Óvodás kisfiam már másfél éve dadog. Azt mondták várjak, amíg magától javulnak a tünetek, de most már kezdek aggódni. Mikor érdemes logopédushoz fordulnom?

Kedves Krisztina!

Jól teszi, hogy foglalkozik a fia dadogásával és lehetőségeket keres a segítésére.

Dadogásnál a beszéd folyamatát akadozó, görcsös megakadások jellemzik. Lehetnek szervi okai, melyeket érdemes kizárni még a terápia megkezdése előtt, sőt az is gyakran előfordul, hogy a dadogásnak lelki oka van. Érdemes tudni, hogy a gyermekek beszédfejlődése során rövid ideig normális jelenség a dadogás, a szakemberek ezt élettani dadogásnak nevezik. Általában az óvoda előtt álló, vagy kisóvodások körében jellemző. Azonban ha ez néhány hónapnál, fél évnél tovább is elhúzódik, érdemes szakemberhez fordulni. A dadogás kezelését pszichológusok és logopédusok végzik, egyre gyakrabban összehangolt munkával.

A dadogás kezelését érdemes mihamarabb megkezdeni, hogy a tünetek minél kevésbé rögzüljenek, és lehetőleg ne alakuljanak ki következményes tünetek, kudarcérzés. Javaslom tehát, hogy mielőbb vegye fel a kapcsolatot az érintett szakemberrel. A terápia leghatékonyabban akkor működik, ha nem csupán a dadogó gyermek, hanem a családja, és a közvetlen környezete is aktívan részt vesz a probléma leküzdésében. Ebben a szakemberek természetesen segítséget nyújtanak, egyre gyakoribb, hogy a terápia szülőcsoporttal együtt zajlik.

A Dadogás esetén érdemes logopédushoz fordulni bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Hetedik osztályos lányom hadaró beszéde miatt a mai napig jár terápiára. Idén új magyar tanárt kapott az iskolában, így jóval több fogalmazást írnak a gyerekek. A lányomnak ez nagyon nehezen megy, és nem igazán fejlődik benne. Lehet, hogy ennek is a hadarásához van köze?

Kedves Iván!

Gyakran fordulnak hozzám a szülők hasonló félelmek miatt, valóban gyakori, hogy a hadaró gyerekek nem csupán a beszéd, hanem a fogalmazás terén is gyengébben teljesítenek. Mindezek ellenére szeretném megnyugtatni, hogy ha az Ön gyermekénél is ez a helyzet, a megfelelő terápia segíteni fog!

A fogalmazás összetett dolog, sok minden befolyásolja a színvonalát. A fogalmazáshoz szükséges a verbális figyelem megfelelő működése, a logikai felépítés végiggondolása, a lényeg megragadása, az emlékezet, a megfelelő szókincs, és a nyelvtan megfelelő használata. A hadaró személyeknél a szókincs általában szegényebb, a gondolataik területén jellemző a kuszaság, a rohanó beszédtempó, a kifejezés felületessége pedig rontja a fogalmazás színvonalát. Ami a hadaró személy spontán beszédére jellemző, az általában az írott fogalmazás területén is nehézséget okoz.

Mivel azonban fogalmazáskor általában van idő a szöveg megtervezésére is, a fogalmazásírás szabályainak gondos megtanulásával és sok gyakorlással javítható a teljesítmény. Bátran forduljon ez ügyben lánya logopédusához!

A Hadarás esetén a fogalmazás írásban is nehézséget okozhat bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Felső tagozatos fiam nagyon gyorsan beszél. Kiderült, hogy hadarással van dolgunk, logopédushoz is jár emiatt. Észrevettem, hogy sokszor a mondatokat is eltéveszti. Ha a hadarása javulni fog, a mondatai is helyesebbek lesznek? Várható, hogy javulni fog a teljesítménye az iskolában a terápia hatására?

Kedves Dorina!

