Nagyon sokat beteg a kislányom, keveset vagyunk közösségben. Itthon mindent megértünk, amit elmutogat, de nem nagyon beszél, pedig 3 éves lesz jövő hónapban. Mit csináljak vele, hogy többet beszéljen?

Kedves Szilvia!

Sok kisgyermek valóban, már kétéves kora körül megkezdi az aktív beszédet, ám a beszédfejlődés üteme egyénenként eltérő lehet. Előfordul, hogy a beszéd megindulása késik, különösen akkor, ha a gyermek sokat beteg, ritkán van közösségben, vagy ha a környezete a szóbeli megnyilatkozások nélkül is jól megérti őt – például mutogatás alapján.

Ha kislánya hároméves lesz hamarosan, és még nem beszél aktívan, de otthon jól elboldogul, mindenképp érdemes otthon is tudatosan támogatni a beszéd fejlődését. Már azzal is sokat segíthetnek, ha beszélnek hozzá sokat, egyszerű, rövid mondatokban – lehetőleg úgy, hogy lássa az Önök szájmozgását is. Nevezzenek meg minden tárgyat, amit használnak, amivel játszanak, amit megesznek, megisznak, vagy amit kint látnak. Utánozzák az állatok hangját, járművek zaját, játszanak hangutánzó játékokat! Mondókázzanak, énekeljenek együtt! Ezek nemcsak játékosak, hanem kiválóan fejlesztik a ritmusérzéket, figyelmet, és a szókincset is.

Ha a kislánya mutogatással próbálja kifejezni magát, természetesen értsék meg őt, de közben szóban is mondják ki, mit szeretne: pl. „Kéred a labdát?” vagy „Szeretnél inni?” Így fokozatosan hozzászokik ahhoz, hogy a gondolatait szavakkal is ki lehet fejezni.

Mivel a gyakori betegség a hallást is befolyásolhatja, érdemes fül-orr-gégész szakorvost is felkeresni, hogy kizárják a halláscsökkenés lehetőségét. A jó hallás alapfeltétele a beszédfejlődésnek.

Szeretném megnyugtatni, hogy a hároméves gyermekek óvodába lépésekor logopédusaink minden esetben szűrést végeznek. Ez egy szülői kérdőív segítségével történik, amely alapján a szakember meg tudja ítélni, hogy a gyermek beszéde megfelelően fejlődik-e. Ha nyelvi elmaradás gyanúja merül fel, a logopédus további vizsgálatot javasolhat, tanácsadást biztosít, vagy – szükség esetén – terápiás lehetőséget is felkínál.

A beszédfejlődés játékos támogatásához otthon is találhat hasznos ötleteket a következő weboldalon: https://fejleszto.fpsz.hu. Itt életkornak megfelelő „Beszédfejlesztő gyakorlatok” is elérhetők.

Ne várjanak szeptemberig! Használják ki az együtt töltött időt, és támogassák kislányuk beszédfejlődését szeretetteljes, játékos módon a mindennapok során. Mindez hosszú távon sokat segíthet abban, hogy a beszéd elinduljon és egyre ügyesebbé váljon.

A Mutogat beszéd helyett bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A kislányom most kezdte az óvodát, de még nem beszél, csak mutogat, és hangutánzó szavakat használ. Az óvó nénik, és én is kezdünk emiatt aggódni. Szerencsére, amit neki mondanak, mindent megért és reagál is rá. Ilyen esetben mi a teendő?

Kedves Lázár!

Köszönöm a kérdését, az Ön által említett esetben valóban érdemes szakemberhez fordulni. Ha a lányok két és fél, a fiúk három éves korukra sem kezdenek el beszélni, ez mindenképpen indokolt. Különösen igaz ez akkor, ha az óvodai beszoktatást követően sem indul meg a gyermek beszéde.

Az, hogy a beszéd milyen életkorban indul meg nagy egyéni különbségeket mutat, és sok tényezőn múlik. Vannak olyan esetek, amikor valóban csak arról van szó, hogy később indul meg a beszéd, ilyenkor idősebb korban nem maradnak tünetek emiatt. Számos eset ismert azonban, amikor a gyermek másképpen sajátítja el a beszédet, amikor az megindul. Ilyenkor a későbbiekben gyakran maradnak tünetek, amik zavaróak és az iskolai teljesítményt is negatívan befolyásolják. Érdemes tehát szakemberhez fordulni, hogy mielőbb segítséget kapjon a gyermek, hogy a későbbi kudarcait megelőzhessék.

Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a kislánya mindent ért! Ez nagyon jó, hiszen van kapcsolata a környezetével, így valószínűleg kevésbé frusztrálja a helyzet, hogy még nem beszél.

Elsősorban logopédus felkeresését javaslom. A szakemberek ilyenkor hallásvizsgálatot szoktak kérni és logopédiai vizsgálatot is végeznek, amely feltárja a fejlesztésre szoruló területeket. Készüljenek rá, hogy a vizsgálat a gyermek életkorából adódóan több alkalmat is igénybe vehet, erre azért van szükség, hogy ne legyen túl fárasztó a gyermek számára. A logopédus a vizsgálatok végén tanácsadás keretében nyújt segítséget, a szükségleteknek megfelelően terápiás megsegítést ajánl egyéni, illetve kiscsoportos formában.

A Mit tegyünk, ha három évesen sem beszél gyermekünk? bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.

A gyerekem három éves, és még nem beszél. Ez igen aggasztó! Mit tegyek?

Kedves Szülő!

Az ön által említett eset gyakoribb, mint gondolná, sok szülő találkozik hasonló problémával. Aggodalomra semmi ok, arra azonban érdemes odafigyelni, hogy ha a gyermek legkésőbb három éves koráig nem beszél, mindenképpen érdemes szakemberhez, logopédushoz fordulni. A gyermekek beszéd- és nyelvi fejlődésében nagy egyéni különbségek lehetnek, amelyet környezeti és idegrendszeri tényezők egyaránt befolyásolnak. A lányoknál általában két, fiúknál két és fél éves korban kezdődik intenzív változás.

Már három éves kor előtt is jelentkezhetnek tünetek, melyek a beszéd- és nyelvi fejlődés késére utalnak. Már csecsemőkorban érdemes odafigyelni gyermekünk sírására! Sokat elárulhat, hogy mennyire erőtlen, vagy halk például, illetve érdemes megfigyelni azt is, hogy elég változatos-e a gagyogása! Az is fontos, hogyan reagál gyermekünk a beszédhangokra, illetve hogyan bővül a szókincse az első szavak megjelenése után. Szintén sokat elárul az, ahogyan a gyermek beszédértése fejlődik, sőt az is, van-e kedve a mesehallgatáshoz, mondókázáshoz, énekléshez, vagy sem. Ha bármelyik területen felfigyelünk arra, hogy gyermekünk elutasítja, vagy lassan történik változás, fejlődés, esetleg egyik vagy másik területen támogatást igényel, jobb, ha minél korábban felkeresünk egy szakembert.

A kép forrása: Lea Borchert

A Ismerje fel a beszéd- és nyelvi fejlődés késésének korai jeleit! bejegyzés először Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat-én jelent meg.