikációban, akkor érdemes kivárni a nagycsoportos kort – addig ugyanis gyakran spontán is javul a gyermek hangképzése.

A középső csoportos gyermekeket elsősorban akkor veszik fel logopédiára, ha nagyon sok hangot ejtenek hibásan, vagy ha a beszédprobléma mellett egyéb részképességbeli eltérés is fennáll, például figyelem-, emlékezet- vagy mozgáskoordinációs nehézség. Az is számít, hogy melyik hangokat ejti hibásan a gyermek, és milyen módon helyettesíti azokat – vannak hangok, amelyek fejlesztése sürgetőbb lehet, mint másoké.

Fontos szempont lehet még az is, hogy mikorra várható az iskolakezdés. Ha például egy gyermek halasztással fog iskolába menni, a logopédus úgy ítélheti meg, hogy van még elég idő a hangok spontán javulására vagy a későbbi beavatkozásra. Mindezeket figyelembe véve a logopédusok próbálnak igazságosan és a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodva beosztani az ellátási lehetőségeket.

Természetesen, ha úgy érzi, hogy gyermeke beszédében a hibák jelentősek, vagy hogy a jelenlegi helyzet hátráltatja őt a közösségben való boldogulásban, bátran keresse meg gyermeke logopédusát! Ő pontosan el tudja mondani, miért döntött a jövő évi kezdés mellett, és szükség esetén akár előbbre is hozhatja a felvételt. Tapasztalataim szerint a logopédusok nyitottak az együttműködésre, és igyekeznek minden gyermeket a megfelelő időben és módon támogatni.

Bízom benne, hogy kisfiánál is a megfelelő ütemben történik majd a fejlesztés, és szép eredményeket érnek el a következő időszakban! 

A Mi a célja a logopédiai ellátásnak? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kedves Ildikó!

Kérdéséből is látszik, hogy szeretetteljes és körültekintő módon figyeli kislánya fejlődését, ami már önmagában is nagyon fontos. A beszédfejlődés üteme kapcsán valóban általános szakmai irányelv, hogy a 2 éves gyermekek többsége legalább 50 szót használ, és elkezd egyszerű, két-három szavas mondatokat is alkotni. Az is gyakori, hogy a szókincs hirtelen, ugrásszerűen bővül meg ebben az életkorban.

Az, hogy kislánya még kevés igét használ, de jól ki tudja fejezni magát, és a környezete megérti őt, bíztató jel. A főnevek megjelenése korábban jellemző a beszédfejlődésben, míg az igék és más szófajok fokozatosan épülnek be a szókincsbe. Egyénenként eltérhet az, hogy ezek mikor jelennek meg nagyobb számban – nem minden gyermek fejlődik ugyanazon tempóban.

Az elkövetkező néhány hónap különösen fontos időszak: ha azt tapasztalja, hogy kislánya szókincse bővül, új szavakat kezd használni, és megjelennek az első mondatok (például „anya ad”, „kocsit kérek”), akkor nincs ok aggodalomra. A fejlődés nyomon követése ilyenkor a legfontosabb, hiszen a legtöbb gyermeknél természetes módon beindul a nyelvi gyarapodás.

Ha azonban néhány hónap múlva sem lát előrelépést, ha a szókincs nem gyarapszik, ha továbbra is hiányoznak az igék, és nem jelennek meg legalább kétszavas megnyilatkozások, akkor érdemes logopédus vagy korai fejlesztéssel foglalkozó szakember véleményét kikérni. A korai beavatkozás sokat segíthet abban, hogy gyermeke gördülékenyen tudjon továbbfejlődni.

Addig is játsszanak, mondókázzanak, nevezzék meg együtt a tárgyakat, cselekvéseket! A közös tevékenységek során kislánya észrevétlenül tanulja meg a nyelv szabályait, és egyre bátrabban fogja használni a beszédet.

A Beszédfejlődés – hány szót tud? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Fél éves a kisfiammal vagyok otthon, sokat böngészem a kisbabákról szóló könyveket. Több helyen is olvastam a babajelbeszéd jótékony hatásairól. Ha mi is megtanuljuk, Bence hamarabb kezd majd beszélni?