A hadarás súlyossága egyénenként változik, ahogy az is, hogy milyen más jellemzőkkel társul. Ha a fia mondatai olykor helytelenek, ez valóban összefügghet a hadarással. Az is gyakran előfordul, hogy a gyermek ilyenkor beszéd közben gyakran habozik, vagy ismétli önmagát. Általában ez a gyerkőcöt nem feszélyezi, hiszen legtöbbször nincs tudatában gyors beszédtempójának, nem lesz emiatt görcsös. Éppen ezért oldottabb légkörben általában fokozódik a hadarás, míg irányított vagy feszültséggel járó helyzetben jobbnak tűnik.

A hadaróknál az is gyakori, hogy az írásuk is rendezetlen. A hadarás egyébként ismert szöveg olvasásakor rendszerint jobban kihallatszik, míg ismeretlen szöveg olvasásakor sokszor nem jellemző, ahogy akkor sem, amikor idegen nyelven beszél.

Az iskolában jellemzően képességeikhez képest alulteljesítenek a hadarók, ugyanis a felületesség, feledékenység, türelmetlenség, gondatlanság általában jellemző rájuk. Viszont az is elmondható róluk, hogy barátkozó természetűek, könnyen építenek szociális kapcsolatokat.

Mivel a terápia sikeressége nagyban függ attól, hogy milyen a figyelemösszpontosítás, illetve hogy milyen mértékű javulást lehet elérni ezen a téren, nehéz megjósolni, hogy milyen területen hoz javulást a terápia. A hadarással való foglalkozás azonban nagyon fontos, így mindenképpen elkerülhető, hogy az abból adódó jellemzők ne állandósuljanak a gyermeknél.

A Hadarás és helytelen mondatalkotás bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Iskolás kislányomnál felfigyeltem arra, hogy dadogva beszél, ez mostanában sajnos súlyosabb lett. Szeretném, ha megfelelő kezelést kapna. Rengetegféle terápiás lehetőségről olvastam, és érdekelne, hogy melyik a leghatékonyabb a dadogás gyógyítására?

Kedves Nóra!

Valóban rengeteget szakmai és saját élményű beszámolót lehet olvasni arról, hogy a dadogást milyen módon lehet a leghatékonyabban kezelni. Erre a kérdésre azonban nem is olyan egyszerű választ adni.

A dadogás oka egyénenként változik, szó lehet akár szervi, akár pszichés érintettségről is, sőt a kettő együttesen is jelentkezhet. A dadogás hátterében álló ok vagy okok sokszor nehezen felderíthetőek, nem beszélve arról, hogy egyéni különbségek is jellemezhetik a dadogó gyerekeket. Megnyugtató ugyanakkor, hogy sokféle terápiás megközelítése létezik a dadogás gyógyítására, hiszen így nagyobb biztonsággal lehet megtalálni a legmegfelelőbb gyógymódot a gyermek számára.

Általában azok a terápiák a leghatékonyabbak, amelyekben logopédus és pszichológus szakember is részt vesz. Egyre általánosabb az is, hogy szülőcsoportok keretében a szülőket vagy akár az egész családot is bevonják a gyermek terápiájába. Az hogy egyéni, vagy inkább csoportos foglalkozás javasolt a gyermek számára, mindig egyénfüggő. Ez a terápiás módszer megválasztására is érvényes. A dadogó gyermek személyisége, életkora és a családi környezete mind-mind olyan tényező, amit fontos mérlegelni a terápia megválasztásakor. Ebben szakember tud megfelelő eligazítást nyújtani.

A Dadogás javítása különböző terápiás megközelítéssel bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Három éves kisfiam most lett óvodás. Sokat mesél az új élményeiről, aminek nagyon örülünk, de azt vettük észre, hogy ilyenkor gyakran kapkod és dadogva ismételget egy-egy mondatot. Mi lehet ennek az oka és mit tegyünk, hogy elmúljon? Aggódunk, hogy esetleg később is megmarad a dadogása.

Kedves Tamás!

Sok szülő tapasztal hasonlót, és megnyugtató hír, hogy számos dolgot tehetünk gyermekünk beszédének fejlődéséért, ha ismerjük a megfelelő praktikákat!

Először is fontos tisztában lenni azzal, hogy a három éves gyermekek körében ezt az akadozó beszédet még nem dadogásnak hívjuk. Az Önök által is tapasztalt „nem folyamatos beszéd” teljesen normális jelenség. Könnyű összetéveszteni a kettőt, „a nem folyamatos beszéd” kissé hasonló a dadogáshoz, mégis különbözik tőle, mivel általában nem görcsösséget vagy feszességet érzünk a beszédközi megakadásoknál, inkább csak szóismétléseket tapasztalunk. Két-három éves korban a gyermekeknek korlátozottak az anyanyelvi ismeretei, gyakran keresgélik a megfelelő szavakat, miközben alig várják, hogy meséljenek az élményeikről. Legtöbbször az Önök által is tapasztalt szó-, illetve szókapcsolat ismétlések szerencsére maguktól megszűnnek.

Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szülői hozzáállás sokat számít, ami a későbbi dadogás kialakulásában döntő lehet. Lehetőleg ne hívják fel a gyermek figyelmét erre a jelenségre, ne javítsák ki a beszédét, és ne parodizálják a stílusát! A türelem most a legnagyobb segítség, hallgassák őt végig, és hagyják, hogy befejezze a mondandóját akkor is, ha az kicsit hosszabb időt vesz igénybe!

Fontos tudni, hogy a valódi dadogás mindig izomfeszültséggel párosul, és általában négy éves kor körül alakul ki. Ha dadogásra gyanakszanak, mindenképpen érdemes logopédus és pszichológus szakemberhez fordulni, akik a közösen vezetett teljes körű, személyre szabott terápia kialakításában hatékony segítséget tudnak nyújtani.

A Dadogás két-három éveseknél bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Másodikos kisfiam dadog. Valamikor jobban, valamikor kevésbé. Másfél éve járunk dadogásterápiára. Én mivel tudok segíteni neki, hogy gyorsabban tudjon fejlődni?

Kedves Péter!

A dadogás javulása bizonyos esetekben hosszabb időt igényel, nincs ebben semmi szokatlan. Ilyenkor különösen nagy jelentősége van annak, hogy türelmesek legyünk gyermekünkkel, és mi magunk is elfogadjuk, hogy minden fejlődési folyamatnak megvan a maga üteme.

Érdemes röviden áttekinteni a dadogás hátterében álló tényezőket, és azt is, hogy szülőként mivel tudja támogatni gyermeke fejlődését.

Talán Ön is tapasztalta már, hogy a dadogás erősebben jelentkezik, amikor a gyermek feszült helyzetbe kerül. A feszültséget kiválthatják külső körülmények, de belső szorongások is. Sokszor nehéz pontosan meghatározni, hogy miért erősödik vagy enyhül éppen a beszédakadályozottság.

Segítsen gyermekének abban, hogy érzéseit megélhesse és kifejezhesse. A gyerekek sok mindent utánzás útján tanulnak. Ha Ön is nyíltan beszél saját érzéseiről, bizonytalanságairól vagy nehézségeiről, mintát ad arra, hogyan lehet megküzdeni a feszültségekkel. A rendszeres mozgás és sport szintén sokat segíthet a feszültség oldásában.

Amikor a gyermek dadogni kezd, lehetőleg ne javítsa ki a beszédét, és ne hívja fel a figyelmét a dadogásra. Sokat segít, ha azt érzi, hogy ugyanolyan elfogadott és szeretett gyermek, mint a társai. A túlzott figyelem éppúgy megterhelő lehet számára, mint a negatív visszajelzések.

Minden nap szánjon elegendő időt arra, hogy meghallgassa gyermekét. Akkor is törekedjen erre, ha a beszélgetés a dadogás miatt hosszabb időt vesz igénybe. Tartsa a szemkontaktust, ne szakítsa félbe, és hagyjon időt neki arra, hogy befejezze a mondanivalóját. Hasznos lehet, ha nem válaszol azonnal a mondat végén, hanem hagy néhány másodpercet arra, hogy esetleg folytatni szeretné a gondolatát.