Kedves Erzsébet!

Valóban egyre több helyen lehet hallani a babajelbeszédről, rengeteg írás jelenik meg a témában. A gyerekek a sírás mellett gesztusokkal is kommunikálnak, a kezükkel, és a testükkel sok mindent ki tudnak fejezni, ezért érdemes ezeket is megfigyelni a csemeténél. Vannak jellegzetes „jelek”, amelyek minden babánál előfordulnak, és vannak egyediek, amelyek csak az adott csecsemőre jellemzőek.

A babajelbeszéd alapja, hogy a felnőtt a baba kézjeleit felhasználva kommunikál a gyermekkel. Ennek számtalan jótékony hatását figyelték meg a kutatók. Segít a kommunikáció elsajátításában, biztonságot nyújt a babának és a szülőknek is, hogy a nehéz pillanatokban is van mihez nyúlni, arról nem is beszélve, hogy sok játékos, önfeledt pillanattal ajándékozza meg az egész családot. Azt azonban túlzás lenne kijelenteni, hogy a babajelbeszéd elsajátítása után gyermeke hamarabb fog elkezdeni beszélni.

A babával töltött idő során a pici jelzéseinek legnagyobb része általában könnyen értelmezhetővé válik az anya és a szülők számára. Ahogy növekszik a baba, egyre többet ért abból, ami a környezetében történik. Segíti a csecsemőt, ha a környezetétől következetesen ugyanazokat a jelzéseket észleli, ha történik valami. A legtöbb kisgyermek a beszédet önmagától sajátítja el, nem szükséges külön „nyelv”-et megtanulnia. Az is előfordulhat, hogy később kezd el beszélni az a gyermek, akit a jelek segítségével tökéletesen megért a környezete.  Természetesen vannak olyan gyermekek is, akiknek a kommunikációs készségei lassabban fejlődnek, számukra valóban nagy segítség a beszédindulást megelőző kommunikáció elsajátítása.

A Érdemes babajelbeszédet használni? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kislányom most kezdte az óvodát, de még nem beszél, csak mutogat, és hangutánzó szavakat használ. Az óvó nénik, és én is kezdünk emiatt aggódni. Szerencsére, amit neki mondanak, mindent megért és reagál is rá. Ilyen esetben mi a teendő?

Kedves Lázár!

Köszönöm a kérdését, az Ön által említett esetben valóban érdemes szakemberhez fordulni. Ha a lányok két és fél, a fiúk három éves korukra sem kezdenek el beszélni, ez mindenképpen indokolt. Különösen igaz ez akkor, ha az óvodai beszoktatást követően sem indul meg a gyermek beszéde.

Az, hogy a beszéd milyen életkorban indul meg nagy egyéni különbségeket mutat, és sok tényezőn múlik. Vannak olyan esetek, amikor valóban csak arról van szó, hogy később indul meg a beszéd, ilyenkor idősebb korban nem maradnak tünetek emiatt. Számos eset ismert azonban, amikor a gyermek másképpen sajátítja el a beszédet, amikor az megindul. Ilyenkor a későbbiekben gyakran maradnak tünetek, amik zavaróak és az iskolai teljesítményt is negatívan befolyásolják. Érdemes tehát szakemberhez fordulni, hogy mielőbb segítséget kapjon a gyermek, hogy a későbbi kudarcait megelőzhessék.

Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a kislánya mindent ért! Ez nagyon jó, hiszen van kapcsolata a környezetével, így valószínűleg kevésbé frusztrálja a helyzet, hogy még nem beszél.

Elsősorban logopédus felkeresését javaslom. A szakemberek ilyenkor hallásvizsgálatot szoktak kérni és logopédiai vizsgálatot is végeznek, amely feltárja a fejlesztésre szoruló területeket. Készüljenek rá, hogy a vizsgálat a gyermek életkorából adódóan több alkalmat is igénybe vehet, erre azért van szükség, hogy ne legyen túl fárasztó a gyermek számára. A logopédus a vizsgálatok végén tanácsadás keretében nyújt segítséget, a szükségleteknek megfelelően terápiás megsegítést ajánl egyéni, illetve kiscsoportos formában.