Beszéljen nyugodt tempóban, alkalmazkodjon a gyermek beszédritmusához. Ha a gyermek nyugtalanabb és erősödik a dadogása, természetes, nyugodt hangon ismételje vissza azt, amit mondott, ezzel is segítve a kommunikáció biztonságérzetét.

Fontos, hogy erősítsék az önbizalmát olyan területeken, amelyekben sikerélményt szerezhet. Legyen az sport, rajzolás, éneklés, építés vagy bármilyen kedvelt tevékenység, a rendszeres gyakorlás és a dicséret hozzájárulhat ahhoz, hogy magabiztosabbá váljon. A közös éneklés és versmondás szintén felszabadító hatású lehet.

A túlzott félelem vagy izgalom fokozhatja a dadogást, ezért érdemes odafigyelni arra is, milyen meséket, filmeket néz a gyermek. Ha különösen érzékeny az ijesztő tartalmakra, válasszanak inkább nyugodtabb, életkorának megfelelő történeteket.

Ne feledjük, minden gyermek egyedi. A leírtak általános tanácsok, ezért a leghatékonyabb segítséget mindig a gyermekkel foglalkozó szakemberek – logopédusok és pszichológusok – tudják személyre szabott javaslatokkal kiegészíteni.

A Mit tehet a szülő, ha a gyermeke dadog? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Olyan gyorsan beszél a kamasz fiam, hogy sokszor nem értem, amit mond. Vigyem logopédushoz?

Kedves Etelka!

Sokszor felmerül ez a kérdés, amikor az aggódó szülők a kamaszok gyors, kapkodó beszédét hallják. Gyakran az az első gondolatuk, hogy a gyermeknek beszédfejlesztésre kellene járnia.

Érdemes különbséget tenni a hadarás és a gyors beszéd között, hogy könnyebb legyen eldönteni, mire lehet szükség.

A hadarás a beszéd folyamatosságát érinti, amely nem azonos a gyors beszéddel. Hadarás esetében a szótagok, szavak összemosódnak, a beszéd monotonná válik, a légzés kapkodó, a hangképzés pontatlan, a folyamatos beszéd csak nagyon nehezen érthető. A beszédre jellemző gyorsaság, figyelmetlenség, szétszórtság gyakran a hadaró gyerekek viselkedésében is tetten érhető.

A kamaszoknál mindez természetes is lehet, figyeljük meg, hogy a beszéd gyorsaságát, vagy inkább a hadarásra jellemző sajátosságokat fedezzük fel gyermekünknél. Amennyiben továbbra is bizonytalanok vagyunk, mindenképpen érdemes logopédus tanácsát kérnünk.

A Hadarás vagy gyors beszéd? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

Egyre gyakrabban dadog az ötéves kisfiam. Még kinőheti?

Kedves Szilárd!

Az óvodások dadogása gyakori probléma, szerencsére gondos fejlesztéssel és a megfelelő szakemberek segítségével hatékonyan orvosolható. Először is nézzük meg közelebbről, mit is jelent a dadogás pontosan!

A dadogás megakasztja a beszéd folyamatosságát, a beszédet hang- és szótagismétlések kísérik. Az élettani dadogás három éves korban még normális, amikor a gyermek gyorsabban szeretne beszélni, mint ahogy képes rá. Ha azonban gyermekünk négy éves kora után is dadog, érdemes szakemberhez fordulnunk.

A dadogás hátterében többek között idegrendszeri sérülés, örökletes tényezők, és lelki okok is állhatnak. Kezelésében több szakterület is érintett lehet. A logopédus a dadogást, mint beszédfejlődési problémát kezeli, és a beszéd technikájának fejlesztésével igyekszik segíteni. A pszichológus a dadogást okozó lelki problémák oldásával foglalkozik. A dadogók kezelésének terápiás hatékonyságát nagy mértékben növeli a logopédus és pszichológus szakember szoros együttműködése. A dadogás másodlagos következményei is megelőzhetők, ha a terápia minél korábban veszi kezdetét. A gyógyulást a szülő és a szakemberek együttműködése döntő módon befolyásolja.

A A dadogás kinőhető? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.