A Mit tegyünk, ha három évesen sem beszél gyermekünk? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Kisfiam középső csoportos. Mostanában vettem észre, hogy bizonyos szavakat rendszeresen rossz toldalékkal mond, ilyen például a „lót”, vagy „lókat”. Korábban ez nem fordult elő. Mi segíthet, hogy újra helyesen beszéljen?

Kedves Ferenc!

Ebben az életéletkorban az ilyesmi teljesen normális jelenség. Sőt, egyben azt is mutatja, hogy a fia a nyelvtani szabályok használatában egyre tudatosabbá válik, de ilyenkor a ritkábban előforduló toldalékolási típusoknál még hibát vét. Ezzel nincsen semmi gond, sok esetben csupán hét-nyolc éves korra alakulnak ki a stabilan használt helyes formák.

Jogosan teszi fel a kérdést, hogyan lehetséges, hogy eleinte jól mondják a gyerekek, hogy „lovak”, „lovakat”, aztán egyszer csak a hibás változatot kezdik használni, mint például a „lók”, vagy „lókat”? Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a gyerekek utánzás útján tanulnak. Amit és ahogy hallanak, megismétlik, vagyis ugyanazokat a szavakat, szókapcsolatokat, és mondatokat használják, amit a környezetükben gyakran hallanak. Később, ahogy érnek, okosodnak, a nyelvtani rendszert is kezdik elsajátítani, ez pedig nem egy tudatos folyamat részeként történik. A gyermek ráébred, hogy nyelvtani szabályok szerint képezzük a szavakat, és rendhagyó esetekben is használni kezdi őket, ilyenkor gyakran előfordul, hogy téveszt. A türelem most a legfontosabb. Öt-nyolc éves korára ezek a hibák maguktól rendeződnek majd.

Fotó: Student Association

A Toldalékolási hibák óvodáskorban bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Négy éves kisfiam elég ügyetlen. Gyakran elesik, sokszor csetlik-botlik. Az is nyugtalanít, hogy még mindig nagyon sok hibával beszél. Lehetséges, hogy a kettő összefügg? Mit tegyek?

Kedves András!

Kiválóan ráérzett egy lehetséges összefüggésre, az említett két területen tapasztalt problémák valóban kapcsolódhatnak egymáshoz. Ha a szülő időben ismeri fel a problémát, mihamarabb kezdetét veheti a gyógyítás, ami a későbbi javulás szempontjából nagyon előnyös.

Nézzük meg közelebbről, mi áll a jelenség hátterében! A gyerekek mozgás- és beszédfejlődése sok lépcsős folyamat. Mindkét terület korán fejlődésnek indul, azonban gyakori, hogy bizonyos időszakokban inkább a mozgás, máskor pedig a beszéd fejlődése erőteljesebb. A kettő pedig nem szétválasztható egymástól. A beszéd is egyfajta mozgás, amit meghatározott szervek hoznak létre, mint például az ajkak, vagy a nyelv.

A kisfia esetében a beszédben résztvevő izmok finommozgását érdemes erősíteni, ami aprólékos, tudatos irányítást igényel. A hibásan képzett hangok javítását először a beszédben résztvevő izmok ügyesítésével kezdik a logopédusok. Ha a nagymozgásoknál elmaradás tapasztalható, ugyanez a kiejtés területén vagy akár a kézügyességben is megmutatkozik. Mindenképpen javaslom, hogy forduljanak szakemberhez. Logopédus vagy mozgásfejlesztő kollégával egyaránt érdemes konzultálni. A nagymozgások rendezése előnyösen befolyásolja később a gyermeke finommozgások terén nyújtott teljesítményét, és a kiejtés javítását is megkönnyíti.

A Lehet összefüggés az ügyetlenség és a nehezen érthető beszéd között? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.